Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-22 / 169. szám
10. OLDAL TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! 1999. JÚLIUS 21., SZERDA Cserkésztábor Kárpátalján Július 3-án ért véget az élményekben gazdag cserkésztábor, amely sok-sok kárpátaljai barátot szerzett a 878. sz. Hatvani Pál Cserkészcsapatnak. A tábor június 21-én kezdődött. Beregszászon Bárdos István és csapata fogadott minket, ám az eső miatt csak 23-án tudtuk elfoglalni a Kékesfürdőtől nem messze felállított sátrakat. (Ez a kis falu kb. 50 km-re fekszik Beregszásztól.) A tábor programja rendkívül színes volt, az idő jelentős részét kemény munkával (számháborúval, métával, a munkácsi, vereckei és környékbeli túrákkal), míg a fennmaradó időt kikapcsolódással (tábori munkákkal és vízhordással) töltöttük. Egy este rekordot is döntöttünk: 19 kecskeméti, 32 beregszászi és 61, a közelünkben táborozó munkácsi cserkész ülte körül a tábortüzet, amely így a legnépesebb volt a kárpátaljai magyar cserkészet történetében. Ez a tábortűz a jövőt mutatta, a Vereckei-hágó csodálatos látványa pedig visz- szavezetett minket több mint 1100 évvel ezelőttre, amikor a honfoglalók vonultak be itt új földet keresni. A tábor folyamán mindenki elgondolkodhatott, mennyivel nehezebb az ottani magyarság élete, és még inkább az ottani cserkészet működése. Ők mégis őrzik nyelvüket, hagyományaikat, magyar voltukat. Ők valóban magyar cserkészek! A búcsú tábortűznél sok kecskeméti említette a barátok szerzését, mint a tábor elején kitűzött célját. Nos, ez sikerült, az utolsó napon hatalmas címcserék folytak, és izgatottan tervezgettünk, lesz-e folytatás. R. B., Kecskemét Hiányzott az illemtanóráról 1999. június 11-én, vasárnap a Kunság Volán 5. számú járatával utaztam a központba reggel hét órakor, a honvédkórháznál lévő megállóból, a velem egy házban lakó szomszédasszonnyal. Én a felszállásnál köszöntem a gépkocsivezető úrnak, aki a következő szavakkal illetett: „se köszönés, se igazolvány, tán nincs igazolványa”. Én ezen kijelentésen igen meglepődve közöltem vele, nem tehetek róla, hogy nem hallotta a köszönésemet, viszont igazolványom is van. Eközben én nyitottam a táskámat, hogy felmutassam az igazolványt, ő elindult a busszal, én pedig a vezetőfülke oldalának estem. Megjegyezni kívánom, hogy az előttem felszálló hölgy nem mutatott igazolványt, de annak egy szót sem szólt. Ezek után nem tudom, milyen alapon választja ki az utazók közül, hogy finom modorával kit kell letámadni. Vagy talán rosszul ébredt? Tudomásom szerint még olyan rendelet nem jelent meg, amely kötelezővé tenné, hogy az autóbuszra történő felszálláskor annak vezetőjét üdvözölni kell. De mint említettem, ezt én megtettem annak ellenére, hogy meglátásom szerint nekem már olyan korú unokám van, mint ő, mivel a 69. évemben vagyok. Úgy gondolom, hogy ilyen emberi magatartáshoz nem ez a munkakör való. Hiszen a törvényt tisztelő ember tudja azt, hogy jegy vagy igazolvány nélkül történő utazás mit von maga után. Mivel ez ideig nem kerültem szembe a törvénnyel, ezért úgy gondolom, én is sorolhatom magamat azok közé. A gazdasági malom előtti megállóban szálltunk le a buszról, mondtam a szomszédasszonynak, hogy engem jól kiosztott a fiatal úr, ő még akkor is a következőképpen szólt: „Mi a problémája?” Ezen kijelentését szó nélkül hagytam. Véleményem szerint ez az úr hiányzott az iskolából akkor, amikor az illemtant tanították. Név és dm a szerkesztőségben Győzzön hát a jobbik! Gyűlnek már a lekvárok a szer kesztőségben. Az egyik mellé kis levélkét is tűzött beküldője. Az 'abban írtakat szeretnénk megosztani olvasóinkkal, mert úgy érezzük, nemcsak nekünk szólnak: „Homokiné Huszák Ágnes vagyok, Kunpeszéren lakom, a Bajcsy-Zs. út 10. szám alatt. Örömmel olvastam, hogy ismét lesz lekvárfőző verseny az önök újságjánál. Nem is azért versenyzek, hogy bármit is nyerjek, csak a játék kedvéért és nem utolsósorban azért, mert tudom, hogy a beküldött lekvárok szegény, árva gyerekeknek lesznek felajánlva, akik nagy örömmel és jó étvággyal fogják majd elfogyasztani. Kívánok minden kisgyereknek nagyon jó étvágyat a lekvárevéshez. De ha ezek mellett még nyerek is valamit, az már nekem hab a tortán és nagyon szépen megköszönném. Én beküld- tem a lekvárjaimat, hát győzzön a jobbik.” Az örök Shakespeare Kecskemét harmadszorra tárta a filmrajongók elé a Shakespeare in love (Szerelmes Shakespeare) című Oscar-díjas alkotást. A minden tekintetben kiemelkedő mű fokozatosan érlelte a nézőszámot: ma már telt háznak örülhetünk. Mi a magyarázat? Én nem tudom, ez a varázslat! - hangzik el többször e mondat a filmben. A varázslat, mely visszarepít a tiszta forráshoz, a szavak gyönyörfolyamához, az őszinte szerelem gyökeréhez. És nem kell hozzá vérzuhatag, robbanó testek, trágár szavak orgiája, mégis működik, él a lélektisztulás. Mi a magyarázat? Az akció- thriller-szappanopera csömör már visszaböfög s a színtelen buborékok emléktelenül pukkannak szerteszét. „Minden nap éj, míg nem látlak, barátom / S az éj fénylő nap, ha meghoz az álom.” A Hírős Napok idején egy főtérnyi közönség fogja ismét sírva látni s nevetni e csodát. Én nem tudom, ez a varázslat! Fekete Attila, Kecskemét Hány forintos bélyeg kell egy sima levélre? 1999. július 7-én a jánoshalmi postahivatalban fel akartam adni egy sima levelet. Az első ablaknál ülő hölgy az átvételkor közölte velem, hogy ezt a levelet sima feladóként nem tudja felvenni, 32 Ftért, hanem csak 55 Ft-ért. Én ezt nagyon sérelmezem, mert már hasonló levelet ilyen súly- lyal Kiskunhalason, a nagy postahivatalban is felvettek 32 forintért. Július 9-én Kiskunhalason járva a nagy postai hivatalban sikerült a kérdéses levelet feladni 32 forintért. Kérdezem én: a Magyar Posta Rt.-nél a jogszabályokat nem kell-e egyformán alkalmazni. Kérdezi mindezt egy elkeseredett Petőfi Népe-olva- só és egy póruljárt honpolgár. Juhász Attila Jánoshalma Pesten hat forint volt a kifli Kecskeméti nyugdíjas állampolgárként írom meg levelem. Én azzal tisztában vagyok, hogy most szabadáras kereskedelem folyik. De az már mégiscsak sok, amit itt a Széchenyivárosban egyes maszek kereskedők megengednek maguknak. Például egy kilogramm cukorért 160 forintot elkérnek, holott a másik boltban 129 forint. Az igaz, nem kötelező odamennem. De a honvédkórháznál 12 Ft egy kifli, és még meg is jegyzi az eladó: ha nem tetszik, menjek Budapestre, mivel megjegyeztem, hogy ott 8 forint, sőt, az öt keürleti Fáik Miksa utcában 6 forintért vettem, igaz, nagyon meglepődtem a 6 forint miatt. Mondták, menjek máskor is. Megjegyeztem, hogy sajnos Kecskemétről nagyon messze van. Itt, Kecskeméten a bolt megteheti, betegek, honvédek jönnek vizsgálatra, éhgyomorral kénytelenek lenni. Panaszkodnak, sok a búza, sok a tej, de olcsóbban nem akarják adni... Csak a kormányt tudják szidni. Ezek a kereskedők egy év alatt meg akarnak gazdagodni. Tisztelet a rendes kereskedőknek, mert hála az égnek, olyanok is vannak. Nem kell visszaélni az emberek kiszolgáltatottságával, az udvarias kereskedelem lejáratásával. Név és cím a szerkesztőségben Emberséggel az állatokért Kóbor skótjuhász kutyát ütött el egy autó a házunk előtt 4- én, vasárnap este. Az autós to- vaszáguldott. Szegény pára nem tudott lábra állni, csak a fejét emelgette. Lányommal és néhány szomszéddal az utcára siettünk, hátha megmenthető! Sz.-né Klárika azonnal felajánlotta a segítségét és a Trabantját, mellyel elindultunk a Kaszap utcára, reménykedve, hogy elérjük az ügyeletes orvost. Sajnos nem sikerült, és még a mobilja is ki volt kapcsolva. 22 óra is elmúlt már, mire a halasi úti állatkórházba értünk. Az ügyeletes orvos, az intézet vezetője azonnal megvizsgálta a kutyust, és rögtön meg is nyugtatott: agyrázkódáson kívül más sérülése nincs. Infúziót, injekciót és egy biztonságos, nyugodt fekhelyet adott neki. Mindezt ellenszolgáltatás nélkül, gazdátlan, kóbor állat lévén a skótjuhász. Csak köszönetét tudok mondani Tuboly doktornak és a dolgozóinak, a kozmetikusnak, aki a loncsos, bolhás bundát a fel- ismerhetetlenségig megszépítette. Tíz napig a kórház alapítványi menhelyén maradhatott jó körülmények között, amikor is sikerült gazdát találni neki. Megnyugtató, hogy emberség, önzetlen segítség és mélységes állatszeretet jellemző az állatkórházra a Halasi út 34. szám alatt. K. A., Kecskemét Az idén is lekvárfőző versenyt hirdet a Petőfi Népe Tisztelt háziasszonyok és a konyhaművészettel kacérkodó férfiak! Ismét megrendezzük - immár harmadszorra - lekvárfőző versenyünket. Az idén tájegységünk legjellemzőbb, legízletesebb gyümölcsét, a sárgabarackot választottuk. Sok ezernyi háztartásban fognak hozzá ezekben a napokban a befőzéshez, hogy a nyár melegét, ízét, zamatát „átmentsék” a zordabb téli napokra. Kérjük, hogy ebben a nagy munkában gondoljanak egy kicsit reánk is, s egy üveget küldjenek el a házi remekművekből nekünk. Ha úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni versenyünkön, kérjük, hogy a versenyművet jól zárható, kisméretű üvegbe töltsék, s írják rá - jól olvashatóan - nevüket, pontos címüket, s ha van, telefonszámukat is. Az üvegeket juttassák el bajai, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, illetve kecskeméti szerkesztőségünkhöz. A leadási határidő augusztus 10., kedd. Az értékelést szakértő zsűri fogja végezni az augusztus 16-ával kezdődő héten, s a nyerteseket is azon a héten közöljük. S most a díjazásról: első három helyezettünk 100, 50, illetve 25 kilogramm cukrot kap a j á n - dókba. További meglepetéssel - Petőfi Népe- ajándékcsomaggal - kedveskedünk majd azoknak, akik az előzsűrizések során bejutottak a döntőbe. Lehet előkészíteni a nagy fazekakat, szorgalmasan mosni az üvegeket, előhalászni a nagymama biztos receptjét, odaédesgetni az ifjúságot a „segédmunkához” - a barackmosáshoz és -hámozáshoz -, mi pedig jó munkát és jó versenyzést kívánunk! Akiknek a hírek szólnak Rigó Mihály bácsalmási előfizetőnk azóta járatja és olvassa a Petőfi Népét, amióta az megjelent. Mint mondja, minden reggele az újságböngészéssel kezdődik, s ha véletlenül nem kapja meg időben a lapot, bizony nagyon hiányzik neki. OLVASÓSZOLGÁLAT Napra nézhet! Augusztus 11-én, amikor minden szem az eget ] kémleli, 100 olvasónk megfelelő biztonsággal te- | heti ezt. A Petőfi Népe és a PN Vasárnap reggel közös, hétvégi játékán ezúttal napfogyatkozás-néző szemüvegekért pályázhatnak. Akiknek kedvez a szerencse, és a sorsoláson kihúzzuk a szelvényüket, még időben elküldünk egy-egy, Kermi által engedélyezett szemüveget, mellyel megcsodálhatják az évezred utolsó napfogyatkozását. A világ legkisebbike Rendkívüli áron vásárolhatják meg lapunk régi és új (augusztusi) előfizetői a világ legkisebb rádióját. Kisebb, mint egy zseb, nem is kell zsebre tenni. Pehelykönnyű, szinte észrevehetetlenül hallgatható bárhol és bármikor, még futás vagy kerékpározás közben is. Az akció tudnivalóit keresse a Petőfi Népében! Fagyasztó augusztusban Lapunk nyári Szerencse- kártya-játékának fődíját és további 300 nyereményét augusztusban sorsoljuk ki. Jó reménnyel pályázhatnak régi és új előfizetőink a Petőfi Népében és a PN Alapárban található szelvény (ek) beküldésével. Sok szerencsét kívánunk! Rendkívüli kedvezmény az augusztusi Petőfi Népe A VILÁG LEGKISEBB RADIO JA SEW-100 Miért ne hallgathatná bárhol kedvenc rádióadóját? Sportolás, utazás, bármilyen szabadidős tevékenység közben is? A New-100-at még csak zsebre sem kell tenni: kisebb, mint egy gyufásdoboz, pehelykönnyű, tehát belógatható blúz vagy ing alá, szinte észrevétlenül hallgatható. Kezelése rendkívül egyszerű: optimális hangerővel, a lehető legjobb hangminőségben minden, megfelelő vételű FM- adóra automatikusan ráhangolódik 88 és 108 MHz között, tehát körzetünkben egy-egy gombnyomásra sztereóban él- vezhetőek a szórakoztató zenei adók: az ön kedvenc helyi rádiója, valamint egyéb országos rádióadók. 2.999 Ft helyett 999 Ft-ért megvásárolható. A Petőfi Képe régi és új, augusztusi előfizetői ezen a rendkívül kedvező áron megvehetik az olvasószolgálatnál, a terjesztési ügynökségeken és a kézbesítőknél. Megrendelhető információs telefonon is! □ IGEN, megrendelem a Petőfi Népe-t és a világ legkisebb rádióját. □ IGEN, a Petőfi Népe előfizetője vagyok, megrendelem a világ legkisebb rádióját. ELŐFIZETŐI KÓDSZÁMOM: Név: .................................. ..................................Tel.: C ím: \ i I ) \ \ \ i l I i I I i 1 1 I Beküldendő: Petőfi Népe, i 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A |
