Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

Sikeres biogazdálkodás Kerekegyházán A természetes mindig jobb. Legalábbis ezt vall­ják azok, akik egyre in­kább az úgynevezett bio-terményeket keresik az árusok polcain, s akik­nek elegük lett a mérge­zett, agyonpermetezett gyümölcsökből, zöldsé­gekből. A kelet-európai országokban a tulajdonviszonyok változása idején komolyan felmerült az aggály, hogy a mezőgazdasági művelésű területeken veszé­lyeztethetik a természetvé­delem addigi eredményeit és jövőbeni kilátásait. Ezért - hol­land kormánytámogatással - a Természetvédelmi Világszövet­ség összehangolt felméréseket kezdeményezett az érintett ál­lamokban. Hazánkban az országos át­tekintés után szükségesnek lát­szott egy modellterületen meg­vizsgálni az ajánlások használ­hatóságát. A választás Kerek­egyházára esett.- Nálunk tanyás gazdálko­dás folyik, s szerencsére úgy, hogy az emberek igyekeznek a természeti kultúrtörténeti ér­tékeket megőrizni. Tehát a kör­nyezetbarát gazdaságfejlesztés számunkra jó lehetőségnek tűnik - mondta meggyőzően Czakó István polgármester, aki hozzátette, hogy a célok meg­valósítására támogatókat is si­került szerezni. Már korábban elkészült a község általános és részletes rendezési terve, meg­alakult a Búzavirág Környezet- védelmi Egyesület, s az Alföld Ökotérség pályázatán sikerrel szerepeltek. Ez utóbbinak kö­szönhetően egy mintagazdaság megvalósítására nyolcmillió fo­rint vissza nem térítendő támo­gatásban részesültek. Szerencsés Barbara valóban szerencsés, hogy egyetemi tanulmányaihoz Szabó Tibortól kap szakmai útmutatásokat. A polgármesteri hivatalban említett pályázat céljáról, a Ho­mokhátsági Mintagazdaságról, annak távlati tervéről már a határban beszélgettünk Szabó Tiborral, a Kht. ügyvezető igaz­gatójával.- Egy oktató, kutató, fejlesztő demonstrációs és szaktanács- adó modellgazdaság kialakítása volt a cél. Olyan modellgaz- daságé, amely a környezet har­monikus fejlődését igyekszik tá­mogatni, szervezni, kiszolgálni- sorolta lelkesedéssel a fiatal környezetgazdálkodási agrár­mérnök, bemutatva a már meg­lévő birtokot.- A gazdaság szó szerint is virágzó.- A mintagazdaság profilja nem a dömpingáru, hanem a térségre jellemző növények biotermesztése, amivel itt érde­mes másoknak is foglalkozni. Akad itt a hektárnyi területen uborka, paradicsom, sárgaré­pa, dinnye, ezeket szétválasztó A kukoricában bíznak a gazdák Mike István - Gara, Vaskút és Bácsszentgyörgy gazdajegyző­je - arról tájékoztatott, hogy ma a mély fekvésű területeken is befejezik a gazdák az aratást a három településen. Az ered­mények 10-20 százalékkal is elmaradtak a várttól. Főleg azoknál a gazdáknál, akik csak az esők után tudták betakarí­tani a termést. Az esők után a minőség is esett, hiába volt magas a sikértartalom, a 220 alatti esésszám miatt a búza nem lett malmi minőségű. Az őszi árpa vetésterülete nem volt jelentős, a 100-150 hektár­ról jó közepes volt a termés- mennyiség az utóbbi évekhez képest. A gazdajegyző úgy látja, a búzafajtákkal is gond van. Évek óta nincs kiemelkedő termést garantáló fajta. Úgy látja, azok a gazdák jártak jól, akik területüknek mind­össze 25 százalékában ter­meltek gabonát. Most minden eredményesség a napraforgó és a kukorica árától függ, ugyanis ezek a növények a vi­harok ellenére is bíztató ké­pet mutatnak. A három falu­ban a kukorica aránya megha­ladja az 50 százalékot a töb­bi vetésterülethez képest. Be­számolt a gazdajegyző arról is, hogy a gazdák idegesek a túlsúlyos sertések értékesíté­sének elmaradása miatt. Egy­előre ugyanis csak ígéretek vannak a felvásárlásra. Mézfesztivál Jánoshalmán Jánoshalmán 16 család foglalkozik méhészettel, méztermeléssel. Sokak jö­vedelem-kiegészítésként tartanak móheket. A település méhészei adják az ország méztermelésének 2 szá­zalékát. Ám idén hiába gyűjtöt­tek a méhecskék sok mézet, az ára alacsonyabb lett, mint ta­valy. Még a télen merült fel Já­noshalmán a gasztronómia éve apropóján egy mézfesztivál megrendezésének ötlete. Akkor a búcsú időpontját jelölték meg, így hétvégén két napon át ismertették meg tevékenysé­gükkel a környékbelieket, s ad­tak kóstolót termékeikből. Az érdeklődők az üvegkaptár se­gítségével tanulmányozhatták, miként is dolgoznak a szorgal­mas méhek. Utólag elmondha­tó: a Mézfesztivál sikeres volt, alapja lehet a további, hasonló jellegű rendezvényeknek. bársonyka, körömvirág. Ez utóbbiak nem csak élettérként szolgálnak a hasznos élőszer­vezetek számára, hanem dísze­sek is. Az ember szemének-lel- kének sem mindegy, milyen munkaterületen dolgozik.- Munka - és gondolom, ter­més is - akad itt bőven...- Igazán nagyon lelkesek a közmunkások. Nélkülük nem lenne ilyen a kert. Úgy dolgo­zik most is itt Dömök Lukács, Kollár Mihályné és Kalmár Sán­dor, mint ha a sajátjukban len­nének. A terméssel pedig egy­előre a piackutatás szintjén foglalkozunk. A biotermékek vásárlói külön réteget alkotnak. Részben helyben értékesítünk, s tervbe vettük a fővárosi bio­piacra való szállítást. Itt még mindössze annyi az áru, hogy családnak sok, nagyban eladni kevés.- E tájra azért a gyümölcster­mesztés is jellemző.- Még az idén telepítünk két hektárnyi szőlőt, s ugyanennyi gyümölcsöst: kajszit, meggyet, cseresznyét, szilvát, diót. Ősi vagy újonnan nemesített, tole­ráns fajták jöhetnek szóba. Szőlőből a csemege felé haj­iunk. Meggyőződésem, hogy lesz jövője - mondta Szabó Ti­bor, aki egyébként szőlész-bo­rász szakmérnöki képzésre is jár amellett, hogy láthatóan megszállottja a biokultúrának. Az ügyvezető fontosnak tar­totta megjegyezni azt is, hogy számos együttműködő part­ner nélkül - mint például a Kis­kunsági Nemzeti Park, a kerté­szeti főiskola, a Zöld Mező- gazdaság Alapítvány, az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Summit Agro, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet és sorolhatnánk - nem lehetne megvalósítani ezt a mintagazdaságot, s az ahhoz kapcsolódó programokat. Jövő évi terveik között szerepel az országos agrár-környezetgaz­dálkodási programban való részvételük is. Pulai Sára HÍREK Lakitelki hitelárverés Tegnapra ígérték, hogy elbí­rálják a Lakitelek Alapítvány és a Népfőiskola Alapítvány hitelére kiírt pályázatot. Napvilágot látott sajtóinfor­mációk szerint a Lakitelek Alapítvány 60,067 milliós és a Népfőiskola Alapítvány 120 millió forintos hitelére érkezett pályázatokat bírál­ták felül. Termelői árak Az ipari termelői árak júni­usban 0,6 százalékkal emel­kedtek májushoz, és 4,3 szá­zalékkal tavaly júniushoz képest - derül ki a KSH leg­frissebb jelentéséből. Az ár­változás mögött a belföldi értékesítési árak 0,2 százalé­kos és az ipari exportárak 1,1 százalékos emelkedése áll. Egy év alatt a belföldi árak 6,1 százalékkal, az ex­portértékesítési árak 2 száza­lékkal növekedtek. Dr. Darabos Istvánná és Lengyel Tibor mutatják be az üvegkaptárt. Az Integrál Afész továbbra is az élmezőnyben menetel A kiskunfélegyházi Integrál Áfász n fogyasztási szö­vetkezetek élmezőnyében menetel hosszú Ideje. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy vezetői haloga­tás helyett bátran lépnek, ha szükséges. Például Idő­ben megszabadultak a túlságosan alacsony Jövedel­mezőségű kiskereskedelmi egységeiktől, Illetőleg bérbe adták őket A baromfivágójukat tetemes beru­házással a legmagasabb európai színvonalra hozták fel, hogy a világ bármely országába exportálhassa­nak libamájat és egyebeket A félegyházi központú általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezet az idei év első fe­lében is kiválóan dolgozott. A nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd, az adózás előtti eredménye pedig a 90 millió forintot.- Ezeket az eredményeket mi a mai körülmények között jónak tartjuk - mondotta Mar­tus Gyula, az Integrál elnöke. - A mai körülményeket szeret­ném kihangsúlyozni, mert ezek cseppet sem kedvezőek a kiskereskedelem számára. Közismert tény, hogy az embe­rek reáljövedelme az utóbbi években jócskán csökkent, ke­vesebb pénz jutott és jut élel­miszerekre, a mindennapi élet­hez szükséges egyéb árukra. Fizetőképes vevők nélkül pe­dig nehéz forgalmat, nyeresé­get csinálni az áruházakban, boltokban. Lefelé nyomtak bennünket a kormányok azzal is, hogy az országba bejövő multinacionális kereskedelmi láncoknak adómentességet biztosítottak, és ezzel növelték a versenyhelyzetünkben az enélkül is meglévő egyenlőt­lenséget, lévén ők sokszorta tőkeerősebbek, mint a magyar cégek.- Mi az oka, hogy önök mégis fejlesztenek, fejlődnek, jó eredményeket érnek el?- Talán szerénytelenül hangzik, de jó nálunk a veze­tőgárda, vagy ahogy manap­ság mondják, a menedzsment. Ez az egyik erőforrásunk. De ugyanezt mondhatom el a be­osztott dolgozókról is. Sok jó szakemberünk van. Az az alapelvünk, hogy mi követe­lünk mindenkitől, aki nálunk keresi meg a kenyerét. Ugyan­akkor adunk is: most, a tavalyi nagymértékű emelés után - az éves bérköltségünk a közter­hekkel együtt többre rúgott fél­milliárdnál - idén július 1-jétől átlag 25 százalékkal növeltük a béreket. A kollektív szerződés alapján jelentős jutalmakat fi­zetünk ki az Integrálnál hosz- szú ideje dolgozóknak. Ez sok esetben eléri a nettó 170-180 ezer forintot is. Ezenfelül jár a hűségjutalom. Ezek után érthető, hogy az áfésznél dol­gozó négyszáznegyven mun­kavállaló elégedett.- A szövetkezeti tagok - akik nem föltétien dolgoznak az áfésznél - milyen juttatások­ban részesülnek?- Minden tagnak egy részje­gye van, az után évente oszta­lékot és vásárlási utalványt kap a szövetkezettől. Tavaly a 10 ezer forintos részjegy után net­tó 3500, egy évvel korábban pedig 6 ezer forintot juttattunk egy-egy tagnak. A tagság tá­mogatására szükségünk van. A mai körülmények közt kü­lönösen. Jó lenne, ha minél többükben élne még a szolida­ritás: nem mennének a kon­kurenciához vásárolni, csupán azért, mert ott éppen valamit egy forinttal olcsóbban meg lehet venni.- Vajon mit tartogat a jövő a félegyházi Integrál Áfésznek?- Nem bízzuk magunkat a véletlenre. Határozott, konk­rét terveink vannak, de saj­nos egyelőre nem kedveznek a körülmények a megvalósí­tásnak. A fő célunk továbbra is a vagyon gyarapítása és a vagyon magas hatékonyság­gal való működtetése. Távlati tervünk egy kétszáz vagonos hűtőház felépítése a barom­fivágó területén, ötvenvago- nos fagyasztóval. A saját li­bamáj- és egyéb víziszár- nyas-exporttermékeink keze­lésén kívül itt még bértáro­lást is vállalhatnánk. Ezzel a fejlesztéssel lenne teljes nálunk a vertikum. Martus Gyula elnök- Mi a fejlesztés akadálya?- A bankok oktalan hitelpo­litikája. Most például azzal utasítják el a baromfiiparhoz kapcsolódó hiteligényeket, hogy válságban van az iparág. Az igazság pedig az, hogy vannak bajban lévő cégek a baromfiiparon belül, de van­nak prosperálók is, mint pél­dául a mi üzemünk. Egy ka­lap alá vesznek mindenkit ott fönn, Budapesten, ahol a ban­ki központokban a hitelekről döntenek. Remélem, változik majd ez a helyzet, hiszen mi, ha érdemes lesz hosszú tá­von foglalkozni a máj liba mel­lett a pecsenyekacsa-vágással is, akkor be akarunk rendez­kedni a továbbfeldolgozásra.- Az Integrál kereskedelmi pozíciójának erősítésére lát-e lehetőséget?- Azt hiszem, van egy te­rület, ahol érdemes erősíte­nünk. A községek központi ABC-inek, boltjainak fejlesz­tésére érdemes nagyobb fi­gyelmet fordítanunk. Azt gondolom, az ottani lakos­ság vásárlóerejére érdemes alapoznunk, ugyanis a köz­ségekben nem lehet olyan versenytársunk, akit nem lennénk képesek felülmúl­ni. A multik csak a városok­ban terjeszkednek ugyanis. Tehát ahol szükséges, még beruházástól sem szabad visszariadnunk a működési körzetünkbe tartozó közsé­gekben - érvelt Martus Gyu­la, a kiskunfélegyházi Integ­rál Áfész elnöke. x

Next

/
Thumbnails
Contents