Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-02 / 152. szám
6. OLDAL 1999. JÚLIUS 2., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - IDEGGYÓGYÁSZOK III. R ettegett betegségekről, a szélütésről, az agyi érrendszeri betegségekről, az ezreket kínzó idegrendszeri gyulladásokról, kórképekről szól sorozatunk mai része. Ma Magyar- országon és így Bács-Kiskun megyében is az agyi érrendszeri betegségek (stroke) népbetegségnek tekinthetők. Pedig a gyakran halállal, máskor bénulással végződő baj megelőzhető, illetve - ha a beteg időben megy orvoshoz - jó eséllyel gyógyítható. Változó, zaklatott korunk nem kedvez az egészségünknek, a környezeti ártalmakra, a folyamatos, szinte soha nem szünetelő stresszre a testünk betegségekkel válaszol. A központi idegrendszer betegségeit, az epilepsziát, a Parkinson-kórt, a még mindig gyógyíthatatlan szklerózis multiplexet a neurológusok, vagyis az ideggyógyászok hivatottak gyógyítani, kezelni. Közkeletű tévedés tehát, hogy az ideggyógyász elmebetegekkel foglalkozik Tény viszont, hogy évtizedeken át nem választották szét Magyarországon az ideg- gyógyászati és a pszichiátert szakmát. Ma a megye kórházaiban is megtörtént a „profiltisztítás” azzal együtt, hogy az ideg- gyógyászok többsége pszichiátriai szakvizsgával is rendelkezik. Ebben az összeállításban kecskeméti ideggyógyászokat ismerhetnek meg. A szélütés megelőzhető A kecskeméti megyei kórház ideggyógyászati osztályának vezető főorvosa. Előbb a debreceni orvosegyetem klinikáján, majd több mint tíz éve a megyei kórházban szervezte meg az agyi érbetegek (STROKE) vizsgálatát, gondozását. A stroke-kutatás és gyógyítás elismert szaktekintélye, több tudományos társaság vezetőségi tagja. Az általa vezetett osztályon jött létre - a nemzeti stroke- program részeként - az ország egyik első stroke-centruma. A 45 ágyas osztályon 20 ágyat különítettek el a stroke-os betegeknek, az osztály fő profilja - az általános ideggyógyászati ellátás mellett - a stroke kezelése, gyógyítása. A stroke valójában szélütést jelent, vagyis az agy heveny vérellátási zavarát. A stroke előjeleit, megelőző állapotát rövidítve TIA-nak nevezik. A betűszó tünetegyüttest takar, amelyeket átmeneti agyi vérkeringési zavarnak neveznek. A legjellemzőbb tünetek: féloldali végtaggyengeség és (vagy) ügyetlenség, egyik testfélre kiterjedő zsibbadás, beszédzavar, egyszemes, átmeneti vakság. Ha ezekre a tünetekre mind a beteg, mind a beteg háziorvosa odafigyel és a beteget haladéktalanul ideg- gyógyászati szakrendelésre küldi: a stroke megelőzhető! A betegség megállapításában az osztályhoz tartozó Doppler-laborban végzett vizsgálat segít, amely kimutatja az agyi főverőér nyaki szakaszán a tüneteket okozó szűkületet. A kivizsgált betegek Szegedre kerülnek, ott végzik el a szükséges nyaki érműtétet. Az utóbbi Sorozatunk következő részében onkológus orvosokat mutatunk be. Dr. Csornai Márta években dr. Csornai Márta és munkatársai több mint kétszáz beteget küldtek műtétre, ami azt jelenti, hogy több mint száz embert megmentettek a szélütéstől. A stroke-os betegek természetesen állandó orvosi figyelmet igényelnek. Az osztályhoz tartozó gondozóban fogadják és vizsgálják őket. Fontos, hogy minden beteg tudja: az időben felismert agyi vérkeringési zavar gyógyítható, illetve a szélütés következtében fellépő károsodások (pl. beszédzavar, végtaggyengeség, féloldali vagy teljes bénulás) tünetei enyhíthetők, tehát a betegek életminősége jelentősen javul, ha időben látja a szakorvos őket. Ezért különösen fontos - vallja dr. Csornai Márta -, hogy a háziorvosok készek együttműködni az ideggyógyászokkal, sőt, több háziorvos is részt vesz a kecskeméti stroke-szűrőprog- ramban. Az összeállítást írta és a sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Miért fáj a fejünk? Gyermekkori epilepszia A kecskeméti megyei kórház ideggyógyászati osztályának főorvosa. 27 éve dolgozik a neurológián, és kecskeméti munkája mellett 22 éve ad ideg- gyógyászként konzíliumot a kiskunfélegyházi kórházban. Általános ideggyógyászati tevékenysége mellett öt éve vállalta fel a fejfájásos betegek gondozását. Szűkebb szakterülete, érdeklődési területe is a fejfájáskutatás, -vizsgálat. Elnökségi tagja a Magyar Fejfájás Társaságnak. Az ideggyógyászati osztály mellett működő fejfájás-ambulancián szerdán délután 13.30-tól, illetve csütörtökön délelőtt 10-től 11-ig találkozhatnak vele a betegek. Ennek a speciális szakambulanciának az a célja, hogy a fejfájás hátterének kiderítésében, korszerű orvoslásában a betegek a legmodernebb diagnosztikai és terápiás segítséget „első kézből” kapják meg. A fejfájás ugyanis a leggyakoribb panaszok egyike, amellyel sokszor kisgyermek kortól kezdve a betegek orvoshoz fordulnak. A szakember feladata az, hogy kiderítse, milyen okok, betegségek, szervi elváltozások vagy lelki eredetű problémák állnak e panasz hátterében. Az orvost a diagnózis megállapításában a legmodernebb képalkotó vizsgálatok (CT, MR, EEG) segítik. A fejfájás sok esetben nagyon is összetett probléma, a Magyar Fejfájás Társaság erre való tekintettel igen komoly irányelveket fogalmazott meg a diagnosztikában és a terápiában is. A betegek jelentős része krónikus, „tensiós” fejfájásban szenved, amelynek többnyire a stressz, életmódbeli probléma az oka. Mások migréntől Dr. Kuczka Mária szenvednek, amely tipikusan női betegség az örökletes és hormonális tényezők szerepe miatt. A betegek közel 70 százaléka 25-55 év közötti nő. A rohamszerű fejfájások havonta 4-5 vagy több alkalommal is jelentkezhetnek, a fájdalom és a kísérő panaszok több napig is elhúzódhatnak, így a betegek képtelenek ellátni a munkájukat. A fejfájás-centrumok - így a kecskeméti centrum - célja az, hogy a migrénes betegnek ne kelljen pl. Aspirinnel leélni az életét, amikor hazánkban már hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. Egyszerűbb, de sokszor mégis nehezebb panaszmentessé tenni azokat a betegeket, akiknél másodlagos okok a fejfájást kiváltó tényezők, pl. nyakcsigolya- meszesedés, vérnyomás-ingadozás, melléküreg-gyulladás. Ritkábbak azok az esetek, amikor a fejfájás agydaganathoz vagy agyalapi vérzéshez kapcsolódik. Meszes agyi verőerek Dr. Dudás Andrea A kecskeméti megyei kórház ideggyógyászati osztályának adjunktusa. Kilenc éve dolgozik a kórházban, ideggyógyászati szakvizsgája van. Hét éve végez úgynevezett carotis-vizs- gálatokat az osztályhoz tartozó Doppler-laborban. A fájdalom- mentes carotis (nyaki verőér) doppler-vizsgálat tulajdonképpen olyan ultrahangos módszer, amely az agyat ellátó négy nagyér koponyán kívüli szakaszát vizsgálja. Az érfal állapotát, az esetleges meszesedéseket és az általuk okozott érszűkület mértékét a vér átáramlási sebessége alapján. A vizsgálat mutatja meg, hogy milyen mértékű az agyba futó erek szűkülete. Ha a szűkület jelentős, a beteget sürgősen meg kell operálni. így ugyanis elkerülhető az ér elzáródása, illetve megelőzhetők az agyi keringési zavarok okozta maradványtünetek, például a féloldali végtagbénulás. A doppler-laborban évente közel ezer vizsgálatot végeznek, a műtétre váró betegeket Szegedre küldik. A betegek a carotis- vizsgálatra szakorvosi beutalóval, előjegyzéssel mehetnek. A kecskeméti megyei kórház gyermek-ideggyógyász főorvosa. 1973 óta dolgozik a kórházban, ideggyógyászati, pszichiátriai és gyermek-ideggyógyászati szakvizsgája van. Szűkebb szakterülete a gyermekkori epilepszia. A téma elismert hazai szakembere, több tudományos társaság tagja. Évtizedek óta dolgozik a kórház gyermek-ideggyógyászati gondozójában, amelynek idén február óta vezetője is. A gondozóban a 18 év alatti gyermekek körében előforduló valamennyi ideg- gyógyászati betegséggel foglalkoznak. Beleértve a veleszületett rendellenességet, a koraszülöttek kezelését, a szülés okozta sérülések miatt kialakult betegségek gyógyítását, illetve a gyermekkori epilepsziát és a fejfájást. A gondozó elme- gyógyászati gondozóként is működik, így kezelik és gondozzák a magatartászavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerekeket is. Ma Magyarországon a gyerekek egy százaléka epilepsziás, de 10 százalékuknál merül fel (tüneteik alapján) az epilepszia lehetősége. Bács-Kiskun megyében közel 1800 epilepsziás gyermek van. Ha a gyerekek időben kerülnek orvoshoz, a kezeléssel tünetmentessé tehető a betegségük, vagyis felnőtt Dr. Bense Katalin korukra teljes életet élhetnek. A lányok férjhez mehetnek, szülhetnek. És szülnek is, dr. Bense Katalinnak ilyenformán - mivel betegei sorsát évtizedeken át nyomon követi - már több mint tíz „unokája” van. A gondozó pszichiátriai tevékenységét pszichológus is segíti. A legtöbb esetben a fejfájós, szédülős, fáradékony gyerekek a környezeti, iskolai, otthoni stressz miatt betegszenek meg. Bajuk elsősorban lelki eredetű baj, de párosulhat szervi betegséggel is. Ezért fontos, hogy a szorongó gyerekkel ne szégyelljen szakemberhez fordulni a szülő. Mit vizsgálnak az EEG-laboratóriumban? A kecskeméti megyei kórház ideggyógyászati osztályának adjunktusa. Tizenöt éve dolgozik a kórházban, ideggyógyászati és pszichiátriai szakvizsgája van. Az ideggyógyászati osztályhoz tartozó EEG-laborban találkozhatnak vele a betegek, illetve hétfőn és kedden az epilepszia-gondozóban. A kórházban fő munkaterülete az EEG és az epilepszia-gondozás. Ez a sokak számára rettegett betegség ma egyre inkább az idősek betegsége. Oka lehet vérkeringési betegség, idült alkoholizmus, időskori szellemi leépülés, illetve daganatok (pl. agydaganat) első tünete is lehet az epilepszia. Az EEG-vizs- gálat az agy elektromos tevékenységének fájdalommentes vizsgálata. A felnőttkori epilepszia legjellemzőbb tünetei: eszmélet- vesztés, izomgörcs, hörgő légzés, habzó száj. Szerencsére ma már az epilepszia tünetei csökkenthetők, gyógyszeres kezeléssel elkerülhetők a rohamok. A beteg tehát teljes értékű életet élhet, közösségbe mehet, dolgozhat. Az EEG-készülék egyébként olyan agyi elváltozáDr. Papp Zoltán sokat is kimutat, amelyeket például a keringési és anyagcsere-betegségek okoznak. A még pontosabb vizsgálatokhoz azonban szükség volna az úgynevezett „kiváltott válasz” készülékre is. Dr. Papp Zoltán és orvostársai azért hozták létre a Neuropszichi- átriai Alapítványt, hogy ezt a közel 15 millió forintos készüléket adományok, támogatások segítségével megvásárolhassák. Az idegrendszer működése: A szem szenzoros üzenetet küld az agy látómezejébe a pohár helyzetéről. Az agy által a karizmokba A kéz érző receptorai érzékelik küldött mozgató impulzusok az asztalon a poharat és tájé- segítségével megfogjuk a koztatják az agyat a létrejött poharat. kapcsolatról. Az agyból érkező mozgató impulzusok hatására megfogjuk a poharat és felemeljük a kezünket. A szemből és a karból érkező szenzoros impulzusok informálják az agyat a kar helyzetéről. Az ajkak szenzoros impulzusok segítségével tájékoztatják az agyat arról, hogy szánkkal megérintettük a poharat.
