Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-31 / 177. szám
5. OLDAL 1999. JÚLIUS 31., SZOMBAT HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Szarajevói nyilatkozat a stabilitásról Az olasz kormányfő és Orbán Viktor Szarajevóban. fotó: feb/reuter Szarajevóban péntek délután zárónyilatkozatot fogadtak el a délkelet-európai stabilitásról és újjáépítésről tartott csúcstalálkozón. A kétnapos tanácskozást 39 ország állam- és kormányfőjének, valamint 17 nemzetközi szervezet és intézmény képviselőjének részvételével tartották. A zárónyilatkozatban a résztvevők kötelezettséget vállalnak a stabilitási egyezményben foglaltak megvalósítására, a daytoni békeegyezmény és a koszovói békefolyamat támogatására. Folytatják erőfeszítéseiket a demokratizálódásban és az együttműködésben. A dokumentumban leszögezik, hogy a térség országai, amelyek csatlakozni kívánnak az euro-atlanti integrációhoz - ugyanúgy, mint a szarajevói értekezlet számos más résztvevője - hiszik, hogy a stabilitási egyezmény megvalósítása segíti ezt a folyamatot. A nyilatkozatban felszólítják a szerb népet, hogy legyen nyitott a demokratikus változásokra. Jugoszláviát egyenrangú és teljes jogú tagként fogadnák a megállapodás aláírói közé, ha hajlandóságot mutatna arra, hogy tiszteletben tartja a stabilitási egyezmény alapelveit és céljait. Jugoszlávia úgy közelíthet ezekhez a célokhoz, hogy közben megőrzi szuverenitását, területi integritását. Koszovóval és Montenegróval kapcsolatban a résztvevők keresik azokat az eszközöket, amelyekkel a stabilitási egyezményhez csatlakozhatnak. A résztvevők elhatározták, hogy együtt munkálkodnak a feszültségek megszüntetésében, békés és jószomszédi kapcsolatok megteremtésében, hogy megerősítsék az egész térségre kiterjedő biztonság légkörét. Ennek érdekében elősegítik a haderők polgári ellenőrzését, hathatós eszközökkel szállnak szembe a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal. A résztvevők üdvözlik és támogatják, hogy Bodo Hombach legyen az Európai Unió részéről a stabilitási egyezmény különleges koordinátora. Pénteken végleg hazatért Koszovóba az erőszakot elvető albánok vezetője, Ibrahim Rugóvá. A Rómából érkező politikus programjáról egyelőre nem árult el semmit. Rugóvá, aki a NATO légi hadjárata alatt hagyta el Jugoszláviát, július 15-én egyszer már hazalátogatott, de csak néhány órát töltött Pristinában. Távollétéi fő politikai ellenfele, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg élén álló Hashim Thaqi saját pozícióinak erősítésére használta ki. Az 1998-ban nem hivatalosan Koszovó elnökévé választott Rugóvá népszerűsége csökkenőben van azóta, hogy a háború alatt békülékeny kijelentéseket tett, bár még ma sem tudni, hogy kényszerből vagy saját jószántából. Lesz kimenőruha és reggeli torna Az új parancsnok szerint ésszerűsítésre van szükség Fodor Lajost, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárát - a honvédelmi miniszter javaslatára - augusztus 1-jei hatály- lyal a Magyar Honvédség parancsnokává, vezérkari főnökévé, egyidejűleg vezérezredessé nevezte ki tegnap Göncz Árpád államfő. Az államtitkári poszton utódja Martinusz Zoltán, a HM védelempolitikai főosztályának vezetője. tarka NATO-kompatibilis, és van olyan, akinek kifakult zöld egyenruhája van - mondta. Szabó János honvédelmi miniszter beszédében arról szólt, hogy a tárca terveihez meg kell találni a partnereket. A személycserék biztosítják a reformfolyamatok folytonosságát, amire garancia Fodor Lajos személye is. Túlvezetett a Magyar Honvédség, és a tárca létszáma is túl nagy - jelentette ki Fodor Lajos kinevezése után a Honvédelmi Minisztériumban tartott állománygyűlésen. Az új vezérkari főnök elmondta: amikor az aránytalanságok megszüntetéséről beszélünk, akkor elsősorban a vezető szervek esetében kell meghatározni, hogy a feladatok elvégzéséhez milyen létszámú tárca és vezérkar szükséges. A minisztériumba integrált vezérkar lehetővé teszi az ésszerűsítést. Példaként említette, hogy nem kell külön intézni a nemzetközi, illetve a NA- TO-ügyeket. Nem biztos az sem, hogy a honvéd vezérkarnak szüksége van egy önálló nemzetközi csoportfőnökségre, hiszen ennek feladatát a tárca főosztálya tökéletesen ellátja. A vezérkari főnök tervei szerint újra visszatér a kimenőruha, a reggeli torna és minden olyan katonai regula, amit eltöröltek az elmúlt években a honvédségnél. - A katonát tisztességesen fel kell szerelni a kor színvonalának megfelelően. Ennek morális jelentősége van, hiszen amortizálódott technikai felszereléssel, korszerűtlen fegyverekkel nem lehet haderő-átalakítást végrehajtani. Azt szeretném, hogy legelőször - és ezt a minisztertől kérni is fogom - a Magyar Honvédséget egységesen szereljük fel, hiszen van olyan katona, akinek terep52. születésnapja után egy nappal kapta meg kinevezését Fodor Lajos. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Konzulátus Csíkszeredán Kölcsönös magyar-román vagyonjogi igények A két ország kapcsolatai minden területen erősödnek, fejlődnek, a magyar-román viszony jó szakaszban van - hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter pénteken Bukarestben, a két ország kormányközi vegyes bizottsága harmadik ülése után. A bukaresti ülésen, ahol a tárgyalóküldöttségeket a két társelnök, Martonyi János magyar és Andrei Plesu román külügyminiszter vezette, áttekintették a két ország közti kapcsolatokat, és számba vették a tavaly októberben Budapesten tartott ülés óta elért eredményeket, a megoldásra váró feladatokat. Martonyi János bejelentette, hogy a magyar fél hivatalos jegyzék formájában is megerősítette, hogy magyar főkonzulátust kívánunk felállítani Csíkszeredán; román részről közölték, hogy ennek nincs akadálya. A magyar külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország készségesen hozzájárul új román főkonzulátus megnyitásához bármely magyar városban. A két politikus megállapodott abban, hogy szakértői bizottság tisztázza majd a Gozs- du Alapítvány egykori magyar- országi ingatlanjainak ügyét - közölte Andrei Plesu. A Gozs- du Alapítvánnyal kapcsolatban Martonyi János arra hívta fel a figyelmet, hogy a probléma megoldása a vagyonjogi igények kölcsönös lemondásának egész ügyével függ ösz- sze: az erről 1953-ban megkötött egyezményt hatályon kívül lehet helyezni, de ebben az esetben automatikusan felélednek a magyar vagyonjogi igények is. Magyar drogárusok Ausztriában Besúgók vezették nyomra a rendőröket Magyar kábítószer-kereskedő bandát fogtak el az osztrák hatóságok. A csapat vezetője B. Zita húszéves felszolgáló volt, akit a schwechati repülőtér bűnügyi rendőrségének kábítószerosztálya kapott rajta, amint drogot árult. B. Zitát azzal gyanúsítják, hogy osztrák dílereket látott el megrendelésre olcsó, úgynevezett designer-drogokkal Magyarországról. Az Extasy tablettákat, a speedet és a kokaint a 26 éves P. Gyula és a 19 éves F. Attila szállította Magyarországról, mégpedig kis mennyiségekben, nadrágzsebben, gyalogosan átsétálva a mörbischi határátkelő- helyen. A banda feltehetően fél éve látta el az említett drogokkal Alsó-Ausztria déli részének diszkóit. A két fiatalember a vizsgálatok eddigi eredménye szerint az év eleje óta 170 ezer schillinget zsebelt be „szolgálataiért”. B. Zitát, P. Gyulát és S. Attilát egy bécsújhelyi bevásárló- központban érték tetten a schwechati repülőtéri rendőrség kábítószer-ellenes csoportjának tagjai, mégpedig egy korábban kapott tipp alapján. Őrizetbe vettek több jugoszláv és román állampolgárt is, akik elosztóként működtek a térségben. Az előzetes letartóztatásban lévő három magyart előreláthatólag Ausztriában állítják bíróság elé, legkorábban két- három hónap elmúltával. Levél Rooseveltnek Vajon miért haragudhat Castro Amerikára? Fidel Castro, a kubai diktátor, aki kis híján háborúba keveredett az Egyesült Államokkal, serdülőként még lelkes hangú levelet írt Franklin Rooseveltnek, az Államok akkori elnökének. A levél, amely bizonyosan a 71 éves kubai vezetőt is meglepte, most került elő a washingtoni levéltárból. Castro 1940-ben 13 éves volt, és az egyházi iskola levélpapírján, ahol nevelkedett, három oldalon írt Rooseveltnek. Egyrészt azért, hogy nagyrabecsüléséről biztosítsa az elnököt, akinek hangját - mint írta - a rádióból jól ismeri. Másrészt azért, hogy megkérje: küldjön már neki egy tízdolláros bankjegyet, mert olyat ő még nem látott... A levél igencsak gyenge angolsággal íródott, de Castro ki is mentette magát, mondván: bizony nemigen tud angolul, viszont kitűnően spanyolul. Ám feltételezi, hogy Roosevelt is jobban tud az anyanyelvén, mint spanyolul. A tíz dollárért egyébként viszonzást is ajánlott: amennyiben Amerikának hajói építéséhez szüksége van vasra, kész megmutatni Kuba legnagyobb vasbányáját. Roosevelt nem élt az ajánlattal, s nem küldött pénzt az ifjú Fidelnek. Ferenczy Europress Legyen-e halálbüntetés? Tóth Tamás székesfehérvári lakos öt éve küzd azért, hogy hazánkban újra bevezessék a halálbüntetést. Népi kezdeményezést akar indítani az ügyben, miután az Országos Választási Bizottság a héten hitelesítette az ehhez szükséges aláírásgyűjtő ívet. Tóth Tamás, akinek fiát egy többszörös, visszaeső gyilkos ölte meg, kitartóan harcol a halálbüntetés visszaállításáról rendezendő népszavazás kiírásáért. Tavaly sikerült százhatvanezer aláírást összegyűjtenie, de az Országos Választási Bizottság szabálytalanságokra hivatkozva nem hitelesítette azokat. Tóth Tamás lapunknak elmondta: úgy véli, törekvését „szándékosan akadályozzák, és nincs igazi demokrácia Magyar- országon, mert nem engedik, hogy a nép közvetlenül gyakorolja hatalmát”. Mivel az OVB többször visszautasította ügydöntő népszavazásra irányuló kérelmét, most népi kezdeményezést akar indítani. Az Országgyűlésnek ebben az esetben ugyan tárgyalnia kell a kérdésről, de a fennálló törvények megváltoztatására nem kötelezhető. Sem a parlamenti pártok, sem az Alkotmánybíróság nem támogatja az Európában már csak néhány országban érvényben lévő, és uniós csatlakozásunkat is veszélyeztető változtatást, ezért szinte bizonyosra vehető, hogy továbbra sem fognak kivégezni senkit Magyarországon. Tóth Tamás véleménye szerint nem a bosszúállás miatt lenne szükség a halál- büntetésre, hanem annak elrettentő ereje miatt. Csapody Tamás, a halálbüntetést ellenzők körének képviselője viszont úgy gondolja, Tóth Tamás kezdeményezése csak agresszív hangulatot szít a társadalomban. A szigorítás pedig kimutathatóan nem csökkentette a gyilkosságok számát azokban az országokban, ahol visszaállították a halálbüntetést. A szociológus tudathasadásos helyzetben van, mondja, mert egyetért azzal, hogy a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, de ebben az esetben mégsem szeretné, ha népszavazás lenne.- wilk A TV nézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető míísorismertető, legtöbb háttérinformáció a MEjM -ben fwái tvr-hét előfizetést nyerhet a Műsorújság
