Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-18 / 140. szám
6. OLDAL 1999. JÚNIUS 18., PÉNTEK BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - IDEGGYÓGYÁSZOK Rettegett betegségekről, a szélütésről, az agyi érrendszeri betegségekről, az ezreket kínzó idegrendszeri gyulladásokról, kórképekről szól sorozatunk új része. Ma Magyarországon és így Bács-Kiskun megyében is az agyi érrendszeri betegségek (stroke) népbetegségnek tekinthetők. Pedig a gyakran halállal, máskor bénulással végződő baj megelőzhető, illetve - ha a beteg időben megy orvoshoz - jó eséllyel gyógyítható. Változó, zaklatott korunk nem kedvez az egészségünknek, a környezeti ártalmakra, a folyamatos, szinte soha nem szünetelő stresszre a testünk betegségekkel válaszol. A központi ideg- rendszer betegségeit, az epilepsziát, a Parkinson-kórt, a még mindig gyógyíthatatlan szklerózis multiplexet a neurológusok, vagyis az ideggyógyászok hivatottak gyógyítani, kezelni. Közkeletű tévedés tehát, hogy az ideggyógyász elmebetegekkel foglalkozik. Tény viszont, hogy évtizedeken át nem választották szét Magyarországon az ideggyógyászati és a pszichiá- teri szakmát. Ma a megye kórházaiban is megtörtént a „profiltisztítás”, azzal együtt, hogy az ideggyógyászok többsége pszichiátriai szakvizsgával is rendelkezik. Ebben az összeállításban bajai, kalocsai és kecskeméti ideggyógyászokat ismerhetnek meg. Az agy a test számítógépe A Kecskeméti Repülőkórház ideggyógyászati (neurológiai) osztályának osztályvezető főorvosa. Szegeden végezte az orvosegyetemet 1971-ben, majd a kecskeméti megyei kórházban dolgozott. Ideggyógyászati szakvizsgáját 1975-ben, pszichiátriai szakvizsgáját 1990-ben szerezte meg. 1986 óta dolgozik a Kecskeméti Repülőkórházban, rendfokozata őrnagy. A Repülőkórházban két éve vált külön a pszichiátriai osztály (melynek dr. Magyar László főorvos a vezetője) és a neurológiai osztály. A kórház és így az ideggyógyászati osztály területi ellátási kötelezettséggel működik, felvevőterületéhez 30 ezer ember tartozik: Kecskemét széchenyivárosi háziorvosi körzetei, Kunszentmiklós és Balló- szög. A civil betegek ellátása mellett az osztály fő feladata természetesen a katonai igény- jogosultak és hozzátartozóik ellátása. A 30 ágyas osztály mellett ambulancia is működik, mely hétfőtől péntekig, reggel 8-tól 14 óráig fogadja a háziorvosi beutalóval érkező betegeket. Az ambulancia keretén belül epilepszia- és szklerózis- mulüplex-gondozás működik. Az orvosok munkáját három korszerű diagnosztikai eszköz segíti. A számítógéppel vezérelt EEG az agy elektromos tevékenységét vizsgálja. Az EEG az összes agyi megbetegedés megállapításában segít, de elsődlegesen az epilepszia követésében. Az EMG az izomzat és a perifériás idegek vizsgálatára alkalmas eszköz. Az EMG segítségével olyan izombetegségek diagnosztizálhatók, mint az izomsorvadás, az izomgyulladás. Az EMG emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy sérüléA rettegett szélütés nek, így is napi 25-40 beteget vizsgálnak meg. Az osztály fő profilja a szélütést (stroke) elszenvedett betegek kezelése és az egyre gyarapodó tüdőrák agyi áttéteiből eredő mozgás- szervi problémák megoldása. A 34 ágyas osztályon 930-950 fekvőbeteg fordul meg évente, akiket megfelelő kezeléssel 12-13 nap alatt talpra állítanak, kivéve, ha további belgyógyászati vagy más beavatkozásra van szükség. Az osztály keretében az országban egyedüli rehabilitációs központ működik. Itt a Pető Intézet eredetileg gyermekek részére kidolgozott gyógymódját alkalmazzák felnőtteken. Ez az ún. konduktív pedagógiai szakambulancia, ahol gyógytornászok, masszőrök, logopédusok és konduktív terapeuták egyéni vagy csoportos foglalkozással napi 6 órás összetett kezeléssel segítik a beutaltak (szélütöttek, Parkinson-kóro- sok és szklerózis multiplexben szenvedők) felépülését. Korszerű műszerekkel, ultrahanggal vizsgálják még az úgynevezett környéki idegbénulás miatt mozgáskorlátozott betegeket. dr. Bak Zsuzsanna Dr. Bak Zsuzsanna a bajai kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa, 1970-ben doktorált Szegeden. Négy évvel később ideggyógyász-, 1976-ban elmegyógyász-, 1992-ben pedig addiktológiai szakvizsgát tett. Baján 1992-ben vált szét az ideggyógyászati és az elme- gyógyászati osztály. Szakorvoshiány miatt az előbbinél az öt orvosra óriási teher nehezedik. A járóbeteg-ellátásban sorszámok kiosztására kényszerülDr. Zimányi Anna sek, balesetek esetén megmutassa az izomsérülés vagy a perifériás idegek sérülésének helyét, mértékét. Az EMG tehát segíti a gyermekgyógyász, a baleseti sebész és a reumatoló- gus munkáját is. Sőt a belgyógyászét is, a vizsgálat ugyanis megmutatja, hogy a cukorbaj miatt a végtagokon milyen idegsérülések keletkeztek. A Kecskeméti Repülőkórház ideg- gyógyászati osztálya a megye és a régió egyetlen olyan osztálya, ahol úgynevezett kiváltott- válasz-vizsgálatot is végeznek a korszerű eszközökkel felszerelt elektrofiziológiai laborban. A BERA, a VEP és a SEP az EEG speciális számítógépes változata: a vizsgálatok az agy bizonyos területeinek működésébe adnak betekintést. A vizsgálat során kiváltó ingereket alkalmaz az orvos (pl. fény-, hang-, elektromos ingert), majd azt figyeli a beteg fejére helyezett elektródákon keresztül, hogy ezekre az ingerekre milyen elektromos választ adott a beteg agya. A válaszokból lehet megállapítani az agy különböző betegségeit. Fokozódó idegbajok dr. Tóth János Dr. Tóth János a kalocsai kórház ideggyógyászatának osztályvezető főorvosa, 1962-ben doktorált Szegeden. Budapesten 1967-ben belgyógyász-, 1970-ben pedig Szegeden neurológiai szakvizsgát tett. 1970-ig a kecskeméti megyei kórházban, 1971 óta pedig a kalocsai kórházban gyógyít. Kalocsán és a volt járás területén 90 ezer ember ellátásában vesznek részt. Sajnos az ideg- gyógyászati ellátásra szorulók száma évente mintegy ötvennel növekszik. A 30 ággyal rendelkező osztálynak (3 orvossal) teljes a kihasználtsága. A fekvőbetegek közt a klasszikus neurológiai betegeken túl az agyi vérellátási zavarban szenvedők dominálnak. Felméréseik szerint 2 ezer ilyen beteg van a kórház vonzáskörzetében (számuk évente 120-150-nel nő). Míg a magas vérnyomásban, mozgás- szervi betegségekben, csontritkulásban és cukorbajban szenvedők száma stagnál, a daganatosok és az ideggyulladásos betegek száma feltűnően nő. Itt egyenes következményekről, részben öröklődő hajlamról, nagyrészt pedig a fokozott idegi megterhelés ártalmairól van szó. A túlzott alkoholfogyasztás következtében, amely a központi idegrendszert támadja meg, egyre több az olyan ápolt, akinek a környéki idegrendszere károsodik. A bajok a fiatalkorúak felé tolódnak el, amit az egészséges mozgás hiánya, a megrögződött helytelen életmód és táplálkozási szokások befolyásolnak. A szakrendelőben 10 ezer beteg fordul meg évente. Az idegrendszer bonyolult hálózat, az agyból és a gerincvelőből kiindulva testünk minden részéhez eljut. A környéki idegrendszer idegei kétirányú forgalomban vesznek részt. Közvetítik az agyba a látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás érzékelésére szolgáló érzékszerveket és receptorokat érő ingereket. Az agy értékeli ezeket a jeleket, majd az agyidegeken vagy a gerincvelőn keresztül utasításokat küld a szervekhez és a szövetekhez, így szervezetünk csaknem azonnal válaszolhat az ingerekre. Az idegrendszer főbb részei: 1. agy, 2. agyidegek, 3. a nyak idegei, 4. gerincvelő, 5. középideg, 6. orsócsonti ideg, 7. singcsonti ideg, 8. keresztcsonti ideg, 9. a kéz idegei, 10. a láb idegei, 11. sípcsonti ideg, 12. ülöideg, 13. a gerincvelő és burkai, 14. ágyéki ideg, 15. mellkasi ideg, 16. a nyak, az arc és a koponyatető idegei, 17. kisagy. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László Mire jó a szűrővizsgálat? Dr. Göcsei Zsuzsanna főorvosnő 1984-ben doktorált Budapesten, 1985 óta a kalocsai kórházban dolgozik. Időközben 1988- ban a fővárosban idegszakorvosi vizsgát tett. Ő vezeti a kalocsai kórház neurológiai szak- rendelését. A szakrendelésen az agyba futó nyaki nagy erek ultrahangos vizsgálatát végzik. Az agyi értörténéseket megelőző (agytrombózis, embóliák) tünetek kiszűrésére alkalmas orvosi műszerrel rendelkeznek. Egy egészségügyi pályázaton nyert támogatással az elmúlt 3 év alatt 1200 szűrővizsgálatot végeztek el. Tíz kockázati tényezőt figyeltek meg. Kimutatták, hogy a vérellátási zavarok 80 százalékát agyi vérszegénység okozza, amit gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel lehet orvosolni. Megelőzés céljából a szűréseket jó volna rendszeresíteni. így kevesebb agyi érsebészeti és idegsebészeti beavatkozást kellene elvégezni. Egyébként a műtétre szoruló betegeket a dr. Göcsei Zsuzsanna budapesti és a szegedi klinikákra utalják be. A szakrendelőben egy másik neurológiai vizsgálatot is elvégeznek. Nevezetesen az elektromos idegáram (EMG) mérését. Ezzel kimutathatók az izom-ideg-sorvadások, valamint az idegsérülések, amit nem csak műtéti beavatkozással lehet eredményesen kezelni. SM: a fiatal nók betegsege dr. Mátyás Klotlld A Kecskeméti Repülőkórház ideggyógyászati osztályának szakorvosa. 1984-ben végezte Szegeden az orvosegyetemet, majd a kecskeméti megyei kórházban dolgozott, ott szervezte meg 1989-ben az SM-gondozást (a szklerózis multiplex betegségben szenvedők gondozását). 1990 óta dolgozik a Kecskeméti Repülőkórházban, ideggyógyászatból és pszichiátriából szakvizsgázott. Általános neurológiai tevékenysége mellett a Kecskeméti Repülőkórházban több mint száz szklerózis multiplexes beteget gondoz. A kórház a megye SM-centruma. Az SM a központi idegrendszer fehérállományának betegsége. Az idegrostok sérülése miatt megáll az idegrendszerben az ingerületvezetés. A betegség a központi idegrendszer legkülönbözőbb helyein előfordulhat, ezért változatosak a tünetei is (látászavarok, részleges bénulás, szédülés, zsibbadás). Leggyakrabban fiatal, 20-30 éves nőknél jelentkezik a betegség, általában a pályaválasztás, a családalapítás után. S mivel ma még az SM nem gyógyítható betegség, egész életüket végigkíséri. Az SM nem rövidíti meg az életet, és sok beteg élete végéig munka- és járóképes marad. Mások évtizedeket töltenek tolószékben. A betegség kiváltó oka egyelőre ismeretlen, a legelterjedtebb felfogás szerint az autoimmun betegségek közé tartozik. Ami azt jelenti, hogy az idegpályák szigetelő anyagát, a myelint a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel, és elpusztítja. A betegség diagnosztizálásában, a kórkövetésben alapvető eszköz és eljárás az EEG, az EMG és a kiváltottválasz-vizsgálat, mely a Kecskeméti Repülőkórházban rendelkezésre áll. Az utóbbi években az SM-gyógyításban új kezelési módok és gyógyszerek váltak elérhetővé Magyar- országon, például a betegség előrehaladását lassító injekciós kezelés. Gond azonban, hogy egyelőre nem tudni, támogatja-e a tb a gyógyszerek, injekciók árát vagy sem. Ha sérül az agyi érrendszer Dr. Kovács Ilona főorvos 1968- ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, azóta Baján dolgozik. Időközben 1972-ben ideggyógyász-, 1974- ben elmegyógyász-szakvizsgát tett, és 10 évig szakrendelőben dolgozott. A bajai kórház ideg- gyógyászati szakrendelőjében a járóbetegek száma ma már meghaladja a havi hatszázat. Ide tartoznak az epilepsziás, a Parkinson-kóros, illetve azok a neurológiai problémákkal küzdő betegek, akiket a háziorvosuk utal be a szakrendelőbe, vagy az ideggyógyászok ellenőrzésre visszarendelik. A szak- ambulancián reggel 8-tól délután 2 óráig naponta mintegy 40 beteget fogadnak. A munka háromszor ennyi, vagyis még 2 főállású ideggyógyászra lenne szükség. A derékfájós, a fejfájós és a szédülő betegek ellenőrzése is javarészt itt történik, nem beszélve az agyi érrendszeri betegekről, akik már túl vannak a konduktív terápián. Idén februárban 497 beteg esett túl a kezelésen. Még a szegedi dr. Kovács Ilona klinika is ide Bajára, a konduktív pedagógiai szakambulanciára, Besesek Andreához küldi a betegeket. Itt kell megemlítenünk, hogy megfigyelések szerint az agyi érrendszeri megbetegedések esetében a 40-60 évesek között több a férfi, míg a nőknél a váltókor után növekszik fokozatosan, és egyenlítődik ki a férfi betegek száma.
