Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-03 / 127. szám
10. oldal Gazdasági Tükör 1999. június 3., csütörtök A nemzetközi gyakorlatban az értékalapú ingatlanadóztatás terjedt el Üres az önkormányzatok kasszája A hazai önkormányzatok összes bevételének átlagosan 8,6 százalékát teszik ki a helyi adók. A világ fejlett országaiban ez az arány jóval nagyobb, hiszen a bevételek 37,1 százaléka származik a helyi adóbefizetésekből. Látványosan bővül a Hangya mozgalom FVM: forrásátcsoportosítás Eurókötvény. A Kincstári Tanács határozata alapján az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Nemzeti Bank mandátumot adott a Credit Suisse First Boston és a Deutsche Bank pénzintézetnek egy 500 millió euró összegű, ötéves lejáratú fix kamatozású kötvény megszervezésére. Tb-alapok. Az MDF stratégiai fontosságú társadalompolitikai kérdésnek tartja, hogy a társadalombiztosítási alapok függetlenek legyenek az állami költségvetéstől - mondotta tegnap Dávid Ibolya pártelnök. Hosszabbítás. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet június végéig meghosz- szabbította a CB Bróker, a LaSalle, a Pannonbróker és a Pest-Buda Értékháznál korábban elrendelt felfüggesztések hatályát. Bevásárlóközpontok. Noha a bevásárlóközpontok ellenzői sokszor hangosabbak, mint kedvelői, felmérések szerint a vásárlók nagy többsége kedveli a központokat, s a statisztikák szerint az ország a mainál több bevásárlóközpontot is elbír - mondta S. Nagy Sándor, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) alelnöke. Fuvarosexpo. A kormány szándéka a magyar fuvarozók és szállítmányozók érdekének védelme, ám a túlzott védelem akadálya lehet annak, hogy az EU-csatlakozás idejére versenyképes cégek jöjjenek létre - jelentette ki Katona Kálmán közlekedési miniszter. Hemando Garzon, a Washingtoni Városfejlesztési Intézet nemrég hazánkban járt közgazdásza is felfigyelt arra, hogy a magyarországi önkormányzatok többségének pénzügyi helyzete rendkívül kritikus. A helyi vezetés számára a korábbi években főként az önkormányzati ingatlanvagyon eladása jelentett „megélhetési forrást”. 1997-ig'a privatizációs bevételek általában folyamatosan nőttek. 1998-tól azonban a helyzet megváltozott, egyre kevésbé lehetett a vagyon eladására mint bevételi forrásra támaszkodni. Vagy azért, mert elfogyott az értékesíthető ingatlan, vagy azért, mert nem találnak több vevőt. A szakember hangsúlyozta, hogy a jövőben a hosszabb távú, biztonságosabb megoldást a helyi adóbevételek növelése jelentheti. A magyarországi helyi adóztatás mértéke pillanatnyilag messze elmarad az Európai Közösség, illetve az OECD tagállamaiban szokásostól. A hazai 8,6 százalékos aránnyal szemben Ausztriában a helyi bevételek 66,5 százaléka származik helyi adóból. Az Egyesült Államokban ugyanez az arány 38,8 százalék. Érdekes módon Magyarországon az iparűzési adó a helyi adóbevételek 80 százalékát teszi ki, s ez messze meghaladja a fejlett országok 11,5 százalékos átlagát. Ugyanakkor a hazai ingatlanadó 7,4 százalékos részesedése meg sem közelíti a 44,2 százalékos nemzetközi mutatót. A fejlett országok némelyikében kizárólag az ingatlanadó létezik helyi adóként. Ez a helyzet Ausztráliában, Írországban, Nagy-Britanniában és Kanadában. Hazai szakértők szerint itthon is az értékalapú ingatlanadó bevezetése felelne meg leginkább az arányos és igazságos közteherviselés alapelvének. Németh Zsuzsa Az elmúlt napokban több száz új típusú gazdaszövetkezet és gépkör csatlakozott a Hangya mozgalomhoz, vállalva a szövetkezeti hagyományok követését. Szeremley Béla, a földművelésügyi miniszter főtanácsadója a Ferenczy Europress- nek elmondta: az agrárkormányzat a termelők érdekeit képviselő új szövetkezetektől várja, hogy elősegítsék a gazdák összefogását. A szakminisztérium várhatóan már az idén jelentős pénzösszegeket csoportosít át a szövetkezeti modellváltás céljaira. Elsősorban olyan programokat támogatna, amelyek erősítik a mezőgazdasági kistermelők önálló gazdálkodását, elősegítik a raktárak, a hűtőházak és a különböző élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítését, megvásárlását az adott tevékenységre szövetkező gazdaközösségek számára. A főtanácsadó szerint a szövetkezeti Hangya mozgalom jelentősen hozzájárulhat az elmaradott térségekben a munkanélküliség csökkentéséhez, illetve felszámolásához, és - birtokmérettől függetlenül - valódi esélyegyenlőséget teremthet a gazdálkodók körében, mivel a termékpályás szövetkezetek tagjai azonos minőségért azonos fizetési feltételek mellett azonos árat kapnak. U. G. Takarékoskodni kellene Az év hátralévő részének gazdasági folyamatait nagymértékben meghatározzák a közvetlen előzmények. Az első negyedévről a Központi Statisztikai Hivatal már több adatot is nyilvánosságra hozott. Egyik legfontosabb megállapítása a gazdasági növekedés ütemének - az előző év azonos időszakához viszonyított - lassulása volt. Ez persze nem érte váratlanul a szakembereket, mert a tavalyi esztendő a növekedés szempontjából kimagasló év volt. Egy olyan, export vezérelte gazdaságú országban, mint a miénk, a külföldi vevők vásárlási szándékaitól is sok függ. Fő piacainkon a lassuló növekedés a vásárlási kedv visszaesését is jelenti, továbbá a korábbinál kevésbé bővülő piac versenyfokozó hatást fejt ki. Ezért elismerésre méltó, hogy az ipar exportja sokkal gyorsabban nőtt, mint annak termelése: a kivitel 18 százalékkal, a termelés 7,3 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi forgalom, amelyben nemcsak a hazai ipar termékei szerepelnek, hanem a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé, valamint az importcikkek is, 6,5 százalékkal bővült. Az idegenforgalom az első negyedévben 230 millió dolláros nyereséget hozott, ami 28 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Megjegyzendő, hogy ebben a negyedévben a magyar lakosság még nem megy nyaralni, viszont a konferencia- és üzleti turizmus külföldről folyamatos. A beruházási volumen is nőtt, de szerényen, mintegy 6,4 százalékkal, aminek az is oka lehet, hogy a tél nem kedvez az építkezéseknek. A növekedés azonban romló egyensúly mellett ment végbe, a folyó fizetési mérleg hiánya 574 millió dollárt tett ki, s ez 192 millió dollárral több, mint tavaly ilyenkor volt, s a költségvetés hiánya is nagyobb az időarányosan tervezettnél, s a tavalyi első negyedévinél. Mindezek alapján az idén nem számolhatunk 3,5-4 százaléknál nagyobb növekedéssel, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig imponáló. Ami az idegenforgalmat illeti, 5-10 százalékos bevételcsökkenés is bekövetkezhet a koszovói háború miatt. A fizetési és a költségvetési mérleg veszélyesen növekvő hiánya takarékossági intézkedéseket követel a költségvetési kiadásokban, amelyek -ha a kiigazító lépéseket időben megteszik - a kiadások szerény, egyszázalékos mértékű csökkentését jelentenék. Bácskai Tamás Új adórendszer készül A kormány várhatóan még júniusban megtárgyalja azt az adókoncepciót, amelyet a gazdasági kabinet szerdai ülésén tekintettek át a miniszterek - mondta az ülést követően Járai Zsigmond pénzügyminiszter.-A kabinet egyetért abban, hogy ne egy évre szóló adórendszer készüljön, hanem olyan adószisztéma alapelveit dolgozzuk ki, amely 2002 végéig érvényes lesz - mondta a miniszter. A kormány augusztus végéig terjesztené az új adórendszerről szóló törvény- javaslatokat a parlament elé. Az egyik legfontosabb alapelv szerint a munkajövedelmek adóját csökkenteni kell, hogy a vállalkozások versenyképessége nőjön Magyarországon. Ezzel párhuzamosan emelni kell a tőke- jövedelmek adójának mértékét - húzta alá Járai Zsigmond. Az új adórendszer alapvető követelményei közé tartozna az egyszerűség, a kiszámíthatóság és az élőmunka terheinek csökkentése. A tárca vezetője elmondta: a Pénzügyminisztérium szerint ebbe a koncepcióba beleilleszkedik a kamatadó, a földadó, az ingatlanadó mint a különböző tőkejövedelmekre vetített adófajták bevezetése. A személyijövedelemadó- rendszerben továbbra is több változatban gondolkodnak, alapvetően kétkulcsos formában, mivel adóztatási szempontból ez az egyszerűbb. A gazdasági folyamatok alakulása Még mindig sok a pazarlás, túlméretezett a közigazgatás Várható a kisvállalkozók tehermentesítése és hitelezése. Az iparűzési adót kötelezővé kellene tenni, az ingatlanadót pedig a telek értékétől függővé. Fel kell készülni délszláv szomszédunk háború utáni újjáépítésére - mondta Varga Mihály. „Az állam legyen kicsi, olcsó, de aktív.” Röviden így summázta a mai magyar gazdaságról nézeteit Varga Mihály, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára Kalocsán, aki a Kereskedelmi és Iparkamara meghívásának eleget téve érkezett a helyi menedzserklubba.- Gazdaságunk ha nem is fényesen, de jól áll. Az elmúlt 2 évben ütemesebb volt a növekedés, mint az EU-átlag. Ilyen ütemű fejlődés mellett 2003-ig jó esélyünk van a felzárkózásra. A valósnál borúlátóbb következtetések jelennek meg mostanában. A jelek szerint az évet egy számjegyű pénzromlással fogjuk zárni. Emiatt kisebbek ugyan az adóbevételek, viszont a kamatok csökkennek. Idén az első negyedévben többet importáltunk, mint amennyire számítani lehetett. Ami szemet szúr, az a még mindig pazarló, túlméretezett közigazgatási rendszerünk. Túl sokba kerül nekünk 3200 település önkormányzatának és adminisztrációjának eltartása. Tíz évvel a rendszerváltozás után megérett a helyzet az egészségügy ésszerűsítésére. A 130 csőd előtti kórház megmentése helyett mérlegelnünk kell, mire van valóban szükségünk. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a járulékok csökkentésével javarészt a közép- és nagyvállalatok jártak jól. Most kisvállalkozók hátrányos helyzetén kíván javítani a kormányzat azzal, hogy javasolja ezek járulékainak további 3-4 százalékos csökkentését. Ugyanakkor a személyi jövedelemadónál a 70-80 kedvezmény közül sokat meg kell szüntetni. A kamarák feladata lesz, hogy hitelgaranciákat nyújtsanak a kisvállalkozóknak, illetve kiszűrjék a feketézőket. A vállalkozásfejlesztésre szánt mikrohitelek 1-ről 3 millióra való növelése szintén a kisgazdaságok esélyegyenlőségét segíti elő. A helyi önkormányzatok szorult helyzetük miatt sajnos arra kényszerülnek, hogy átengedjék a teret a multiknak. Ennek következtében a hazai kisvállalkozók sorra tönkremennek. K. L. Szegény disznó nem tehet róla Azt olvastam egy tudományos folyóiratban, hogy a disznó az egyik legokosabb állat. Ne tévesszen meg senkit, hogy da- gonyázik a pocsolyában, kicsurog a moslék a száján, és ahelyett, hogy trillázna a fákon, röfög az ólban. Nem tehet róla szegény, ilyen az élete. Ráadásul mostantól 193 forintos áron - mely garantált - már meg sem veszik. Miért? Mert az ár garantált, a felvásárlás viszont nem. De ha a feldolgozóipar nem veszi meg a szerencsétlen disznót, akkor ők is tönkremennek, meg a tenyésztő is. A vasárnapi rántott szelet meg visszavándorol álmaink birodalmába. Mi a megoldás? Bizonyos hírek szerint jöhet a kettős szerződés: papíron 193, a valóságban jóval kevesebb, mondjuk 120. Nem először fordul ilyen elő a magyar partner- kapcsolatokban. Ismerik ugye? Számlával ennyi, anélkül meg amannyi. A tenyésztő eladja disznaját százhúszért, de aláírja, hogy garantált árért adta. Mit tehet, ha mindenképpen meg akar szabadulni attól a végtelenül intelligens jószágtól? Viszont van itt egy bökkenő. A feldolgozónak papírja van arról, hogy mennyibe volt neki a hús, eszerint is adja tovább. Ezt nevezik talán pénzügyi körökben extraprofitnak. Tegnap a régi áron nemigen volt disznócomb a henteseknél. A Statisztikai Hivatalnak a napokban nyilvánosságra hozottfelmérése szerint a húsáremelkedés legföljebb kéttized százalékponttal emeli az éves inflációt. E hírhez persze az is hozzátartozik, hogy hazánkban folyamatosan csökken a sertéshúsfogyasztás. Én ebben a helyzetben csak három csoportot sajnálok. A tenyésztőket, akik éjt nappallá téve dolgoznak, afeldolgozókat, aki úgyszintén, meg azokat, aki szeretik a rántott szeletet gyönge tavaszi uborkasalátával. Az intelligens disznónak már mindegy. Hámori Zoltán 1989. augusztus 31, utón mér csak a pályakezdők léphetnek be a magánnyugdijpénztárakba. de addig még Ön is lehet pénztártag- Ha az OTP Magármyugdijpénzlárt választja, a legnagyobb taglétszámmal is az egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező pénztár tagja lesz. A pénztár mögött Magyarország legnagyobb bankja, az ötvenéves OTP Bank és az OTP Csoport áll. így ön biztos lehet abban, hogy nyugdijjárulékként befizetett forintjai jó helyre kerülnek, magas hozamot és kiegyensúlyozott, derűs nyugdíjas éveket biztosítanak. Az OTP Magánnyugdíjpénztár a tagdíjbefizetésekből 95%-of Ir jóvá a pénztártagok egyént számláján, az OTP Nyugdíjvonalon keresztöl, a (06-1) 3-666-777-e$ telefonszámon információkat ad önnek az OTP Nyugdíjpénztárakról és egyéni számlájával kapcsolatban is, tagjai 1%-kal alacsonyabb hiteldíj mellett vehetik igénybe az OTP Bank A-hltelét, az év végéig negyedévente egy 200 ezer forint értékű utazási utalványt és 5 db gépkocsinyeremény-betétkönyvet sorsol, tagsági kártyát ad, amellyel a nyugdíjpénztári kedvezményekét, szolgáltatásokat egyszerűen és biztonságosan veheti igénybe. Ha még magasabb nyugdijat szeretne biztosítani magának, az OTP Magánnyugdijpénztér mellett lépjen be az OTP önkéntes Nyugdíjpénztárba is! így a két befizetés haszna együttesen jelentkezik majd a nyugdíjas évei során. Számoljon velünk, és válassza az OTP Nyugdíjpénztárakat! OTP Magánnyugdíjpénztár Előtérben a biztos háttér
