Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-06 / 104. szám

1999. május 6., csütörtök 5. oldal Hazai tükör - Világtükör Az amerikai elnök már a háború utáni időkre gondol A szerbeknek ki kell vonulniuk Két amerikai pilóta a NATO első halálos áldozata A NATO könyörtelenül foly­tatja a csapásmérést mindaddig, amíg Szlobodan Milosevic el­nök meg nem hátrál - mondta az amerikai elnök a Rajna-Pfalz tartománybeli városban. A szerb kivonulás után a ko­szovói albánok visszatérhet­nek otthonukba. Biztonságukra nemzetközi haderőnek kell fel­ügyelnie, amelynek magvát a NATO fogja képezni. Ugyan­akkor remélhetőleg számos más ország is szerepet vállal e kontingensben, amelynek fel­adata a béke védelmezése lesz Koszovóban - tette hozzá Clin­ton. Az elnök leszögezte: a há­ború nem a szerb nép, hanem az etnikai tisztogatás, az elűzés, a tömeges gyilkosságok, a val­lási alapú gyűlölet ellen folyik. Koszovói küldetésünk célja egyáltalán nem a területhódítás vagy az Egyesült Államok fennhatóságának kiterjesztése. Ennél sokkal fontosabb dolog­ról van szó: arról, hogy olyan világot hozzunk létre, amely­ben nem lehetséges ártatlan emberek elnyomása, elűzése és legyilkolása csak azért, mert vállalják vallási és etnikai örökségüket - hangoztatta Clinton. Bili Clinton arra kérte Wil­liam Cohen védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg a szövetsé­ges csapatok által fogva tartott két jugoszláv hadifogoly hely­zetét - közölte szerdán a wa­shingtoni Fehér Ház egyik szó­vivője. Cohen a kérés nyomán azt közölte, hogy várakozásai szerint hamarosan javaslatot tesznek a foglyok szabadon en­gedésére, A szóvivő nem nyi­latkozott azzal kapcsolatban, van-e összefüggés a múlt hét végén szabadon engedett ame­rikai hadifoglyok ügye és a mostani felkérés között. Moszkva és Washington kezdi jobban megérteni egymást a ko­szovói probléma tekintetében - hangsúlyozta Viktor Csemomir- gyin orosz balkáni különmegbí­zott, aki szerdán tért vissza az orosz fővárosba az Egyesült Ál­lamokból, s telefonon azonnal tá­jékoztatta Borisz Jelcin orosz ál­lamfőt Washingtonban és New Yorkban folytatott megbeszélé­seiről. Csemomirgyin szavai sze­rint a Kreml kezdeményezései is napirenden vannak Bili Clinton amerikai elnök európai tárgyalá­sain, illetve a fejlett ipari orszá­gok és Oroszország csütörtökön Bonnban kezdődő külügymi­niszteri értekezletén, amelyen Igor Ivanov külügyminiszter képviseli Moszkvát. A washing­toni védelmi minisztérium szer­dai bejelentése szerint egy ame­rikai Apache helikopter gyakor­latozás közben hajnali fél 2 táj­ban, Tiranától mintegy 75 kilo­méterre északnyugatra lezuhant. A stuttgarti parancsnokság kö­zölte: az egyelőre tisztázatlan ok miatt szerencsétlenül járt heli­kopter mindkét pilótája életét vesztette. A mérsékelt koszovói albánok vezetője, Ibrahim Ru­góvá Rómába érkezett, az olasz kormány vendégeként-jelentet- ték be hivatalosan az olasz fővá­rosban. Rugóvá szerda délutáni megérkezéséről tájékoztatták a NATO-t, az Egyesült Államokat és az EU-t-is —közölték. Németországban állomásozó amerikai katonák előtt mondott, szerdai beszédében Bili Clinton a Jugoszlávia elleni légitáma­dások fokozását helyezte kilátásba. Az amerikai elnök a Spangdahlemben telepített 52. légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjaik előtt kifejtette: a szerb erőknek mindenképpen el kell hagyniuk Koszovót. Clinton a fegyvereket is megszemlélte. fotó: feb/reuters Az Apache helikopter gyakorlat közben, FOTÓ: FEB/REUTERS Belgrádban csend honol Milosevic magyar katonákat is fogadna Koszovóban Szokatlan csend honol Belgrád utcáin; a NATO több mint negy­ven napja tartó légicsapásai bi­zony nem múltak el nyomtalanul a jugoszláv hétköznapok felett. A máskor oly élénk bevásárló­utca, a Knez-Mihajlova üzletei is arról tanúskodnak, hogy csak kevés helyen folyik normális medrében az élet. Á Köztársaság tér felől harsogó zene ellenére is, ahol naponta tartanak tiltakozó koncerteket, ijedtség és rémület türköződik a szótlanul elsiető já­rókelők arcán - jelenti helyszíni beszámolójában az APA osztrák hírügynökség. Az „ellenséges” országok kul- túrintézeteinek siralmas látvá­nyán sem ütközik meg senki, me­lyeket még a NATO-támadások kezdetekor rongált meg a felbő­szült lakosság. Leszakadt fűtő­testek, üres könyvespolcok, trá­gár szavakkal összefirkált falak - a jugoszláv járókelők számára hozzátartoznak a mindennapok szomorúságához. „Mennyi ideig tart még ez a helyzet ?” Ez a leggyakrabban hallható kérdés baráti körökben. Az első napok harci kedvéből bi­zony nem sok maradt. A kor­mányhoz hű körök, amelyek egy erőteljesebb orosz támogatásra számítottak, Slobodan Milose- victől várják a választ. Ez idáig mindhiába. A Knez Mihajlova utcán tétován álldogáló, terep­színű ruhát viselő fiatal katona vállát sem veregeti már meg bá­torítóan senki. Különös, hogy he­tekkel ezelőtt még sokkal több kortársa tűnt fel a tömegben. Le­het, hogy az egyre fenyegetőbb behívások miatt nem látni őket? Slobodan Milosevic jugoszláv elnök olyan javaslaton dolgozik, amely lehetővé tenné könnyű fegyverzetű ENSZ-békefenn- tartó erő koszovói jelenlétét - olvasható a Financial Times teg­napi számában. A lap meg nem nevezett belgrádi kormányfor­rásokra hivatkozva azt írta, hogy az ENSZ által vezetett erőkben nagy létszámú orosz alakulat szolgálna. A koszovói bevetés­ben szerepet kapnának továb­bá olyan NATO-országok, ame­lyek nem vettek részt a Jugo­szlávia elleni légitámadások­ban, így Csehország, Görögor­szág Magyarország, Lengyelor­szág és Portugália. A lap elem­zése szerint ez a Milosevic-ja- vaslat előrelépés lenne a konf­liktus megoldásában; a jugo­szláv elnök ugyanis eddig min­den olyan lehetőséget elutasí­tott, amelyben NATO országok katonái rendfenntartó szerepet töltenének be. Milosevic mindamellett ezzel még messze nem tesz eleget a NATO nemzetközi katonai erő jelenlétére vonatkozó követelé­sének. A NATO valószínűleg ugyancsak visszautasítja Milo- sevicnek minden olyan kísérle­tét, amellyel igyekszik elérni, hogy ő határozza meg a nemzet- kői erő összetételét. A Financial Times szerint Milosevic tart a jugoszláv hadsereg lázadásától. A hadsereg ugyanis a légicsapá­sok ellenére sem hajlandó en­gedni a NATO követeléseinek. Jaj a borpancsolóknak! Összeírás, nyilvántartás a mezőgazdaságban A szervezett bűnözés elleni törvényt hatpárti egyeztetés és átdolgozás után ismét a parlament elé terjesztette a kormány. Mivel a szocialis­ták jelezték, hogy készek az elfogadására, esély van arra, hogy a kétharmados többséget igénylő törvény­helyek is megkapják a kellő számú szavazatot. Az SZDSZ továbbra is úgy vélte, hogy a nyomozóható­ságok túl sok jogosítványt kapnak, amely talán jó a bű­nözők ellen, de sérti az ál­lampolgárok jogait, és visz- szaélésekre is lehetőséget ad. Az Országgyűlés elfogadta az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényt. E szerint a 2000. március 31-i helyzetet rögzítve összeírnak minden regisztrált mezőgaz­dasági termelőt és minden olyan mezőgazdasági tevé­kenységet folytató háztartást, ahol legalább 1500 négyzet- méter az összes termőterület, illetve legalább 500 négy­zetméter a gyümölcsös vagy szőlő, esetleg van egy na­gyobb haszonállat, vagy több van 50 tyúknál, 25 házinyúl­nál, 5 méhcsaládnál. Az ösz- szeírást a Központi Statiszti­kai Hivatal végzi el, a gyűj­tött adatok kizárólag statisz­tikai célra használhatók. A termőföldről szóló tör­vény módosításával elren­delte a parlament, hogy a földhivatalok a jövő év elejé­től vezessenek önálló nyil­vántartást a földek használa­táról. Aki egy hektárt megha­ladó termőföldet szerződés alapján vagy bármilyen más jogcímen használ, az köteles ezt nyilvántartásba vétetni. A 2000 előtt megkötött szerző­dések bejelentési határideje 2000. március 31. A jövő év­től csak az kaphat költségve­tési támogatást, akinek föld- használatát nyilvántartja a Földhivatal. Ellenszavazat és tartózko­dás nélkül - közfelkiáltással - fogadták el a képviselők a bor­törvény módosítását, amelytől a borhamisítás jelentős vissza­szorulását várják. Brit kommandós tűnt el egy koszovói bevetésen Koszovóban, a frontvonal szerb oldalán 10 nappal ez­előtt eltűnt a brit Különleges Légi Szolgálatok (SAS) elne­vezésű kommandóezred egyik katonája. Minderről a TTU-Europe fran­cia heti hírlevél számolt be teg­nap, amely védelmi témákkal foglalkozik, és általában biztos értesülései vannak. A hírlevél szerint a brit és az amerikai különleges alakulatok katonái először március 20-án éjszaka hatoltak be Koszovó­ba, öt nappal az előtt, hogy a NATO elindította jugoszlável- lenes légitámadás-sorozatát. A TTU-Europe brit hírforrásra hivatkozott, de azt nem írta meg, hogy a brit katona milyen akcióban tűnt el, és azt sem, hogy meghalt-e, vagy foglyul ejtették. Arról azonban beszá­molt a hírlevél, hogy a NATO különleges alakulatainak Ko­szovóban első feladata volt például a hosszú távra szóló felderítés, valamint a NATO- gépek szerb délpontokra vezér­lése. Az amerikai és a fran­cia kommandósok úgy vezetik célra a NATO-gépeket, hogy lézersugarat irányítanak a tá­madandó létesítményre - írta a lap, amely szerint dán, német és olasz különleges alakulato­kat is mozgósítottak koszovói szolgálatra, de azt nem közölte, hogy ezek is részt vesznek-e már „éles” bevetéseken. Parlamenti vita Tiszaug csatlakozásáról A Tiszaug község Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéből Bács- Kiskun megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját kezd­ték meg tegnap a Parlamentben. Farkas Imre (MSZP) indít­ványozta: ne történjen meg a változtatás. Hangsúlyozta: tu­domása szerint a község pol­gármesterét érzelmi okok moti­válták a csatlakozás kérésekor. - A megyehatárokon lévő te­lepülések tömegesen fognak a szomszédos megyékhez csatla­kozni, ha érdekeik úgy kíván­ják, amennyiben az Országgyű­lés minden csatlakozási szán­dékot támogat - mondta. A hozzászólást követően az elnöklő Szili Katalin a részletes vitát lezárta. Martonyi János ünnepi beszéde Londonban A határok nélküli Európáért Egy nappal az Európa Ta­nács megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Bu­dapesten megrendezendő tanácskozás előtt a 41 tagor­szág képviselőinek részvéte­lével szerdán Londonban ünnepséget rendeztek. Ha­zánkat Martonyi János ma­gyar külügyminiszter, a ta­nács miniszteri bizottsága soros elnöke képviselte. Az évfordulós ünnepségen részt vett II. Erzsébet brit ki­rálynő is. Martonyi János so­ros elnökként mondott válasz­beszédet az uralkodó pohárkö­szöntőjére. A budapesti diplomácia vezetője olyan szervezetre emelte poharát, amely az em­beri és kisebbségi jogok felett őrködik, magában hordozza és gondosan ápolja az alapító egykori francia külügyminisz­ter, Robert Schuman gondola­tát a határok nélküli Európá­ról, s amely a kontinens legré­gebbi integrációs szervezete­ként az Európai Unió előfutá­rának tekinthető. Beszédében a magyar kül­ügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország szempontjából különösen szerencsés idő­pontban esik egybe az évfor­duló és a soros elnökség, hi­szen tíz esztendővel ezelőtt épp hazánk volt a régió - az úgynevezett „béketábor” - or­szágai közül az első, amellyel az Európa Tanács megkezdte az érdemi tárgyalásokat, s nem sokkal később teljesen egyenjogú tagként a soraiba fogadta. A külügyminiszter külön hangsúllyal szólt a földrészün­ket fenyegető legújabb kihívá­sokról. Miközben ugyanis a közelmúltban negyvenegyedik tagállamként Grúzia nyert fel­vételt a szervezetbe, fél esz­tendővel ezelőtt, a görög kül­ügyminisztertől átvéve a so­ros elnökséget még a legtöbb országban - köztük hazánkban is - szinte egyöntetű volt a vé­lemény, hogy következőként Bosznia nyer bebocsátást a „klubba”. Közben azonban olyan események történtek Európának azon a vidékén, amelyekjócskán késleltetik ezt az aktust. Egymillió hektárnyi földterületet kell másképpen hasznosítani Az EU-csatlakozásnak ára is lehet Az európai uniós szabályozás átvétele ronthatja hazánk ter­mészeti értékeinek megőrzési lehetőségét. Ezért a WWF (Világ Természetvédelmi Alap) magyarországi képviselete több pontból álló ajánlást készített a unióhoz történő csatla­kozással kapcsolatban - tudtuk meg a szervezet vezetőjétől. Haraszthy László elmondta, hogy Magyarország a harma­dik legnagyobb tájátalakulás előtt áll. Az első a több ezer évvel ezelőtt kezdődött és a század elejéig tartó erdőirtás volt, a második a múlt századi folyószabályozás, a harmadik pedig a csatlakozáskor követ­kezhet be: az Európai Unió feltételeinek eleget téve hoz­závetőlegesen egymillió hek­tárnyi földterületen kell majd más hasznosítási módot találni. Az átalakítandó területek kiválasztása nem kis felelős­séggel jár. A gazdasági ténye­zők mellett mindenképpen fi­gyelembe kell venni azt is, hogy hol, milyen természeti értékek szűnhetnek meg. Nem lenne szerencsés például, ha a természeti értékekben gazdag legelők és kaszálók alakulná­nak át faültetvényekké. így ugyanis egy európai léptékben is egyedülálló sajátosság, az Alföld természeti képe szűnne meg, márpedig ez nemcsak turisztikai vonzerő, hanem az ott honos állatok élettere is. Haraszthy szerint ha a tíz­húsz évvel ezelőtti állomány­ban maximálnák a legelő álla­tok számát, a mezőgazdaság­nak maradna növekedési le­hetősége. Ezzel biztosítani le­hetne a kaszálók és legelők fennmaradását is. Ilyen és eh­hez hasonló ajánlásokat tar­talmaz a WWF tegnap ismer­tetett tanulmánya, amelyet el­sősorban a hazánk csatlako­zási tárgyalásaiban részt ve­vőknek és a brüsszeli döntés­hozóknak szánnak. A csatlakozáskor úgy kell majd érvelnünk, hogy az egy­aránt szolgálja mind az .unióba való belépésünket, mind ter­mészeti értékeink megőrzését - mondta a WWF képvisele­tének vezetője. (haszon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents