Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
4. oldal Hazai Tükör 1999. május 25., kedd A vád: hivatali visszaélés Hivatali visszaélés vádjával áll szerdán a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa elé Kiss Kálmán vezérőrnagy, a határőrség megbízott parancsnoka és Kovács Gyula ezredes, a határforgalmi főosztály vezetője. A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint Kiss Kálmán, aki ez év márciusa óta megbízott parancsnok, tavaly június és szeptember között hat ízben soron kívül engedélyezte üzlettársai, ismerősei határátlépését, továbbá egy-egy alkalommal külföldről érkező küldemény átadását, illetve vízum beszerzését. Kovács Gyula „közvetett utasításra” közreműködött három határátlépésnél. A vádlottak jogtalan előny biztosítása érdekében éltek vissza hivatali helyzetükkel - állapítja meg a vádirat. A vezérőrnagy segítségével gyorsított határátlépést vett igénybe a vádirat szerint többek között P. József, az Allied Investment Rt. felügyelőbizottsági tagja és a Nitrotrade Kft. egyik tulajdonosa. A cselekmények elkövetésekor Kiss Kálmán felügyelőbizottsági tagja volt az Allied Investment Rt.- nek, felesége pedig társtulajdonosa a Nitrotrade Kft.-nek. Az elsőfokú ítéletet várhatóan a második tárgyalási napon hirdeti ki a bíróság. A bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Elfogynak a jeligés betétek Az Európai Unió tiltja a névtelen számlákat Az Országos Betétbiztosítási Alap nyilvántartása szerint a bankok 122 milliárd forintot őriznek jeligés takarékbetétkönyvekben. További 125 milliárd forintnyi betét egy részének sem ismert a tulajdonosa. Őket érinti az a 2000- ig elkészülő új szabályozás, amely megszüntetné a névtelen betétek lehetőségét. Ennek oka, hogy az unióban így kívánják meggátolni a bűn- cselekményből szerzett pénz tisztára mosását. A kormány tíz évi türelmet kér az Európai Uniótól a brüsszeli előírásokhoz való alkalmazkodáshoz. A Pénzügyminisztériumban várhatóan 2000-re dolgozzák ki a megszüntetés szabályait - közölte kérdésünkre Osváth Piroska főosztályvezető-helyettes. A türelmi idő lejárta után név nélkül betétet elhelyezni nem lehet. A már meglévő, jeligés betéteket az új szabályok bevezetése után sem számolják fel. Miután tulajdonosuk „nem ismert”, nem lehet őket értesíteni arról, hogy új szerződést kell kötniük, vagy azonosítani kell őket. A pénzügyi tárca várhatóan azt a megoldást javasolja majd, hogy a jeligés betétkönyvek tulajdonosait a bankban történő megjelenésükkor kérjék föl személyük azonosítására. Felmerülhet az a lehetőség is, hogy az ilyen betétek a jövőben nem kamatoznak, vagy csupán rendkívül alacsony kamatot fizetnek majd azok után - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Cs. R. Ellenzéki bírálat A Fidesz-kisgazda kormány nem tartja be sem a kampány-' ban, sem a kormányprogramban, sem a kormányalakítás óta tett ígéreteit - mondotta Magyar Bálint egy kiskunmajsai lakossági fórumon. Az SZDSZ elnöke szerint nem igaz a miniszterelnök állítása, miszerint 50 százalékkal emelték meg az agrártámogatási keretet. A tavalyi 117 milliárd forintos agrártámogatási keret az idén 127 milliárd forint, tehát a növekedés nem haladja meg az infláció mértékét. A szabaddemokraták szerint ugyanakkor növekményként számolják fel a vidékfejlesztésre előirányzott 12 milliárd forintot, úgy, hogy eközben a tavalyi bázisba nem számolják be a tavaly elköltött 9 milliárdot. A pártelnök megemlítette a rossz hatékonyságú állami felvásárlásokat, például a „vízidisznók” esetét, amellyel a minőségi előírásokat is figyelmen kívül hagyják. A regisztráció pedig azért nem valósulhatott meg, mert a piaci támogatások igénybevételének az már nem feltétele. Az SZDSZ szerint a kormány ahelyett, hogy a „vízisertések” esetében 100-150 Ft/kg támogatást adott volna a termelőknek értékesítési támogatásként, 193 Ft/kg-os áron vásárolja fel a sertéseket, és közel 150 Ft/kg-ot fizet a feldolgozásukért is. A költségek így megduplázódnak, és a kormány forráshiányra hivatkozva a felajánlott százezer sertés helyett csak 15 ezret vásárol fel. Kallódó pártingatlanok Önbevallással nyilatkozhatnak a pártok a használatukban lévő ingatlanokról. így döntött az a parlamenti bizottság, amelyet a téma vizsgálatára hoztak létre. A bizottság ismételten napirendre tűzi a székházeladások törvényességét is. A pártok mintegy hárommilliárd forint értékű ingatlanvagyont használnak - ingyen. A pártoknak a következő hetekben „bevallást” kell készíteniük a tulajdonukban, illetve ingyenes használatukban lévő ingatlanokról. A parlament pártingatlanokat vizsgáló albizottsága Rubovszky György elnök javaslatára döntött erről, miután több hónapos szünetet követően a héten elfogadták a testület ügyrendjét. A szabaddemokrata Hankó Faragó Miklós szerint az albizottság gyakorlatilag ugyanazt a vizsgálatot végzi majd el, mint amelyet az előző kormányzati ciklus idején már megejtettek, kiegészítve a pártcégek vizsgálatával. 1990-ben a választásokon minden egy százalékot elért pártnak egy-egy székházat adott az állam. Az MSZP ekkor 365, zömmel vidéki pártházat használt, ezek egy részéről később lemondott. A pártok az előző ciklusban közel álltak ahhoz, hogy az ingyenesen használatukban levő, mintegy hárommilliárd forintra rúgó, állami tulajdonú ingatlanvagyont az 1990-es és 1994-es választási eredményekkel arányosan a tulajdonukba kapják. Ám a Tocsik- Ugy és az 1998-as választási kampány előszele elfújta a hatpárti megállapodást. Áz állandó pénzügyi gondokkal küszködő pártok zöme megszabadult a tulajdonában lévő egyetlen székháztól is, s az így kapott pénzt a választási kampányra fordította. A bizottság előveszi majd a Fidesz-MDF székházügyet is. Ezt az Állami Számvevőszék is tanulmányozta már. A volt Tisztikaszinó épületét 1992- 93 fordulóján másfél milliárd forintért adták el. A szocialisták és szabaddemokraták vitatták, hogy járt-e a két pártnak akkora és annyi székház, amekkorát az Antall-kormány egy titkos kormányhatározatban kiutalt nekik. Székházügye az MSZP-nek is van. A fővárosi Köztársaság téren lévő ingatlanjuk egyik emeletét bérbe adták a Postabank egyik vállalkozásának. A bevételből törlesztették a banktól felvett hitelt. A Postabank 300 milliót hitelezett az MDF Fodema nevű cégének is, s amikor sem a vállalkozás, sem a párt nem tudott fizetni, rátette a kezét a párt Bem téri székházára. A Fidesz is elvesztette egy másik, a Lendvay utcában lévő székházának tulajdonjogát. Kormányra kerülésükkel megnőtt a nekik járó állami támogatás, így lehet, hogy 338 millióért visszavásárolják az épületet. (csík) Béremelést sürgetnek az egészségügyben Nemzetközi összehasonlításban magas orvoslétszám, aránytalanul nagy kórházi ágyszám, valamint az ápolók és a középszintű egészségügyi személyzet szembeszökő hiánya jellemzi a magyar egészségügyi rendszert. A fejlett ipari országokban az ágazati kiadások 80 százalékát az emberi erőforrásokra költik, míg nálunk csak 40-50 százalék jut erre a célra. A bér- és kereseti adatok szerint az egészségügyi és a szociális ágazatban a személyi alapbér átlag 38 404 forint, míg a teljes átlagkereset 52 863 forint. Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szerint idén az ország 156 kórháza közül mindössze 11-ben nőtt a dolgozók fizetése 15 százaléknál nagyobb mértékben. Az elnök tragikusnak ítéli, hogy az ágazat diplomásai átlagosan fele annyit keresnek, mint a pénzügyi, banki szférában. Az érdekképviselet mielőbbi, legalább 50 százalékos béremelést sürget. Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint egy ilyen mértékű bérfejlesztéshez legalább 100 milliárd forint kellene. Erre pedig az ágazatnak jelenleg nincs fedezete. Hozzáfűzte azt is, hogy óriási aránytalanságok tapasztalhatók a fővárosi és a vidéki intézmények között. Míg Budapesten több orvos dolgozik a kelleténél, addig néhány vidéki kórházban a hálapénz miatt már kedveltebb szülész- nőgyógyászállások is betöltetlenek. Németh Zsuzsa Megérkeztek az F-18-asok Taszárra A várt huszonnégy darab F-18-as típusú repülőgépek közül húsz érkezett a hét végén a taszári bázisra. Erről Yégh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka szombaton, a városligeti Honvédelmi Napon nyilatkozott. A Dél-Karolinából idevezényelt 24 darab F-18-asból 20 már ott sorakozik a taszári kifutópálya mellett, s egyelőre nincs hír arról, hogy mikor érkeznek a többiek. Ugyancsak nem lehet tudni, hogy mikor landol az a három A-10-es, „varacskos disznónak” is becézett repülőgép, amelynek Magyarországra telepítéséhez a NATO hetekkel korábban kapott hozzájárulást. A gépek fogadását Taszá- ron hetekig tartó előkészületek előzték meg. Egymillió dollár költséggel felújították a kifutópályát, valamint tökéletesítették az ellenőrző- és irányítórendszert, előkészítették a mintegy 800 fő kiszolgáló személyzet szálláshelyét. A vadászgépek levegő-levegő, illetve levegő-föld rakétákkal és gépágyúval vannak felszerelve. Végh Ferenc vezérezredes szombaton a Városligetben rendezett Honvédelmi Napon nyilatkozott a vadászgépekkel kapcsolatban. Mint mondta, a harci repülőgépek feladatát - amely lehet a magyar légtér oltalmazása, a tankergépek biztosítása, kutató-mentő műveletekben részvétel vagy a csapásokhoz való hozzájárulás - a vezénylő NATO-parancs- nok határozza meg.