Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-22 / 143. szám
4. oldal Világtükör 1999. június 22., kedd A világ összefog egy demokratikus Jugoszlávia újjáépítéséért Balkán-konferencia Szarajevóban Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint Koszovóban egy évnél korábban nem kerülhet sor választásokra. Annan szerint Koszovó a jövőben autonóm terület lesz, a rambouillet-i egyezménynek megfelelően. A politikus hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezet a katonai felügyeleten kívül minden segítséget megad a tartományba visszatérő menekülteknek, hogy azok élete ismét visszakerüljön a normális kerékvágásba. Júliusban a boszniai főváros- deznek, amelyen a délkelet- ban Balkán-konferenciát ren- európai stabilitási egyezményPontonhíd a Velika Morava fölött. fotó: feb/reuters hez csatlakozott országok állam- és kormányfői vesznek részt - jelentette be a hétfőn Bonnban rendezett Európai Unió - Amerikai Egyesült Államok csúcstalálkozót követően a német kancellár. Gerhard Schröder, aki június 30-ig egyben az Európai Unió tanácsának soros elnöke is, közölte, a szarajevói értekezlet jelzés kíván lenni arra, hogy a térség országai bízhatnak benne: az egyezmény aláírói nem csupán beszélnek a békéről, hanem akarnak és fognak is segíteni nekik abban, hogy a háború befejezése után „megnyerhessék a békét is”. Bili Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy hazája teljes jogú partner kíván lenni a balkáni stabilitási egyezmény megvalósításában, az újjáépítés megkezdésében. A Koszovóból távozott szerbek a NATO-csapatok megérkezése előtt titokban legalább háromezer albán nemzetiségű politikai foglyot hurcoltak magukkal - mondta brit újságíróknak Londonban az ENSZ egyik tisztségviselője. Az Interpol segítségét kérte - és természetesen meg is kapja - a Koszovóban elkövetett bűntettek, pusztítások és súlyos emberi jogsértések kivizsgálásához az ENSZ által létrehozott hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék. Sir Mike Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka és Ha- shim Thaqi, a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) politikai képviselője hétfőre virradóra Pristina mellett aláírta az UCK demilitarizálásá- ról szóló megállapodást. A megegyezés tényét már vasárnap délután tudni vélte Jacques Chirac francia elnök, aki Kölnben, a G8 országcsoport csúcsértekezlete után tartott sajtóértekezletén ezt be is jelentette. Az aláírásra azonban csak röviddel vasárnap éjfél után került sor, miután lejárt a szerb erők kivonulására vonatkozó végső határidő. Csökken Milosevic népszerűsége Májushoz képest 9 százalékkal csökkent a Szerbiai Szocialista Párt népszerűsége - ez az eredménye annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Politikai Tanulmányok Intézete készített június 9. és 14. között 800 megkérdezett véleményének összegzése alapján Szerbiában. A hétfőn Belgrádban nyilvánosságra hozott összesítés szerint továbbra is a szocialista párt a legnépszerűbb politikai erő Szerbiában, támogatottsága 21,9 százalékos, ami 9 százalékos csökkenést mutat májushoz képest. Csökkent a Szerb Radikális Párt népszerűsége is, hiszen míg májusban 15 százalékos, júniusban 10,5 százalékos támogatottságot élvezett. A Szerb Megújhodási Mozgalom viszont növelte népszerűségét, a felmérés szerint támogatottsága 14,7 százalékos. A Szerb Demokrata Párt 5,3, a Demokrata Párt 3,2, a Szociáldemokrácia 2,5, a Szerb Polgári Szövetség pedig 2 százalékos népszerűségi eredményt ért el. A megkérdezettek közül a legtöbben, azaz 15,6 százalék Slobodan Milosevic jugoszláv elnököt tartja a bizalmára leginkább érdemes politikusnak. Ez lényegesen kisebb támogatottságút jelent a'korábbiaknál, amikor még a megkérdezettek 30 százalékának volt ugyanez a véleménye. A politikusok népszerűségi ranglistáján Vük Draskovic áll a második helyen 10 százalékos eredménynyel, majd mögötte Vojislav Seselj 8 és Milo Djukanovic montenegrói elnök 5 százalékos támogatottsággal. Montenegrónak nincs szüksége Jugoszláviára Montenegró függetlenségre törekszik, tekintet nélkül arra, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv államfő hatalmon marad, vagy sem - közölte hétfőn Vu- jica Lazarevic, a Nyugat-barát podgoricai kormányzat egyik képviselője. Lazarevic, a montenegrói kormánykoalícióhoz tartozó Szociáldemokrata Párt vezető személyisége az AP jelentése szerint elmondta: virágzó, gazdag és demokratikus államként szeretnék látni a kisebbik tagköztársaságot. Mára világossá vált, hogy ez Jugoszlávián belül nem érhető el, függetlenül attól, hogy a szerb- montenegrói államszövetség élén Slobodan Milosevic áll, vagy sem. Lazarevic érvelése szerint Montenegró olyan államszövetség része, amelynek irányításába alig szólhat bele. A mai Jugoszlávia nem kínál Podgorica számára választási lehetőséget, mert az ország nemzetközileg elszigetelt, vezetői ellen vádat emeltek a Koszovóban elkövetett háborús bűnök miatt, gazdasága pedig romokban hever. - Csak Montenegró függetlensége szolgálhat a gazdasági talpraállásunk alapjául - hangsúlyozta. Mint az AP megjegyezte, az elmúlt napokban a Milo Djukanovic nevével fémjelzett montenegrói kormány több képviselője is hasonló kijelentéseket tett. Djukanovic és Clinton amerikai elnök számára hétfőn találkozót terveztek a szlovén fővárosban - tette hozzá a hírügynökség. Miért voltak túlbuzgóak az orosz határőrök? Hírháttér Dátumra várva Semmi sincsen végleg lezárva, amíg az összes téma nincs lezárva - ismételgetik szinte imamalomszerűen a brüsszeli illetékesek az Európai Unió tagságára pályázó jelöltek csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban. S a paragrafusokat illetőén igazuk is van, hiszen hiába jutott túl az első körben esélyes hat kelet- és közép-európai ország (köztük hazánk) már egy sor témakör vizsgálatán, elvileg bármelyikhez bármikor vissza lehet kanyarodni. Természetesen ennek ellenére fontos szempont, hogy az összesen 31 kérdéskör közül hányat „pipáltak már ki” Brüsszelben, ez ugyanis mindenképp jelzi az előrehaladás tempóját. Az olyan, félévente esedékes külügyminiszteri egyeztetéseken pedig, amilyenen például tegnap vett részt Martonyi János Luxemburgban, az egész bővítési menetrendet áttekinthetik; különös tekintettel a közeljövőiben terítékre kerülő, egyre nehezebbnek ígérkező problémákra. Tény ugyanis, hogy a formálisan tavaly márciusban, érdemileg pedig november közepén beindult felvételi tárgyalásokon (amelyeket megelőzött már egy másik, úgynevezett átvilágítási szakasz is) egyelőre a könnyebb fajsúlyú ügyekkel foglalkoztak a delegációk. Ez a helyzet Magyarországgal is. Ennek megfelelően várható, hogy az eddig ritkán jelzett mentességi kérelmek (derogációk) száma is megszaporodik, ha a rázósabb témák kerülnek majd sorra. Nem csoda, hogy a folyamat lezárultát mind türelmetlenebbül váró tagjelöltek igyekeznének konkrét csatlakozási időpontot vagy legalábbis idősávot kapni Brüsszelied. Ez ha garanciát nem is, de kiszámíthatóbb távlatot jelenthetne a Hatoknak. Szondy Gábor Hírek röviden Fordulat várható nyelvtörvényügyben Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök hétfőn megbeszélést kezdeményezett a kisebbségek nyelvi jogait szabályozni hivatott törvényről Bugár Bélával, a Magyar Koalíció pártelnökével, a parlament alelnökével. Az esetleg kedvező fordulatra utaló találkozó kedden lesz. Mikulás Dzurinda jelezte: a Bugárral folytatandó megbeszélés során a szlovák partnerek tervezetét talán sikerül úgy átalakítani, hogy az a magyarok számára is elfogadható legyen. Az amerikai elnök Szlovéniába utazott Húszórás látogatásra hétfőn Ljubljanába érkezett Bili Clinton amerikai elnök, aki a házigazdákon kívül Milo Djukanovics montenegrói elnökkel is találkozik. Az amerikai elnök érkezése előtt Milan Kucan szlovén államfő megerősítette, hogy Szlovénia továbbra is első számú külpolitikai céljának tartja a teljes jogú tagságot az Európai Unióban és a NATO-ban. Veszélyben Olaszország euró-tagsága Az Európai Unió bizottságának kijelölt új, olasz elnöke szerint veszélybe kerülhet Olaszország tagsága az európai gazdasági és valutaunióban (EMU), ha a belátható jövőben nem sikerül csökkenteni az uniós átlagot kétszeresen meghaladó olasz inflációt. A valutaunió közös pénzének árfolyama a kijelentés hatására esett, amin az időközben közzétett, tompító szándékú nyilatkozat sem változtatott. Az Európa Tanács intelmei Ankarának Az Európa Tanács felfüggesztheti Törökország tagságát, ha kivég- zik Abdullah Öcalan kurd vezetőt - közölte Strasbourgban Lord Russell-Johnston, a szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke. Ismét bombáztak Eszak-Irakban Némileg kezd alábbhagyni az orosz főváros repülőtere, Se- remetyevó határőreinek „túlbuzgósága”: miközben csütörtökön négy, pénteken pedig öt magyar állampolgár kényszerült visszatérni Budapestre beléptetésük megtagadása miatt, szombaton és vasárnap nem volt semmilyen gond. A seremetyevói határőrök ugyanakkor hétfőn 12 magyar utast tartóztattak fel egy időre arra hivatkozva, hogy hiányosak úti okmányaik, s nem fogadják el a náluk lévő kiküldetési rendelvényt - jelentette ki az MTI tudósítójának Korogyi Péter, a Malév repülőtéri állomásvezetője. A magyar légi- társaság képviselője a moszkvai magyar nagykövetség segítségét is kérte, s emellett maga is győzködte az akadékoskodó útlevélkezelőket. A problémákat most viszonylag rövid időn belül sikerült tisztázni, miután a magyar nagy- követség gyors közbenjárásának köszönhetően a repülőtéri orosz konzul is igyekezett segítséget adni az ügy megoldásához. A Magyar Köztársaság moszkvai nagykövetségének konzulátusa a múlt héten magyarázatot kért az orosz külügyminisztériumtól a sere- metyevói utas-visszafordítások kapcsán. A hatóságok malmai azonban lassan őrölnek, így nem valószínű, hogy ennek hatására engedtek volna most az orosz határőrök. Az MTI tudósítójának információi szerint azonban az érintett magyar állampolgárok papírjai teljesen rendben voltak, az utasok rendelkeztek a kétoldalú vízumegyezmény által előírt okmányokkal - s így volt ez hétfőn is. Amerikai harci gépek hétfőn az észak-iraki repüléstilalmi övezetben légitámadást intéztek egy radarállomás, valamint egy irányító és parancsnoki központ ellen. F-16 és F-15 típusú gépek a repülési tilalom ellenőrzésére indultak. Az iraki légvédelem bemérte őket, és Moszul városától északra tüzet nyitott rájuk. Vandál viselkedés Stonehenge-nél A brit rendőrség 23 személyt vett őrizetbe hétfő reggel, mert ledön- tötték az angol örökség részét képező Stonehenge körüli kerítéseket, összecsaptak a rendőrökkel, és megakadályozták, hogy a druidák társasága Szent Ivánkor ősi szenthelyénél üdvözölje a legrövidebb éjszaka után felkelő napot. Alkalmatlanok a tartós kapcsolatra a Windsor-sarjak? Esküvő után - a válásokról Nem csupán házasodnak a Windsorok és koronás elődeik, hanem válnak is. Bár a hatszor nősült VIII. Henrik (1491-1547) óta évszázadokon át nem jegyzett föl válást az angol uralkodóház krónikája, aztán egyszer csak megindult a lavina... Margit hercegnő, a királynő húga kezdte 1978-ban, amikor bejelentette: nem tud tovább együtt élni Antony Armstrong- Jonesszal. „Ravasznak” kiáltotta ki a férjét, amiért házasságuk megromlásáért őt, a királyi hercegnőt merészelte okolni. És különben is: az úr rendszeresen félrelépett. Évtizedig tartott házaspárt válság után Erzsébet lánya, Anna hercegnő és félje, Mark Phillips is levonta a következtetést: 1992-ben elváltak. A bulvársajtó által „Playboy hercegnek” titulált András és felesége, Sarah Ferguson 1996- ban döntött úgy, hogy vége. A sajtóban meglehetősen egyértelmű kép jelent meg a jellegzetesen vörös sörényű, monokinis Fergie-ről, amint egy úr csókolgatja a lábujjait. Egy „pénzügyi tanácsadó” volt az illető. Hat héttel később a Wales kontra Wales ügy is válással végződött. Tizenöt évvel a Szent Pál-székesegyházban tartott, álomszép esküvő tán véget ért a „házasság hármasban”, miként Diana hercegnő az életét jellemezte a trónörökös Károly herceg és gyermekkori szerelme, Camilla Parker- Bowles mellett. Egyébként be is ismerték: megcsalták a másikat. Pszichológusok szerint a királynő gyerekei meglehetősen „alkalmatlanok a párkapcsolatra”. Sidney Crown lélektanász ki is mondta: „Ha az ember gyerekkorában nem tapasztalja meg, hogy mi a szeretet, később már nehéz rájönnie.” Tartós lesz-e a szombaton esküdött Edward herceg és Sophie Rhys-Jones házassága? Álljon itt ez alkalommal nem a csillagjósok, hanem a bukmékerek véleménye. A hagyományos brit fogadóirodákban öt az egyhez arányban lehetett arra fogadni, hogy az ifjú pár legalább húsz évig együtt marad. Kulcsár László Magyar veszteségek osztrák szemmel Az osztrák Kurier című bulvárlap szerint „ha az idén bevezetnék a második takarékossági csomagot” Magyarországon, amitől oly sokan tartanak, akkor abban jelentős mértékben ludas lenne a balkáni háború. A lap hétfői számában megjelent Járai Zsigmond pénzügyminiszter nyilatkozata, aki szerint az első csapás egy jelentősen aluljegyzett állami kölcsön miatt érte a magyar gazdaságot. A második csapást az mérte rá, hogy csökkent a nyugati tőke beáramlása az országba. Ezenkívül a dunai szállítások leállása miatt közel 60 millió schilling értékű veszteség érte a MAHART magyar hajózási társaságot. Az ország összesen 2,4 milliárd schillingnek megfelelő veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - áll a cikkben. Chikán Attila gazdasági miniszter kijelentette a Kurier munkatársának: az elszenvedett veszteséget gyakorlatilag nem téríti meg senki. Hozzátette, hogy a kormány nem is tart igényt kártérítésre. Ugyanakkor a kabinet arra biztatja a magyar cégeket, hogy - kormánytámogatással - nyújtsanak humanitárius segítséget a válságövezetnek. A gazdasági miniszter véleménye szerint csak közvetett módon lehet valamennyit behozni a veszteségekből, még pedig az újjáépítésben való részvétellel. A beruházási lehetőségek felkutatására a Cor- vinus Rt. kapott megbízatást. és az Eximbank nyújt megfelelő kölcsönöket. A lap tudomása szerint a magyar kormány a kockázatból évente 110 millió schillinget vállal magára. Különösen nagy figyelmet akarnak szentelni a súlyos károkat szenvedett magyar déli határvidéknek. A gazdasági minisztériumban szerzett információk alapján a Kurier úgy tudja, hogy elsősorban a magyar építőipar számít komoly megrendelésekre a Duna-hidak felépítése, a folyó megtisztítása, a dunai hajózás helyreállítása terén. A Kurier végül megjegyzi: Magyarország azért ajánlotta fel, hogy az egész újjáépítési folyamat központja lesz, mert azt reméli, hogy az ország ebben kulcsszerepet játszhat.
