Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
Legfőbb nemzeti kincsünk: a föld A termőföldtulajdon rendezése során sokan jutottak kisebb-nagyobb területhez. Közülük - és per sze a régi tulajdonosok közül Is - egyesek úgy tekintenek földjükre, hogy mivel az övék, bármit tehetnek vele. Csakhogy ez nem így van. A termőföldet, legfőbb nemzeti kincsünket védi az 1994. évi LV. (55-ös) törvény. A védelemre azért van szükség, mert az utóbbi évtizedekben csökkent a termőföld összterülete. Ezt a tendenciát hivatott megállítani a törvény. Mindezekről Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatalban értesülök, Nagy Istvántól, a földvédelmi, földhasznosítási és földminősítési osztály vezetőjétől.- Hatósági ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy a földhasználók, -tulajdonosok nem ismerik a törvényt - mondja az osztályvezető. - Beruházásokkal önkényesen kivonnak a termelésből területeket. Kénytelenek vagyunk szankciókkal élni ellenük.- Mi számít termőföldnek?- A szántó, a szőlő, a gyümölcsös, a rét, a legelő, a nádas, az erdő, a kert és még a halastó is. A törvény azt a hallatlanul nagy értéket védi, amely ezekben rejlik. Főképpen a magas aranykorona értékű, jó adottságú, az öntözésre berendezett szántókra és a szőlőkre, gyümölcsösökre vigyáz a jogszabály.- Mit tartalmaz az a bizonyos 55-ös törvény?- A többi közt szabályozza a termőföld más célú hasznosítását. A fő szabály: termőföld beruházás céljára csak kivételes esetben vehető igénybe, és akkor is elsősorban a gyengébb minőségű terület. És még az is csak a legszükségesebb mértékben, takarékosan használható más célra, beruházásra. Szőlőt, gyümölcsöst, meli- orált területet csak különös Nagy István esetben, helyhez kötött beruházáshoz lehet igénybe venni.- Mit jelent a helyhez kötött beruházás?- Ha valaki a meglévő létesítményét akarja bővíteni, például a tanyája mellé terménytárolót akar építeni. Helyhez kötött beruházás az is, ha a meglévő létesítményhez közművet vagy utat kapcsolnak. Ugyancsak az, ami például az olajkutak termelésbe állításához szükséges beruházás. A termőföld más célú hasznosítása végleges vagy időleges lehet.- Mi a különbség a kettő közt?- Az időleges hasznosítás időtartama 1-5 év lehet. Például egy bányaüzem a működése idejére nyomvonalas létesítményt fektet le valahol. Amikor bezár, köteles a területet ismét művelhetővé tenni, helyreállítani. Természetesen ilyesmibe csakis a megfelelő engedélyek birtokában foghat bárki. A véglegesség talán nem szorul magyarázatra.- Kitől kell engedélyt kérni?- A kérelmet az illetékes földhivatalhoz, kirendeltséghez kell benyújtani (a megyében összesen nyolc van belőlük), illetékbélyeggel ellátva. Minden más célú hasznosítás iránti kérelemhez mellékelnie kell a földhasználónak egy térképmásolatot a tervezett beruházás helyéről. Ugyanígy területkimutatást a beruházás ingatlan-nyilvántartási adataival, és ha időleges más célú hasznosításról van szó, egy tervet arról, hogy az illető a határidő lejárta után miként fogja eredeti állapotába visszaállítani az igénybe vett termőföld- területet. Ez utóbbit jóvá kell hagyatnia a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással. Ha természetvédelmi területről van szó, kell a nemzeti park engedélye is, ha szőlőről, akkor kell a helyi hegybíróé, ha pedig ásvány vagy homok kitermeléséről van szó, kell a szolnoki bánya- kapitányság beleegyezése is. A földhivatal csak ezek megléte esetén hoz igenlő határozatot. És csakis a jogerős határozat birtokában kezdhető meg a beruházás. Erdő más célra való hasznosításához az Állami Erdészeti Szolgálat kecskeméti igazgatóságától kell engedélyt kérni. Még valami fontos: a helyhez kötött beruházások és a hófogó erdősávok kivételével a beruházás elhelyezésére minimum három változatot kell kidolgozni és benyújtani a földhivatalnak.- Fizetési kötelezettséggel jár- e a termőföld más célú hasznosítása?- Igen, földvédelmi járulékot ’ kell az igénybevevőnek fizetnie. Minél jobb területet vesz igénybe, annál többet. A járulékot úgy számítjuk ki, hogy az aranykorona értéket megszorozzuk a törvényben adott viszonyszámmal. Egy hektár 35- 40 aranykoronás termőföld után 2,5-3 millió forint a járulék, amelyet a földvédelmi alapba utal az állam. Ha valaki engedély nélkül vesz igénybe termőföldet más célra, megbírságoljuk. A bírság a kiszámított földvédelmi járulék háromszorosa, és persze a járulékot is meg kell fizetni - szögezi le Nagy István, a megyei földhivatal osztály- vezetője. A. T. S. Magyar termőföld külföldieknek? A Kurier osztrák bulvárlap azt a magyarországi értesülést közölte, amely szerint a budapesti földművelésügyi tárca állítólag olasz cégek számára keres termőföldet Magyarországon. A pénteki számban megjelent írásban Nagy Tamás, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy kommentálta a hírt, hogy zord idők következnek, s irányváltás tapasztalható a tárcánál. A cikkíró szerint Nagy Tamás az irányváltás kifejezéssel egy törvénnyel biztosított eddigi tabu megtörésére utalt: Magyarországon külföldiek eddig nem vehettek termőföldet, amelynek ára sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Szigorúbb osztrák adóbehajtás Rudolf Edlinger osztrák pénzügyminiszter szigorítani aikarja az adóbehajtást Ausztriában. Osztrák sajtójelentések szerint 2000-rel nő az adóellenőrök száma, s a számítógépes nyilvántartásban is az eddigieknél erőteljesebben nyomoznak majd az adócsalók után. A miniszter már az idén 4 milliárd schilling többletadót vár. A Kurier emlékeztet, hogy ezt a tilalmat „csak” illegális, bérletnek álcázott zsebszerződésekkel kerülték meg. Nagy Tamás és a MOSZ által képviselt magyar termelők 70 százaléka attól tart, hogy ez most legálisan is megtörténhet. Nagy megítélése szerint a hazai gazdálkodók érdekeiről szóló hangos jelszavak csak a kicsikre vonatkoznak. Ha hektárok ezreiről van szó, akkor még a minisztérium is a külföldieknek lobbizik, ebben az esetben az olasz beruházóknak - mondja. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Kuratóriuma 23,9 milliárd forint hitelt garantált tavaly - tájékoztatta közleményben a társaság a napokban a sajtót. Az alapítvány idén május közepéig 700 hitelt biztosított 6 milliárd forintot meghaladó összegben. A kuratórium sikeresnek ítélMucsi Imre, a tárca helyettes államtitkára úgy nyilatkozott a lapnak, hogy ezek és az esetleges további külföldi beruházók formálisan nem vehetik meg a földet, csak beléphetnek magyar társaságokba, s ezzel a magyar mező- gazdaságot tőkeinjekcióval és további piaci lehetőségekkel erősítenék. A cikkíró megjegyzi, hogy Magyarországon zavart keltett az ügy, hiszen a legutóbbi választási kampányban éppen a Kisgazdapárt volt az, amely elítélte, hogy kiskapukon keresztül kiárusítják a magyar földet, ma pedig a földművelésügyi minisztérium a kisgazdáké. te az 1998-as évet, mert összesen 1.948 garanciát adott vállalkozóknak a vele együttműködő hét bankon és 124 takarékszövetkezeten keresztül. A kibocsátott garanciák számának közel fele, a garantált hiteleknek pedig 67 százaléka a tőkepótló hitelekhez kapcsolódik. Agrár-hitelgarancia: 23,9 milliárd forint Országos kajszitanácskozást HÍREK tartanak Jakabszálláson Mérleghiány Több mint fél évtizedes hagyomány, hogy a gyümölcsszezon előtt országos kajszitanácskozásnak ad otthont a ja- kabszállási Nedel-Market Kft. Az idén május 27-én, csütörtökön hazánk különböző tájairól mintegy hetven nagy termelőt, feldolgozót és exportőrt várnak a helyszínre. A termésbecslésen kívül a résztvevők megbeszélik az elmúlt évi tapasztalatokat, a növényvédelem és az értékesítés Országos Dióvédegylet megalakítását kezdeményezte hazánk öt legjelentősebb diótermelője, és a legnagyobb magyar dióexportőr cégnek számító Garden Kft. - tájékoztatta a sajtót Simon Attila, a Fiatal Gazdák Európai Szövetségének alelnöke, aki Hatvan határában 15 hektáron termel úgynevezett papírhéjú diót. Mint elmondta: legfőbb céljuk a hazai diótermelés egységesítése, a minőségi termelés ösztönzése, s e kettő eredményeként új piacok meghódítása a magyar dió számára. A termelés egységesítése szempontjából kiemelten szólt arról, hogy ma már csak a szabad kézzel is feltörhető, úgygondjait, illetve a teendőket. Mindezek természetesen nemcsak a sárgabarackkal kapcsolatosan kerülnek terítékre, hanem a többi gyümölcsről - alma, meggy, cseresznye stb. - is szó lesz. A gyümölcsszövetség által szervezett tanácskozásra érkezőknek gépbemutatót is tartanak, s nem marad el az elmúlt évben átadott korszerű hűtőház megtekintése sem. P S. nevezett papírhéjú fajták termelésével van esély exportra, illetve annak növelésére. A hagyományos, keményhéjú dió ugyanis már csak feldolgozva, dióbélként értékesíthető az Európai Unió piacán, és általában a világpiacon is. Ez utóbbi azért hátrányos, mert a köny- nyen avasodó dióbél erősen romlandó áru. A magyar papírhéjú fajták további nagy előnye, hogy a hagyományosakhoz képest kétszeres termést adnak. Évi hektáronkénti hozamuk akár az egy tonnát elérheti. Simon Attila végül elmondta azt is, hogy Magyarországon esztendőnként 600-700 tonna papírhéjú dió terem, s ennek nagy töbségét Ausztriába, Brazíliába, Franciaországba, Nagy-Britaniába és Németországba szállítják. A végleges számítások szerint az idén márciusban a folyó fizetési mérleg hiánya 359 millió dollár, ami 25 millió dollárral haladja meg az előzetesen közölt értéket - derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteki jelentéséből, így az első negyedévi hiány ugyancsak a korábban közöltnél magasabb, 598 millió dollár, ami azonban a jegybanki közlemény szerint összhangban van az MNB folyó fizetési mérlegre vonatkozó éves prognózisával. Hódít a mobil Luxemburg és Olaszország mellett Ausztriában bővül a leggyorsabban a mobiltelefon-piac az Európai Unión belül. Ausztria 32,6 százalékos piaci telítettséggel Finnország, Svédország, Dánia, Olaszország, Portugália és Luxemburg után a hetedik a mobiltelefonnal legjobban ellátott országok sorában - derült ki a Mobile Commu- nincations legújabb tanulmányából. Eszerint csaknem minden harmadik osztráknak van maroktelefonja. Idén nyereség? A korábbi évek tendenciájával szemben a Malév Rt.-nél 1998-ban nem nőtt tovább a veszteség, s az idén további javulást prognosztizálnak. Az sem kizárt, hogy a Malév nyereségesen zárja az esztendőt. Dióvédegylet alakítását kezdeményezték a termelők Nem kell bankfiókba * &% ** M m mennie! ÉÍSHk >lg Ü íiw.Tf az OTP not formájában elkült az OTP kereszti, hiszen mostantól az m egész országból helyi tarifával hívható az OTP TeleBank a 06/40 366-666-os. illetve Budapestről a (06/1) 3-666- 666-os telefonszámokon. ____ mm számlaegyenlegét, számla- forgalmát, vagy a tőzsdei és valutaárfolyamokat. Ha mégis szeretné felkeresni bankfiókunkat, az sem jelent gondot. Ezentúl minden fiókunk 7.45-kor nyit, és többségük hosszabban is tart nyitva. OTP Bank. Biztos válasz minden pénzkérdésre. * /sz-o't'2