- Elképzelhető, hogy ezek a gépek Magyarországról indulnak csapásmérő feladatok végrehajtására - mondta Végh Ferenc. Plenáris hét. Az Országgyűlés a héten plenáris ülésekkel folytatja munkáját. Kedden megkezdődik a polgári szolgálatról szóló törvény módosításának általános vitája, és döntés születik az igazságügyi szakértői kamaráról rendelkező jogszabály megváltoztatásáról is. Ki fizesse az áfát? Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén megvitatja azt az indítványt, amely szerint alkotmányellenes az egyesülési jogról szóló törvény. Megtárgyalják azt a beadványt is, amely szerint alaptörvénybe ütközik, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében az adólevonásra jogosult adóalany olykor készfizető kezesként felel az adóösszeg egy részének megfizetéséért. Tulajdonrendezés. Az egyházi ingatlanrendezés keretében hétfőn hivatalosan is a Magyarországi Katolikus Egyház tulajdonába került a budapesti Mátyás-templom - hangzott el az esztergom-budapesti egyházmegye hagyományos mária- remetei majálisán. Kitüntetés. Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára megkapta a Pápai Szent Sír Rend Érdemkereszt a Csillaggal elnevezésű kitüntetését az egyház érdekében a politika terén kifejtett tevékenységéért. A helyettes államtitkár az első, aki Magyarországon ebben az elismerésben részesült. Bérgyakorlat. Az Országgyűlés az év elején hagyta jóvá, hogy május 26. és június 25. között a Magyar Honvédség központi lőterén mintegy másfél ezer olasz katona harcászati gyakorlatot tartson - közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szombaton. A bérgyakorlatoztatásnak, amely bevételének egy részét a környező polgármesteri hivatalok kapják, semmi köze nincs a NATO jugoszláviai akciójához - jelentette ki a szóvivő. Thürmer a NATO ellen. A Munkáspárt az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg: alkotmányellenes az a parlamenti döntés, amely a NATO repülőgépeinek lehetővé teszi országunk légterének és repülőtereinek használatát - közölte Thürmer Gyula pártelnök, a Munkáspárt 18. kongresszusán szombaton. Karambolozott Gál Zoltán. Az Országgyűlés volt elnöke autójával szombaton, Budapesten összeütközött egy német rendszámú Opellel, mert annak vezetője nem adta meg az elsőbbséget. A politikus nem sérült meg. Késsel támadták meg a Bolyai János katonai főiskola őreit Meghiúsult a fegyverszerző akció Feltehetően fegyvert akart szerezni az a két férfi, aki vasárnap hajnalban hatolt be a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola Üllői úti épületébe, és ott több katonát megsebesített. Az elkövetők az épület hátsó kapuján hatoltak az épületbe. Először egy őrt szúrtak hátba, majd leszúrták az ügyeletes tisztet is. Ezt követően a porta- szolgálatot ellátó zászlósra támadtak, akit szúrtak, vertek. A megsebesített ügyeletes tiszt azonban még riasztani tudta a kiképzőtisztet, aki több lövéssel megsebesítette az egyik támadót, a másikat a helyszínre siető rendőrök segítségével sikerült sértetlenül elfogni. A nyomozóknak rögtön feltűnt, hogy a támadók igen jó helyismerettel rendelkeztek és nagyon magabiztosan mozogtak az udvaron és az épületben. Hamarosan kiderült ennek a magyarázata. Az elkövető egy testvérpár volt, amelynek egyik tagja maga is a Bolyai János főiskolán végzett, a másik pedig a szolnoki katonai főiskola tanulója volt. Feltehetően fegyverszerzési szándékkal hatoltak be az épületbe. A rendőrség most az vizsgálja, hogy milyen célra akarta használni a fegyvert a két elkövető. A BRFK ügyeletese a kórháztól vasárnap este úgy értesült, hogy a támadás során késsel megsebesített három katona közül kettő változatlanul életveszélyes, egy pedig súlyos állapotban van. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerint az Üllői út 135. szám alatt, egyazon telken lévő két oktatási intézmény - a Bolyai-főiskola, valamint a Budapesti Katonai Szakképzőiskola és Kollégium - ugyanúgy működik, mint valamennyi más iskola. Azoknál az épületeknél viszont, amelyekben katonai anyagokat tárolnak, rendes katonai őrszolgálat van. A behatolók a szakközépiskola kapuügyeleti szolgálatosait támadták meg. A szóvivő véleménye szerint megfelelő volt az iskola őrizete, mert a szolgálat megakadályozta, hogy a két férfi fegyverhez jusson. Antall József síremléke. Melocco Miklós szobrászművész alkotásának vasárnapi felavatása után koszorút helyezett el az emlékműnél Orbán Viktor miniszterelnök is. Az Ántall- kormány nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótta le kegyeletét. fotó: feb/diósi imre
