Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-31 / 124. szám

4. oldal Háborús Krízis 1999. május 31., hétfő A világ kétkedéssel fogadja Csernomirgyin küldetésének eredményeit Brüsszel nem hisz Belgrádnak A tűzszünet feltételei Koszovó határsávjába olyan NATO-tagországok békefenn­tartó csapatai érkeznének, ame­lyek közvetlenül nem vettek rész a légicsapásokban, s a ha­tárőrizetet erősítenék meg, sza­vatolva a stabilitást a térségben. Koszovó további körzeteibe pedig semleges országok kül- denének csapatkontingenseket - köztük Oroszország és más FAK-tagállamok amelyek szavatolnák a menekültek biz­tonságos visszatérését. A békehadműveletek általá­nos irányítása az ENSZ Bizton­sági Tanácsának feladata lenne, s a békefenntartó erők parancs­noka semleges ország képvise­lője lenne, míg a vezérkari fő­nök egy olyan NATO-ország képviselője, amely nem vett részt a Jugoszlávia elleni agresszióban. Moszkvai források szerint Belgrád elfogadta az orosz bé­ketervet, s kész „bizonyos to­Vasárnap napközben is folytatódtak a bombázások fogadja a nemzetközi közösség öt követelését, és eleget is tesz azoknak. Jamie Shea szóvivő ezt a két feltételt említette meg a hadművelet leállításához. Tomado típusú brit vadász­gépek egész raját irányították át németországi bázisukról Kor­zika szigetére, hogy onnan ha­marabb elérjék a jugoszláviai célpontokat. Elítélték az ausztrálokat Franciaország és Németország az önállóbb európai védelmi képesség megteremtéséért lép fel, egyebek között a gyorsan Podgoricában saját hadseregért tüntettek fotók: feb/reuters vábbi engedményekre is”, így arra, hogy a koszovói csapatki­vonást a NATO és Oroszország repülőgépei ellenőrizzék, a ha- társávot kiszélesítsék, s a bé­keműveletek vezérkarában a bevethető európai hadtest létre­hozásának javaslatával - ebben állapodott meg Párizsban Jacques Chirac francia köztár­sasági elnök és Gerhard Schrö­der német kancellár. nekült 19 éves Verena Mustafa lett az idei „Miss Albania”. Erősödő békemozgalmak Amerikában felerősödtek a bombázásellenes hangok - írja munkatársunk a Los Angeles Times cikke alapján. Összefo­gott 18 szervezet, hogy össze­hangolt akcióikkal tiltakozza­nak a NATO jugoszláviai rom­bolása ellen. „Követeljük a NATO-bom- bázások leállítását” - nyilat­kozta szóvivőjük, miközben el­ismerte: a békemozgalmaknak sincs birtokukban olyan „cso­daformula”, amelynek segítsé­gével meg lehetne állítani Mi- losevicset a koszovói albán et­nikum megsemmisítésében. A békeszervezetek azt terve­zik, hogy Bili Clinton elnök minden lépését követve, folya­matosan demonstrálni fognak a bombázások ellen. Ezt a takti­kát igen hatásosan alkalmazták egykor, a hatvanas években. A vietnami háború ellen megállás nélkül tüntettek minden ameri­kai városban, ahol csak John­son akkori elnök megfordult. A Los Angeles Times utal arra a sajátos tényre, hogy há­rom évtizeddel ezelőtt még együtt menetelt velük Bili Clin­ton is. Róla köztudott, hogy egyetemistaként a vietnami há­ború egyik nem túlzottan mili- táns, mindenesetre „aktívan passzív” ellenzője volt. Utólag, az elnökválasztási kampány idején nemegyszer a fejére is olvasták ezt a vétkét. Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott pénteki belg­rádi tárgyalásai során orosz béketervet terjesztett elő, s a jugo­szláv fél teljes mértékben elfogadta e kezdeményezést. A volt orosz miniszterelnök jelentést tett Borisz Jelcin orosz államfő­nek belgrádi tárgyalásai eredményeiről. Az orosz béketerv lényege az, hogy a bombázások beszünte­tése és a koszovói jugoszláv csapatok, rendőri erők csökken­tése után az ENSZ égisze alatt kezdődjenek békeműveletek. A javaslat szerint a Jugoszlávia elleni csapásokban részt vevő NATO-tagországok csapatait Albánia és Macedónia területén telepítenék, s alapvető felada­tuk a konfliktus térségének le­zárása, annak megakadályozása lenne, hogy az úgynevezett Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg fegyveresei beszivárogjanak e területre. NATO irányítási rendszerének elemei is megjelenjenek. A NATO csak akkor állítja le légicsapásait Jugoszlávia ellen, ha Szlobodan Milosevics jugo­szláv államfő kivonta erőit Ko- szovóból, személyesen határo­zott nyilatkozatot tett, hogy el­Egy belgrádi bíróság szom­baton kémkedésben bűnösnek találta, ezért végrehajtandó bör­tönbüntetésre ítélte a CARE segélyszervezet két ausztrál tagját és egyik jugoszláv mun­katársukat. Steven Pratt 12 évet, Peter Wallace 4 évet, Branko Jelen 6 évet kapott. Újabb 250 olyan koszovói férfi jutott át szombaton Albá­niába, aki jugoszláv börtönből szabadult. Szín a szenvedésben: a Koszovóból Albániába me­Elkeserítő belgrádi hétköznapok Rég elmúlt a jugoszláv fővá­rosban az a hazafias felbuzdu­lás, amely a NATO-csapások kezdetén volt tapasztalható Belgrád rockzenétől hangos fő­terén - helyét átvette a ráébre- dés a háborús valóságra. A szö­vetséges légierő több mint hat­vannapos szakadatlan táma­dása után a háború egyre fáj- dalmabb; nemcsak azoknak, akik hozzátartozóikat gyászol­ják, vagy akiknek háza helyett romhalmaz található - írja Mi­lan Dragovic AFP-tudósító. Ál­landósultak az áramkimaradá­sok, egyre nehezebb üzem­anyaghoz jutni, akadozik a víz­ellátás. Nemcsak azok váltak munkanélkülivé, akiknek munkahelyét bombatámadás érte, hanem azok is, akik olyan üzemekben dolgoztak, ame­lyek a jugoszláv hatóságok sze­rint a NATO célpontjainak lis­táján szerepelhetnek. Miután megszűnt a pénzforgalom a ju­goszláv és a külföldi pénzinté­zetek között, sokan hiába vár­nak arra, hogy külföldön élő rokonaik ilyen úton támogat­hatnák őket. A két és fél millió belgrádi lakos nagy részének „étlapja” kenyérből, burgo­nyából és káposztából áll. Egyre több a guberáló, aki a fő­városban felgyülemlett sze­méthalmokból próbál valami­lyen élelemhez jutni. A jugoszláv főváros lakos­ságának egyötöde a NATO- csapások kezdete előtt is a lét­minimum határán tengődött, és huszonhét százalékuknak nem volt állandó munkája. Egyelőre nem lehet felmérni, mekkora károkat okoz a szövetséges lé­gierő ipari és infrastrukturális létesítmények ellen bevetett módszeres rombológépezete. A piacokon még hozzá lehet jutni friss gyümölcshöz és tej­termékekhez, igaz, ezt a „lu­xust” csak a tehetősebb belgrá­diak engedhetik meg maguk­nak. Cukrot és olajat már csak bizonyos mennyiségig lehet vásárolni, ugyanez a helyzet az üzemanyaggal is, amelyből ha­vonta maximum húsz litert vá­sárolhatnak a belgrádiak. Cigaretta csak a feketepia­con szerezhető. Csökken a gyógyszertárak tartalék® is, miután a legfontosabb gyógy­szereket a hadseregnek tartják fenn. Mennyi ideig tarthat még ez a helyzet? - kérdezik egyre gyakrabban a belgrádiak. „Milosevic nem adja meg magát, az oroszok tehetetlenek, az amerikaiak pedig a fejükbe vették, hogy teljesen megsem­misítenek bennünket - mondta egy belgrádi fiatalember. 150 ezer NATO-katona Koszovóba? Több brit lap, köztük a Sunday Telegraph, a The Sunday Times és a The Independent jelentette vasárnap, de a brit védelmi mi­nisztérium nyomban cáfolta, hogy az amerikai, a brit, a fran­cia, a német és az olasz védelmi miniszter csütörtöki titkos bonni találkozóján megvitatta egy 150 ezer fős szárazföldi haderő, benne ötvenezer brit ka­tona koszovói bevetésének lehe­tőségét. A minisztérium szóvivője el­ismerte, hogy létrejött a talál­kozó az amerikai, a brit, a fran­cia, a német és az olasz védelmi miniszter között, de cáfolta, hogy szó lett volna 150 ezres szárazföldi erő bevetéséről. Mint mondta, a miniszterek a Jugoszlávia elleni légi csapások erejének fokozásáról és a terve­zett nemzetközi békefenntartó erők létszámának 28 ezerről 45- 50 ezerre való növeléséről ta­nácskoztak, tehát arról, amiről a NATO már hivatalos döntést hozott. A Sunday Telegraph emlékeztetett arra is ezzel ösz- szefüggésben, hogy Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparacsnoka úgy vélekedett nemrégiben: 150 ezer fős szá­razföldi erőre lenne szükség, ha katonai erővel akarnák kiűzni a szerbeket Koszovóból. A brit kormány magas rangú tisztség- viselőjére hivatkozva a The Sunday Times arról is beszá­molt, hogy Nagy-Britannia több száz tartalékos behívására ké­szül. Orvosokról és ápolókról, illetve ápolónőkről van szó, akiket az értesülés szerint a Ko­szovóba küldendő nemzetközi békefentartó erők kötelékébe vonnának be, hogy segítsenek újjászervezni az orvosi ellátást a súlyos válságba került dél-szer­biai tartományban. Seselj: „Belgrád egy kicsit engedhet” Vojislav Seselj szerb ultranaci­onalista miniszterelnök-helyet­tes vasárnap jelezte, hogy Belg­rád „engedményre” hajlik a külföldi katonai alakulatok ko­szovói állomásoztatásának te­kintetében. A jagodinai televíziónak nyi­latkozva Seselj kifejtette: igaz, ez „bizonyos kockázattal” járna, mivel Jugoszlávia elvben ellenzi idegen csapatok állomá- soztatását területén. „Ha azon­ban ez lenne a háború befejezé­sének ára, akkor egy kicsit en­gedhetnénk” - mondta az APA jelentése szerint az ultranacio­nalista politikus. Seselj elvben „megengedhetetlennek” minő­sítette, hogy esetleg NATO­alakulatok állomásozzanak Ko­szovóban. Ez ugyanis - mondta - kapitulációval és Koszovó el­vesztésével érne fel. Mindamel­lett azt mondta, hogy a megol­dás alapját a G8-as államok terve, valamint Viktor Csemo- mirgyin balkáni orosz közvetítő legújabb javaslatai szolgáltat­hatnák. Német katona halálos balesete Vasárnap életét vesztette Albá­niában az első német katona - jelentette a német védelmi mi­nisztérium. A katona, aki egy Koszovóba tartó orvoscsoportot kísérő páncélos járműegység tagja volt, halálos balesetet szenve­dett: páncélos gépjárműve le­tért egy híd egysávos útjáról, és a folyópartra zuhant. A szeren­csétlenség következtében egy másik katona súlyos, egy pedig könnyebb sérüléseket szenve­dett. A bonni minisztérium beje­lentése szerint egyértelműen kizárható, hogy a szerencsét­lenséget valamilyen ellenséges akció idézte volna elő. Az APA emlékeztet arra, hogy jelenleg Albániában háromszáz német katona tartózkodik, akik huma­nitárius segítséget nyújtanak a Koszovóból érkező menekül­teknek, Macedóniában pedig a német hadsereg háromezer ka­tonája állomásozik. Rudolf Scharping német védelmi mi­niszter még szombaton bejelen­tette, hogy mindkét országba további kilencszáz német kato­nát fognak küldeni. Pokoli hangzavar az állatkertben A belgrádi állatkert állatai már fél órával a fővárost bombázó repülőgépek megjelenése előtt rákezdenek a világ legkülönö­sebb és talán legmegrázóbb „koncertjére”. Vük Bojovic, az állatkert igazgatója Colin Mclntyre- nek, a Reuters tudósítójának beszélt erről. Az állatok a NATO harci gépeinek feltű­nése előtt egyre idegesebbé válnak, és amikor megkezdő­dik a légitámadás, teljesen eszüket vesztik. A pávák rikol- toznak, a farkasok üvöltenek, a kutyák vonítanak, a csimpán­zok fékezhetetlen dühvei ráz­zák ketrecük rácsát. Bojovic elmondta, hogy az állatkert súlyos károkat szen­vedett a NATO bombatámadá­sai következtében. Az áram­szolgáltatás kimaradása miatt nem tudták biztosítani az inku­bátorban kezelt különleges fa­jok tojásainak további fejlődé­sét, így majd ezer új kis jöve­vénytől vonták meg az élet le­hetőségét. Az áram nélkül ma­radt hűtőkben felolvadt húso­kat csak a dögevők, így a hiénák táplálására tudták felhasználni. A lakosság a saját élélmiszer- készletéből ajánlott fel jelentős mennyiséget az állatok szá­mára, de számos húsevő bizony még így is diétára szorul. A vízhiány elsősorban a nagy vízigényű állatokat, így a vízilovakat sújtja legjobban. Némely állatnak csak szennye­zett vizet tudnak adni, mivel a közeli Duna és a Száva vize is vegyi és ipari szennyeződése­ket tartalmaz. Talán az éjszakai bombatámadások okozzák a legsúlyosabb károsodást az ál­latokban. Sok állat vemhessége utolsó szakaszában elveszti utódait; a madarak például ma­gukra hagyják fészkeikben to­jásaikat. Az egyik leghevesebb éjszakai támadás alatt, amikor az állatkerttől hatszáz méterre fekvő kaszárnyából nagy rob­banás hallatszott, sok állat megölte kicsinyét. Egy nőstény tigris végzett két-háromnapos kölykével, egy sas öt kicsinyét pusztította el, és egy bengáli tigris saját mancsát kezdte mar­cangolni. Az állatkert környé­kén egy fegyveres csoport őr­ködik; nem azért, hogy meg­védje az állatokat, hanem arra vár, hogy ha az állatkertet tá­madás érné, a kiszabaduló fe­nevadakat lelője. Háborús környezetszennyezés A NATO balkáni légi csapásai súlyos környezeti ártalmakkal fenyegetik egész Európát, s a szennyezés a Fekete-tengert is eléri - figyelmeztetett Borisz Alekszejev vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium ökológiai biztonsággal foglal­kozó osztályának vezetője. Az orosz környezetvédelmi szakértő szerint a NATO tervszerűen bombázza szét a vegyi veszélyeket rejtő jugo­szláviai létesítményeket, s így hatalmas területre szóródnak szét a mérgező anyagok, fő­ként a rendkívül veszélyes foszgén és kéksav. A mű­anyag égéstermékeiben emel­lett rengeteg dioxin található, amely eloszlik a levegőben, s az emberi szervezetbe jutva felhalmozódik. Az olajfinomí­tók szétbombázása nyomán keletkező szénvegyületek fel­hői elérik Romániát, Bulgá­riát, még Csehországot is. Az orosz tábornok hét végi nyilatkozatában nyugtalanító­nak tartotta azt is, hogy az amerikaiak Jugoszláviában ki­tűnő terepet találtak maguk­nak kiöregedett hadianyagok megsemmisítéséhez. Széles körben vetnek be olyan lősze­reket, amelyek alacsony kon­centrációjú uránt tartalmaznak - ez gyakorlatilag az atomipar hulladéka. A páncéltörő lő­szerek tartalmaznak ilyen uránmagot - főként páncélo­sok és erődítmények meg­semmisítésére használják e lövedékeket. A fémbe vagy betonba csapódó lövedék uránmagja felhevül, s részben elpárolog, részben uránoxiddá alakul át. Ez permet formájá­ban elég nagy területen terül­het szét. Az amerikaiak az Irak elleni háborúban is beve­tettek ilyen lőszereket, s en­nek következtében a harci cselekményekben részt vevő amerikai és brit katonák 20- 25 százaléka kapott külön­böző betegséget - emlékezte­tett Alekszejev. Az orosz vezérezredes sze­rint a szennyezésből kijut nemcsak Jugoszláviának, ha­nem a szomszédos országok­nak is, s „egy év múlva olyan helyzet állhat elő, hogy ma­guk az amerikaiak kezdenek arról beszélni, hogy a Dél-Eu- rópában előállított élelmiszer nem alkalmas emberi fo­gyasztásra”. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents