Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

4. OLDAL VILAGTUKOR 1999. JÚLIUS 27., KEDD „Főszereplővé” lépett elő Franjo Tudjman horvát elnök a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Tör­vényszéken, Tihomir Blaskic boszniai horvát tábornok peré­nek hétfői tárgyalásán. Grego­ry Kehoe ügyész azt hangsú­lyozta, hogy a boszniai muzul­mán polgári lakosság elleni bűncselekmények egy általá­nos terv részét alkották, amely­ben Franjo Tudjman elnöknek is tevékeny része volt. Forró drót létrehozásáról írt alá megállapodást Szingapúr­ban Madeleine Albright'ameri­kai és Igor Ivanov orosz külügy­miniszter. Az ASEAN-országok biztonsági fórumán részt vevő két politikus rámutatott: a jelen­legi nemzetközi helyzet gyak­ran szükségessé teszi, hogy villámgyorsan kapcsolatba lép­hessenek egymással. Olyan jól halad a dél-csehor­szági Temelínben az atomerő­mű építése, hogy a tervezett idő­ben, 2001. májusban vagy júni­usban üzembe lehet állítani. A készülő atomerőmű igazgatója, Frantisek Hezoucky úgy nyilat­kozott, hogy a korábbi késedel­meket az elmúlt hónapokban behozták. Meggyőződése, hogy az első reaktort jövő augusztus­ban fel lehet tölteni fűtőanyag­gal. Az erőmű megépítése és átadása ellen Ausztriában heve­sen tiltakoznak. Gyorsult az infláció ebben a hónapban Németországban: jú­niushoz képest 0,5 százalékos, tavaly júliushoz képest pedig 0,6 százalékos volt a drágulás. Szakértői becslések szerint az olasz és a német infláció gyor­sulása kihat a közös európai pénzre, az euróra is. Lezuhant felszállás után né­hány perccel, majd felrobbant egy Il-76-os típusú orosz teher­szállító repülőgép Irkutszk re­pülőterétől négy kilométerre. A gép fedélzetén tartózkodó hét­tagú legénység túlélte a kataszt­rófát. A hatóságok szerint min­den valószínűség szerint lezu­hant az az amerikai repülőgép is, amely pénteken tűnt el Ko­lumbia légterében. A keresésé­ben részt vevő kolumbiai piló­ták szerint a DH-7-es Putumayo őserdejében csapódott a föld­höz, az ország délkeleti részén, az ecuadori határ közelében, ahol különösen élénk drogke­reskedelem és gerillatevékeny­ség folyik. Csehország 300 millió eurós eurokötvény-kibocsátásra ké­szül. A tranzakció a nemré­giben véglegesített, összesen 2 milliárd eurós, középtávú kibocsátási program első rész­lete. A főszervező Morgan Stanley Dean Witter köz­leménye szerint a kötvény futamideje hét vagy tíz év lesz. Elmaradt a temetés Koszovóban A koszovói nemzetközi békefenntartó erők közlése szerint hétfőn mégsem temették el a múlt pénteki vé­rengzés 14 szerb halálos áldozatát. A földműveseket péntek éjszaka lőtték le ismeretlen tettesek a főként albánok lakta szerbiai tartomány székhelyétől, Prlstinától délre fekvő Staro Gracko falu közelében. Louis Garneau KFOR-szóvivő hétfőn közölte, hogy az ösz- szes holttest igazságügyi or­vos szakértői vizsgálatának befejezéséig egyetlen tetemet sem adnak ki a hozzátarto­zóknak. Egy, a neve elhallga­tását kérő KFOR-tiszt ugyan­akkor tudatta, hogy a béke­erők mintegy 400 katonát, páncélozott járműveket és helikoptereket mozgósítottak a későbbi temetés biztosítá­sára. Albán részről Hashim Thaqi, a szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg „fő­parancsnoka” elítélte a gyil­kosságokat. Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsának sür­gős összehívását kérte, és egyre határozottabban köve­teli a jugoszláv haderő egy részének visszavezénylését a tartományba. A koszovói nemzetközi erők főparancsnoka elutasí­totta azt a vádat, hogy csapa­tai nem jól teljesítik köteles­ségüket. Sir Mike Jackson vé­leménye szerint a tömeggyil­kosság szándékos lehetett, és arra irányult, hogy aláássa a helyzetet Koszovóban. Kije­lentette, hogy rendkívül érde­kelt az ügy feltárásában, min­den tartalékot a vizsgálatra összpontosított, de egyelőre nem tud jó eredményekről beszámolni. Jugoszláviában immár ál­landósulnak a tüntetések, amelyeken Szlobodan Milo­sevics elnök lemondását kö­vetelik. Legutóbb két szerbiai városban, Valjevóban és Les- kovacban került sor tiltako­zó megmozdulásokra. A 170 ezer lelket számláló dél-szer­biai Leskovacban már a hu­szonegyedik napja tartanak a demonstrációk, a Belgrád- tól 80 kilométernyire dél­nyugatra fekvő Valjevóban pedig két hete egyfolytában tüntetnek a helybéliek. Sötét árnyak Fehéroroszországban Európában két elnök is van, akinek a legitimitása erő­sen megkérdőjelezhető. Az egyik az első számú jugo­szláv vezető, Szlobodan Milosevics és a fehérorosz Alekszandr Lukasenko. Belarusz élére 1994 nyarán választották meg Lukasenkót. A voksolást már akkor is so­kan kifogásolták. Az államfő rövidesen feloszlatta a parla­mentet, elnöki rendeletekkel kormányzott, módosította az alkotmányt, s 1996-ban nép­szavazással meghosszabbítot­ta mandátumát 2001-ig. Ezt a referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismeri el, ezért mind az Egyesült Államok, mind az Eu­rópai Unió bejelentette: 1999. július 20-tól lejártnak tekinti Lukasenko mandátumát. Az elnöknek a Nyugattal amúgy is komoly konfliktusa volt, amikor a minszki diplomata­negyedből önkényesen át akarta költöztetni a nagykö­vetségeket a főváros más pont­jaira, mert családi célokra szerette volna igénybe venni a területet. Fehéroroszország gazdaságának még mindig csak egyötödét privatizálták, a piaci lehetőségeket beárnyé­kolja, hogy elnöki rendelke­zéssel szabják meg az infláció éves mértékét. Az ellenzék mégis nehezen tud tért nyerni. A tüntetéssekkel szemben az elnyomás minden eszközét bevetik. A bírálók nagy részét Lengyelországba száműzték. Az Ukrajnával történő össze­hasonlításban viszont az átla­gos belarusz elmondhatja, hogy legalább a minimális fi­zetését, nyugdíját megkapja. Lukasenko rezsimjének van ugyanis egy külső segítője, a stratégiai partner Oroszország. Moszkva nemcsak légvédel­mi hálózatának előretolt egy­ségeit állomásoztatja itt, ha­nem olcsó olajat és más nyers­anyagokat is szállít. Egy ilyen unió esélyt teremthet egy kö­zös elnök megválasztására. Az sem zárható ki, hogy a je­lölt az Oroszországban újabb mandátumra nem jogosult Jelcin lenne. (réti) Vandál vég. Harminc esztendeje a béke jegyében rendezték meg a legendává nőtt woodstocki fesztivált. A mostani ju­bileumi rendezvény utolsó napján azonban garázdálkodó fiatalok felgyújtottak, összetörtek több berendezést. A helyszí­nen rohamrendőröknek kellett beavatkozniuk. FOTÓ: FEB/REUTERS Európa-diplomáciánk Budapesten hétfőn megkezdő­dött a magyar külképviseletek vezetőinek szokásos évi érte­kezlete. A követek és a konzu­lok előtt Orbán Viktor minisz­terelnök is beszélt, zárt ajtók mögött. Az első előadó Mar- tonyi János külügyminiszter volt. Noha a tanácskozáson részt vesz valamennyi külföldi magyar misszió első embere, a külügyminiszter valamilyen oknál fogva csak Európával foglalkozott éves értékelésé­ben. Martonyi János hangsú­lyozta, hogy az európai egysé­gesülés tovább folytatódott és erősödött. Magyarország gaz­dasági téren több vonatkozás­ban is jobban integrálódott a többi tagjelöltnél, s az Unió tagállamaival bonyolítja le kül­kereskedelmi forgalmának há­romnegyedét. Martonyi szerint a csatlakozási ütemterv elkép­zeléseinknek megfelelően ala­kul; a környezetvédelmi ország­jelentést ma tárgyalja meg a kormány. Hazánk fő törekvése az, hogy az EU-tagságunkhoz szükséges alapdokumentumok 2000 második felére elkészül­jenek, s megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások. Koszovó felgyorsította beil­leszkedésünket a NATO-ba; a feladat most annak a haderő- reformnak a végrehajtása, amit a kormány legutóbbi határozata tartalmaz - jelentette ki a kül­ügyminiszter. Martonyi fontos fejleménynek nevezte, hogy a környező államok és Magyaror­szág között erősödött az együtt­működési készség. Szavaiból ugyanakkor nem derült ki, mi­ként próbálja kezelni a magyar diplomácia a szomszédos or­szágokban élő kisebbségekkel kapcsolatos kedvezőtlen fejle­ményeket. A vajdasági autonó­mia csak a jugoszláviai demok­ratizálódás része lehet - muta­tott rá a külügyminiszter. - kr ­Feszültség Tajvan miatt Tang Csia-hszüan kínai külügyminiszter a Délkelet­ázsiai Országok Szövetségé­nek (ASEAN) Szingapúrban folyó biztonsági fórumán hét­főn figyelmeztette Tajvant és esetleges segítőit, hogy hábo­rú törhet ki, ha bármely „külföldi erő” függetlenséghez akarná segíteni a szigetet. Ki­jelentette, hogy Tajvan kérdé­se tisztán Kína belügye. „Ha külföldi erők bármilyen lépést tennének Tajvan füg­getlenségéért, azért, hogy azt elválasszák az anyaországtól, akkor a kínai kormány és a nép nem maradna tétlen. Az ősi kí­nai civilizáció során számtalan­szor bebizonyosodott, hogy a gazdagság és a fejlődés biztosí­téka az egység, a szétválás pe­dig konfliktust vagy egyenesen háborút idéz elő - mondta a ta­nácskozáson, amelyen 21 má­sik ország külügyminisztere vesz részt, közöttük az ameri­kai Madeleine Albright. Tang Csia-hszüan a pekingi vezetés részéről amiatt fenye­gette meg újfent Tajvant és szö­vetségeseit, hogy Li Teng-huj tajvani államfő július elején „szakadár” szellemű kijelenté­seket tett; ez felbőszítette Pe- kinget, feszült lett a helyzet a Tajvani-szoros két oldalán. Pe­king többször figyelmeztette a sziget vezetését arra, hogy erő­vel foglalja el, ha eltér attól az eddig mindkettejük által elfo­gadott politikai szemlélettől, hogy csak egy Kína létezik., Csiang Cö-min kínai államfő úgy döntött, lemondja a kí­nai-tajvani tárgyalások kínai küldöttségének októberre ter­vezett, tajpeji látogatását. Kifosztott sztárvendég A Becsben élő, örmény szülőktől származó éne­kes nevét jól ismerik szerte a világon. Sona Ghazarian elnyerte az Osztrák Kamara-énekes­nő megtisztelő címet is. A művésznő előjegyzési nap­tára évekre előre foglalt, a leg­híresebb operaházak és fesz­tiválok versenyeznek vendég­fellépéseiért. Ezért volt any- nyira megtisztelő, hogy Sona Ghazarian májusban elvállal­ta: sztárvendége lesz a Buda­pesti-Bécsi Tavaszi Bálnak, s fellépti díjáról lemondott a hátrányos helyzetű honfitár­sainkat gyámolító Kézenfog­va Alapítvány javára. Az élet sok kellemes oldala mellett a minap egy kellemet­lenebbel ismerkedhetett meg a kiváló énekesnő. Vendégfel­lépésre Németországba akart repülni, ám a taxira néhány percig várakoznia kellett. Letet­te a csomagjait, és sétálgatni kezdett mellettük. Ezt használ­ta ki az alkalom szülte tolvaj, s mire a művésznő be akart száll­ni, eltűnt a kézitáskája. Benne egy kétsoros igazgyöngy nyak­lánc gyémántokkal, egy három­karátos White-Wesselton brili­ánssal ékesített gyűrű, topáz- gyűrű, fülbevalók s más éksze­rek voltak. Átszámítva össze­sen 16 millió forint érték. A rendőrség egyelőre nem akadt a lába kelt csomag nyomára. Lesz-e új kapuja a templomnak? A keresztény világ egyik legnevezetesebb szent helye Jeruzsálem óvárosában, az arab negyedben a Szent Sír temploma, amelyet a Koponyák hegyén, a keresztre fe­szítés eredeti helyszínén emeltek. Ez a szent hely a templomhegyről induló kálvária 14 stációjának utolsó állomása, amely a Via Dolorosán található. Csehországban ismeretlenek elloptak két vasútvonalat Észak-Csehországban ismeretlen tettesek elloptak két vasútvonalat. A lopásra akkor derült fény, amikor a Cseh Vasút vezetése úgy döntött, hogy a három éve le­állított pályákon szeptembertől ismét felújítják a for­galmat. A templom abban is egyedül­álló, hogy a hosszú évszáza­dokon át kialakult hagyomány szerint három vallási közös­ség gyakorol felügyeletet felet­te, a római, a görög ortodox és az örmény katolikusok; a zeg­zugos építmény egyes részeit emellett etióp keresztények, koptok és szíriai katolikusok foglalják el. A szent hely feletti fennha­tóság közös gyakorlása azon­ban csak elméleti. Mert ninc­senek ugyan választóvonalak, de a templom története folya­mán a békés atyák között többször történt korántsem békés belvillongás. Harminc évig tartott a vita, hogy milyen színű legyen a templom egyik hajójának frissen restaurált mennyezete... Most újabb problémát kell megoldaniuk a szentéletű fér­fiaknak. A jövőre várható tu­ristaáradat miatt nagyobb mé­retű bejáratot kellene létre­hozni. A templomlabirintus­nak ugyanis csak egyetlen ap­rócska kapuja van. A múlt században ez ak-kor vált ve­szélyessé, amikor kisebb tűz ütött ki az épületben, és mint­egy 500 ember meghalt; a hí­vek egyszerűen nem tudták elég gyorsan elhagyni a temp­lomot a szűk kapun keresztül. A legutóbbi görög ortodox húsvét ünnepén 17 ezer em­ber kereste fel a Szent Sír templomot, három és fél óráig tartott, amíg a szertartás után a tömeg elhagyta. A várható és minden korábbinál nagyobb számú látogató miatt újabb kaput kellene nyitni. Ennek szükségességével mindenki egyetért. Egyebekben azon­ban hiány-zik az összhang: az örmények javasolta új kijára­tot a koptok és az etiópok nem fogadják el, mert megzavarná a templomhoz települt mo­nostoruk nyugalmát, a feren­ces atyák javasolta megoldás­sal pedig a görög ortodoxok nem értenek egyet. A vasúti sínek és más berende­zések azonban már eltűntek, így a forgalom felújítása lehe­tetlen - közölte a hét végén a közszolgálati cseh televízió. A Litvinov és Horni Jiretín közötti, öt kilométeres, vala­mint az Otvice és Dőlni Ryb- ník közötti, hét kilométeres szakaszokon gazdasági okok miatt 1996-ban szüntették meg a közlekedést. Kvetosla- va Korínková vasúti főellenőr szerint az elhagyott sínekkel és berendezésekkel senki sem tö­rődött, így nem is csoda, hogy a két vonalon csak egy vasúti felüljáró maradt meg a beren­dezésekből. A tettes vagy tet­tesek egyenlőre ismeretlenek. A károk becsült értéke megkö­zelíti a százmillió koronát. Dalibor Zeleny, a Cseh Vas­út vezérigazgatója azzal vé­dekezik, hogy a társaságnak nincsenek lehetőségei őriztet­ni az elhagyott vonalakat. Korínková viszont azt állítja, hogy a vasútnak kötelessége őrködni a lényegében állami vagyon felett. Petr Stáhlavsky, a Cseh Vas­út szóvivője beismerte, hogy az utóbbi években egyre gya­koribb a vasúti berendezé­sek eltulajdonítása. A Litvi­nov melletti Louka állomáson - ahol az ideiglenesen hasz­nálaton kívüli tehervagonok vannak félreállítva - például majdnem 200 vagonról min­den mozdíthatót elloptak, s ezért a vagonok használha­tatlanok. „Olyan eset is meg­történt, hogy több száz méter­nyi villanyvezetéket loptak el, holott abban áram volt” - nyi­latkozta Stáhlavsky.

Next

/
Thumbnails
Contents