Petőfi Népe, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-17 / 191. szám
10. OLDAL 1999. AUGUSZTUS 17., KEDD ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG Hongkongba vinnék a bort Az idén mintegy 4,2 millió hektoliter borra számíthatnak a szőlősgazdák a szüretet követően - mondta Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten, a XXVI. országos borverseny ünnepélyes megnyitóján. Az államtitkár közölte: ebben az évben valószínűleg 1,21,3 millió hektoliter bort exportálnak Magyarországról. Ennek árbevétele elérheti a 100-105 millió dollárt. Szólt arról, hogy az utóbbi időben csökkent az oroszországi kivitel, ezért a magyar boroknak új piacokat kell találni. Lehetséges piacokként Hongkongot és Makaót említette. A marketingtevékenység fokozását azért is célszerűnek mondta az államtitkár, hogy ne legyen szükség állami támogatásra a borlepárláshoz, a gazdák felesleges asztalibor-készletének feldolgozásához. Tamás Károly szorgalmazta az ültetvények felújítását is. Elmondta, hogy 2-3 hektár új szőlő telepítését 50 százalékos vissza nem térítendő költségtámogatással, valamint 40 százalékos kamattérítéssel a tárca is hajlandó támogatni. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, hogy az idei országos borversenyen a bírálóbizottságok 574 mintát értékelnek majd. A díjakat szeptember 7-én adják át. A főtitkár reménykedik abban, hogy az ősszel a parlament elé kerülő jövedéld törvény módosítása - amely várhatóan a bort is jövedéki termékké teszi majd - nem jelent igazán többletterhet a becsületes termelőknek, viszont a bor- hamisítás visszaszorul. A borászati szakember közölte: komoly gond, hogy több helyen felütötte fejét a lisztharmat- és a peronoszpórafertőzés. A főtitkár megítélése szerint a szüret augusztus végén megkezdődhet a Mátraalján és a délbalatoni borvidéken. Környezetbarát a földtégla A tervek szerint szeptember elejétől földtéglakészítő üzem indul a Heves megyei Kere- csenden a helyi önkormányzat és a községben tevékenykedő Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület együttműködése keretében. Pusama Jenő, az egyesület elnöke, az Országos Cigány Ön- kormányzat tagja elmondta: az önkormányzattal közösen közhasznú társaságot hoztak létre az üzem indítására. Ezt megelőzően egyesületük pályázatot nyújtott be az Autonómia Alapítványhoz. Az ezen elnyert 1,4 millió forinttal szálltak be a kht.-ba, az önkormányzat pedig bánya- területet vitt be apportként. Ebből a bányából nyerik majd a tégla alapanyagául szolgáló agyagos földet. A téglakészítéshez szükséges sajtolóberendezéseket két hónapra térítésmentesen bocsátja rendelkezésükre a debreceni Terracenter Kft., így már csak a bányanyitási engedély szükséges az induláshoz. Az új üzemben kezdetben nyolc helybelinek tudnak munkát adni, később azonban bővíteni kívánják a dolgozók létszámát. A földtégla környezetbarát építőanyag, alkotórészeiből - agyagos föld, sóder, homok, cement - sajtolással állítják elő. A hagyományos téglánál lényegesen olcsóbb, és jobban szigetel. Az első időszakban napi kétezer téglát kívánnak gyártani. A fogyasztók ellenőrzése meghozta gyümölcsét A Démász eredményei magukért beszélnek A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász) az Idén az óv első felében 2,48 milliárd forintos adózott eredményt ért el, 44,12 százalékkal többet, mint tavaly Ilyenkor - derül ki a cég hétfőn közzétett gyorsjelentésében. A nem auditált, nemzetközi számviteli szabályok alapján készített mérleg szerint az energiaértékesítés árbevétele 25,04 milliárd forint volt idén az első félévben. Ez 16,06 százalékkal magasabb, mint 1998 első hat hónapjában. A villamos energia értékesítéséből származó árbevétele 16,51 százalékkal nőtt, s elérte a 24,75 milliárd forintot. A hőértékesítés árbevétele viszont csökkent: 286,45 millió forintot tett ki. Ez 13,25 százalékos csökkenés. A féléves eredmény növekedését a társaság azzal magyarázza, hogy az idei év második negyedévében fokozottabban ellenőrizte a fogyasztóit, s nem növekedett a hálózati veszteség. Az üzemi tevékenység eredménye az első félévben 64,63 százalékkal nőtt a bázishoz képest, s értéke 2,55 milliárd forint volt. A társaság saját tőkéje 40,74 milliárd forint. Ez 1,20 százalékos növekedés a tavalyi év első feléhez viszonyítva. Az áramszolgáltató 50 százaléka a francia EDF International S. A. tulajdonában van. Intézményi befektetők a részvények 31,99 százalékát birtokolják, ebből a Morgan Guaranty Trust tulajdonában 23,20 százalék van. Magán- személyek a társaság 2,10 százalékával, egyéb jogi személyek 15,05 százalékával rendelkeznek. A Démász részvényeit a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában jegyzik. Előző pénteki záróárúk 17.500 forint volt. Az elmúlt 52 hét legmagasabb kötésára 20 ezer, a legalacsonyabb 9.500 forint volt. Megkezdték a tarlóhántást Folyik a tarlóhántás a bácskai régióban - mondta Pillér R. József bácsalmási falugazdász. A meglévő tarlómaradványokat és a már kikelt gyomokat a bácskai gazdák szántással forgatják vissza a talaj-v ba, elősegítve ezzel a minél gyorsabb lebomlásukat, azaz humifikálódásukat. A legtöbb gazda azonban - sajnos - anyagi okok miatt elhagyja ezt a műveletet. A frissen művelt táblákba nagy valószínűséggel őszi repce kerül majd. Mérséklődés Tavaly július óta Zala megyében az országos érték hatszorosával, 12,6 százalékkal mérséklődött a regisztrált munkanélküliek száma. A 9484-es munkanélküli létszám 7,1 százalékos rátát jelent, ami 0,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. Évek sora óta először csökkent tíz százalék alá - 8,8 százalékos - a nagy- kanizsai térség munkanélkülisége. Avas szőrben tikkadnak a birkák Négy kifli árát keresi a juhász, ha eladja a gyapjút A Ladánybene környéki parlagokon hosszú évtizedek óta foglalkozik juhtartással a környék juhásza, Kecskeméti András. Nem éri meg birkát tartani. A gyapjú ára alacsony. A bárány ára csökken. Az állami támogatás nem a juhász zsebében marad. Nagy szégyen volt valamikor a juhászra nézve, ha birkái avas szőrben - téli gyapjúban - érték meg a Lőrinc-napot. Igaz, a juhász manapság is sajnálja a nyári kánikulában nyíratla- nul tikkadó nyáját, de mivel a gyapjút eladni nem lehet, lábon koptatja le azt magáról a jószág. A Ladánybene környéki parlagokon hosszú évtizedek óta foglalkozik juhtartással a környék híres juhásza, Kecskeméti András. Bárányait olasz kereskedők egymás kezéből kapkodták, selymes gyapjúját is nyugatra hordták - ennek ellenére az ágazat EU-konform voltát egyre jobban kétségbe vonja.- Régen ért bennünket ekkora csalódás, mint ebben az évben. Elhitették velünk, hogy szükség van az ágazat fejlesztésére, az EU-ban szükség van ránk, és az anyaállat beállítását darabonként 1200 forinttal támogatja az állam. De ez nem így valósult meg, hiszen ez a pénz tőlünk azonnal visszakerült volna különböző csoportok markába. Ugyanis a gyakorlatban csak úgy adták meg a juttatást, hogy ötven darab „támogatott” anyabirkához egy darab állami kost kellett volna vennünk. Egy ilyen kos ára 80-100 ezer forint darabonként, tehát könnyű kiszámolni, hogy a támogatási pénzt azonnal ki is vették a zsebünkből. Az ilyen támogatásból a juhászember köszöni, de nem kér. Ez csak az apaállat-előállítóknak rakott volna nagy pénzt a zsebükbe. , - Milyenek voltak ez idén a gyapjú és a bárány értékesítési lehetőségei?- Hát én megértem eddig 54 évet, 14 éves korom óta a birka mellett ácsorgók - a híres kecskeméti juhászok, Gubacsi Józsi bácsi, Kuti Pista bácsi bojtárja is voltam - de ilyen szemérmetlen fölvásárlási árakra nem emlékszem. Valamikor a gyapjúra állami előleget adtak, és annak árából ki lehetett teleltetni az állományt. Most 1 kiló gyapjúért 47 forint+áfa árat adnának. Egy birkán van cirka 4 kiló gyapjú, ebből 3 kiló árát kifizetem számla nélkül a nyíróknak - mert ha számlát kérek, nem is nyír - így maradna 50 forintom birkánként, ami négy kifli ára. Ezért nem érdemes küszködni a nyírással, akkor maradjanak szőrben a birkák. Már csak azt nem értem, hogyan lesz egy gyapjúpulóver ára 10-12 ezer forint a boltokban. De azt hiszem, sokan gazdagodnak meg a mi verejtékes, mindennapos munkánkból. A bárány ára még úgy ahogy elfogadható volt, igaz, az is alacsonyabb volt, mint a tavalyi felvásárlási ár. Míg 08-ban a bárányért kaptunk 12.800 forintot darabonként, addig idén ez az ár 10.080 forint volt. Ott van a baj, hogy a költségek egyre inkább emelkednek, a megtermelt áruért pedig egyre kevesebbet kapunk. Nem is tudom, honnan számolja ez a kormány a 9 százalék körüli inflációt, mert ezt mi egyáltalán nem úgy érzékeljük. Farkas Pál Elhúzódik a földkiadás A jövő évre húzódik át a részarányos földtulajdon hatósági kiadása Szabolcs megyében. Az ügyintézést a megváltozott, 120 napra növelt úgynevezett föld- kimérési idő hosszabbítja meg, így az idén nem tudnak végezni a feladattal. Eddig egyébként a 3 millió 200 ezer aranykorona értékű összterületnek 78 százalékát adták ki az érintett részarány-tulajdonosoknak. Több mint 800 ezer aranykorona értékű föld vár még kiosztásra, s a munka előreláthatólag csak a jövő év tavaszán fejeződik be. Jelenleg a nyírbátori körzetben a legjobb a helyzet, ahol a terület 94 százalékát már megkapták az érintettek. Nyíregyháza térségében ez a mutató eléri a 82 százalékot. Nagyobb a lemaradás Mátészalka, Vásá- rosnamény, Kisvárda és Fehér- gyarmat körzetében. Ott nehezíti a földkiadást az is, hogy sok a természetvédelmi terület.- Harminc vagyok és szűz -Terror a vonal végén - A fürdőkád is veszélyes - Kígyókat melenget MEGHÍVÁS A SÜTŐTÖKHÖZ! Mától hat napon át, a Hírős Hét Fesztivál ideje alatt ismét a főtéren, a már megszokott helyen, SOK SZERETETTEL VÁR mindenkit a "PÍR" PÉKÁRU Kft. és a FORNETII Kft., • ahol, mint minden évben, most is, az elmúlt év fejlesztéseit is magába foglaló, üzemelő látványpékségbolt várja a látogatókat fesztiváli árukínálattal, • ahol természetesen most is több, nem is akármilyen újdonság kerül bemutatásra a megszokott kóstoltatással, • ahol biztosan sok minden más lesz, és más is lesz, mint egy éve volt! t
