Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

4. oldal Háborús Kízis - Világtükör 1999. május 29., szombat Milosevic egyszerűen „postásnak” nevezte Csernomirgyint Légiriadó a tárgyalások idején A NATO a folyamatosan növekvő légiflottának és a tiszta ég­nek köszönhetően újabb széles körét bombázta csütörtökön a jugoszláviai célpontoknak. Minden gép sértetlenül visszatért - jelentette szokásos reggeli közleményében a NATO. 18 A-10-es repülőgépet telepítenek Taszárra Belgrádi puccs a megoldás A Helsingin Sanomat finn lap pénteki vezércikkében úgy véli: a hágai Nemzet­közi Törvényszék döntése a Milosevic elleni vádemelés­ről új erkölcsi alapot ad a NATO-nak a szárazföldi csapatok bevetésére, csök­kenti viszont a tárgyalásos rendezés esélyeit. Senkinek, aki követte a koszovói ese­ményeket, nem lehet kétsége Milosevics bűnössége felől - írja a lap. A hágai bírósá­got azonban Belgrád nem ismeri el, döntéseit semmi­be veszi. Diplomáciai szem­pontból a vádemelés rossz pillanatban történt. A békés rendezés érdekében kezdett tárgyalások még folyamat­ban vannak. A hágai döntés után felvetődik a kérdés: tarthatnak-e egyáltalán kap­csolatot a nyugati vezetők Miloseviccsel? Milosevic háborús bűnös és hivatalban lévő elnök egyszerre. Úgy tűnik, egy belgrádi puccs vagy a megszállás lehetne csak a megoldás. Az elsőnek nem látszanak jelei, a máso­dikra nem készülnek. Hangrobbanás Beremend felett Feltételezhető, hogy hangrob­banás történt csütörtökön dél­ben Beremend térségében, amely kisebb riadalmat okozott a környéken élők körében - kö­zölte a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője pénteken. Er­délyi Lajos dandártábornok el­mondta: a magyar előírások szerint katonai légijárművek­nek - kiképzési célból - csak 11 000 méter feletti tartomány­ban lehet átlépni a megköze­lítőleg 330 méter/másodperces hangsebességet. A főtiszt sze­rint azonban a légköri vagy az időjárási viszonyok miatt el­képzelhető, hogy a településen élők számára is hallható volt a robbanásszerű hang. Milosevic kitart a végsőkig? Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem enged a NATO nyomásának, és kitart a végső­kig - közölte Borislav Milose­vic, az elnök testvére, Jugo­szlávia moszkvai nagykövete. A diplomata pénteki moszk­vai sajtóértekezletén kijelen­tette: „Milosevic a végsőkig kitarthat, akár a haláláig is, mivel országa érdekeiért küzd, Jugoszlávia területét védi a szeparatistáktól és népét a ter­roristáktól”. Péntek kora délután ismét légi­riadót rendeltek el Belgrádban, egy esetleges újabb NATO-tá- madás veszélyére figyelmez­tetve a lakosságot - és a jugo­szláv fővárosban tárgyaló Vik­tor Csernomirgyint, valamint vendéglátóit. Ekkor már csak­nem három órája tartottak az orosz elnök balkáni külön- megbízottjának megbeszélései Szlobodan Milosevic elnökkel és más magas rangú jugoszláv vezetőkkel. A jugoszláv államfő, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádol, és ezért nemzetközi elfogatópa­rancsot adott ki ellene, egy nyi­latkozatában Csernomirgyint egyszerűen „postásnak” minő­sítette, aki minden változtatás Amikor világossá vált, hogy Szlobodan Milosevic gondokat okoz majd a Nyugatnak, az amerikai kémszolgálat ügynö­kei „alámerültek”. Nyelv- és helyismeretük alapján éppúgy beolvadnak a környezetbe, mint a CIA testvérintézményének, a brit MI6-nak az emberei. Mind az amerikaiak, mind a britek a céljaikat szolgáló mű­holdak segítségével tartják az összeköttetést a hazai főhadi­szállással, s küldik értesülései­ket. Munkájukban számíthat­nak a washingtoni és a londoni központok támogatására, ame­lyek a legkorszerűbb technikát alkalmazva figyelik a jugoszlá- vok hírforgalmát, és osztják meg értesüléseiket a helyszínen dolgozó munkatársaikkal. nélkül közvetíti neki a NATO követeléseit. Szabó János honvédelmi mi­niszter egynapos hivatalos lá­togatásra pénteken Németor­szágba utazott. Rudolf Schar­ping német védelmi miniszter vendégeként a NATO-tagor- szágok hadügyi tárcáinak veze­tői informális megbeszélésü­kön áttekintették az európai vé­delmi képességek fejlesztésé­nek lehetőségeit, valamint a délszláv helyzet időszerű kér­déseit. Megállapították: a konf­liktus kihat egész Európa biz­tonságára. A miniszterek ismételten felhívták a belgrádi vezetés fi­gyelmét, hogy a légicsapások leállításához mindenképpen tel­jesíteni kell a nemzetközi kö­A cheltanhami brit lehallgató központ szorosan együttmű­ködik az amerikai NSA-val: mindkét központban a szakem­berek ezrei figyelik a világot, benne most különösen mindazt, ami Jugoszláviában telefonon, az e-mail forgalomban és a leg­különbözőbb, más csatornákon lebonyolódik. Nem maradnak el a kémke­dési versenyben a franciák sem. Külföldi hírszerzésük, a DSGE emberei szintén ott vannak Belgrádban, Koszovóban, hogy első kézből tájékoztathassák kormányukat a fejleményekről a veszélyes tűzfészekben. A brit szakértő szerint a németek nemigen vannak jelen hírszer­zőikkel a belgrádi hadszíntéren, míg az oroszok és a kínaiak an­zösség öt feltételét, amely nél­kül lehetetlen a békés rendezés. Soros György magyar szüle­tésű amerikai üzletember és tu­dománypártoló mecénás csü­törtökön a washingtoni Johns Hopkins egyetemen mondott beszédében éles szavakkal ítélte el a Koszovóval kapcsola­tos amerikai stratégiát. Úgy vé­lekedett, hogy Amerika nem kényszerítheti bombázásokkal behódolásra az egész világot. A gazdag és befolyásos üz­letember egyetértett azzal, hogy a Nyugatnak joga volt kato­nailag fellépni Jugoszláviával szemben, de a megvalósítás mikéntje, annak következmé­nye éppen ellentétes az eredeti szándékokkal, hiszen a beavat­kozás nyomán Belgrád felgyor­sította az albánok kiűzését Ko- szovóból. Ugyanakkor kijelen­tette: nagy hiba volt, hogy Wa­shington kizárta a szárazföldi beavatkozást. nál inkább. Az előbbieknél a volt KGB kipróbált szakembe­reit vetik be, míg a kínaiak még a harcok kirobbanása előtt vagy 100 ügynöküket telepítették a jugoszláv fővárosba. Az már csak „hab a tortán”, hogy a nyugati szövetségesek egymást is figyelik. Különösen az ipari kémek szorgalmasak. A mobiltelefonokba, az elektro­nikus levelekbe is befészkelik magukat, csakhogy valami hasznosítható adatot, informá­ciót tudjanak meg a nagy gaz­dasági-tudományos vetélytárs féltve őrzött titkaiból. Németországban és az USA- ban a kínaiakra is panaszkod­nak az elhárítók. Peking hír­szerzőinek eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a minap nyilvánosságra hozott tény: sikerült megszerezniük az amerikai neutronbomba és a mobil atomfegyverek titkát is. A NATO kérésére a Magyar Köz­társaság kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a szövetség 18 A-10-es repülőgépet telepítsen Taszár repülőterére - közölte Er­délyi Lajos HM-szóvivő. A dan­dártábornok azt is elmondta, hogy a beleegyezést az Oszágy- gyűlés korábbi határozata alap­ján adták meg, amely a szövetség részére lehetővé teszi hazánk légterének és repülőtereinek használatát. A Ferihegyi repülő­téren jelenleg 16 darab KC-135- ös üzemanyag-szállító repülő­gép, Taszáron pedig 24 darab A víz-, a talaj- és a levegővizsgá­latok egyértelműen kimutatták, hogy nem érte szénhidrogén­szennyezés a Hortobágyot, mi­után térségében egy üzemanyag- töltő repülőgép szerdán mintegy 50 ezer liter kerozint engedett a le­vegőbe. Pádár István, a Tiszántúli Újabb hadműveleti rekordokra számíthat a közeli napokban a NATO, miután az időjárási előrejelzések szerint jövő pén­tekig csaknem megszakítás nél­kül kedvezőek lesznek a légkö­ri viszonyok Jugoszlávia térsé­F-18-as vadászgép és 3 darab A-10-es repülőgép állomásozik - ismertette a szóvivő. Arra a kér­désre, hogy az újonnan érkező A-10-esek milyen céllal indulnak majd Jugoszlávia felé, a szóvi­vő annyit mondott: ezek a repü­lőgépek a koszovói válság meg­oldását célzó NATO-erőfeszíté- sekben vesznek majd részt. Erdélyi Lajos a gépek érkezé­sének időpontjáról nem kívánt nyilatkozni, ezért csak annyit mondott, azok az elkövetkező napokban érkeznek meg Ta­szárra. Környezetvédelmi Felügyelőség (Tiköfe) mérőállomásának veze­tője pénteken délután elmondta: a Hortobágyi Nemzeti Park szak­embereivel közösen kijelölt pon­tokon, Nádudvar és Nagyiván tér­ségében, tíz helyen vettek mintát a felszíni vízfoltokból és a talajból. gében. Jamie Shea NATO-szó- vivő pénteken elmondta, hogy csütörtökön már újabb rekor­dot állított fel a NATO 792 re­püléssel, amelyből 310 volt csa­pásmérő, és 92 irányult a szerb légvédelem ellen. A NATO-hadügyminiszterek Európa védelmi képességéről tárgyaltak. fotó: feb/reuters Megélénkült a nagyhatalmak kémtevékenysége Európában Aligha meglepő, hogy a balkáni háború közepette nyüzsögnek a kémek Belgrádban. Gordon Thomas, a hírszerzés brit szak­értője szerint a CIA már régen becsempészte oda ügynökeit. Az UCK vezetője szárazföldi csapatok bevetését sürgeti A nemzetközi közösségnek szárazföldi csapatokat kell küldenie Koszovóba, mert anélkül Belrád nem fogadja el a politikai rendezést - hangoz­tatta Hashim Thaqi, a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai vezetője a francia Le Monde pénteken ut­cára került számában. Az UCK vezére - akivel előző nap tárgyalt a francia külügyminiszter - egyebek között kijelentette: idővel megszületik majd a diplomá­ciai megoldás, ezért munkál­kodik ő is, de a nemzetközi kö­zösségnek az eddigieknél töb­bet kell tennie, így csapatokat kell küldenie Koszovóba. „Ez az egyetlen megoldás, enélkül Belgrád soha nem fogja elfo­gadni a politikai rendezést”. Thaqi hangoztatta, hogy a NATO és az UCK egyazon el­lenség ellen harcol, s reményei szerint e páros győzni fog. A lap emlékeztetett: Hashim Thaqi Rambouillet-ban tűnt ki tárgyalóképességével, ő lett a koszovói albán delegáció meghatározó személyisége, ő írta alá az UCK nevében a hat­hatalmi csoport rendezési ja­vaslatát, amelyet a szerb fél vi­szont elutasított. Thaqi az ápri­lisban megalakult „ideiglenes kormányának” vezetője lett. Hashim Thaqi egy pénteki rádióinterjújában a jugoszláv elnök vád alá helyezéséről ki­jelentette: „a világ végre meg­értette, hogy Miloseviccsel nem lehet politikai párbeszé­det folytatni”. Valószínűnek tartotta, hogy a hágai döntés még agresszívabbá teszi Milo- sevicet és kiszolgálóit. Ibrahim Rugóvá, a koszo­vói albánok mérsékelt vezetője Párizsban pénteken Charles Josselinnal, a francia együtt­működési miniszterrel talál­kozott. Közölte, hogy szívesen látna egy európai ideiglenes közigazgatást Koszovóban. Nem érte környezeti kár a kerozin miatt Hortobágyot Újabb rekordokra számíthatnak Hatvanhat elfogatási parancs Azzal, hogy Hágában a Nemzetközi Törvényszék előtt kedden hivatalosan vá­dat emeltek Slobodan Milo­sevic jugoszláv elnök és a belgrádi kormányzat másik négy magasrangú tisztségvi­selője ellen, 66-ra emelkedett azoknak a száma, akik ellen elfogatási parancsot adott ki a törvényszék. Milosevic és négy társa ellen a Koszovóban 1999 eleje óta el­követett háborús és népellenes bűncselekmények okán emel­tek vádat. Az ENSZ által 1993-ban létrehozott Hágai Nemzetközi Törvényszék eddig nyolc per­ben hozott ítéletet, ezek közül hét elmarasztaló, egy pedig felmentő volt - összegezte az AFP. A hét elmarasztaló ítélet közül egyedül a szerb hadse­regbe besorozott - boszniai horvát származású - Drazen Erdemovic elítélése emelke­dett jogerőre 1997-ben: öt év börtönbüntetést kapott. A többi ügy még fellebbezés alatt áll. A mai napig tehát összesen 66 azoknak a száma, akik el­len a Hágai Nemzetközi Tör­vényszék eljárást folytat: ítéle­tet hozott, folyamatban van perük tárgyalása, vagy hivata­los vádemelés történt ellenük. E 66 személy közül har­minc még szabadlábon van. Ezek közt van - Milosevic és négy társa mellett - a boszniai szerbek két korábbi vezetője, Radovan Karadzic és Ratko Mladic, továbbá Zeljko Raz­natovic - más néven Árkán -, a „Tigris” szerb milicia veze­tője. Feltételezések szerint a „tigrisek” jelenleg Koszovó­ban garázdálkodnak. Két horvát vádlott - Mladen Naletelic és Vinko Martinovic - hazájában van őrizetben köztörvényes bűncselekmé­nyek elkövetésének vádjával. További 29 személyt, akik el­len elfogató parancsot adtak ki, letartóztatásuk után átadtak a Nemzetközi Törvényszék­nek, vagy önként jelentkeztek. A felsoroltakon kívül a Há­gai Nemzetközi Törvényszék titkos névsorán meg nem hatá­rozott számú gyanúsított sze­repel még, akiknek nevét nem hozták nyilvánosságra, hogy ezzel elősegítsék letartóztatá­sukat. Áram- és vízhiány Szerbiában Szerbia lakosságának jelen­tős része drámai élethely­zetbe került a NATO légi­csapásai következtében - je­lentette ki pénteken Encso Goszpodinov, a Vöröske­resztes és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szö­vetsége közép- és kelet-eu­rópai regionális delegációjá­nak vezetője, aki két hóna­pon át vezette a vöröskereszt belgrádi irodáját, és a múlt héten távozott a jugoszláv fővárosból. A bolgár vöröskeresztes ve­zető a svájci SDA hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában elmondta, hogy tudo­mása szerint több mint fél­millió ember vált munkanél­külivé, hatszázezer pedig haj­léktalanná a NATO légiere­jének támadásai nyomán. 1,2 millió ember hagyta el lakhe­lyét, mert az közel esett a gyakori légitámadásoknak ki­tett létesítményekhez, vagy mert a rombolások következ­tében lakhatatlanná vált ott­hona. Számosán húzódnak a nagyvárosokból vidéki körze­tekbe, mert falun általában nincsenek támadott célpon­tok. Sokan a szomszédos Bulgáriába vagy Magyaror­szágra menekültek. A Belg- rádtól délre fekvő Lucám­nak például eredetileg 27 ezer lakosa volt, most már csak háromszázan élnek ott - mondta. Beszámolója szerint az áramellátó hálózat lerom­bolása miatt sok helyütt víz­hiány is fellépett, mert nem lehet működtetni a szivattyú­kat. Összesen mintegy kétmillió ember él katasztrofális körül­mények között - tette hozzá, megjegyezve, hogy bár a szám­adatokat a Jugoszláv Vöröske­reszttől vette át, fenntartások nélkül adja tovább, mert hite­lesnek tartja őket. Kijelentette: a NATO-hadművelet hatása a természeti környezetre még fel sem mérhető igazán. Mérgező anyagok szabadultak ki lebom­bázott gyógyszergyárakból és vegyiművekből, s belekerültek a Duna vizébe is. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy mennyi kerül ezekből a veszé­lyes anyagokból az idén beta­karítandó termésbe - mondta a vöröskeresztes vezető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents