Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

11. OLDAL 1999. JÚLIUS 13., KEDD ELŐTÉRBEN AZ AGRÁRGAZDASÁG A fákon még meglévő barackszemeket meg kell becsülni. Ugyanis sok­helyütt leverte az eső, a szélvihar. Felvételünkön Farnas Móni a helvéciai öreg ültetvényen szedi az óriás kajsziszemeket, amelyek exportládákba kerülnek. FOTÓ: PULAI SÁRA. Júliusi hőség érleli az almát és a körtét Abban mindenki egyetért, hogy a július hónap külö­nösen nagy szerepet ját­szik abban, milyen lesz az aratás. Ha ugyanis az elő­ző hónapok kedvezőek vol­tak a növények növekedé­séhez, akkor a beérés biz­tosítása már a július fel­adata. Az év legforróbb hónapja hatá­rozza meg tehát, hogy ősszel elégedett lesz-e a gazda, vagy sem. Ezért aztán se szeri se szá­ma a népi megfigyeléseken ala­puló jövendöléseknek, tanulsá­gos mondásoknak. Ilyen például - mivel a szép és derűs július jó évet ígér a gaz­dának -, hogy „szívesebben iz­zad a gazda, mint hogy a kály­hát támassza”. Ennek ellenére azonban időről időre szükség van nyári zivatarra. Egyrészt ugyanis legalább átmenetileg mérsékli a hőséget, másrészt pe­dig „ha júliusban heves zivatar támad, jól jön az a szőlősgazdá­nak”. Sőt: „ha júliusban meg­dördül az ég, bőséges lesz a ga­bonatermés”. A két népi böl­csesség pedig így foglalható össze: „Ha júliusban nem dörög és villámlik, ha nem izzad meg az arató, akkor a gazdának a jú­lius ugyan mire való?” Az azért persze nem jó, ha a nyári zivatar nagy területeket érintő tartós esőbe megy át, plá­ne, ha jégesővel párosul. Mind­kettő ártana ugyanis az aratás­nak. .Jégverés júliusban és au­gusztusban - a gazda öröme bi­zony oda van” - tartja a népi mondás. Ha sokban el is térnek egymástól a népi jövendölések, abban azért megegyeznek, hogy „szikrázó napsütés júliusban ” minden halandó kedvére van”, továbbá, hogy „a júliusi forróság télen sok jeget ád”. Nem nélkü­lözik a népies naptárak a külön­féle növények és élelmiszerek termesztésére vonatkozó jó tanácsokat sem. Júliusi hőség érlel almát és körtét” - tartja pél­dául az egyik. Ha ellenben júli­usban gyakori a nedves, hűvös nap, akkor a „kukac sok táplálé­kot kap”. A jó szőlőterméshez pedig elengedhetetlen a forró jú­lius. És végül: „a júliusi napsu­gár a répa érdekében áll”. Végül a százéves naptár sze­rint az idei júliusnak csak a má­sodik felében számíthatunk iga­zi forró nyárra, 14-éig ellenben változékony marad az idő - je­lentette a dpa. Bérkacsákkal a csigák ellen Ausztria egyes részein a tava­szi és nyár eleji árvizes és fül­ledt meleg időjárás a szúnyo­gok olyan mértékű elszaporo­dásához vezetett, hogy szinte csak tetőtől talpig beburkolóz­va lehet a szabadba menni. Nyugat-Ausztria jelentős ré­szeit a kullancsok árasztották el, és országszerte egy külföld­ről behurcolt csigafajta pusz­títja a kerteket. A szúnyogok által leginkább sújtott területek környezetvé­delmi szakértői júniusban „csúcsértekezleten” döntöttek arról, hogy az úgynevezett Bacillus thuringiensis israelen- sist vetik be: ha a szúnyoglár­vába e baktérium váladéka ke­rül, percek alatt elpusztul. So­kan azonban bírálják a bio­mezőgazdaságban is alkalma­zott eljárás bevetését, mert más rovarok lárváját is pusztít­ja és megszakítja a táplálkozá­si láncot, ezért körültekintően alkalmazzák. A kullancsok kevés kárt okoznak, mert a veszélyezte­tett vidékek lakosságának mintegy 80-90 százaléka oltás­ban részesült. Annál nagyobb pusztítást visznek véghez a zöldségültet­vényekben az úgynevezett kö­zönséges spanyol úticsigák (Árion lusitanicus), amelyeket a hetvenes években élelmi­szer-szállítmányokkal hurcol­tak be. A fajtának Ausztriában nincs természetes ellensége, mivel bőre keserű anyagot tar­talmaz. Az osztrák baromfi nem eszi a spanyol csigát keserű volta miatt, de egy indiai ka­csafajta a jelek szerint nagyon szereti. Egy-egy ilyen kacsa 250 schillingbe kerül, de aki nem kíván gondoskodni róluk télen, az Osztrák Környezetvé­delmi Tanácsadó kirendeltsé­gein bérelhet is kacsát havi 550 schillingért - írta a News című bécsi hetilap. Gazdag és szegény országok listája A műszaki fejlődés a vilá­gon számos ember életét javíthatja, ugyanakkor nö­veli a szegények és a gaz­dagok közötti szakadékot - tartalmazza az ENSZ hét­főn nyilvánosságra került egyik jelentése. Richard Jolly, a jelentés szerzője a világ számos országában mára általánossá vált Internetről pél­dául azt írta, hogy a rendszert használók között a leggyorsab­ban a fiatal, fehér bőrű, magasan képzett férfiak aránya nő. Bang- ladesben például egy számító­A Magyarországon egykor a Super élelmiszerbolt-hálózat­ban tulajdoni részesedéssel bíró izraeli Super-Sol kereskedelmi cég Franciaországban is fel akar­ja adni részesedését a legna­gyobb ottani élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalkozásban, a gép nyolc év átlagjövedelméből teremthető elő, míg ugyanazt a gépet egy átlagamerikai egyhavi béréből megvásárolhatja. A jelentés rámutat arra is, hogy a hálózatoldalak 80 száza­léka angol nyelvű, miközben vi­lágszerte minden 10 emberből csak egy érti az angolt. Az ENSZ Fejlesztési Programjával közö­sen a kutatók a vüág 174 orszá­gát vették górcső alá a jövede­lem, az oktatás, az élettartam és az egészségügy alapján. Az élet- minőségi lista élén Kanada áll, amelyet Norvégia és az Egyesült Államok követ. A sereghajtó 22 Carrefourban. A Super-Sol rész­vényei a hét végén több száza­lékkal drágultak a jeruzsálemi tőzsdén, állítólag egy olyan hír hatására, miszerint a Carrefour helyett a másik nagy francia lánc, a Casino lenne az izraeliek befektetői célja. A Super Közért országból valamennyi afrikai, az útolsó Sierra Leone. Jolly szerint a világ lakosságának legjobb mó­dú 20 százaléka a 74-szeresét ke­resi, mint a legszegényebb 20 százalék. 1960-ban a különbség 30-szoros volt. A világ 200 leg­gazdagabb emberének több pénze van, mint a világ lakossá­ga legszegényebb 40 százaléká­nak. A 174 országot felölelő lis­tán Magyarország a 47. helyen áll. A kelet-európai államok kö­zül Magyarországot megelőzi Szlovénia (33.), Csehország (36.), Szloválda (42.) és Lengyel- ország (44.). vállalkozást egy éve azért adták föl (és át a Sparnak), mert nem látták gazdaságosnak. A Carre­four arra szeretné rávenni a Super-Sol-t, hogy ellenőrző részt szerezzen meg részvénytőkéjé­ben. Az izraeli cég a Casinóval is folytat tárgyalásokat. • • Okodisznók Kanadai tudósok környezet­barát sertést, mondhatni „ökokocát” tenyésztettek ki genetikai úton. A Guelph Egyetem kutatói Enviropignek keresztelték el az új disznófaj­tát, amelynek nagy előnye, hogy ürüléke 20-50 százalék­kal kevesebb foszfort tartal­maz, és ennek köszönhetően kevésbé szennyezi a folyókat, tavakat, mint a „hagyomá­nyos” sertés. A foszfortartal­mú szennyeződések a vizekbe jutva segítik az algaképző­dést, ami megfosztja a halakat az oxigéntől. A kanadai „ökodisznókat” yorkshire-i sertésből „fejlesztették ki” a kanadai genetikusok, de ad­tak hozzá egér- és baktérium DNS-molekula részeket is - je­lentette a Reuters. Kanadában szigorúan szabályozzák a hektáronkénti sertéstartást a környezet szennyezése miatt. Ha sikerülne felére csökkente­ni a disznók „foszforkibo­csátását”, akkor - ugyanakko­ra szennyezés mellett - elmé­letileg kétszeresére lehetne növelni az állományt. A Super-Sol jó befektetést keres? ...ha este 10 után legalább 10 ezer forintért vásárol. Nyitva tartasz bau/nax, hétfő-péntek 8.30-18.30 szombat 8.30-14.00 10%. os éjszaka-10%-os árengedmény mellett 10 doboz 0,2 l-es Rauch Ice Tea-t v kap ajándékba... y minden termék árából július 14-én g (mvucH) z)A 31 UJJ KECSKEMÉT, Kurucz krt. 8. Telefon: (76) 481-499 i ______________1 '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents