Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-25 / 146. szám

4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - IDEGGYÓGYÁSZOK II. 1999. JÚNIUS 25., PÉNTEK R ettegett betegségekről, a szélütésről, az agyi érrendsze­ri betegségekről, az ezreket kínzó idegrendszeri gyulla­dásokról, kórképekről szól sorozatunk mai része. Ma Magyar- országon és így Bács-Kiskun megyében is az agyi érrendszeri betegségek (stroke) népbetegségnek tekinthetők. Pedig a gyakran halállal, máskor bénulással végződő baj megelőzhe­tő, illetve - ha a beteg időben megy orvoshoz - jó eséllyel gyó­gyítható. Változó, zaklatott korunk nem kedvez az egészsé­günknek, a környezeti ártalmakra, a folyamatos, szinte soha nem szünetelő stresszre a testünk betegségekkel válaszol. A központi idegrendszer betegségeit, az epilepsziát, a Parkinson-kórt, a még mindig gyógyíthatatlan szklerózis multiplexet a neurológusok, vagyis az ideggyógyászok hiva­tottak gyógyítani, kezelni. Közkeletű tévedés tehát, hogy az ideggyógyász elmebetegekkel foglalkozik. Tény viszont, hogy évtizedeken át nem választották szét Magyarországon az ideg- gyógyászati és a pszichiátert szakmát. Ma a megye kórházai­ban is megtörtént a „profiltisztítás” azzal együtt, hogy az ideg- gyógyászok többsége pszichiátriai szakvizsgával is rendelke­zik. Ebben az összeállításban kiskunfélegyházi és kiskunha­lasi ideggyógyászokat ismerhetnek meg. Gyermekkori epilepszia Az érzőidegek és az agy Lézer és gyógynövények A kiskunhalasi ideggyógyászat osztályvezető főorvosa 1973 óta. Neurológiai, pszichiátriai és idegsebészeti szakvizsgája mellé akupunktúrából és addiktológiából is szakvizsgá­zott. Évtizedek óta igazságügyi orvos szakértőként is dolgo­zik. Szűkebb szakterülete, ér­deklődési területe az ideg- gyógyászatban alkalmazható természetgyógyászat, illetve a manuálterápia. E tárgykörben több tanulmányt írt, a Termé­szetgyógyászati alapismeretek című tankönyv Fitoterápia (gyógynövények alkalmazása a gyógyászatban) című fejeze­te az ő nevéhez fűződik. Az ál­tala vezetett osztályon a neu- rorehabilitációs részlegen a mindennapi gyógyító munká­ban alkalmazza a manuál- terápiát, az akupunktúrát, az íriszdiagnosztikát. A hagyo­mányos nyugati orvoslás ki­egészítője lehet a természet- gyógyászat - vallja dr. Katona József.- Kötelességemnek éreztem, hogy a betegek érdekében meg­ismerjem a tradicionális termé­szetes gyógymódokat, hogy az­tán ezek ismeretében teljes biz­tonsággal eldönthessem: mi az, ami sarlatánság és káros, illet­ve mit mikor lehet, szabad, cél­szerű alkalmazni, mert hasz­nos, mert előreviszi a beteg gyógyítását. Dr. Katona József Az osztály egyébként hagyo­mányos, általános ideggyógyá­szatként működik, ám az alter­natív gyógymódok alkalmazása mellett abban is különbözik a megye többi ideggyógyászati osztályától, Hogy kilenc éve rendszeresen alkalmazzák az úgynevezett lágy lézeres terápi­át. A lézeres besugárzás jelen­tős javulást eredményezhet például perifériás idegbénulá­sok esetén, ficamok után, vagy fájdalomterápiaként olyan be­tegeknél, akiknek a porcko­rongsérvük állandó derékfájást okoz. A lézer elősegíti a sérült szerv regenerációját, illetve le­csökkenti a különböző sérülé­sek utáni gyógyulási időt. Az alkoholizmus népbetegség Dr. Palásti Magdolna A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászati osztályának ad­junktusa. 15 éve dolgozik a kórházban, pszichiátriai és ne­urológiai szakvizsgája mellett most készül addiktológiai szakvizsgájára. Több mint másfél évtizede foglalkozik al­koholbetegekkel, ő az alkohol- ellenes klubok Bács-Kiskun megyei egyesületének elnöke és a halasi alkoholellenes klub orvostanácsadója. Általános ideggyógyászati tevékenysége mellett rendszeresen találkoz­hatnak vele a betegek az ideg- gyógyászati szakrendelésen is. Ezen a rendelésen fogadják (háziorvosi beutalóval) az al­koholbetegeket, akik általános kivizsgálás után kerülnek - ha szükséges - vagy az ideggyó­gyászatra, vagy a pszichiátriá­ra. Az alkohol ugyanis kerin­gési rendellenességeket, agylá­gyulást, agysorvadást okozhat, tehát szükséges a gyógyszeres kezelés. Az alkoholfüggés vi­szont mint szenvedélybeteg­ség a pszichiátria szakterülete.- Úgy érzem, az alkoholiz­mus elleni küzdelem még min­dig szélmalomharc. Inkább tü­netmentességet érhetünk el - vagyis azt, hogy a beteg átme­neti ideig nem iszik -, a teljes gyógyulás nagyon ritka. Ma már nincs kényszergyógyke­zelés, ezért fontos volna, hogy a betegek maguktól jöjjenek a szakrendelésre. Örülünk an­nak is, ha a beteg családja ke­res fel bennünket és kéri a se­gítségünket, mert úgy tapasz­taljuk, hogy a legtöbben szé­gyellik, hogy a családjukban alkoholista él. Nem ritka, hogy az alkoholista szülő rettegés­ben tartja a gyerekét, aki szo­rong, rosszul tanul, s előbb- utóbb súlyos beilleszkedési zavarokkal küzd. Jó lenne el­érni, hogy az alkoholista tud­ja: ő beteg, az alkoholfüg­gés betegség és a szakember azért van, hogy segítsen - mondja dr. Palásti Magdolna. A kórházban az ideggyógyá­szati és addiktológiai (szenve­délybetegeket gyógyító) szak- rendelés hétfőtől csütörtökig reggel 9-től 14 óráig, pénteken reggel 9-től 12 óráig fogadja a betegeket. Dr. Huszta Györgyi A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászatának osztályveze­tő-helyettes főorvosa. 15 éve dolgozik a kórházban, ideg- gyógyászati és gyermek-ideg­gyógyászati szakvizsgával ren­delkezik. Szűkebb érdeklődési területe a gyermekkori epilep­szia. Gyermek-ideggyógyász­ként konzíliumot ad a kórház valamennyi, gyermekeket is gyógyító osztályának. A szak- rendelésen keddenként dél­előtt 9-től 14 óráig találkozhat­nak vele a betegek. A gyermekek körében a leg­gyakoribb ideggyógyászati be­tegség az epilepszia, amely az esetek 70-80 százalékában gyógyszeres kezeléssel tünet­mentessé tehető. Az ideg- gyógyászhoz fordulnak a szü­lők akkor is, ha a gyerek fejfá­jásról, szédülésről panaszko­dik. Az esetek többségében lel­tó eredetű probléma van a hát­térben, de előfordul agyi ere­detű betegség: agydaganat, agyvelő- és agyhártyagyulla­dás, születési agyi sérülés, il­letve migrén vagy szemészeti, gégészeti jellegű betegség. Mi­vel a gyermekkori fejfájásnak számtalan oka lehet, nem szű­nő panaszok esetén célszerű orvoshoz fordulni. A gyermekkori epilepsziá­nak is változatosak a tünetei, a közismert nagy roham: eszmé­letvesztés, rángatózás, habzó száj, nyelvharapás nem gyako­ri. Az epilepszia első jele lehet egy egyszerű „elbambulás”, amikor a gyerek egy-két pilla­natra kikapcsol. Ilyenkor re­meghet a szemhéja, ránghat a szája széle, esetleg egy pilla­natra fennakad a szeme. Az epilepsziát kísérhetik furcsa pszichés tünetek is: hirtelen előtörő félelemérzés, megma­gyarázhatatlan végtagrángató­zás. Jele lehet az is, ha a gye­reknek több alkalommal zsib­bad a keze. Az EEG-vizsgálat során derül aztán ki, hogy va­lóban epilepsziáról van-e szó. Maga a vizsgálat teljesen fájda­lommentes, s néhány percig tart. A képalkotó vizsgálatok arra adnak választ, hogy az epilepszia hátterében milyen agyi eltérés áll (például agyi fejlődési rendellenesség, szü­lési sérülés, esetleg daganat). A gyermekkori epilepszia gyó­gyítható, ha a beteg gyermek időben kerül orvoshoz, felnőtt korára az esetek többségében „kinövi” a betegséget. Az agyműködést vizsgálja Dr. Balog István A kiskunhalasi kórház ideg- gyógyászati osztályának szak­orvosa. Hét éve dolgozik a kórházban, ideggyógyászatból szakvizsgázott, elektrofizioló- gia szakvizsgájára készül. Az ideggyógyászaton, illetve az osztály szakrendelésén ő vég­zi az EEG-vizsgálatokat. Külö­nös érdeklődési területe az agyi érbetegségek, ezen belül a stroke, illetve az idegrendszeri daganatos megbetegedések. Az EEG-vizsgálatra - amely az agy elektromos tevékenységét vizsgálja - előjegyzés alapján, szakorvosi beutalóval, illetve a kórház különböző osztályairól fogadják a betegeket. Az EEG különféle agyi tevékenységi zavarok, agyi betegségek, így az epilepszia megállapítására, nyomon követésére alkalmas vizsgáló eszköz. A reflex védekező mechanizmus, amely a szervezetre káros Ingerekre az agy mozgósítása nélkül csaknem azonnali izomválaszt eredményez. A bal oldali áb­rán bemutatott példában az azonnali válasz az érzőidegek által az agyba to­vábbított fájdalomjelzés. A jelzést azonban a gerincvelő is érzékeli, és a moz­gató neuronokon keresztül azonnali parancsot küld a láb izmaiba, amelyek összehúzódva elrántják a lábat a veszélyes helyről (jobb ábra). Ha kínoz a fejfájás Kiskunfélegyházán négy éve működik napi rendszeresség­gel a neurológiai szakrendelés a rendelőintézetben, melynek vezetője dr. Szaszkó Mária. 1984-ben végzett a Szegedi Or­vostudományi Egyetem általá­nos orvosi karán. Utána a szentesi városi kórházban, majd pedig a Pest megyei Flór Ferenc Kórházban dolgozott. 1989-ben szerezte meg a neu­rológiai szakvizsgát. 1995 óta dolgozik Kiskunfélegyházán. Az ideggyógyászati szakrende­lőben heti 30 órában, reggel héttől délután egy óráig fogad­ják a betegeket. A rendelés csak beutalóval vehető igény­be. A szakrendelésen foglal­koznak agyi érrendszeri beteg­ségekkel, fejfájásos és gyulla­dásos kórképekkel, epilepsziá­val, daganatos megbetegedé­sekkel, sérülésből eredő agyi és gerincvelő-károsodással, gerincoszlop eredetű betegsé­gekkel valamint szklerózis multiplexben szenvedőkkel. A neurológiai szakrendelést na­ponta átlagosan 15-20 beteg keresi fel. A félegyházi betegek i:ᣠDr. Szaszkó Mária elektrofiziológiai és CT vizsgá­latait Kecskeméten, az MR vizsgálatokat Szegeden, az agyi érrendszeri betegeknél a nyaki erek ultrahangos vizsgá­latát pedig a helyi kórház rönt­genosztályán végzik. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter ''NX y ) , a jobb kéz > r\ 1 ~**eZtb&**~ vezérlése s beszélt nyelv @© © (SiS Ä) ®@o© számolási készség írott nyelv (olvasás) 1 J WmÜ\ J jjr ..I.. 4 m mÉL L LL tudományos gondolkodás ,0BÍkus QOridolkodás Intuíció képzelet Logikus vagy kreatív gondolkodás? Az emberi intellektus e két részét az agy két oldala irányítja. A logikus, tudományos gondolkodás székhelye a legtöbb emberben a bal félteke. A képzeletgazdag, térbeli gondolkodás, a művészi és a zenei érzék a jobb félteke képessége. Az agy valamely felének dominanciája (túlsúlya) meghatározhatja az egyes ember hajlamait, késztetéseit, tehetségét. A koponya görbülete alatt ívelő nagyagy a gondolkodás, a képzelet és a kreativitás székhelye. Felszínét számos tekervény alakítja ki, amelyeket hasadékok és barázdák választanak el egymástól. A legmélyebb hasadék a két agyfélteke között húzódik. Az emberi agy alkotóerejének titka az ideg- sejt-összeköttetések milliárdjaiban rejlik.

Next

/
Thumbnails
Contents