Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

1999. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR 5. OLDAL Megemlékezések országszerte az államiság ünnepén Göncz Árpád: „Hiszem, hogy társadalmunk képes a változásra” Zászlófelvonás a budapesti Kossuth téren. A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepé­lyes felvonásával kezdő­dött meg pénteken Bu­dapesten a Parlament előtt, a Kossuth téren az augusztus 20-ai köz­ponti állami megemlé­kezés. A katonai tiszte­letadás mellett megren­dezett ünnepségen több politikus társaságában részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Or­bán Viktor miniszterel­nök, Szabó János honvé­delmi miniszter és Fo­dor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka is. Tisztavatás a Parlament előtt Az avatandó 338 tiszt - a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Bolyai János Ka­tonai Műszaki Főiskola végző­sei - után nemzeti ereklyénk, a Szent Korona másolatával együtt bevonultak a történel­mi zászlóalj tagjai is. Ezután került sor a frissen végzett ka­tonatisztek esküjére. A cere­móniát követő beszédében Szabó János honvédelmi mi­niszter rámutatott, hogy most először avattak olyan tiszteket, akik a NATO-tag Magyaror­szág fegyveres erőinél, a hon­védség és a határőrség katoná­iként kezdhetik meg szolgála­taikat.- Most béke van, akarjuk is, hogy béke legyen, de ezt nem adják ingyen. Semmilyen árat nem szabad sajnálnunk azért, hogy hazánk ne kerülhessen a koszovóihoz hasonló helyzet­be. Téved az, aki arra számít, hogy a NATO megvéd bennün­fíílfol*:.. A kormányfő, az államfő és a parlament elnöke gratulált a kitüntetetteknek. FOTÓK: FEB/KA1LUS GYÖRGY két. A szövetség csak akkor te­szi ezt meg, ha mi magunk is képesek vagyunk megtenni - állította Szabó.- Az elégtelen forrásokat ka­pó hadsereg dugóhúzóba ke­rült, repülőgépként zuhant egyre mélyebbre. A polgári kormány megállította ezt a zu­hanást: határozatot hozott, amely szerint a védelemre for­dítható költségvetési források jelentősen bővülni fognak - je­lentette ki Szabó János a tiszt­avatást követően.- Hiszem, hogy társadal­munk képes a változásra, ké­pes a jövő szeléhez igazodni. De a lépésváltás mindenféle­képpen nehéz - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági el­nök a Szent István király tisz­teletére rendezett állami ün­nepségen, a budai Várban pén­teken, ahová a Kossuth téri központi állami ünnepségről érkezett. A jövő szele- A változás ütemét tőszom­szédunk, a „Nyugat” diktálja, a folyamat megindítója és moz­gatója. Mert ez az eszmevilágá­ban, értékrendjében, gazdasá­ga lényegében gyökerezik. Ha­tása megkésetten ért el hoz­zánk. Erről legújabb kori törté­nelmünk tehet - fogalmazott az államfő. Véleménye szerint a ma élő legfiatalabb nemzedék ösztö­nös biztonsággal bizonyitja ké­pességét a lépésváltásra, de hogy ettől, a hagyományos „európai” értékrend értelmé­ben, az élete gazdagabb lesz-e vagy sem, azt majd az élete mi­nősége tanúsítja. Kitért arra, hogy a változás folyamatát fékezni nem szabad és hiábavaló volna, ám annál inkább érdemes gazdagítani, az értékteremtés eszközéül használni. Nézete szerint ezt - egyebek mellett - azzal lehet elérni, hogy a múltból annyi bizonyí­tott értéket mentünk át a jövő­be, amennyit lehet, de álérté­ket lehetőleg semmit.- Visszaidézni hazánk kö­zös emlékezetébe mindazt, aminek emlékét érdemes meg­őrizni, azt is, amit felidézni nem akaródzik, vagy épp lelki- ismeret-vizsgálatot igényel. A tanulságot akkor is le kell von­nunk, a magunk vagy gyerme­keink javára, hogy meg ne is­métlődjék. De semmiképpen nem azért, hogy lappangó gyű­löleteket elevenítsünk fel vele - hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki ezután a Parlament­ben magas állami kitüntetése­ket adott át. Az ország egész területén megünnepelték augusztus 20- át, több helyszínen megjelen­tek vezető politikusaink is. Az egyik legnagyobb rendezvé­nyen, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban Martonyi János külügyminiszter mondott be­szédet, de több parlamenti párt is képviseltette magát. Az MSZP sátrában Horn Gyula, a szocialisták frakcióvezető-he­lyettese és Lampert Mónika, az MSZP alelnöke fogadta a ven­dégeket. Ünneplő ország- Korunk távlatai sok tekin­tetben hasonlatosak a Szent István által nyitott távlatokhoz - hangoztatta Ader János, az Országgyűlés elnöke pénteken Székesfehérvárott, az egykori koronázóváros újkenyér-szen- telő ünnepségén. Rámutatott: miként ezer éve, első kirá­lyunknak köszönhetően a ko­rabeli Európa fiatal, de egyen­rangú államaként léphettünk át a második évezredbe, úgy ma valamennyiünk közös erő­feszítése eredményeként a je­len Európájának fiatal, de egyenrangú polgári demokráci­ájaként kezdhetjük a harmadik évezredet. Budapesten, a Margit-szige- ten rendezett politikai fóru­mon Kovács László, az MSZP elnöke kijelentette: a kormány nem teljesítette ígéretei nagy részét, adós maradt az e- gészségügy és az adórendszer reformjával, s nem akar szem­benézni a gazdasági problé­mákkal. Közölte: a szocialista párt a jövőben kiemelt figyel­met szentel az agrárium és az egészségügy témakörének. 0- lyan költségvetés elfogadását támogatja, amely lehetővé teszi, hogy minél szélesebb középréteg alakuljon ki Ma­gyarországon. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke, Csurka Ist­ván a Hősök terén azt követel­te a kormánytól, hogy szorgal­mazza: a Vajdaság magyarlak­ta része kerüljön ENSZ-fel- ügyelet alá. Csurka szerint a magyarlakta vajdasági terület visszacsatolását csak azok tartják lehetetlennek, akiknek „egész hatalma a trianoni szét- daraboltságon alapul”. A fővárosban a borús, esős időjárás ellenére nagy tömeget vonzott a Szent Jobb-körme- net. A körmenetet szentmise zárta, amit Paskai László bíbo­ros, esztergomi érsek celebrált. Az ikrek napja. Augusztus 20-a az ikrek számára kettős ünnep volt, ugyanis Szent István napján rendezték meg Ercsiben - hagyományteremtő célzattal - az ikrek napját is. Több száz, az ország minden tájáról összesereglett egypetéjű ikerpár adott egymásnak találkozót. FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Egy magyar áldozat Izmitben Minden eddiginél súlyosabbnak vélik a törökországi katasztrófát Akár a 40 ezret is elérheti a hét eleji törökországi földren­gés halálos áldozatainak száma - közölte pénteken Genf- ben a török hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján Sergio Piazzi, az ENSZ humanitárius ügyeket kezelő koor­dinációs irodájának európai részlegvezetője. Becslések szerint még 35 ezren vannak a romok alatt, s figye­lembe véve, hogy már csaknem 9 ezer holttest került elő, lehet­séges, hogy az áldozatok száma negyvenezer fölé emelkedik - mondta az ENSZ-tisztségviselő. A korábbi becsléseket felül­múló tragédia előérzetét jelzi, hogy az ankarai kormány csü­törtökön további tízezer hulla­zsákot rendelt, Sukni Sine Gurel államminiszter pedig lehetsé­gesnek mondta, hogy a csapás végezetül nagyobbnak bizonyul, mint bármelyik, amelyet törté­nelme során Törökországot va­laha is átélt. Hírügynökségi beszámolók szerint a csapás körzetében a tö­rökökön kívül jelenleg 60 nem­zetközi mentőcsapat dolgozik: mintegy 2000 ember 120 speci­álisan kiképzett mentőkutyával. A világ számos állama nyújtott már Törökországnak segítséget. A borzalmas katasztrófának az utóhatásai is vészterhesek: a leg­többet szenvedett Izmit város­ban és környékén nagyon meg­nőtt a túlélőket fenyegető halá­los fertőzés veszélye. Bizonyossá vált, hogy életét vesztette az a magyar üzletem­ber, aki a földrengés idején tűnt el - közölte pénteken Éliás Pál isztambuli magyar főkonzul. Az 58 éves hajózási szakember - korábban a Mahart hajóska­pitánya - egy Glasgow-ban be­jegyzett brit cég munkatársa volt, és hajózási ellenőrzésre ér­kezett Izmitbe. Holttestét csü­törtök délután emelték ki az Iz­mit elővárosában lévő Gü- lisztán Hotel romjai alól, és fia, üzlettársai még a nap folyamán azonosították. A hat magyar di­ák, akiknek hollétéről a hét ele­je óta szintén nem volt hír, ép és egészséges.

Next

/
Thumbnails
Contents