Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

1999. JÚLIUS 6., KEDD 11. OLDAL ELŐTÉRBEN AZ AGRARGAZDASAG Újra itt az aratás s vele a gondok A gazdák emlékében még tisz­tán élnek az előző évi búza­szezon hátborzongató élmé­nyei. Félő, hogy a tavalyi ügyek az idén is visszaköszönnek. A teljesség igénye nélkül említek néhány - általam fontosnak tar­tott, ugyanakkor olcsón megold­ható - problémát: 1. A kormány szándékát meg­értve a termelők zöme tudomá­sul vette, hogy termékértékesí­tési szerződést kell kötnünk. Hiszen nem szabad úgy termék­előállításba fogni, hogy majd csak lesz vele valami. Ha döcög­ve is, de valahogy összejöttek ezek a szerződések. (Ugyanis a termelőket ez a rendelet szorí­totta a szerződéskötés irányá­ba, de a vevőket semmi. Ebből kifolyólag eléggé egyoldalúra si­keredtek, természetesen a ter­melő rovására.) A szerződési pontok közül egyet, a vitás ese­teket szabályzót, a bíróság illeté­kességét szeretném kiemelni. Ma hazánkban köztudott, hogy a bíróságok túlterheltek, a gazdasági perek akár két évig is eltartanak, mire végre behajtha­tó ítélet születik. A szerződő fe­lek ezt már a szerződéskötés­kor bekalkulálják, különösen akkor, ha a partnerről tudható a kiszolgáltatott anyagi helyzete. Az ilyen termelőkkel szemben kényük-kedvük szerint módo­síthatják a megkötött szerződé­seket. Sokat javíthatna ezen a helyzeten, ha általánossá lehet­ne tenni az olyan termeltetési szerződések alkalmazását, ahol a bíróságok helyett az agrárka­mara mellett működő választott bíróságokat jelölnék meg illeté­kesnek. Ez a megoldás már szerződéskötésnél kiszűrhetné a rosszhiszemű felet. Ha mégis ide kerülnének vitás esetek, 60 napon belül végrehajtható és megfellebbezhetetlen ítélet szü­lethet. 2. Gondok voltak az átvétel­nél többféle szempontból is. A bajok mái' az előminősítésnél kezdődnek. Örvendetes módon szaporodnak a gyorsvizsgáló készülékek. Ezek a berendezé­sek különböző típusúak, külön­böző minőségűek, és természe­tesen különböző pontosságúak is. A vizsgálati eredmény pon­tosságát nagyban befolyásolja a műszerek szakszerű használata és a minta előkészítése. Ha az említett feltételek biztosítottak, még mindig nagy a tévedési le­hetőség, ha a készüléket rosszul állították be, rosszul kalibrál­ták. A termelőnek nem kell so­kat kutatnia az emlékeiben, hogy fel tudja idézni a tavalyi eseteket, amikor egy mintából annyiféle eredményt kapott, ahány helyen vizsgáltatta. A kenyérgabona-ágazat ösz- szes szereplőjének érdeke az lenne, ha ez az állapot ebben az évben nem ismétlődne meg. Rendeletben kellene szabályoz­ni a gyorsvizsgáló berendezé­sek használatát. Adatot kiadni akár pénzért, akár ingyen csak a mérésügyi hivatal vagy ezzel megbízott szervezet által hite­lesített és kalibrált készülékkel lehessen. 2. Ugyancsak problémákat je­leztek a mintavételeknél. Egy szakszerűtlenül elvégzett minta­vétel - a szándékosságról nem is beszélve - az egész minősítés to­vábbi menetét döntheti el. A ter­melőnek meg kell ismerni, illet­ve vele megismertetni a szabá­lyos mintavétel eszközét és módszerét. A további viták és az ütemes átvétel biztosítása érde­kében célszerű, ha a felek jegy­zőkönyvben rögzítik a minta- vételezés körülményeit és azt, hogy azt mindketten szaksze­rűnek találták. 3. A minősítést az átvevők végzik, lényegében számukra nézve mindenféle hátrányos kö­vetkezmény nélkül. Ideje lenne ezen az állapoton is változtatni. A rosszul végzett munkának mindenütt anyagi következmé­nye kell legyen. Hogyan lehetne változtatni? Az átvevő minden esetben, téte­lenként két darab pecsételt min­tát köteles adni a termelőnek. Amennyiben az eladó elégedet­len a minősítéssel, a két mintát, például az agrárkamara közre­működésével anonimmá téve, kódolva két különböző akkredi­tált laboratórimban megvizsgál­tathatja. A két laboratórium vizsgálatának számtani közép­aránya tekintendő végleges eredménynek, amely mind az átadó, mind a vevő számára az elszámolás alapját képezi. Az így kapott vizsgálati eredmé­nyekből számított árkülönböze­tet és a bizonyítható többletkölt­séget a felek nyolc banki napon belül egymásnak megtérítik. A vizsgálat költsége a vesztes felet terheli. 4. A tavalyi tapasztalatok alapján bizalmatlanság tapasz­talható az akkreditált laborokkal kapcsolatban is, kétféle vonat­kozásban is. Egyik az adatvédelem, a má­sik a vizsgálatok megbízhatósá­ga, korrektsége. Mindkét problé­ma kezelhető. A jelenlegi rend­szerben a mintával együtt a la­bor rendelkezésére bocsátják a termelő adatait is. Ettől kezdve csak remélni lehet, hogy nem történik visszaélés, mivel garan­cia nincs. Amennyiben kódolva kerülne a laborba a minta, ez a probléma megoldódna. A labor­ral csak annyi adatot kell közöl­ni, amennyi a vizsgálat elvégzé­séhez szükséges. Sokakban vetődik fel a kér­dés: vajon a laborok jól vizsgál­nak-e? Megfelelő gyakoriságú titkos kontrollminták közbeikta­tásával ellenőrizhetők. Állítólag ezt meg is teszik valakik. Igazán bizalomerősítő az lenne, ha ezt a termelői oldal tehetné meg. Mondjuk a Magyar Agrárkama­ra is részt venne ebben az ellen­őrző munkában. Én a magam részéről azt is el tudnám képzel­ni, hogy a vizsgálati eredménye­ket nyilvánosságra is hoznák. Baj van a szabvány körül is. Alkalmazása ugyan nem kötele­ző, mégis a legtöbb szerződés­ben erre hivatkoznak. Itt lenne az ideje a felülvizsgálatának. A termelők felszereltségéhez, az ágazat jövedelemtermelő képes­ségéhez képest túlzott igénye­ket támaszt, ami egyébként sem indokolható. A termelőket különösen irri­tálja a nagy hibahatárral vizsgál­ható, nedves sikér és az abszolút szubjektív, a toxinvizsgálatok mai szintjén már túlhaladottnak mondható fuzáriumvizsgálat. A szabvány változatlanul hagyása kizárólag kereskedői érdek. Nem fogadható el az az érvelés, hogy ezt a jó minőségű magyar búza védelme indokolja. A felsorolt problémák nem új keletűek, jól ismertek, megoldá­suk jelentősebb pénzt sem igé­nyel, mégsem történt előrelépés ezeken a területeken. Miért? Bogi Béla, a megyei gazdakörök szövetségének elnöke Hiányosságok a földkiadásnál Jánoshalmán Jánoshalmán a június 15-i álla­potok szerint a Jókai Szövet­kezetnél minden szövetkezeti részarány aranykorona-érték ki­adásáról elkészültek a határoza­tok, amelyeket benyújtottak a földhivatalokhoz. A Petőfi Szö­vetkezetnél mindössze egy tér­képvázlat hiánya akadályozza a munka befejezését. Az említett táblára emiatt még nem készül­hettek el a földkiadási határoza­tok. Az évek óta húzódó föld­mérési munka befejezésére a Bács-Kiskun Megyei Földműve­lésügyi Hivatal (FH) ígéretet ka­pott a kiskunhalasi földhivatal vezetőjétől. A Haladás Szövet­kezet esetében a legutóbbi föld- hivatali jelentés szerint a föld­kiadási munka 55 százalék kö­rüli. Dr. Kovács Lóránd, a me­gyei földhivatal munkatársa szerint ennek az az oka, hogy évek óta nem készültek el egyes területekre a megosztási térkép- vázlatok, annak ellenére, hogy a földmérési munkákat a tulaj­donosok előre kifizették.- A Szegedi Geodéziai Rt. öt helyrajzi szám megosztási váz­rajzaival tartozik, míg a Zenit Kft. egy darabbal, de a többi táblákról is a legtöbb esetben késve kapta a megyei földhiva­tal ügyintézője a térképvázla­tokat. Ez eddig is nehezítette, illetve jelenleg is meghiúsítja a határozatok kiadását - mondta el Kovács Lóránd. A földhiva­tal munkatársa azt is megje­gyezte, hogy az FH ügyintéző­je a Haladás Szövetkezet alkal­mazottja, amiből következik, hogy nem képes teljes egészé­ben csak a földügyekkel foglal­kozni. Kovács Lóránd szerint annak ellenére, hogy már a szövetkezet is és az önkor­mányzat is sokat segített, illet­ve segít neki, újabb munka­társra lenne szükség az admi­nisztrációs feladatok elvégzé­sére. Blázsik Sándor Portugália: még 30 év hátrány Portugália egy főre jutó társa­dalmi összterméke az idén az európai uniós átlagnak a 74 szá­zalékát éri majd el. Ugyanez az arány 1993-ban 68 százalék volt, minek alapján a lisszaboni egyetem kutatói arra a megálla­pításra jutottak, hogy az ország körülbelül 30 év múlva zárkó­zik fel az EU átlagos fejlettségi szintjére. A szakértők megjegy­zik, hogy a következő években a növekedésnek nem csupán a gazdaság felduzzasztásával kell érvényt szerezni, hanem minő­ségi változást is el kell érni. Tájékoztatjuk a termelőket és a felvásárlókat, hogy a BÁCS-ÁG Kft, Mezőgazdasági Vizsgáló és Termékminősítő Laboratóriuma a Nemzeti Akkreditáló Testület által 501/0557 számon akkreditált. Az akkreditálás kiterjed az élelmezési magvak - köztük a búza, kukorica, napraforgó és a lisztek - mintavételére és szabvány szerinti vizsgálatára. Minőségpolitikai elveink biztosítják a gyártóktól, forgalmazóktól független, minden szempontból pártatlan vizsgálatok elvégzését. Ügyintézők: dr. Szakáll Zoltánné Gubisi Tiborné Tóth Lajos Telefon: 76/484-611 Fax: 76/484-949 ,30321 A tokiói Denki Műszaki Egyetem mérnökeiből álló csoport példa nélküli vállalkozásba fogott: világ körüli útra indulnak a képen látható elektromos üzemmódú autóval. 24 nikkel-hidrogén akkumulátor működteti a kocsit, amely eredetileg gázzal működött. FOTÓ: FEB-REUTERS Drága az öntözőfürt használata Sok csapadék hullott má­jusban és júniusban, a ta­laj alsó rétegeiben van bő­ven nedvesség, mégis ön­tözni kell. Különösen azok a vetemények igénylik a vizet, melyek a termőréteg felső 10-15 centiméteres rétegéből nyerik a vizet, vagy a levélzetük állandó nedvesség-utánpótlást igényel. • Kraczer László fajszi gazdálko­dó idén 2 hektáron termeszt le­vélpetrezselymet. A jó minősé­gű fűszernövényt egy az EU- tagállamokba exportáló, szárí­tóval rendelkező cég vásárolja meg tőle. Ahhoz, hogy a levél­petrezselyem elérje a kívánt mi­nőségi szintet, hetente legalább egyszer öntözni kell. Június vé­gén és július elején nagy volt a kánikula, tetemes a kipárolgás. Egy-egy öntözést legalább két órára kell beütemezni. Ez a mi­nimum - mondja a gazda. Föld­je közvetlenül az 51-es főút fajszi elágazásánál van. Itt az ön­tözőfürt tulajdonosa csatornavi­zet szolgáltat. A hektáronkénti alapdíj 16 ezer forint évente. Ezenkívül vízdíjat is kell fizetni, a papírforma szerint köbméte­renként 16 forintot. Azért a pa­pírforma szerint, mert vízóra nem lévén, az öntözőfürt ellen­őrei a szórófejek és az öntözés időtartama alapján állítják ki a számlát. Eddig még senki sem kérdőjelezte meg a becslés alap­ján kiállított számlákat. Ám az szemmel látható, hogy egyre ke­vesebben veszik igénybe az ön­tözőfürtöt. Kraczer László is azt mondja, ha minden költséget fi­gyelembe vesz, a levélpetrezse­lyemből származó jövedelem nagy részét elviszik a költségek. Örülni fog, ha a negyedik (utol­só) vágásból lesz nyeresége. De van itt még valami, ami borzolja a gazdák kedélyeit. Nevezetesen az a tény, hogy kedvezménye­sen, két részletben lehet befizet­ni az alapdíjat. Csakhogy az első részletet áprilisig kell átutalni, amikor még a csapot ki sem nyi­tották. Ami még furcsább, alap­díjat fizet az is, aki például gabo­nát termeszt, és egyáltalán nem öntöz az adott évben. K. Lesz-e igazi választás! A kábeltévé jövője, avagy a szélessávú telekommunikáció A távközlési törvény módosítá­sa után felgyorsultak az esemé­nyek a kábeltelevíziós piacon. Emlékeztetőül: a honatyák mó­dosították a Távközlési tör­vényt, elfogadva, hogy a távköz­lési társaságok nem építhetnek és nem is működtethetnek ká­beltévé hálózatokat ott, ahol helyi telefonszolgáltatóként is működnek. Vajon van-e ebben a látszólag furcsa döntésben logika? Renge­teg. Profitálhatnak-e Önök, ká­beltévé előfizetők ebből bármit a jövőben? Mérhetetlenül sokat Kiváltképp akkor, ha a helyi tele­fonszolgáltató nem vásárolja fel a kábelhálózatokat a törvénymó­dosítás érvénybelépéséig, meg­fosztva az alternatív társaságokat a szolgáltatás, az állampolgárokat pedig a választás lehetőségétől. A jogszabály-módosítás ér­telmében a koncessziós telefon- társaságok térnyerése a kábel- televíziós piacon nem folytatód­hat, s így a távközlési szektor li­beralizációját követően alterna­tív telefon-szolgáltatók jelen­hetnek meg a piacon. A UPC Magyarország üdvözli a tör­vénymódosítást, amely követi az Európai Unió szabályozását, s igazodik a Versenyhivatal által megfogalmazott versenyjogi kö­vetelményekhez. Kijelenthetjük, hogy döntő lépés történt annak érdekében, hogy majdan Magyarország pol­gárai is élvezhessék azokat az előnyöket - a szolgáltatások színvonalának emelkedését, az Európában szinte legmagasabb telefon- és ennek eredménye­ként az internetdíjak csökkené­sét -, melyek a távközlési pia­con kialakuló verseny következ­tében Nyugat-Európa országai­nak döntő többségében már be­következtek. A UPC - miként ezt Bécs- ben, Párizsban és Amszterdam­ban már megtette - Magyaror­szágon is megkezdte a távközlé­si szolgáltatások bevezetését. Célja, hogy alternatívát kínáljon, és ezzel versenyre kényszerítse a hagyományos telefonszolgálta­tót. Bécsben a UPC társvállalata idén januárban indította a tele­fonszolgáltatást, átlagosan 25 százalékkal olcsóbban, mint a hagyományos hálózaton. Ter­mészetesen ebből csak azok a bécsi polgárok profitálhattak, akiknek a UPC a kábeltévé szol­gáltatója. A UPC Magyarország továb­bi terjeszkedést tervez, hogy minél több háztartás mindenna­pi szórakoztatásáról gondos­kodjon és Budapest telekom­munikációs világvárossá váljon. Csakhogy a törvénymódosítás érvénybelépéséig a távközlési piac domináns szereplője a tör­vény életbelépését megelőző utolsó percekben számos, első­sorban budapesti kábeltelevízi­ós hálózat megvásárlására tett ajánlatot, a hírek szerint a piaci ár 4-5-szörösét is kínálva. Mivel több budapesti és vi­déki kábelrendszerre írtak ki, vagy a közeljövőben terveznek kiírni tendert, így Óbuda, Újpa­lota, Zugló és más fővárosi ke­rületek, illetve Győr és Kecs­kemét lakói remélhetően a UPC Magyarország szolgáltatá­sát élvezhetik majd. Akkor, ha a többségében tulajdonos önkor­mányzatok józan döntéssel és választópolgáraik valós érdekeit figyelembe véve az igazi távköz­lési verseny mellett teszik le a voksot. Ami azt is jelenti, hogy a törvénymódosítás szellemé­vel ellentétes módon a domi­náns szolgáltatók ne szerezhes­senek további befolyást a táv­közlési piac utolsó olyan szeg­mensében, amely ezidáig men­tes volt e társaságok döntő erőfölényétől. Totális kommunikáció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents