Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-23 / 170. szám
4. OLDAL 1999. JÚLIUS 23., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - ONKOLÓGIA III. ra őrünk pusztító népbetegsége a rák. A férfiak körében I Vt a tüdődaganat, a nők körében az emlődaganat vezeti mind a megbetegedési, mind a halálozási listát. A rákos megbetegedések elleni küzdelem, az egészségmegőrző szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel valamennyiünk közös érdeke. Az időben felismert daganat ugyanis ma már jó eséllyel gyógyítható. A rák tehát korántsem jelent egyet a halállal. A szűrővizsgálatokat a mai egészségügyi rendszerben a szakorvosok végzik. A tüdőszűrést tüdőgyógyász, a nőgyógyászati szűrést szülész-nőgyógyász. A tumor megállapításában fontos szerepet játszik a sejteket, szöveteket vizsgáló citológus. A betegség gyógyításában, a beteg kezelésében egyaránt részt vesz a daganatot eltávolító sebész (pl. általános sebész, nőgyógyász, urológus, fül-orr-gégész, bőrgyógyász) és az onkológiai terápiát meghatározó, a sugár- és kemoterápiát ellenőrző onkológus szakorvos. Összeállításunkban ezért kaptak helyet és teret azok az orvosok is, akik ugyan nem rendelkeznek onkológus szakvizsgával, de mindennapi munkájuk során óriási részt vállalnak a daganatos betegségek megállapításában, Illetve a rákos betegek kezelésében. Ezen a héten a kecskeméti szakemberek közül ismerhetnek meg néhányat. A témát több héten át folytatjuk, így részletesen megismerhetik a kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai centrumának tevékenységét, illetve a megyében dolgozó onkológus szakorvosokat. A kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai centrumában számítógéppel vezérelt röntgensugárral gyógyítják a daganatos betegeket. A sugárterápiás kezelési tervet az onkológus útmutatása alapján a központ fizikusai készítik el. Mivel a sugár veszélyes az egészséges szervezetre, a kezelés időtartama alatt a beteg egyedül tartózkodik a kezelőhelyiségben. A műszereket a kezelés előtt (képünkön) állítják be az onkoradiológiai centrum munkatársai. Életmentő szűrővizsgálat Milyen a sugárkezelés? Veszélyeztetett nők Dr. Markó László A pécsi orvosegyetemen végzett 1974-ben. 15 évig dolgozott a kecskeméti megyei kórház sebészeti osztályán, 1998 óta vezeti az onkológiai szakrendelést. Sebészetből és klinikai onkológiából szakvizsgázott. Szakterülete a sebészeti onkológia, szerdánként a sebészeten találkozhatnak vele a betegek. A hét többi napján az onkoradiológiai központ onkológiai gondozójában rendel, amelyet beutaló nélkül, de a felesleges várakozás elkerülése végett telefonos előjegyzés alapján kereshetnek fel a betegek. Az onkológiai gondozónak két alapvető feladata van. Az egyik: azoknak a férfiaknak és nőknek a vizsgálata, akik onkológiai szűrővizsgálatra jelentkeznek. A gondozóban tetőtől talpig kivizsgálják a tünet- és panaszmentes embereket is, hiszen a cél éppen a rák megelőzése, illetve minél korábbi felismerése. A kisebb daganatos sejtburjánzás általában nem okoz panaszt, s így a beteg sem megy orvoshoz. A szűrővizsgálat viszont fényt deríthet az úgynevezett rákmegelőző állapotokra, illetve a korai stádiumban lévő daganatos betegségekre. A gondozót férfiak is felkeresik, bár a közvélekedés helytelenül még mindig csupán emlő vizsgálónak tartja az onkológiai gondozót. Tény viszont, hogy dr. Markó László elismert szakembere az emlőrák felismerésének, gyógyításának, s fontos szerepet vállal egy kecskeméti emlőszűrési programban is. A szakrendelőn keresztül a kórház valamennyi diagnosztikai eszköze (a vér- vizsgálattól kezdve a compu- tertomográfig) a betegek rendelkezésére áll. A gondozó másik fontos feladata a daganatos betegek gondozása, állapotuk követése. A műtét s az esetleges sugárterápiás vagy gyógyszeres kezelés után ugyanis a betegek az onkológiai gondozóba kerülnek, ahol komplex vizsgálatok követik egymást 4-6 havonta, később évente. A vizsgálatok célja az, hogy a már gyógyult beteg szervezetében ne újuljon ki a daganat. Dr. Markó László meggyőződése, hogy az a beteg, aki rendszeresen részt vesz szűrővizsgálaton, s időben kerül orvoshoz, kigyógyul daganatos betegségéből. A legtipikusabb tünetek, amelyekkel célszerű orvoshoz fordulni, a következők: nyirokcsomó-duzzanatok a test bármely részén, különböző fájdalommentes duzzanatok a végtagokon, véres széklet, a székelési szokások megváltozása, rekedtség, köhögés, emlőduzzanat, fájdalmas seb a szájban, bőrkiütés. Dr. Gábor Gabriella A kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai központjának főorvosa. 1982-beri végzett Szegeden, sugárterápiából és klinikai onkológiából szerzett szakvizsgát. Szűkebb szakterülete a sugárterápia és a klinikai onkológia, érdeklődési területe a tüdőtumoros betegek kezelése. A már kivizsgált daganatos betegeket látja el külső vagy belső sugárkezelést alkalmazva. A sugárkezelés fájdalommentes és a védőszabályok betartása mellett veszélytelen beavatkozás. A sugárterápia lényege: a lineáris gyorsító által kibocsátott röntgensugarak feloldják a daganatos sejteket azáltal, hogy széttörik a sejteket felépítő DNS- láncokat. így a daganatos sejtek nem tudnak (illetve lassabban tudnak) szaporodni. A kezelés azért eredményes, mert a rákos sejtek sokkal érzékenyebbek a röntgensugárra, mint az egészséges sejtek. Ugyanakkor lassabban regenerálódnak, mint az egészséges sejtek. Ezért adják a sugárkezelést elhúzódóan, több héten át. Ha a sugárkezelést műtét után kapja a beteg - úgynevezett biztosító kezelésként, a daganat eltávolítása után esetlegesen előforduló rákos sejtek elpusztítására - akkor a sugár- terápia 25 napig tart, s a beteg hétfőtől péntekig naponta másfél-két perces kezelést kap. Ha a sugárterápia a műtétet helyettesíti, a kezelés 25- 35 napon át tart. A sugárterápia megtervezése csapatmunka. Az onkológus mellett fontos szerepet játszik a fizikus, aki megtervezi a sugár útját. Magát a kezelést nem ember végzi, hanem számítógép vezérli, hiszen a röntgensugár káros. Éppen ezért szükséges a többszörösen ellenőrzött, milliméterre megtervezett sugárterápiás terv: a cél az, hogy a sugár minél kevesebb ép sejtet érjen! Dr. Gábor Gabriella meggyőződése - csakúgy, mint sok más onkológusé - az, hogy a rák nem egyenlő a halállal. Több évtizedes tapasztalata, hogy a 2 cm-nél kisebb és nyirokáttétet még nem okozó daganat gyógyítható! Emellett a sugárterápia sikerrel alkalmazható azoknál a betegeknél is, akiknek a daganata már előrehaladottabb állapotban van: a sugárkezelés megakadályozza a további sejtburjánzást, csökkenti a beteg fájdalmát, javítja az élet minőségét. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Emlővizsgálat havonta egyszer Az emlő önvizsgálatával megelőzhető az emlődaganat kialakulása. Célszerű az emlőt zuhanyozás közben áttapintani, különös tekintettel a hónaljban lévő nyirokcsomókra. Amennyiben a nyirokcsomók duzzadtak, orvoshoz kell fordulni. Havonta egyszer szánjunk öt percet a mell önvizsgálatára. Az önvizsgálat alaplépései könnyen elsajátíthatók: ujjhegyünkkel finoman, lazán tapogassuk körbe a mellünket, ülő, álló és fekvő helyzetben is. A legkisebb csomó is veszélyes lehet! Két kezünkkel átfogva, milliméterről milliméterre tapogassuk át előbb a bal, majd a jobb mellünket. Az önvizsgálatot célszerű minden hónapban azonos időpontban, a menstruációs ciklus közepén elvégezni. A menzesz előtt a mell ugyanis duzzadt. Az önvizsgálat fontos része a mellbimbó áttapogatása, majd óvatos megnyomása. Ha a mellbimbó nyomásra váladé- kozni kezd, azonnal forduljunk orvoshoz. Az onkológiai vizsgálat része a mammográ- fiai vizsgálat, mely röntgenképet mutat a mellről. Dr. Farmosi Sándor 1969-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Egy évig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, majd a Kiskun- majsai Szülőotthonban. 1978- tól dolgozik Kiskunfélegyházán a Városi Kórház szülészeti osztályán. Az onkológiai szakrendelést 15 éve vezeti mellékfoglalkozásban. Körzetébe 65 ezer ember tartozik. Onkológiai rendelést hetente háromszor tartanak Kiskunfélegyházán a rendelőintézetben. Alkalmanként 25-30 beteg keresi fel a rendelőt, ahol nőgyógyászati, elsősorban nemi szervi betegségekkel foglalkoznak. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a szűrővizsgálatokra. A korai stádiumban lévő daganatos betegek műtétéit Kiskunfélegyházán végzik. Emlődaganattal, illetve sugár- és citosztatikus kezelésre azonban Kecskemétre vagy Szegedre küldik őket. Kiskunfélegyházán az országos adatokhoz hasonlóan a női daganatos betegségek közül a mellrákban szenvedők vannak legtöbben. A statisztikák szerint második helyen szerepel a tüDr. Farmosi Sándor dőrák. A méhnyakrák a rendszeres szűréseknek köszönhetően a hatodik helyre szorult. A nők átszűrtsége azonban még mindig csak 25 százalékos. Az emlődaganatos megbetegedések megelőzése céljából Kiskunfélegyházán egy éve van lehetőség mammográ- fos vizsgálat elvégzésére, amit beutalóval lehet igénybe venni. A veszélyeztetett korosztály (45-65 éves korig) azonban két évente beutaló nélkül elvégeztetheti a szűrést. Nőgyógyászati daganatok A kecskeméti megyei kórház onkoradiológiai központjának adjunktusa. Budapesten szerzett orvosi diplomát, 21 éve dolgozik a megyei kórházban. Szülész-nőgyógyászként „igazolt át” három éve az onkora- diológiára, ősszel szakvizsgázik sugárterápiából. Szűkebb érdeklődési területe a nőgyógyászati daganatok kezelése, gyógyítása. Dr. Szűcs Miklós osztályvezető főorvos mellett dr. Bolgár Jenő végez brachy- terápiás (úgynevezett közelbe- sugárzó) kezeléseket az onko- radiológián. A brachyterápia lényege az, hogy a sugárzó anyagot - ez esetben az Irridium 192-es izotópot - a rákos sejtek, a daganat közvetlen közelébe viszik úgynevezett utántölté- ses technikával. Vagyis a sugárforrás nem a beteg testétől egy méterre helyezkedik el, mint a lineáris gyorsító által végrehajtott sugárkezelésnél, hanem a test üregeiben, néhány milliméterre vagy centiméterre a daganattól. A brachyterápia nemcsak nőgyógyászati daganatoknál (méhtestrák, méhnyakrák) alkalmazható, hanem bőrgyógyászati, fej-nyaki, nyelőcső-, végbél-, emlő- vagy urológiai (prosztata-) daganatok kezelésében is. Az onkoradiológián a brachyterápiát műtét előtt (a daganat kiterjedésének csökkentésére), műtét után (biztosító kezelésként) és műtét helyett (pl. ha a daganat nem operálható) is alkalmazzák. A sugárkezelés számítógéppel vezéDr. Bolgár Jenő relt művelet, melyet az onkora- diológus tervei alapján a fizikus tervez meg. Minden beteg sugárkezelése személyre szabott, aprólékosan kidolgozott terv szerint történik. (Például méh- rák esetén a hüvelybe, méhbe bevezetett eszközön keresztül történő kezeléseknél mind a végbél, mind a hólyag teljes körű védelme biztosított.) A sugárkezelés kombinált is lehet, például a méhdaganatok esetében. A méh eltávolítása előtt belső (hüvelyi) sugárkezelést kap a beteg, majd a műtét után a szövettani vizsgálat dönt a kezelésről. Ha a szövettan negatív, a beteg csak belső (hüvelyi) biztosító kezelést kap. Ha a szövettan pozitív, vagyis az eltávolított méhben rákos sejtek maradtak, a belső sugár- kezelést külső sugárkezeléssel is ki kell egészíteni.
