Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-18 / 140. szám

4. oldal Világtükör 1999. június 18., péntek Clinton: egy centet sem Milosevicsnek A NATO nem „csendőr”, az Európai Unió nem „pénzautomata” A párizsi látogatáson tartózkodó amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén kizárta, hogy a NATO csapatokat küldjön Belgrádba Milosevics jugoszláv államfő elfogására. Bili Clinton a francia köztár­sasági elnökkel folytatott megbeszéléseit követően hangsúlyozta: csak akkor le­het őrizetbe venni a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyésze által vád alá helye­zett jugoszláv elnököt, ha Szerbián kívülre merészke­zonyítékok gyűjtésére. Clin­ton és Jacques Chirac francia elnök teljes egyetértésben szögezte le, hogy Szerbia ad­dig nem kaphat nemzetközi gazdasági segítséget a NATO-bombázások utáni új­jáépítéshez, amíg a háborús bűnökkel vádolt Milosevics Az amerikai és a francia elnök Párizsban fotó: feb/reuters dik, vagy ha Koszovó vala­melyik NATO-ellenőrzés alatt álló szektorába megy. Szavai szerint a nemzetközi közösségnek most inkább humanitárius és emberi jogi kötelezettségeire kell össz­pontosítania: a koszovói me­nekültek hazatérésének segí­tésére, a dél-szerbiai tarto­mányban elkövetett háborús bűnök felderítésére és a bi­hatalmon van. Chirac hozzá­tette, hogy híve a szerb nép humanitárius segélyezésének, hiszen a szerbek maguk is áldozatai Milosevics rendsze­rének. Ám azt még egyszer le­szögezte, hogy gazdasági, fej­lesztési segélyről nem lehet szó, amíg Jugoszláviában nem teljesülnek a demokrati­kus követelmények. A Fehér Ház szóvivője ki­emelte, hogy már a konflik­tus kirobbanása idején is jó volt Párizs és Washington együttműködése, és ez lénye­gében a két állam egész vi­szonyrendszerére is érvényes, dacára bizonyos nézeteltéré­seknek. Ez utóbbival például arra utalt, hogy Hubert Védrine francia külügyminiszter nem­régiben elhárította azt az amerikai kívánságot, misze­rint az Európai Uniónak mos­tantól oroszlánrészt kell vál­lalnia Koszovó, s a tágabb balkáni térség újjáépítésének finanszírozásából, miután az Egyesült Államok állta a há­ború terheinek háromnegye­dét. A miniszter szerint az unió „nem pénzautomata”, s nem csekkosztogató. Clinton szerint a válság­rendezés különböző kérdései­ben mielőbb eredményt kell elérniük, s ezek között is ki­emelt fontosságú a menekül­tek visszatérése. Mint han­goztatta, természetesnek tartja, hogy e kiadások nagy részét Európa állja majd, amely a washingtoni NATO- csúcson felvetette a balkáni stabilitási paktum gondolatát. A két elnök áttekintett több, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vitás gazdasági kérdést, valamint a Párizs által szorgalmazott két fontos javaslatot: a nemzet­közi pénzügyi rendszer stabi­litásának megteremtését célzó reformlépéseket és a legsze­gényebb országok adósság­terheinek könnyítését. FEB Martonyi János külügyminiszter Tiranában tárgyalt A NATO kapcsolata a gerillákkal A szerb erők befejezték Koszovó déli részének és Pristina tartományi székhelynek a kiürítését, és jó ütemben vonulnak ki a tartomány középső részéből - közölték NATO-források. Támadva vonulnak vissza a szerbek fotó: feb/reuters Koszovóban már csak mint­egy tizenegyezer szerb katona és rendőr tartózkodik. A NATO békefenntartói Pristi- nától északra elérték a tarto­mány határától 10 kilométerre lévő Podujevo városát, Pristi- nától északnyugatra pedig be­vonultak Kosovska Mitrovi- cába. A távozó jugoszláv hadse­reg T-55 típusú harckocsijai Pristinától északra szerda éjjel albán falvakat lőttek. Pavle, a szerb ortodox egyház pátriár­kája elindult Belgrádból Ko­szovó felé, hogy korábbi ígé­retéhez híven „vigaszt nyújt­son a koszovói szerbeknek, és maradásra buzdítsa őket”. Hivatalos megállapodáson dolgozik a NATO és a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) katonai vezetése a ko­szovói leszerelés témakörében - jelentette be Jamie Shea, a NÁTO szóvivője Brüsszelben. Elmondta, hogy a két fél kö­zött már megtörtént a hivata­los kapcsolatfelvétel, és re­mélhetőleg rövid időn belül megszülethet a megállapodás. A NATO eddig tagadta, hogy hivatalos kapcsolat lenne közte és az UCK között. Borisz Jelcin orosz elnök a helsinki tárgyalások második fordulója előtt csütörtökön megismételte: Moszkva nem mond le követeléséről, hogy a KFOR-ban szolgáló orosz alakulatnak önálló körzete le­gyen a dél-szerbiai tarto­mányban. Megegyezés szüle­tett Helsinkiben az o- rosz-amerikai tárgyalásokon a nemzetközi erők parancsnok­ságáról, valamint a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló pris- tinai repülőtér használatáról - közölte csütörtökön Helsinki­ben tartott sajtóértekezletén az orosz külügyminiszter. Igor Ivanov hozzátette, hogy a harmadik vitás kérdésről, amely a Koszovóba telepí­tendő nemzetközi erőkben részt vevő orosz egységekkel kapcsolatos, folytatódnak a megbeszélések. * Rexhep Meidani államfővel és Skender Gjinushi parlamenti elnökkel tárgyalt csütörtökön kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről, a délkelet-euró­pai térség stabilizálásának kér­désköréről, a koszovói helyzet alakulásáról folytatott tárgya­lásokat vendéglátóival. A bu­dapesti diplomácia vezetője az albán miniszterelnök és a kül­ügyminiszter előtt megerősí­tette, hogy Budapest az eddigi­eknél erőteljesebb délkelet-eu­rópai politikát kíván kibonta­koztatni. A házigazdák hangsú­lyozták, hogy Albánia szeretné hasznosítani a magyar euro-at- lanti csatlakozási tapasztalato­kat. Martonyi János Tiranából helikopteren a Dürres közelé­ben levő hamallaji menekülttá­borba repült, ahol 35 magyar katonai orvos vesz részt a me­nekültek ellátásában. A szerbek n jm kegyelmeztek a 13 éves kisfiúnak sem Tömegsírok szerte Koszovóban A koszovói Verboves falu kö­zelében albán lakosok csütör­tökön újságíróknak megmutat­tak több tömegsírt, amelyek bi­zonyítékul szolgálhatnak a fel­tehetőleg szerb fegyveresek ál­tal elkövetett tömeges gyilkos­ságokhoz. A falu lakói megmutattak egy istállót, amelynek falán számtalan lövedék nyoma lát­ható. Elmondták, hogy a jugo­szláv katonák április 30-án ösz- szekötözött kézzel a falhoz állí­tották egy család tagjait és ha­lomra lőtték őket. A falusiak ezután az erdőben megmutattak az újságíróknak négy tömegsírt. Az egyikben 13, a másikban 9, a harmadikban 7, a negyedik­ben 3 albán van eltemetve. A halottak közül a legfiatalabb 13, a legidősebb 56 éves volt. Volt olyan, akit a mezőn kaptak el a szerb katonák, és lőttek agyon. Több holttest két hétig is temetetlenül feküdt, míg a fa­lusiak végül kimerészkedtek oda, és eltemették. A tömegmé­szárlásoknak vannak túlélői, akik most beszámolnak a tör­téntekről. Ahogy a NATO-ka- tonák fokozatosan eljutnak Ko­szovó középső vidékére és a Drenica tájegységre, mind több tömegsír létezéséről, kegyet­lenkedésről számolnak be ne­kik. E tájon volt az UCK a leg­erősebb, és ezért a szerb hadi­gépezet itt fejtette ki rájuk a legerősebb nyomást. Az UCK lázadói őrzik a verbovesi tö­megsírokat, és várják, hogy a háborús bűnökhöz bizonyíté­kokat gyűjtő szakértők megér­kezzenek. Miután Koszovóban az albánok az idén nem vetet­tek, nem lesz mit betakarítani. Az élet viszont nem áll meg, itt- ott pár férfi - ugyanúgy, mint tavaly ilyenkor - már kaszálja a friss szénát. A szerbek elől több család el tudott menekülni az erdőbe. Táborhelyükről most lassan visszatérnek a falvakba. Az egyik család két tehenével vontatta vissza a szekerét. Büszkén mutatták az újság­íróknak az erdőben ellett két pár borjút. Az egyiket Szabad­ságnak nevezték el - írta a Reu­ters tudósítója. Az AP tudósí­tója is beszámolt egy tömegmé­szárlásról a Pristinától 30 kilo­méterrel nyugatra található Poklek faluból, ahova csütörtö­kön eljutottak a NATO-kato- nák. Április 17-én szerb rend­őrök lemészároltak 62 albán la­kost, zömükben nőket és gyer­mekeket. Egy kiterjedt család­ról van szó, amelynek több férfi tagja csatlakozott az UCK-hoz, vagy a hegyekbe menekült a szerbek elől. A rendőrök a hatalmas ház udvarán a család szeme láttára agyonlőtték a családfőt és fivé­rét, majd bedobták őket a kútba. Ezután a többieket bete­relték az egyik szobába, és kézigránátot dobtak közéjük. A robbanást túlélők közül töb­beknek gépfegyversorozattal adták meg a kegyelemdöfést. Öt családtag azonban él. ők és más falubeliek mondták most el, hogy mi történt. A NATO- katonák lezárták a környéket és várják az orvos szakértőket. Közösen a nemzetközi stabilitásért A hivatalos látogatásra Uk­rajnába érkezett Szabó Já­nos honvédelmi minisztert csütörtökön Kijevben fo­gadta vendéglátója, Olek- szandr Kuzmuk ukrán vé­delmi miniszter. A megbe­szélések középpontjában a koszovói válság rendezésével kapcsolatos kérdések álltak. A felek egyetértettek abban, hogy Oroszországnak fontos szerepe volt a balkáni viszályt lezáró békemegállapodás létre­jöttében. Ugyanakkor mindkét miniszter hangsúlyozta: a vál­ság ezzel még nem ért véget, hi­szen hosszan elhúzódó béke- fenntartásra és demokratizálási folyamatra lesz szükség Ko­szovóban, illetve egész Jugo­szláviában. Kuzmuk az ukrán-NATO viszony kapcsán aláhúzta: Uk­rajnának a NATO-val kialakí­tott különleges partnerségi vi­szonya fennmarad, Kijev a kapcsolatok erősítésén fárado­zik. Ukrajna részt vesz a bal­káni békefenntartásban. A miniszterek megállapod­tak abban, hogy folytatódnak az ukrán és magyar szakértői egyeztetések a titokvédelmi, valamint légvédelmi egyez­ményről és egy közös zászlóalj felállításáról. Szabó János csü­törtökön találkozott Volodimir Horbulinnal, az ukrán nemzet- biztonsági és védelmi tanács titkárával is. A magyar honvé­delmi tárca vezetőjét fogadta Leonyid Kucsma elnök is a fe­kete-tengeri Mikolajiv kikötő­városban az ukrán hadiflotta új zászlóshajójának ünnepélyes felavatásán. A magyar küldött­ség megbeszéléseket folytatott az ukrán külügyminiszter első helyettesével is. Tiranában a magyar külügymi­niszter. Martonyi János szer­dán érkezett Albániába, ahol a Budapest és Tirana közötti

Next

/
Thumbnails
Contents