Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

1999. július 20., kedd HAZAI TŰKOR 5. oldal Elindult a második katonavonat Koszovóba Öt nap az út Pristinába A Koszovóba tartó első magyar katonavonat hét­fő reggel elérte a gö­rög-macedón határt, s az eredeti időpont előtt néhány órával, délután 6 óra körül futott be Pris­tinába, ahol a magyar KFOR-katonák elfoglalták szolgálati helyüket. Papp Gyula alezredes, a kontin­gens parancsnoka elmondta, hogy a második vonat hétfőre lett indulásra kész. Előző éjjel a 27 kocsiból álló szerelvényen befe­jezték a technikai eszközök felra­kását, rögzítését. Egy 72 szemé­lyes logisztikai alegység kelt most útra, amely egyebek mellett hű­tő-, üzemanyag- és tartálykocsikat visz magával. A rakományhoz tar­tozik 12 konténer is. Ugyanakkor megkezdődött a rakodás előkészí­tése a harmadik vonathoz is. Ez­zel a szerelvénnyel 79-en kelnek majd útra; a terv szerint a vonat kedden hajnali 2 órakor gördül ki Táborfalváról. Ezután sorra indul­nak majd a továbbiak. Az utolsó, szám szerint az ötödik szerelvény 21-én hajnali 5 óra 10 perckor hagyja el majd Táborfalvát 23 ka­tonával és 12 konténerrel. Ezután a táborfalvai kiképző- bázisra települt hódmezővásárhe­lyi dandár felszámolja a tábort, katonái visszautaznak eredeti szolgálati helyükre, Hódmezővá­sárhelyre. Évente 200 millió forintos kár Postarablók alkonya A Magyar Posta Rt. az idén egymilliárd forintot költ biztonságtechnikai beruházásokra, 2002-ig pedig összesen hatmilli- árd forintot fordít e célra - mondta Túrós András biztonsági és vagyonvé­delmi főigazgató hétfőn. Három év mülva a posta megfelel majd a bankbiztonsági követelmé­nyeknek. Az elektronikus riasz­tók, páncélszekrények, biztonsági berendezések korszerűsítését az tette szükségessé, hogy az elmúlt 3-4 évben megugrott a posták el­len elkövetett bűncselekmények száma. 1996 és 1998 között 177 esetben sikeres volt a betörés, 36 betörési kísérlet vált ismertté, s ugyanebben az időszakban 194 postarablás történt. A külső táma­dások évente mintegy 100 millió forintos kárt okoznak a társaság­nak. Türós András elmondta: a posta „veszélyes üzem”, ahol évente négybillió forint fordul meg. A fejlesztések során nem­csak a technikai berendezéseket korszerűsítik: már megkezdődött 20 ezer felvevő és kézbesítő speci­ális biztonsági képzése is. A fő­igazgató szerint új típusú kapcso­latot kívánnak kialakítani a rend­őri szervekkel. Céljaik között sze­repel, hogy minden postának le­gyen egy rendőri felelőse, aki sze­mélyes kapcsolatot épít ki az ott dolgozókkal, s gyakori jelenlétével segít a támadások megelőzésében. A külső támadások mellett a cégnek évente mintegy 100 millió forintos kárt okoznak a belső elkö­vetők. Ellenük szigorú ellenőrzési és nyilvántartási rendszer segítsé­gével lépnek fel, de ennek részlete­it nem ismertették. Kisgazdák kontra biztosítók Az FKgP törvénymódosítást javasol Az FKgP szigorítaná a biztosítók működési feltételeit. A javasolt törvénymódosítás lényege: a biz­tosítótársaságok legyenek kötele­sek elkülöníteni éves árbevételük meghatározott százalékát egy úgynevezett katasztrófa- vagy helyreállítási alapba, függetlenül attól, hogy gépjármű-, vagyon-, il­letve mezőgazdasági biztosítással foglalkoznak - mondotta hétfőn Horváth Béla, a kisgazdák frak­cióvezető-helyettese. Horváth Béla elmondta: neves biztosítási és pénzügyi szakembe­rek már tanulmányozzák a bizto- sitóintézetekről és biztosítási te­vékenységekről szóló kisgazda törvénymódosítási javaslatot, amely megszigorítaná a biztosí­tók működési feltételeit. A kisgazda politikus vélemé­nye szerint az úgynevezett ka­tasztrófa- vagy helyreállítási alap csak rendkívüli esetben lenne fel­használható, a kormány és a biz­tosítók szövetsége közös döntése alapján. Horváth Béla hangsúlyozta: a biztosítótársaságok ne részesülje­nek semmilyen kormányzati ked­vezményben a befizetés miatt. Vegyék tudomásul, hogy Magyar- országon a legnagyobb profitot termelő ágazatról van szó, s hoz­zájárulásukért nem jár ellenszol­gáltatás. A törvénymódosításra vonat­kozó kisgazda javaslat egybevág Orbán Viktor miniszterelnök ' múlt heti kijelentésével, amely szerint a biztosítótársaságoknak ki kell venniük a részüket a kárt szenvedett térségek újjáépítésé­ből, mert nem tehetnek úgy, mintha egy másik országban len­nének. Még egyetlen kérelem sem érkezett Vízkárelhárításra 250 millió forint Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány az ár- és bel­vízkárt szenvedett önkormányzati közösségi épületek és személyi tulajdonú lakóházak helyreállításához, újjáépí­téséhez 250 millió forinttal járul hozzá - tájékoztatta la­punkat Székely Gabriella ügyvezető igazgató. Noha a pályázati kiírás szerint a kuratórium június 15-e és szep­tember 15-e között folyamatosan fogadja Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települési önkormányzatainak pályázatait, mindmáig egyetlen beadvány sem érkezett. A mind sűrűbben csengő telefonokból azonban arra lehet következtetni: hamarosan megindul a levélára­dat. A rendelkezésre álló összeg a szigorú szabályok szerint csakis annak az önkormányzatnak ítél­hető oda, amelyiknek a képvise- lő-testülete garantálja, hogy prog­ramját az előírt körből választott emberekkel hajtja végre. Idetar­toznak a regisztrált munkanélkü­liek, a jövedelempótló támogatás­ban részesülők, a jövedelemmel nem rendelkezők, akik szociális segélyből élnek és azok, akik jö­vedelempótló támogatása meg­szűnt, vagy a közhasznú munká­ból kikerültek, valamint azok az ár- és belvízkárt szenvedett mező­gazdasági kis- és őstermelők, akik földjükön emiatt nem dolgozhat­nak. A keretből elsősorban bér és az azt terhelő járulékok, utazási költség, egyéni védőfelszerelés fe­dezhető. Elszámolható a kivitele­zés szakmai biztonságát megszer­vező művezető vagy műszaki el­lenőr díjazása is. A vissza nem térítendő támo­gatás iránti kérelmeket a kuratóri­um a beérkezés sorrendjében ér­tékeli. Az elbírálásnál előnyt él­veznék a legsúlyosabban károsult térségekből befutó pályázatok, il­letve azok, amelyek halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkü­lieket (alacsony iskolai végzettsé­gűeket, cigányokat, 40 év felettie­ket, pályakezdőket) foglalkoztat­nak. (cs.b. j.) Az állam fizet az áldozatoknak Egy közelmúltban született kormányhatározat felsorol­ja mindazokat a bűncselekményeket, amelyek áldoza­tai segítséget kaphatnak az államtól. A szakemberek még nem tudták felmérni, hogy pontosan mekkora ősz­szeget kell elkülöníteni erre a célra a költségvetésből. Különféle nemzetközi szerveze­tek az állam kötelességévé teszik, hogy áldozattá vált polgárain se­gítsen. Az állam - nem vitatva, hogy a kártérítés továbbra is az elkövető kötelessége - egyedileg megállapított összeggel átmeneti­leg enyhíti azokat a károkat, ame­lyek a legsúlyosabb bűncselekmé­nyek nyomán keletkeznek - nyi­latkozta lapunknak Borai Ákos, a Belügyminisztérium jogi főosztá­lyának helyettes vezetője. A most elfogadott kormányhatározat ren­delkezik arról, hogy 2000. január elsejétől egyes bűncselekmények áldozatai mekkora kárenyhítésre számíthatnak. A legsúlyosabb bűncselekmé­nyek, így az emberölés, a mara­dandó testi fogyatékossággal járó cselekmények áldozatai, illetve hozzátartozóik az e célra létreho­zott Közbiztonsági és Bűnmeg­előzési Közalapítvány segítségé­vel juthatnak majd a kárt enyhítő forintokhoz. (A kormányhatáro­zat 35 bűncselekményt sorol fel, amelyhez kapcsolódhat kárenyhí­tés.) A belügyi tárca felmérése sze­rint évente mintegy 2500 sze­mély nyújthatja be megalapozott igényét a közalapítványhoz. A kárenyhítés összege 50-200 ezer forintig terjedhet, amely rendkí­vüli esetben 200 ezerrel növelhe­tő. A rendelkezés számol azzal is, hogy olykor gyors beavatkozásra lesz szükség, például a temetés költségeinek átutalása nem tűr halasztást. (horváth) Uj hatóság a közoktatásban? Éles vitát váltott ki az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga- központ (OKÉV) létrehozása, amely egy júniusi kormányrende­let értelmében az idén szeptem­ber elsején kezd tevékenykedni. A hatósági jogokkal felruházott, országos hatáskörű szervezet fel­adata elsősorban a közoktatás el­lenőrzése, értékelése és minősé­gének biztositása lesz. A rendszerváltozás előtt az isko­lák egységes, központilag részlete­sen szabályozott tanterv alapján működtek. Ezt hivatalosan az An- tall-kormány idején szüntették meg, majd az átmeneti helyzetet a tavaly életbe léptetett Nemzeti alaptanterv próbálta rendezni, amely azonban csak néhány hóna­pig volt érvényben. A jelenlegi kor­mány újra próbálja szabályozni a közoktatást, s ez az ellenzéki pár­tok heves ellenállását váltotta ki. Sió László, az Oktatási Minisz­térium kabinetfőnöke szerint az OKÉV hatósági feladatai mellett alapvetően szolgáltató jellegű lesz, szervezi és irányítja a közoktatás­sal kapcsolatos mérési és értékelé­si feladatokat, a pedagógusok to­vábbképzését. Szerepet vállal az alapműveltségi és érettségi vizsga megszervezésében, hatósági jog­köre lesz a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálásá­ban. Mostantól az iskolafenntartó önkormányzatok felett az OKÉV jelenti a végső kontrollt. Szükség van központilag kidolgozott keret- tantervre is, amelyik az iskolai tan­terveket a korábbi Nemzeti alap­tantervnél határozottabban és ki- terjedtebben szabályozza. A cél az, hogy az ország minden intéz­ményére kötelező tanterv végre­hajtását egységes értékelési és mi­nőségbiztosítási rendszerek alap­ján végezzék. Ezáltal kiküszöböl­hető az iskolák közötti színvonal- különbség és esélyegyenlőtlenség. Az ellenzéki SZDSZ oktatási ügyekkel foglalkozó képviselője, Horn Gábor szerint az új szervezet az elmúlt rendszer oktatáspolitiká­jának vonásait idézi vissza, a köz­ponti állami irányítás, a tanfel­ügyelői rendszer, a tanári és intéz­ményi autonómia hiányának kor­szakát. Álláspontja szerint az isko­la elsősorban a helyi közösségé és nem az államé. Fennáll a veszélye annak - mondta -, hogy újra poli­tikai kérdéssé válik a tananyag, amit a több ezer intézmény számá­ra központilag írnak elő és ellen­őriznek, míg korábban a tanár és az iskola tágabb határok között dönthetett arról, hogyan oktat és miképpen juttatja el diákjait a kontrollt jelentő alapvizsgáig és érettségiig. (w. v.) Eső után számla. A számlák beérkezését követő 48 órán be­lül átutalják az esőzések súj­totta települések önkormány­zatainak védekezésre és kárel­hárításra fordított kiadásai fe­dezetét - tolmácsolta Pintér Sándor ígéretét Szekeres Imre (MSZP), miután a parlament költségvetési bizottságának el­nökeként találkozott a belügy­miniszterrel. A tárcavezető el­mondása szerint a hét végé­ig minden önkormányzat megkapja költségei ellentéte­lezését. Módszerváltás. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn az IMF meghívására Washing­tonba utazott. Az MNB közle­ménye szerint a jegybank elnö­ke részt vesz annak a nemzet­közi szaktekintélyekből álló 8 fős csoportnak a munkájában, amelynek feladata, hogy felül­vizsgálja a tagországok IMF- kvótája meghatározásának módszerét. Áremelkedés. Elképzelhető, hogy még a héten 200 forint fölé emelkedik a 98-as oktán­számú benzin fogyasztói ára. Cseh Béla, a Mól vezérigazga­tó-helyettese szerint a világpia­ci kőolajárak ugyan megállni látszanak, de a végtermékek jegyzése tovább emelkedik, ami a Molt további áremelésre késztetheti. Bizalom. A Magyar Televízió Rt.-nek vissza kell szereznie a nézők bizalmát, azt kell elér­nie, hogy a nézők legitim­nek tekintsék a közszolgálati MTV-t - közölte tegnap Ré­vész Tamás Mihály, az ORTT elnöke. Szavai szerint: fazont kell adni a csatornáknak, kor­szerű hírműsorokkal, jó fil­mek sugárzásával, vetélkedők­kel, magazinműsorokkal az MTV visszanyerheti az elvesz­tett nézők egy részét. A keres­kedelmi televiziók a közszol­gálatot azzal győzték le, hogy hírműsoraik színesebbek, és jó filmeket vetítenek. Átállás. Átmenetileg meg­hosszabbíthatta a várako­zási időt egyes fiókokban hét­főn a hitelintézet számítás- technikai rendszerének fejlesz­tése. Az OTP Bank közlemé­nye szerint a Unisys rendszer új programverziójának telepí­tése egyidejűleg zajlik a számí­tástechnikai rendszer működ­tetésével. A megbízásokat, a ki- és befizetéseket, valamint az átutalásokat a bankfiókok ennek ellenére maradéktala­nul teljesítették, az értékpapír- és kártyarendszer hibátlanul üzemelt. Szenzációs leletek. Hétezer éves, újkőkori település nyomaira és egy másfél ezer éves szarmata te­metőre bukkantak a Békés megyei Ecsegfalva határában. A megye északi részén épülő gázvezeték nyomvonalát feltáró régészek Bucsa határában avar kori leleteket is találtak. fotó: feb r ír Vr rr f vr /í r* • A Bács-Kiskun Megye Közoktatásáért Közalapítvány AZ 1999-ES ÉVRE A KÖVETKEZŐ PÁLYÁZATOKAT HIRDETI ME6: 1/1999. A megyében működő általános és középiskolák részére tehetséggondozó és felzárkóztató programokra. 2/1999. A megyében működő nemzetiségi és etnikai oktatást folytató közoktatási intézmények részére nemzeti és etnijcai kis létszámú fejlesztő, és hátrányos helyzetűek felzárkóztató programjára. 3/1999. A megyében működő gimnáziumok részére a gimnáziumi oktatáshoz szükséges szemléltető és technikai eszközök fejlesztéséhez. 4/1999. A megyében működő iskolarendszerű felnőttoktatással foglalkozó közoktatási intézmények részére a 7-8. osztályosok osztályozóvizsgára felkészítő, egyéni tanuláson vagy távoktatási formában megvalósuló programok támogatására. 5/1999. A megyében működő pedagógusok számára továbbképzéseken való részvétel támogatására. 6/1999. A megyében működő pedagógiai szakszolgálatot ellátó közoktatási intézmények részére a pedagógiai szakszolgálati tevékenység kibővítésére, a szolgáltatások a tanulókhoz minél közelebb való helyezésére ("utazó" szolgálat). 7/1999. A megyében működő kollégiumok részére a kollégiumok tehetséggondozó és felzárkóztató nevelési funkciójuk támogatására. 8/1999. A megyében működő közoktatási intézmények vagy közoktatási szakemberek részére a helyi fejlesztésű oktatási segédletek elkészítésének támogatására. 9/1999. A megyében működő óvodák részére speciális fejlesztő programok támogatására. 10/1999. A megyében működő speciális szakoktatást folytató közoktatási intézmények részére a speciális szakképzés folytatásához szükséges eszközháttér fejlesztésének támogatására. A pályázatok beadási határideje: 1999. szeptember 9., 16 óra (kivétel az 5/1999-es téma, melynek beadási határideje: 1999. október 1., 13 óra). Az adott témakörben egy intézmény egy pályázatot nyújthat be. A határidő után érkező pályázatokat a kuratórium felbontatlanul visszakUldil Részletes pályázati kiírás, valamint pályázati adatlap - személyesen vagy megcímzett és felbélyegzett közepes nagyságú válaszboríték ellenében - kérhető a pályázat számának megjelölésével a közalapítvány titkárságán (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Osztálya, Kecskemét, Deák F. tér 3.), Pető Istvántól vagy Farkasné Péter Ágnestől (Telefon: 76/487-387). 33673

Next

/
Thumbnails
Contents