Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-07 / 105. szám
4. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - KARDIOLÓGUSOK II 1999. MÁJUS 7., PÉNTEK M indannyian szeretnénk egészségesek lenni. A betegség ugyanis a test szenvedése mellett ezer más bajjal is jár. Egészségesnek maradni azonban korántsem könnyű feladat. Még nehezebb betegen eligazodni a hazai egészségügy útvesztőjében. A lapunkban e héten másodszor jelentkező, új egészségügyi sorozat azzal a céllal készül, hogy segítséget, hasznos, közérthető információt adjon betegeknek és egészségeseknek egyaránt. Szándékaink szerint a Bács-Kiskun megyében legtöbb embert érintő betegségcsoportok szerint mutatjuk be a megye hat kórházának gyógyító osztályait és orvosait. Mivel a megbetegedési statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, elsőként a megye belgyógyászait mutatjuk be. Ma a bajai, a kiskunfélegyházi és a kalocsai kórház szívgyógyász szakembereit ismerhetik meg. Féken tartott infarktus Dr. Balázs Mihály az I-es számú belgyógyászati osztály vezető főorvosa. Pécsett szerzett orvosdoktori diplomát 1964- ben, ezt követően 1976-ig a POTE I-es belgyógyászati klinikáján dolgozott. 1976-ban került a Bajai Kórházba. A 70 betegággyal rendelkező osztályon 4 ágy áll a koronáriaőrző- ben a heveny szív- és érrendszeri betegek ellátására (koszorúérgörcs, szívinfarktusveszélyes szívritmuszavarok kezelésére) 16 ágy pedig azon szívbetegek ellátására, akik már a koronáriaőrzőben a betegség heveny szakaszán túljutottak. 50 ágy az egyéb belgyógyászati betegségben szenvedők ellátására szolgál. Tíz orvos és 27 szakképzett ápoló látja el az osztályt, a járóbe- teg-szakrendelést, a trombem- bóliás ambulanciát és a belgyógyászati szakrendelést. A koronáriaőrzőben van meg annak a gyógyszeres kezelésnek a lehetősége (strep- tase infúzió), amellyel a kialakult szívinfarktus nagyságát lényegesen csökkenteni lehet. Az időben érkező betegnél ugyanis a szívkoszorúeret elzáró vérrög ezzel a kezeléssel Dr. Balázs Mihály részlegesen vagy teljesen feloldható. Ennek a kezelésnek annál jobb a hatásfoka, minél korábban kerül a beteg a koronáriaőrzőbe (kritérium, hogy ez a kezelés a fájdalom kezdetét követően 6 órán belül történjen). Ehhez nagyon szervezett, összehangolt munkára van szükség, és ebben jelentős szerepet játszik a beteg (és családja) gyors kezdeményezése, a háziorvos intézkedése, illetve az idejekorán történő betegszállítás. Kalocsai szívgyógyászát Dr. Piros Györgyi Kalocsa és a környező települések szívbetegeinek ezentúl nem kell majd messzire utazniuk, ha vizsgálatra szorulnak. A nemrég részben felújított kórház belgyógyászati osztályán márciustól a szív- és érrendszeri bajokat is tudják orvosolni. Erre korábban sem a járó-, sem pedig a fekvőbeteg-ellátásban nem volt lehetőség. Pedig a kórház területén a 70-80 ezer beteg 60 százaléka szorul a kardiológiára. Dr. Piros Györgyi lett az új osztályvezető főorvos. Az orvosnő Szegeden diplomázott 1982-ben, ’88-ban belgyógyász-, 1991-ben pedig kardiológiai szakvizsgát tett, és ez év elejéig a SOTE il-es számú belgyógyászati klinikáján dolgozott. Sok kalocsai beutaltat gyógyított már Szegeden. Az egységes belgyógyászati osztályon 100 kórházi ágy közül 50 van fenntartva a szívbetegeknek. Négyágyas koroná- riaegység is működik, és az új műtőblokk keretében, a korszerű műszerekkel ellátott intenzív osztályon is van hely a betegek számára. A műtétek és a testbe való behatolás más formái kivételével valamennyi beavatkozást, diagnosztizálást, gyógyszeres kezelést, gondozást el tudnak látni. Két hónap alatt az ambuláns betegek száma már a napi 30 körül van. Hamarosan szükség lesz egy kizárólag szívechókészülékre, hiszen a meglévő univerzális berendezés rendkívül le van terhelve. Vigyázat, szívinfarktus! A szívinfarktus nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, így természetesen megelőzhető. Vannak olyan korai jelel, amelyek figyelmeztethetik a betegeket: azonnal forduljanak orvoshoz. A szívinfarktus korai figyelmeztető jelei: 1. Fájdalom a mellkas közepén, a szegycsont táján vagy az egész mellkasban. 2. A fájdalom kisugározhat egyik vagy mindkét karba, esetleg a nyakba, az állba egyik vagy mindkét oldalon. 3. A fájdalom jelentkezhet a has felső részében, a gyomor tájékán vagy az alsó mellkasban, de a hátfájdalom is lehet a szívinfarktus egyetlen jele. A fájdalmat hányinger és hányás kíséri. 4. A fenti tünetek kombinálódhatnak. 5. A fájdalom időtartama változik néhány perctől néhány óráig. 6. A fájdalom ismétlődhet perceken, órákon, napokon át. Öt nap a bajai kórházban Dr. Nyirati Gábor a Il-es számú belgyógyászati osztály főorvosa, 1980-ban doktorált, 6 évvel később szakvizsgázott, azóta dolgozik szülővárosa ütemesen fejlődő kórházának belgyógyászatán (a volt sürgősségi betegellátó osztályon). Baján a belgyógyászatok közötti területi megosztás szerint itt fogadják a Bácsalmás térségéből és a város öt körzetéből érkező, évente mintegy 2.500 embert. Kiemelten itt gyógyítják a cukor- és érrendszeri panaszokkal beutalt betegeket.- Az osztály 40 betegággyal rendelkezik, hét orvos és húsz szakdolgozó a legkorszerűbb műszereket alkalmazza a gyógyítás során. Idén az új orvosi műszereknek köszönhetően négy ágyat különítettek el a rendkívül súlyos (például átmenetileg lélegeztetése szoruló) betegek számára. Az ápoláMire jó az új szívteszt? Dr. Sziegl Zsuzsanna bajai születésű belgyógyász, 1986-ban doktorált Szegeden. Kezdetben az I-es belgyógyászaton szerzett tapasztalatot, majd 1993-ban szakvizsgázott. Jelenleg szív- gyógyászati szakvizsgájára készül, de már 1995 óta a kardiológián dolgozik. Az osztályon igyekeznek a legkorszerűbb diagnosztikai módszereket meghonosítani és alkalmazni. Rendkívül gyorsan, pontos leletekkel távozik tőlük a beutalt beteg. A szakrendelő mégis túlterhelt, hiszen sok a szívbeteg Baja vonzáskörzetében. A hagyományos, terheléses diagnosztikai módszereket már az idén egy új DST stressz echó- teszttel (gyógyszeres terheléssel) egészítik ki. A minden részletre kiterjedő kórkép alapján, megfelelő gondozás mellett jelentősen csökkenthető a szívbetegségek súlyosbodása. Tavaly Dr. Nyirati Gábor si idő a korszerű diagnosztikai módszereknek, a felszereltségnek, de legfőképp a szervezettségnek köszönhetően a korábbi 10-ről mára 5-6 napra csökkent. Dr. Sziegl Zsuzsanna például a 82 szívérfestés közül 52 szorult műtétre. A belgyógyászati szakrendelést a betegek háziorvosi beutalóval, illetve sürgős esetben anélkül kereshetik fel. Ábránkon a szív legfontosabb részei láthatók: 1. felső fő visszér, 2. felszálló főverőér, 3. tüdőverőér, 4. bal pitvar, 5. nagy szívvisszér, 6. bal szívkoszorú-verőér (bal elülső leszálló ága), 7. szívkoszorú-verőér (a vér- átáramlás csökkenésének helye), 8. szívizominfarktus (elhalt izomterület), 9. bal kamra, 10. alsó fő visszór, 11. jobb pitvar, 12. jobb szívkoszorú-verőér. A szívbetegek rehabilitációja Legfontosabb a megelőzés Dr. Tüske Magdolna főorvos 1947-ben született Baján. 1973- ban doktorált Szegeden, 5 évvel később Baján lett szívgyógyász szakorvos. Különösen a szívizom- és szívbillentyű-betegségek, elváltozások, az oxigénhiány tárgykörében képezte magát tovább. Főként a fővárosi, a pécsi, a szegedi és a zalaegerszegi szívsebészettel áll szoros kapcsolatban. Ha szükség van rá, ezekbe a központokba utalja betegeit. Az osztályon új szemlélet a megelőzés. A szakorvosok célja az, hogy a beteg ne szoruljon műtétre, hanem a saját lábán távozzon. Az első szívérgörcs után minden olyan vizsgálatot el tudnak végezi (ultrahang, szívérfestés, terhelések), ami eldönti, hogy műtétre, értágításra, ritmusszabályzó felhelyezésére vagy más beavatkozáson Tüske Magdolna ra van szükség. Műszerezettség szempontjából országos szinten elöl jár, európai szinten pedig a középmezőnyben helyezkedik el az osztály. Gondozás évtizedeken át Műszeres szíwizsgálat Dr. Nyúzó Bálint A kiskunfélegyházi kórház belgyógyászati osztályán lévő kardiológiai (szívgyógyászati) részleg vezető főorvosa. Belgyógyász szakvizsgája mellé 1988-ban kardiológiából, majd pedig 1997-ben kardiológiai rehabilitációból szerzett szakvizsgát. Fő érdeklődési területe a szívbetegek rehabilitációja, gondozása. A megyében az általa vezetett részleg az egyetlen, ahol szívbetegek rehabilitációjával foglalkoznak. Dr. Nyúzó Bálint a téma hazánkban és külföldön is elismert szakembere. Az országban egyedülálló módon szervezték meg a szívbetegek ambuláns (kórházi bent fekvést nem igénylő) rehabilitációját. A 95 ágyas belgyógyászati osztályon - melynek vezető főorvosa dr. Tóth Sándor kórházigazgató - hatágyas koro- náriaőrző, húsz kardiológiai ágy és 12 ágyas kardiovasz- kuláris rehabilitációs részleg van. Dr. Marschalek György 1959 óta dolgozik a kiskunfélegyházi kórház belgyógyászati osztályán, 1997-ig osztályvezető-helyettes főorvosként. Jelenleg a kórház krónikus belgyógyászati osztályát vezeti, és évtizedek óta a kardiológiai szakrendelés vezetője. Sorozatunk következő, jövő pénteki számában a kiskunhalasi kórház kardiológus szakorvosait mutatjuk be, és közöljük a megye hat kórházában dolgozó valamennyi belgyógyász szakorvos nevét. Várjuk észrevételeiket, hozzászólásukat! Dr. Perlaki Pál 1979 óta dolgozik a kiskunfélegyházi kórház belgyógyászati osztályán. 1985-ben belgyógyászatból, 1990-ben kardiológiából szakvizsgázott. Az általános belgyógyászati és szív- gyógyászati tevékenység mellett kiemelt szakterülete a szív-diagnosztikai vizsgálatok (EKG, szívultrahang, Holter stb.) végzése. A belgyógyászati osztályra háziorvosi beutalóval, illetve sürgősséggel kerülhetnek a betegek. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter. Munkatárs: Király László A fotókat Király László és Gulyás Sándor készítette.
