Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

8. oldal Gazdasági Tükör 1999. május 3., hétfő GDP-adatok: ezentúl korábban Tavaly 5,1 százalékos volt a növekedés A bruttó hazai össztermék, vagyis a GDP értéke az előzetes számítások szerint 10 210 milliárd forint volt tavaly, folyó áron számolva - jelentette be pénteken Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A GDP nominális ér­téke 19,5 százalékkal haladta meg az 1997. évit, az inflációt is figyelembe véve pedig 5,1 százalékot tett ki a növekedés. Mellár Tamás hangsúlyozta, hogy az adatok csak tájékoz­tató jellegűek, a végleges mu­tatók kiszámítására a jövő év­ben kerül sor, alkalmazkodva ezzel a KSH új adatvizsgálati politikájához. A korábbi gya­korlat szerint a GDP értékét mindig a tárgyévet követő év novemberében hozták először nyilvánosságra, majd azt számos korrekció követte. A KSH történetében most for­dult elő először, hogy 4 hó­nappal a tárgyév lezárása után adatokat tudott szolgáltatni a gazdaság mutatóiról - mondta az elnök. Az új adatvizsgálati poli­tika már összhangban lesz az Európai Unió statisztikai hi­vatalainak működésével, a GDP valamint a GNU szinte azonos módon kerül megálla­pításra. Ezek szerint az első tájékoztató adatokat egy köz­bülső, majd egy végleges fe­lülvizsgálat követi. így telje­sül az a KSH-val szemben támasztott igény, hogy gyor­san és pontosan bocsásson rendelkezésre adatokat. A pénteken közzétett végle­ges adatok szerint Magyaror­szág bruttó hazai terméke 1997-ben 8540,7 milliárd fo­rint volt. Ez változatlan árakon számítva 4,6 százalékos növe­kedést jelent az előző évhez képest. Egy főre vetítve a GDP összege 841 ezer forint volt, amely a Magyar Nemzeti Bank éves átlagárfolyamán számítva 4504 USA-dollámak, illetve 3987 ECU-nek fele meg - mondta dr. Hiittl Antónia el­nökhelyettes. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1997-ben 7819,4 milliárd forint volt, re­álértéken számolva 3,2 száza­lékkal magasabb az előző évi­nél. A GDP és a GNI közötti különbözet 54 százaléka a nettó tulajdonosi jövedelem, 46 százaléka pedig a külföldi tulajdonosok Magyarországon újra befektetett tőkejöve­delme. A régiók fejlettsége 1997-ben tovább differenciá­lódott. A hozzáadott érték Kö- zép-Magyarországon és Kö- zép-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb ütemben nőtt, Nyu- gat-Dunántúlon átlagosan vál­tozott, Dél-Dunántúl és a keleti országrész pedig elmaradt az átlagtól. (sts) Hamarosan felépül a híd Megkezdődtek és magyar rész­ről ütemesen haladnak az Esz­tergomot a szlovákiai Párkány­nyal összekötő Duna-híd építé­sének előkészületei - tájékoz­tatta Könözsy László, Eszter­gom polgármestere a sajtó mun­katársát. Mint ismeretes, a híd magyar részről már rég szorgal­mazott újjáépítéséről a múlt év végén állapodott meg a magyar és a szlovák kormányfő. A terv megvalósításához - a PHARE- keretekből - az Európai Unió is hozzájárul mintegy 5 millió ECU-vel, azaz a költségeknek mintegy 50 százalékával. Kö­nözsy László szerint a kivitele­zési munkálatok 2000 elején kezdődhetnek meg, s jó esetben már ugyanannak az évnek a vé­gén, de legkésőbb 2001 elején be is fejeződhetnek. A város első embere azt is elmondta a sajtó tudósítójának, hogy jelenleg a talajmechanikai és pillérstatikai vizsgálatokat végzik a szakem­berek. A nemzetközi tendert várhatóan szeptemberre írják ki. Mi mindkettőt biztosítjuk mert az AB új termékcsaládja egyesíti a hosszú távú megtakarítás és az életbiztosítás minden előnyös tulajdonságát. Önnek nem kell feltétlenül értenie a befekte­tésekhez, nem kell figyelemmel kísérnie a gazdasági híreket. Szakembereink a befekte­tési kombinációk széles választékát alakították ki, amelyből szabadon választhat. Ha 3 így — amellett, hogy nagy biztonságot nyújtó életbiztosításunkra is számíthat — külön idő- és energiabefektetés nélkül már kisebb megtaka­rításokkal is élvezheti a szakértői befektetések előnyeit. biztonság - akkor Kérdéseit várjuk az ingyenesen hívható ÁB információs vonalon: 06/80-204-204 Mérséklődik a növekedés Az év első két hónapjában erő­teljesen mérséklődött a gazda­sági növekedés, aminek főként a külföldi kereslet lassúbb bővü­lése volt az oka a GKI Gazda­ságkutató Rt. és az ABN- AMRO Bank közösen készített elemzése szerint. A szakértők rámutatnak: a kereslet dinami­kusan növekedett, ám rendkívül magas volt az államháztartás hi­ánya, és a tavalyinál jelentősebb volt a külkereskedelmi mérleg deficitje is. A közeljövőben az elemzők szerint kisebb egyen­súlyjavító kormányzati lépések várhatók. A balkáni katonai konfliktus főként az ország le­hetőségeinek szűkülésén, vala­mint az új külföldi tőkebefekte­tések csökkenésén keresztül érezteti majd hatását. Az ipari és építőipari termelés növekedé­sének üteme februárban 5,3, il­letve 3 százalékra csökkent. Az éves növekedési ütem mindkét ágazatban a tavalyinál lényege­sen alacsonyabb, 7 százalék kö­rüli lesz. Az export emelkedése az év első két hónapjában sze­rény volt, 4,4 százalékot tett ki. Az import emelkedése is lassult, 6,1 százalékos volt. Az éves külkereskedelmi mérleghiány várhatóan eléri majd a 3,5 milli­árd, a fizetési mérleg hiánya a 2,8 milliárd dollárt. A külföldi tőkebeáramlás pedig - az elem­zők véleménye szerint - jó eset­ben is csak szerény mértékben haladja meg a tavalyi szintet. A keresetek növekedési üteme szintén csökkenő tendenciájú. A bruttó keresetek januárban 19,6 százalékkal, februárban 13,3 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel koráb­ban. Az év egészére vetítve a szakemberek véleménye az, hogy a nominálbérek emelke­dése 14,5 százalékos, a reálke­reseteké pedig mintegy 4 száza­lékos lehet. A nominális jövede­lememelkedés ellenére a háztar­tások megtakarítása a tavalyinál szerényebb volt a vizsgált idő­szakban. Az elemzők szerint a fogyasztói áremelkedések üteme hónapról hónapra lassul. Az év első felében további csökkenést jeleznek, az év má­sodik felében viszont hullámzás várható, és így az infláció éves átlaga 9 százalék körül lehet. Veszteségek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde első negyedévi teljesítményét iz­galmakkal, bizonytalansággal, a külföldi tőke ki- és bevándor­lásával, a tanácstalanságot jól tükröző jelentős mértékű árfo­lyam-ingadozással lehet jelle­mezni - olvasható a Pénzügy- kutató Rt. legfrissebb, a magyar gazdasági kilátásairól szóló ta­nulmányában. A kutatóintézet szerint 1999 első három hónap­ját a BUX dollárban számolva 23 százalékos, forintban 21,5 százalékos veszteséggel zárta, és ezzel az utolsó lett a tőzsdék között. A negatív teljesítmény hátterében a térség feszültségei állhatnak, ám az alapvető indo­kot legtöbben máshol keresik, hiszen a BUX „lefelé vándor­lása” időben megelőzi a jugo­szláviai hadműveletek kezde­tét, arról nem is beszélve, hogy a háború első napjaiban még emelkedett a BÉT indexe. A fejlett tőzsdék bizakodó hangu­lata elkerülte a BÉT-et, az első negyedévben az olykor fellán­goló optimizmus csak elvétve „ragadt át” a budapesti börzére, azaz a BUX elszakadni látszik a New York-i DJ-indextől, amivel hónapokkal ezelőtt még együtt mozgott - olvasható a tanulmányban. A magyar befektetők, akik a piaci forgalom mintegy 31 szá­zalékát adják, kisebb „vehe­menciával vetik bele magukat az üzletelésbe”, hiszen tavaly sorozatos veszteségeket kellett elkönyvelniük, és most emiatt jobban „remeg a kezük”. Mindez meglátszik a BÉT napi forgalmának jelentős csökke­nésén is, a külföldiek kivárnak. Bizalmukat nem könnyű visz- szaszerezni, csak „határozott kormányzati elképzelések és azok következetes megvalósí­tása hozhatja a trend megfordu­lását” - áll a jelentésben. A tanulmány szerint az év végéig sok alapvető tényezőnek kellene egyszerre jól alakulnia ahhoz, hogy a korábban jósolt 7000 pont körül zárhassa az évet a BÉT hivatalos indexe. Szükséges, hogy ne essen visz- sza jelentősen az ország főbb nyugat-európai kereskedelmi partnereinek gazdasági növe­kedése, ne törjön ki újabb pénzügyi vagy valutaválság a fejlődő térségben, és szülessen megoldás a koszovói háborúra. A szubjektív elemek közül el­sősorban a fizetési és költség- vetési mérleg helyzete lesz döntő az országkockázat kül­földi befektetők általi megítélé­sében. A társaságok nyeresé­gességének növekedési kilátá­sai is sokat nyomnak a latban. „Ha mindezek közül valame­lyik nem teljesül, a BUX 5000- 6000 pont között marad” - vé­lik a Pénzügykutató Rt. jelenté­sének készítői. Szalámi és libamáj Jó marketingtámogatással az eddiginél több kiváló minőségű magyar élelmiszer adható el Észak-Amerikában - hangoz­tatta Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter vasárnap újságírók előtt a Ferihegyi repülőtéren, hazaér­kezve kanadai és egyesült álla­mokbeli látogatásáról. A minisz­ter példaként említette, hogy a jelenleginél több Pick szalámit és libamájat lehetne az észak­amerikai piacra szállítani, s igény lenne a jó minőségű ma­gyar búzára is. A földművelés­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter kanadai megbeszélésein szó esett a vállalatközi kapcsolatok előmozdításáról. Torgyán Jó­zsef ezzel összefüggésben je­lezte: lehetőséget lát a kanadai víztisztítási és hulladékfeldol­gozási technológiák magyaror­szági elterjesztésére. Emellett olyan diákcsereprogramok is megvalósíthatók, amelynek ke­retében magyar diákok tanul­mányozhatják a kanadai mező­gazdaság különböző ágazatai­ban elért eredményeket. A mi­niszter a továbbiakban beszá­molt arról; hogy az Amerikai Egyesült Államokban tett láto­gatásakor szándéknyilatkozatot írt alá a kétoldalú agrárkereske­delem és együttműködés széles körű fejlesztésének lehetőségei­ről. Tárgyalásaiból azt szűrte le, hogy az Egyesült Államokban szintén lenne kereslet a magyar Pick szalámira és a libamájra. Igény mutatkozik továbbá a tu­dományos együttműködés fej­lesztésére. Felvetődött a kóser élelmiszer-ipari termékek terü­letén való vállalatközi együtt­működés lehetősége is. Szakmai tárgyalásain túl a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter Washingtonban megbeszé­lést folytatott az amerikai kor­mányzat és a kongresszus vezető tisztségviselőivel is. Ennek so­rán tárgyalópartnerei elismeré­süket fejezték ki, amiért Ma­gyarország pontosan teljesíti NATO-kötelezettségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents