Petőfi Népe, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-11 / 134. szám

1999. június 11., péntek Világtükör 5. oldal Tony Blair brit miniszter­elnök csütörtökön üdvözölte a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak felfüggesz­tését, és a brit vezetés alatt álló nemzetközi békefenn­tartó erők gyors koszovói bevetését ígérte. Blair arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi erők Koszovóba küldése valódi veszélyekkel jár a dühös szerbek, az aknák és sok más kockázat miatt. „Nem tudjuk garantálni, hogy a jövőben se legyenek áldozatok” - mondotta. Újó­lag megerősítette, hogy Ju­goszlávia mindaddig nem számíthat segítségre, amíg Slobodan Milosevic jugo­szláv elnök hatalmon marad. A háború befejezését ün­nepelték a szerbek, nem a NATO felett aratott állítóla­gos győzelmet, amit Belg- rádban az is bizonyított, hogy a szerda éjjeli eufória után csütörtökön ism'ét a ke­serűség jellemezte az embe­rek hangulatát - jelentette a román Mediafax hírügynök­ség a jugoszláv fővárosból. Az általános vélemény az, hogy valakinek fizetnie kell mindazért, ami történt. A szerbek készek arra, hogy amint kiállták a bombázások kínjait, most bölcs türelem­mel kivárják az új választá­sokat, az olyan új politiku­sok megjelenését, akik már nem a jelenlegi jugoszláv elnök bábfigurái lesznek - írta a Mediafax hírügynök­ség Belgrádból. Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter tegnap Kölnben a G8 külügyminisz­teri értekezletéül a stabilitási szerződés feladatát a II. vi­lágháború után Nyugat-Eu- rópa újjáépítésére készített Marshall tervhez és a kom­munizmus bukása óta Kelet- Európa felvirágoztatására tett erőfeszítésekhez hason­lította. „Nem akarjuk, hogy a Koszovóban most befeje­ződő konfliktus további vi­szályok előjátéka legyen” - mondta Albright több mint 30 ország képviselői előtt. Bili Clinton amerikai el­nök köszönetét mondott Bo­risz Jelcinnek Oroszország tevékeny szerepvállalásáért a koszovói rendezési folya­matban. A mintegy tíz per­cig tartó telefonbeszélge­tést az amerikai elnök kez­deményezte. Üdvözölte Bo­risz Jelcin vezetői tevékeny­ségét, egyebek között azt a döntését, hogy kinevezte Viktor Csemomirgyint ko­szovói megbízottjának, és azt a konstruktív szerepet, amelyet Moszkva játszott a konfliktus rendezésében. A Balkánon beköszöntött a béke Megkezdődtek a csapatkivonások, a NATO főtitkára felfüggesztette a légicsapásokat Mintegy száz járműből álló, 2000 katonát szállító konvoj hagyta el Koszovói csütörtök délután - jelentették a nemzet­közi hírügynökségek a Koszovó tartomány határán lévő Mer- daréból. Brüsszelben a NATO megerősítette a csapatkivonás kezdetét, és a főtitkár csütörtökön utasítást adott a Jugoszlávia elleni hadművelet felfüggesztésére. Javier Solana úgy vélte: Szlobodan Milosevic jugoszláv államfő teljesítette a NATO öt követelését. A bejelentés nyomán összeült az ENSZ BT. A kumanovói megállapodás A Kumanovóban szerda éjjel elfogadott „katonai-technikai megállapodás” leg­főbb pontjai: 1. A JUGOSZLÁV SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK KIVONÁSA ÉS A KFOR EGYIDEJŰ BEVONULÁSA: Belgrád köte­lezi magát „összes koszovói (szárazföldi) erejé­nek kivonására Szerbia irányában”. Visszavo­nulás közben a jugoszláv erők „minden kommu­nikációs vonalat megtisztítanak az aknáktól ” és egyéb akadályoktól. „A nemzetközi biztonsági erő (KFOR) koszovói bevonulása és telepítése ezzel egy időben történik. ” 2. A NATO LÉGICSAPÁSAINAK FEL­FÜGGESZTÉSE: „Felfiiggesztik a NATO lé­gitámadásait", amennyiben a 3. zónában (a tar­tomány északi részén) állomásozó jugoszláv erők kivonulása meghatározott útvonalon ellen­őrizhetően megkezdődik az egyezmény aláírását követő 24 órán belül. „A légitámadások felfüg­gesztése azzal a feltétellel marad érvényben, hogy a megállapodás pontjai teljes mértékben teljesülnek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatot hoz" a KFOR gyors ütemű telepítésé­ről, hogy elkerülhető legyen „biztonsági űr” ki­alakulása. 3. A TELJES JUGOSZLÁV SZÁRAZ­FÖLDI ERŐ KIVONÁSA KOSZOVÓ TE­RÜLETÉRŐL 11 NAPON BELÜL: Az egyezmény aláírását követő II napon belül „minden (szárazföldi) jugoszláv erőnek vissza kell vonulnia Koszovóbái” a tartomány hatá­rától 5 kilométerre. Előzőleg Belgrád minden erejének el kell hagynia 6 napon belül az 1. zó­nát (Dél-Koszovó) és a 2. zónát (Közép-Ko­szovó) 9 napon belül. 4. A NATO LÉGITÁMADÁSAINAK BESZÜNTETÉSE: A légitámadások végér­vényesen befejeződnek, amennyiben „a jugo­szláv erők teljes kivonulása megtörténik. ” 5. A LÉGIERŐ ÉS A LÉGVÉDELEM KIVONÁSA HÁROM NAPON BELÜL: A megállapodás aláírását követő 3 napon belül ki kell vonni Koszovóbái minden jugoszláv re­pülőgépet, radart, föld-levegő rakétát és a tel­jes légvédelmi tüzérséget. Ac eszközöket Szer­biába kell visszavonni, a tartomány határától 25 kilométerre lévő zónába. 6. A KFOR TELEPÍTÉSE: „A KFOR ko­szovói telepítése és működése akadálymentes lesz, és a KFOR meghozhat minden szükséges intézkedést a koszovói lakosság biztonságos körülményeinek megteremtéséhez és fenntar­tásához. ” 7. A SZERB ERŐK MEGHATÁRO­ZÁSA: A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság minden személye, aki katonai tevékenységre alkalmas: a reguláris hadsereg csapatai, fegy­veres polgári csoportok, félkatonai egységek, a légierő, a nemzeti gárda, a határőrség, a hír­szerző szolgálat, a belügyminisztérium dolgo­zói, a rohamrendőrség és minden olyan cso­port, amelyet a KFOR parancsnoksága ebbe a kategóriába sorol. Martonyi János a hatpárti egyeztetésen, fotó: feb/diósi imre A NATO és a jugoszláv kor­mány képviselői között meg­kötött megállapodást a szerda éjszakai aláírást követően Sir Mike Jackson brit tábornok je­lentette be Kumanovóban. A katonai-technikai egyez­ményen alapuló KFOR egysé­ges parancsnokság alatt áll majd. A békefenntartó tevé­kenységben körülbelül 50 ezer fő vesz részt mintegy 30 or­szágból (44 ezer ember érkezik a NATO tagországaiból, 4 ezer pedig kelet-európai és semle­ges országokból). Oroszország 2-10 ezer fő közötti létszámot kíván Koszovóba küldeni. A KFOR terve szerint a dél­szerbiai tartományt öt műveleti körzetre osztják fel, amelyek amerikai, német, olasz, francia és brit ellenőrzés alatt állnak. Öröm és félelem Jugoszlávia nagyvárosaiban va­lóságos népünnepély tört ki szerda éjjel a hír hallatán. Meg­könnyebbült emberek százai özönlöttek az utcákra, mások a levegőbe lövöldöztek, hogy ezzel fejezzék ki örömüket. Á macedóniai menekülttáborok­ban élő koszovói albánok óva­tosan reagáltak, és eddig az ün­neplésnek nem sok jelét adták. Sokan attól félnek, hogy nem élhetnek nyugodtan és bizton­ságban, mert a múlt keserű ta­pasztalatai megmutatták, Szlo­bodan Milosevic jugoszláv el­nök mindig trükköket alkalmaz. Az albán kormány szerint nehezebbé válhat és hosszabb ideig elhúzódhat a koszovói békefolyamat megvalósítása abban az esetben, ha Milosevic marad továbbra is Jugoszlávia elnöke. A csütörtökön Tiraná­ban nyilvánosságra hozott ál­lásfoglalás hangsúlyozza, hogy az albán kormány aggódik a békefolyamat megvalósításáért mindaddig, amíg Milosevic ha­talmon van. Annan az orosz szerepről A jugoszláv elnök csaknem egy időben a NATO-bombázások felfüggesztéséről szóló brüsz- szeli bejelentéssel váratlanul rádió- és televízióbeszédet in­tézett Jugoszlávia lakosságá­hoz. Bejelentette, hogy „véget ért az ország elleni NATO-ag- resszió”. Egységet sürgetett az egész ország újjáépítése érde­kében, Koszovó jövőjével kap­csolatban pedig azt hangoztatta, hogy a tartomány számára csak és kizárólag az autonómia jöhet szóba politikai megoldásként, „semmi más”. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nem akarja betölteni a Koszovóból kivo­nuló szerb erők után maradó űrt, hanem állásaiban maradva biztosítani akarja a koszovói albán menekültek konfliktus- mentes visszatérését a térségbe - mondta Bislim Zyrapi ezre­des. Zyrapi szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy a szétrombolt otthonaikba vissza­térő koszovói albánok esetleg megtorló akciókat indítanak a térségben élő szerbek ellen. Kofi Annan ENSZ-főtitkár személyes üzenetben mondott köszönetét Viktor Csernomir- gyinnek, az orosz elnök balkáni különmegbízottjának a világ- szervezet tekintélyének helyre­állításáért. „Oroszország döntő mértékben járult hozzá a ko­szovói konfliktus megoldásá­hoz” - jelentette ki Moszkvá­ban Strobe Talbott. Az ameri­kai külügyminiszter-helyettes Bili Clinton amerikai elnök és Madeleine Albright külügymi­niszter köszönetét tolmácsolta Borisz Jelcin orosz elnöknek és Igor Ivanov külügyminisz­ternek. A neheze még hátravan „A magyar Külügyminiszté­rium a koszovói válság lezárá­sának kiindulópontjaként érté­keli, hogy a jugoszláv vezetés szerdán elfogadta a fegyveres erőinek koszovói kivonását rögzítő katonai megállapodást” - jelentette a külügyi szóvivő. Horváth Gábor leszögezte: ki­emelten fontos, hogy a megál­lapodás alapján sor kerül a NATO parancsnoki rendszerén alapuló nemzetközi békefenn­tartók telepítésére, ami a mene­kültek biztonságos visszatéré­sének előfeltétele.-A katonai egyezmény alá­írásával a koszovói rendezés a legnehezebb szakaszába lépett, amely tele van buktatókkal - nyilatkozta lapunknak Simonyi András nagykövet, Magyaror­szág NATO-képviseletének ve­zetője tegnap az Észak-atlanti Tanács ülése után. - Mindenki megkönnyebbült, koránt sincs azonban eufórikus, győzelem­ittas hangulat Brüsszelben. A nagykövet hangsúlyozta: a NATO számára kulcsfontos­ságú, hogy a Koszovóban élő minden kisebbség számára ga­ranciát nyújtson az egyezmény, az albánoknak és a szerbeknek egyaránt. Az Észak-atlanti Ta­nács tisztában van azzal, hogy több etnikum él a térségben, és ennek így is kell maradnia, kü­lönben értelmét veszti minden­féle megállapodás. A magyar külpolitika jólin- formáltságát és naprakészségét bizonyítja, hogy Martonyi Já­nos külügyminiszter csütörtök délutánra már korábban egyez­tető megbeszélésre hívta a par­lamenti pártok elnökeit. A megbeszélés témája a koszovói rendezés és a KFOR-misszió- hoz való magyar hozzájárulás volt. A tanácskozás résztvevői annak a véleményüknek adtak hangot: a közvélemény hangu­latát is jótékonyan befolyásol­ja, hogy az ország közvetlen szomszédságában megszűnhet a válsággóc. Most a szilárd béke megteremtésének és az újjáépítésnek az ideje érkezett el, ebben pedig hazánk aktív szerepet kíván betölteni. A Bu­dapesti Értéktőzsde egyébként máris pozitívan reagált a hírre. Békefenntartók vonulnak be Koszovóba. fotó: feb/reuters 200 000 + 54 000 FORINTNYI NYEREMÉNY! JÚNIUS 11-ÉN MÁR KAPHATÓ AZ ÜGYES 12. SZÁMA! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ÜGYES NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. Előfizetői forródrót: 488-5661 Fax: 488-5689 Az Ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence. Tvr Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. Tvr Újság Már szombaton kérje az újságárustól!

Next

/
Thumbnails
Contents