Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

EU-agrárexport támogatás nélkül? Az Európai Unió a kelet-eu­rópai országokkal folyta­tott agrárkereskedelem­ben olyan átfogó kvóta- rendszert javasol, amelyen belül megvonnák az uniós mezőgazdasági exportter­mékek támogatását, ugyanakkor ezen termé­kekre a vásárló országok sem alkalmaznának im­portvámokat - idézte Franz Fischler EU-bizottsá- gi agrárfelelőst a hétfői Fi­nancial Times. Fischler a brit üzleti napilap szerint a minap kijelentette: a brüsszeli EU-bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölteknek a jelenle­gi agrárkereskedelmi egyezmé­nyek felváltását a fenti kvóta­rendszerrel. Ezt a brüsszeli biz­tos kettős zérómegoldásnak ne­vezte, hiszen az EU-támogatá- soktól mentes agrárexport-kvó­tába bevont termékeket import­vámok sem terhelnék. A Financial Times szerint e javaslat célja a két térség kö­zötti eddigi agrárkereskedel­mi viszályok ismétlődésének elkerülése, az elmúlt években ugyanis erőteljesen nőtt az EU mezőgazdasági exportja Kelet- Európába, s az ottani termelők szerint az uniós exportőrök méltánytalan versenyelőnyt él­veznek a közös agrárpolitika égisze alatt nekik juttatott tá­mogatás révén. A kelet-euró­pai országok a tiltakozások ha­tására több esetben rögtönzött pótvámokat róttak ki az EU- importra, sőt tavaly Csehor­szág korlátozta is az uniós al­mabehozatalt, amely az előző évben a hazai piac 50 százalé­kát hódította el - írta a Finan­cial Times. A brit lap szerint a javasolt kvótarendszer érvényes lenne az EU-ba irányuló kelet-európai exportra is, jóllehet ez a kérdés jóval kevesebb vitát kavar, mi­vel a keleti támogatások megle­hetősen szerények. A kvóták fo­lyamatosan addig bővülnének, amíg a két térség közötti agrár­kereskedelem zöme mentes len­ne a központi támogatásoktól - mondta Fischler. A Financial Times szerint azonban szinte bizonyos, hogy az EU-beli termelők gyanakod­va fogadják a tervet, hiszen ál­talában elleneznek mindenféle támogatás-megvonást. Szabványok a bioélelmiszerekre A vegyszermentes élelmisze­rek termeléséről, feldolgozá­sáról, címkézéséről és árusítá­sáról fogadott el nemzetközi szabványokat a FAO és a WHO élelmezési bizottsága múlt he­ti együttes ülésén, Rómában. Az ENSZ élelmezési és egész­ségügyi szervezetének Codex Alimentarius Bizottsága 35 új élelmiszerszabványt, 4 élel­mezés-egészségügyi kódexet és 220 szennyezőanyag-kü­szöbértéket határozott meg a bioélelmiszerekre. Elodázta azonban a döntést a szarvasmarhák növekedés­serkentő hormonjáról, a BST- ről, amelynek ügyében hiány­zott az egyetértés az ülésen részt vevő 98 tagország kép­viselői között. Lassuló reformországok Kelet-Európa öt legfejlettebb országának átlagos gazdasági növekedése 1999-ben 1990 óta első ízben lassúbb lesz, mint az EU-é, és ez módosít­hatja az EU bővítésére vonat­kozó terveket. A fejlemény nem meglepő, hiszen annak idején túl derűlátó elképzelé­sek láttak napvilágot - írta a Profil című, független osztrák hetilap legújabb számában. A cikk idézte az osztrák Gazdaságkutató Intézet prog­nózisát, amely szerint az öt re­formország - a Cseh Köztársa­ság, Lengyelország, Magyaror­szág, Szlovénia és Szlovákia - gazdasági össznövekedése idén csak 2 százalék, míg az EU-országoké 2,3 százalék lesz. A legnagyobb gondok Csehországban és Szlovákiá­ban vannak, de 1998 közepe óta a legtöbb reformországban romlott a gazdasági helyzet. Magyarországon a cikk sze­rint rekord mértékű, a GDP nyolc százalékát kitevő költ­ségvetési hiánnyal kell szá­molni, s már készülnek is a ta­karékossági csomagok. Cseh­országról - ahol a bruttó hazai termék 1,5 százalékos zsugo­rodására kell számítani - a pri­vatizálás sikertelen voltát és Václav Klaus volt kormányfő nehéz örökségét említette a lap, Szlovákiát illetően pedig Vladimir Meciar hagyatékát, a hatalmas költségvetési és fize- tésimérleg-hiányt, valamint azt, hogy az emiatt szüksé­gessé vált takarékossági intéz­kedések a gazdaság idei stag­nálásához vezetnek. A MAJAV, Magyarország vezető távközlési szolgáltatójának a ö közleménye Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfele­inket, hogy Kecskemét és Lajosmizse területén 1999. július 8-án 00.00 óra és 04.00 óra között a (76) 401 000 - (76) 401 999 (76) 402 000 - (76) 402 999 (76) 403 000 - (76) 403 999 (76) 419 000- (76) 419 999 (76) 423 700 - (76) 423 999 (76) 427 359 - (76) 427 999 (76) 454 000 - (76) 459 999 (76) 459 001 - (76) 459 999 számmezőkbe eső távbeszélő­állomások működése szünetel. Az üzemszünet oka: a MATÁV hálózatkorszerűsíté­si munkálatokat végez. Az esetleges kényelmetlensé­gért Ügyfeleink elnézését, egyben szíves megértését kérjük. Egymás közt MATÁV Az idén is lepárolják az eladatlan borokat Hírek Követelések A szőlőfeldolgozók, pincé­szetek - mint az utóbbi években mindig - az idén is arról pa­naszkodnak, hogy sok a készle­tük fehér asztali borból. Ugyan­akkor a becslések szerint ősszel nagy termés elhelyezéséről kell gondoskodni az országban. Ezért már most dönteni kell a felesleg sorsáról. Zsikla Győző megyei országgyűlési képviselő (FKgP) lepárlási javaslattal élt a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium felé, me­lyet az FVM elfogadott. A képviselő javaslatának lé­nyege: ha egy kistermelő a 200 hektónál kevesebb fehérborát lepárlásra felajánlja - ha azt saját szőlőből készítette - a le­párlóüzem köteles legyen őt előnyben részesíteni. A soltvad- kerti képviselő azért fordult az FVM-hez, mert a Kunsági Bor­vidék Hegyközségi Tanácsa már jelezte, hogy területén sok az eladatlan asztali fehérbor. Jelenleg az asztali fehér ára li­terenként 50-52 forint. Zsikla képviselő úr javaslata szerint a lepárlóüzemnek 60 fo­rintnál valamivel többet kell fi­zetnie a lepárlásra felajánlott bor literéért. Ehhez az FVM 34 forintot ad literenként az üzem­nek, támogatásként. Összesen 220 ezer hektoliter lepárlásá­hoz ad támogatást az agrártár­ca. Feszültséget okoz majd, hogy ennek a mennyiségnek máris a kétszeresét jelentették be lepárlásra. Nyilvánvalóan azért, mert a piaci árnál magasabb bevételt lehet elérni a lepárlással. Aki er­re szánja el magát, annak az Or­szágos Borminősítő Intézet te­rületi képviselőjét kell felkeres­nie. Ő a hegybíró jelenlétében mintát vesz a lepárlásra felaján­landó borból - a vizsgálat célja: kideríteni, szőlőből készült-e - majd pedig körülbelül egy hét múlva megküldi az eredményt. A származási bizonyítvány már a mintavételhez is szükséges, s a termelőnek magával kell vin­nie a lepárlóüzemhez is, amikor az eladatlan borát felajánlja. (Ez az üzem valószínűleg a kunfe­hértói lesz ebben az esztendő­ben is.) Aki gondolt már a le­párlásra, annak minél előbb ér­demes ezen a folyamaton átes­ni, ugyanis aki előbb érkezik, annak nagyobb az esélye, hogy befogadják a borát lepárlásra, hiszen a keretet az FVM meg­határozza. A minél előbb történő jelent­kezést ajánlja Zsikla Győző is. Egyébként a képviselő a kister­melők érdekében javaslatában azt is megfogalmazta, hogy a le­párlóüzem köteles legyen egy bizonyos kvótát fenntartani számukra. Az FVM által elfo­gadott - és ebben a hónapban rendelet formájában napvilágot látó - javaslat azt is tartalmazza, hogy 200 hektó felett csak azok­tól a pincészetektől fogadjanak el bort lepárlásra, akik vállalják, hogy ősszel annyiszor 1,5 kilo­gramm szőlőt felvásárolnak a kistermelőktől - minimum 33,60 forint legalacsonyabb áron -, amennyi liter bort most átadnak az állami támogatást élvező lepárlásra. Ha ezt nem vállalják, nem vehetnek részt az akcióban. A. T. S. A túlsúlyos disznók azonna­li fölvásárlását, a sertés- és baromfihús behozatalának csökkentését, a tej teljes mennyiségének a tisztessé­ges áron való átvételét köve­teli egyebek közt a Batto- nyán pénteken megalakult Békés megyei mezőgazdasá­gi demonstrációs bizottság - tájékoztatták hétfőn a sajtót a szerveződés vezetői. A túl­súlyos disznók azonnali ál­lami fölvásárlását legalább 200 forint kilónkénti áron kérik. Követelik továbbá a kisgazdaságokban tartott ki­sebb súlyú disznók minősí­tés szerinti átvételét is a szaktárcától. A disznó- és baromfihús-behozatal azon­nali csökkentését kezdemé­nyezve akár 40 százalékos importvám bevezetését is in­dokoltnak tartják. Az idei búzatermést 23.000 forintos tonnánkénti minimáláron követelik átvenni. Lemondások Szító János és Baranyai Gá­bor lemondott a Mól Rt.-nél betöltött igazgatósági tagsá­gáról - tájékoztatta a társa­ság hétfőn a sajtót. A Mól jú­lius 19-ére összehívott rend­kívüli közgyűlésén a lemon­dások elfogadását javasolja a cég igazgatósága. Az olaj- társaság új igazgatósági tag­jának javasolják Mosonyi György megbízott vezérigaz­gatót. A másik új igazgató- sági tag a pénzügyi vezér­igazgató-helyettes lesz. A LEASFINANZ kecskeméti irodája felpezsdíti Kelet-Magyarország életét A LEASFINANZ 1997 áprili­I sában alapította meg első magyarországi irodáját Bu­dapesten. A társaság eddigi több mint két éves magyar- országi tevékenysége során dinamikus fejlődést produ­kált, és meghatározó szerep­re tört a lízingpiacon. A meg­növekedett szerződésköté­sek száma és az ügyfelek változatlanul magas színvo­nalon történő kiszolgálása I szükségessé tette egy vidéki | iroda létrehozását, amelyre ez év áprilisában Kecskemé­ten került sor. Az alapítás óta eltelt mintegy három hónap igazolta: a Leasfinanz köz­vetlen jelenléte által sokkal hatékonyabban képes kielé­gíteni a Kelet-Magyarorszá- gon jelentkező finanszírozá­si igényeket. Az ország kele­ti régióiban ez azért különö­sen fontos, mert a vállalko­zások többsége finanszíro­zási gondokkal küszködik. A I Leasfinanz kecskeméti iro­dája, az azt támogató szilárd pénzügyi háttérrel és a jól képzett szakembergárdával hosszú távú megoldást kínáf a kelet-magyarországi prob- I lémákra. A LEASFINANZ AG-t 1971-ben alapította Ausztria második legnagyobb bank­ja a GiroCredit AG (ma ERSTE Bank). Az alapítás óta az osztrák lízingcég le­ányvállalatot hozott létre Né- r metországban, és az elsők LEASFINANZ között bonyolított lízingüz­leteket Magyarországon, Csehországban, Szlovákiá­ban és Szlovéniában. A tár­saságnak jelenleg több mint 10.000 ügyfele és 16.000 lí­zingszerződése van. A cég már a 80-as évek közepétől jelentős számú importlízing- jlletve importbérlet-ügylet fi­nanszírozásával volt jelen Magyarországon. A LEAS­FINANZ AG. ügyfelei komp­lexebb és univerzálisabb ki­szolgálása érdekében 1997 áprilisában megalapította magyarországi leányvállala­tait. A LEASFINANZ Hungá­ria Lízing Rt. végzi a pénz­ügyi lízing tevékenységet, míg a tartós bérlet konstruk­ciókkal a LEASFINANZ Ja­vak Bérbeadása Kft. foglal­kozik. A LEASFINANZ AG. ma­gyarországi tevékenységé­ben kizárólag termelőeszkö­zök (haszongépjárművek, földmunkagépek, kommuná­lis járművek, nyomdagépek, mezőgazdasági gépek stb.) finanszírozásával foglalko­zik. A magyar piacra jelenleg még a gépjármű értékesíté­sekkel foglalkozó lízingcé­gek túlsúlya jellemző, azon­ban a gazdaság fokozatos élénkülésével egyre több igény mutatkozik a termelő- eszközök finanszírozásának területén. A LEASFINANZ felismerte ebben a növeke­désben rejlő lehetőségeket, és elkötelezte magát a teljes körű minőségi szolgáltatá­sok nyújtásásra ezen a szak­LEASFINANZ területen. Mindezt lehetővé teszik a társaság által kínált rendkívül versenyképes fi­nanszírozási konstrukciók, és alátámasztják az elmúlt időszak kiemelkedő pénz­ügyi eredményei. A LEASFINANZ célja Ma­gyarországon, hogy jelentős piaci részesedést érjen el a szaklízingcégek között úgy, hogy ügyfeleinek illetve üzle­ti partnereinek teljes körű, minőségi személyre szabott szolgáltatásokat kínál. E cé­lok elérését teszi lehetővé az erős banki háttér, a diverzifi­kált portfolio és a magasan képzett, haszongépjármű- és gépberendezés-finanszíro­zás piacán nagy tapasztalat­tal rendelkező szakember- gárda. A LEASFINANZ magyar- országi sikertörténetéhez nagyban hozzájárultak a fen­ti képességek és adottsá­gok, de az ügyfelekkel ápolt kitűnő kapcsolatok, illetve a társaság egészére jellemző ügyfélközpontú gondolko­dásmód az, ami megkülön­bözteti a LEASFINANZ-ot a magyar piacon a többi lí­zingcégtől, és előrevetíti a mostani dinamikus fejlődési tendencia folytatódását a jö­vőben. LEASFINANZ Rt. 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 5. Tel./Fax: 76/418-808, 76/418-958. Hercegszántón a napokban megkezdték a fokhagyma felszedését. Felvételünkön Markovics Józsefné fonja füzérbe az őszi fok­hagymát. Bözsi néni reméli, hogy jó ára lesz a portékának, hiszen már most elkérnek érte 15-20 forintot fejenként a piacon.

Next

/
Thumbnails
Contents