Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-17 / 139. szám
10. OLDAL 1999. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA Kedvezőtlen gazdasági trendek Kedvezőtlenül változnak a makrogazdasági mutatók, a magyar gazdaság előtt is egy új kedvezőtlen pálya rajzolódik ki - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerdai klubhajóján. Petschnig Mária Zita előadásában kifejtette: a kormány az idén 4 százalékos bruttó hazai termék- (GDP-) -arányos állam- háztartási hiányt vár, ám ez biztosan nem lesz tartható. A Pénzügykutató Rt. szerint az állam- háztartási deficit 4,9 százalék körül alakul, s ez a növekvő folyó fizetésimérleg-hiánnyal együtt azt mutatja, hogy a stabilizáció után ismét kedvezőtlen pályára kerül a magyar gazdaság. Tovább emelkedik az ország adóssága is, s mindez a külső elemzők számára igen kedvezőtlen képet mutat az országról - fejtette ki a kutató. A Pénzügykutató Rt. előrejelzése szerint az idén 7-8 százalékkal nő az ipari termelés, ami tavaly még 12,6 százalékkal bővült. Az idén jelentősen csökkennek a beruházások is: míg tavaly 10,2 százalékkal nőttek, addig az idén már csak 7 százalékos bővülés várható. Az export tavalyi 21 százalékos növekedéséhez képest erőteljesen lassul a kivitel bővülése, s az idén várhatóan csak 8 százalékkal nő. Petschnig Mária Zita aláhúzta: a beruházások növekedésének lassulása azért rossz, mert a gazdaság akkor mozog egészséges pályán, ha az export és a beruházások generálják a növekedést. Az idén azonban már a lakossági fogyasztás válik a növekedés motorjává, s ez mindenképpen kedvezőtlen. CIKKÜNK NYOMÁN Petschnig Mária Zita a trendekről elmondta: az export növekedési üteme tavaly a második félév óta lassul, miközben az importé nő. A külkereskedelmi mérleg egyenlege romlik, s a tavalyi 2,7 milliárd dolláros deficitje az idén 3,3 milliárd dollárra nő. Emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya is, az idén várhatóan eléri a 2,9 milliárd dollárt, ami már megközelíti a GDP 6 százalékát. A kutatónő elmondta, hogy az infláció az idén tovább mérséklődik, ám ebben két külső tényező, a világgazdasági energia- és nyers- anyagárak visszaesése, valamint a mezőgazdasági termékek árainak mérséklődése játszik alapvetően szerepet. A kutatónő hozzátette: az idén a gazdaság várhatóan 3,5-3,7 százalékkal nő, szemben a kormány 4-5 százalékos tervével. Arányos közteherviselés és társadalmi béke A június 9-i számban olvastam Bálái F. István cikkét a jövedelmek és a fizetett adók kapcsán. Lényegében arról ír, hogy kevesli a nagy adófizetők számát: „biztos vagyok benne, hogy Bács-Kiskunban több mint 11 személynek kellene tízmillió forint feletti személyi jövedelemadót fizetnie...” Azt is írja: „az arányos közteherviselés... az igazságosság és a... társadalmi béke alapvető feltétele...” Erre szeretném a következőket reagálni: aki ugyebár több pénzt keres, több adót fizet, sőt még nagyobb százalékban. Ha valaki több adót fizet, nem jelenti azt, hogy többet is kap az államtól. Ezért a nagy bevételűek minél jobb megadóztatása csak azok érdeke, akik nem keresnek sokat, mert így több pénz van az államkasszában. Viszont miért fizessen több adót az, aki többet keres? Az állam lényegében szolgáltat a polgárai részére. Körülbelül mindenki egyformán tudja az utakat, a köz- biztonságot stb. „élvezni”, miért fizessen többet az, aki többet keres? Ez lenne az igazság, mert szerintem ez nem az. Sőt ez nem is közteherviselés, illetve ez a közteher viselése néhány ember által. Az igazságos az lenne, ha mindenki ugyanannyi adót fizetne, függetlenül attól, mennyit keres, vagy legalábbis ugyanannyi százalékban. Aki pedig sok adót fizet, még akár extra „szolgáltatást” is kaphatna az államtól. Ez lenne igazságos. Valószínű nem népszerű olyan körökben, akik nem termelnek, de szerintem minden becsületes polgárnak érdeke az igazságosság és az nem igazság, hogy különböző mértékű befizetett adóért ugyanazt kapjuk. Mit szólna Bálái F. István úr, ha mondjuk ő drágábban kapna egy autót, és más ugyanazt olcsóbban megve- hetné? Mivel ugye mindenki hozzáfér az állami szolgáltatásokhoz, de nem egyforma áron. Erről mi a véleménye? A termelés a lényeg, nem az adófizetés. Ha nincs termelés, nincs életszínvonal. Az adózási fegyelem és az életszínvonal között nincs ok-okozati összefüggés. Ez egy hamis adat, amit arra használnak - mivel jól hangzik -, hogy lehessen igazolni egy nagyobb kontroll ráhe- lyezését vállalkozásokra és magánszemélyekre. Sőt választási beszédeken is jól lehet hergelni ilyennel a kifacsart, szerencsétlen kisembereket a vállalkozók ellen, és ezzel meg lehet osztani az ország népét. Eredmény? Nézzük meg a gazdasági mutatókat és a közhangulatot. Kudron Nándor Csaba, Baja Kedves Kudron Űr! Azt állítja, hogy ha valaki több adót fizet, az nem jelenti azt, hogy többet is kap az államtól. Ez így egy konkrét esetre lehet csak igaz, általában nem. Mindenképpen igaz viszont, hogy a jómódúak (gazdagok) többet kapnak az államtól, mint a szegények. Miért? Akinek több a vagyona, azt (egy jól működő államban) a honvédség és a rendőrség sokkal nagyobb mértékben védi, mint a szegényeket. Nem gondolhatja ugyanis, hogy az állam a maga törvényhozó, bűnüldöző és igazságszolgáltató tevékenységével ugyanannyiért kell hogy védje a félmilliárdos vagyont is, mint az átlagember 3-5 milliós vagyonát! A közkiadásoknak azok a tételei, amelyek célja a gazdaságfejlesztés (befektetési kedvezmények, exporttámogatások stb.) szintén szolgálnak ugyan mindenkit, de közvetlenül mégiscsak a jó- módúakat (pl. vállalkozókat) segítik, ők profitálhatnak belőle többet. A környezetvédelemmel is így van, hiszen - bár a tiszta levegőt és a tiszta ivóvizet tényleg mindenki egyformán élvezi - a jómódú ember többet jár a vízpartra nyaralni, tehát ha az állam a vizek vagy erdők tisztaságát védi, neki ad többet. A felsoroltakon túl azonban van még egy alapvetően fontos érv amellett, hogy a jómódúak több adót fizessenek, mint a szegények. Ez is a magántulajdon biztonságával függ össze. Van ugyanis két - önmagában egyformán igazságos - alapelv, amely kibékíthetetlen ellentmondásban áll egymással. Az egyik a magántulajdon örökölhetőségéhez való jog, a másik az esélyegyenlőség elve. Igazságos és hasznos, hogy a vagyon örökölhető legyen. A vagyongyarapításhoz, a kreatív és szorgalmas munkához ugyanis nagyon fontos motivációt ad a család, a gyermekek iránti elkötelezettség. Ráadásul vannak hatalmas családi teljesítmények, amelyek egy generáció alatt véghez sem vihetők (Ford, Agnelli stb.). Viszont igazságos és akceptálandó a szegény ember gyermekének az a vele született joga is, hogy ő is - már a saját életében - ugyanolyan jómódban élhessen, mint a gazdag ember gyermeke. Ezt azonban - a ritka kivételektől eltekintve - sohasem érheti el, hiszen akkora a hátránya. Ha tehát nem akarjuk, hogy pusztító forradalmi eszmék hatása alá kerüljön, és erőszakkal rombolja le azt, amit az előző generációk vállalkozói építettek, akkor erre áldozni kell! Gondoskodni kell arról, hogy a közoktatás révén a szegény ember gyermeke is olyan helyzetbe kerülhessen, amelynek segítségével legalább lefaraghat valamit a hátrányból. Cinikusan hangzik, de a jómódú embernek az arányos (tehát nagyobb mértékű) közteherviseléssel kell megvásárolni a fia számára a szegény gyerek kötelező beleegyezését a kialakult állapotokba. Nem mindenki maga tehet ugyanis arról, hogy ő a szegényebb, mint ahogyan a jómódú családba született gyermeknek sincs érdeme abban, hogy az ő helyzete kedvezőbb. Az én cikkem semmiképpen sem azért íródott, hogy a kifacsart, szerencsétlen kisembereket hergelje a jómódúak ellen, hiszen éppenhogy védtem a magas keresetű, de becsületesen adózó embereket. Úgy érzem, sőt biztos vagyok benne, hogy nem a gazdagok, hanem a középrétegek viselnek igazságtalanul magas közterheket. Nem a vállalkozók kontroll alá helyezését érzem tehát a nagyobb problémának, hanem egyeseknek az adózási fegyelem alóli, megideologizált kibújásának a szándékát. Mióta szabadon választjuk saját vezetőinket, szerintem illő lenne - többek között az adózási fegyelem által - nagyobb szolidaritást tanúsítani az állam és intézményei iránt, hiszen az állam mi vagyunk! Üdvözlettel: Bálái F. István Autópálya-tarifák Az M5-ÖS új díjszabása Mai számunk első oldalán közöljük az M5-ös au- tópálya július 1- jétől érIII. kategória IV. kategória régi új régi új Bp.-Ócsa 530 570 840 900 Bp.-Újhartyán észak 1190 1280 1900 1980 Bp.-Újhartyán Főkapu 2480 2650 4000 4200 Újhartyán déli kapu 1310 1410 2100 2200 Örkényi kapu 830 890 1320 1400 Kiskunfélegyháza 1030 1100 1670 1700 vényes új díjtételeit az 1-es és 2-es kategóriájú gépjárművekre. Mellékelt táblázatunkon a 3-as és 4- es kategóriák díjai láthatók. Az 1-es kategóriába a 3,1 méternél kisebb, a 2-esbe az ennél nagyobb könnyűgépkocsik tartoznak. A 3-as kategória a kettős abroncsú vagy háromtengelyes közepes gépjárműveket jelenti, a 4-es kategóriába pedig a háromnál több tengelyes nehézgépjárművek (pl. kamionok) tartoznak. HÍREK A 2000. év költségei A Bank Austria osztrák pénzintézetnek több százmillió schillingjébe kerül a műszaki felkészülése és az átállás a 2000-es évekre. Az APA hírügynökségnek a bank szóvivője 200 millió schillingről beszélt, szakértők azonban ennél jóval többre teszik a tényleges költségeket. Eszerint az átállás a Bank Austria csoportnak - beleértve a BA, a Cerditanstalt (CA) és a BA/CA-1 külföldi leány- vállalatot - 500 millió schil- lingnél is többe kerülhet. Az ipari termelés 7,2 százalékkal nőtt Az ipari termelés áprilisban 7,2 százalékkal, míg az első négy hónapban 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményben az MTI-t szerdán. A termelés növekedését az export dinamikus bővülése alapozta meg, miközben a belföldi értékesítés kismértékben visz- szaesett. Az export 17,9 százalékkal emelkedett áprilisban, a belföldi értékesítés pedig 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Az év első négy hónapjában az exportértékesítés 17,9 százalékkal emelkedett, miközben a belföldi értékesítés stagnált. A KSH szezonálisan kiigazított indexe szerint az ipari termelés áprilisban márciushoz képest 1,1 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés 6 százalékkal, a belföldi értékesítés pedig 4,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál. Az egy főre jutó ipari termelés áprilisban 7,6 százalékkal emelkedett, a termelésben foglalkoztatottak száma pedig 0,7 százalékkal volt több, mint 1998 áprilisában. A feldolgozóipari termelés 10,1 százalékkal emelkedett áprilisban. Ezen belül a legdinamikusabb, 54 százalékos termelésbővülést a villamosgép- és műszergyártásnál regisztrált a KSH. A járműgyártás esetében 29 százalékos növekedést tapasztaltak. A KSH jelentése szerint az egyre bővülő exportpiacoknak köszönhetően a textília és a textiláruk kivitele mintegy 30 százalékkal nőtt, miközben a termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A KSH kimutatta, hogy a vegyi anyagok és termékek exportjának visszaesése továbbra is jelentős. Adócsalás a bankban? A német Handelsblatt című gazdasági lap szerdai száma szerint adócsalás miatt vádat emeltek a Deutsche Bank AG igazgatótanácsának négy jelenlegi és két volt tagja ellen, köztük Rolf Breuer bankelnök ellen. Az amerikai Bankers Trust megvásárlásával mérlegfőösszege szerint világelsővé előlépő Deutsche Bankban nem kommentálták a hírt. Lengyel növekedés A lengyel pénzügyminiszter azt szeretné, ha hazája gazdasága a következő tíz évben évente átlagosan 6 százalékkal növekedne. Leszek Balcero- wicz pénzügyminiszter azt mondta, csökkenteni kell a közkiadásokat, és: gyorsítani a munkahely teremtésté Ár Mazda 626 626 OOP Ft* engedménnyel *Az akció a 626 2.0 benzines és 626 DITD (90 LE) modellekre érvényes, a raktárkészlet erejéig. A Mazda további akcióiról érdeklődjön márkakereskedőjénél: MAZDA DAKÓ 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 53. Tel.: 06-76-485-715, Fax: 06-76-487-810 AUTÓ-SZREMKÓ 6500 Baja, Wesselényi u. 41. Tel./Fax: 06-79-326-802 www.mazda.hu Mazda Info: 06-80-323-626 Még szép, hogy Mazda Most ezek a nyerő számok
