Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22 / 118. szám

6. OLDAL BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - BELGYÓGYÁSZOK 1999. MÁJUS 22., SZOMBAT S orozatunk mai számában azokat a belgyógyászokat mu­tatjuk be, akik általános belgyógyászati tevékenységü­kön belül az emésztőszervek betegségeivel (gasztroenteroló- gusok), illetve a cukorbetegséggel (diabetológusok), vérképző­szervi betegségekkel (haematológusok) és a belső elválasztást! mirigyek betegségeivel (endokrinológusok) foglalkoznak. Ma Magyarországon és így Bács-Kiskun megyében is népbetegség a cukorbaj. A regisztrált, gondozásba vett betegek száma közel 25 ezer fő, az országban félmillió ember szenved cukorbeteg­ségben. Gyógyításuk, kezelésük, állapotuk nyomon követése a háziorvosok és a szakorvosok együttműködését kívánja meg. Az emésztőszervi betegségek közül a gyomorfekély, a gyomor- és vastagbélrák Bács-Kiskun megyében emelkedő tendenciát mutat. A halálozási statisztikákban mind a nők, mind a férfi­ak körében második helyen áll a vastag- és végbélrák, illetve a gyomorrák. Szedi áldozatait a máj- és hasnyálmirigyrák és az időskori leukémia is. E betegségek kezelésére kiváló terá­piás lehetőségek állnak rendelkezésre a megye kórházaiban. Ma a Kecskeméti Repülőkórház és a megyei kórház szakorvo­sait ismerhetik meg. Nem fáj a gyomortükrözés A Kecskeméti Repülőkórház belgyógyászati osztályán dol­gozik 1982 óta. Belgyógyász és gasztroenterológus szakor­vos, a belgyógyászati osztály főorvoshelyettese, a gasztro- enterológiai labor és az ambu­lancia vezetője. Rendfokoza­ta alezredes. A gasztroentero- lógiát (endoszkópiát) tekintve dr. Dómján Lajos tanítványá­nak vallja magát, fő szakterü­lete a gasztroenterológián be­lül a gyomor- és béltükrözés. A gasztroenterológiai szakren­delésen az emésztőrendszer, a gyomor, a bélrendszer, a has­nyálmirigy betegségeivel fog­lalkozik. A betegek a szakren­delőt háziorvosi beutalóval, illetve sürgős esetben (gyo­morvérzés, akut májbetegsé­gek esetén) beutaló nélkül ke­reshetik fel. A Repülőkórház­ban endoszkópos eljárással is végezhető vérzéscsillapítás, kisebb, jóindulatú daganatok eltávolítása. A gasztroente­Dr. Vamyú András rológiai részleg a belgyógyá­szati osztály szerves egysége­ként működik a Kecskeméti Repülőkórházban, ez az osz­tály hivatott ellátni a régió nö- vényvédőszer-mérgezett bete­geit is. Látja a gyomrot belülről Dr. Velősy Borbála A kecskeméti megyei kórház új osztálya, a gasztroenteroló- gia vezetője. Belgyógyász és gasztroenterológus szakorvos, egyetemi doktori (PhD) foko­zattal rendelkezik. A 40 ágyas osztály megyei, sőt regionális feladatokat is el­lát, ilyen jellegű gyógyító rész­leg ugyanis legközelebb Sze­geden, illetve Budapesten van. A gasztroenterológián gyo­mor- és bélrendszeri betegsé­geket (fekély, daganat), illetve máj- és epeúti gyulladásos be­tegségeket kezelnek, gyógyíta­nak. A szubintenzíven azokat a súlyos betegeket (pl. gyomor­vérzés) látják el, akik azonna­li ellátásra szorulnak. Az osz­tály kialakításával együtt a kórház endoszkópiás részlegét is átszervezték, illetve az osz­tályhoz csatolták. így ugyan­azok a szakemberek végzik az endoszkópos beavatkozá­sokat, akik az osztályon fekvő betegeket is gyógyítják. Az osztály hat új endoszkópos ké­szüléket kapott, így a korábbi­nál jóval több beteget tudnak a nem hagyományos (tehát vágásos, sebészi módon) ke­zelni. Az endoszkópia ugyan­is lehetővé teszi a vérzéscsil­lapítást és egyes epeúti kövek eltávolítását vágás nélkül. A gyomorfekély gyógyítható A kecskeméti megyei kórház III. számú belgyógyászati osztályá­hoz tartozó gasztroenterológiai szakrendelés főorvosa. Az am­bulancia a kórház Nyíri úti ren­delőintézetében található, és az általános belgyógyászati ellátás mellett az emésztőszervi beteg­ségben (nyelőcső-, gyomor-, bél-, máj-, epe,- hasnyálmirigy­problémák) szenvedő betegek vizsgálata a fő feladata. A bete­gek beutalóval (sürgős esetben beutaló nélkül) kereshetik fel a szakrendelést, ahol ambulanter (befekvés nélkül) elvégezhető a vérvétel, az ultrahangos és rönt­genvizsgálat mellett a gyomor- és vastagbéltükrözés is. A ki­vizsgálás mindössze néhány napon át tart, sürgős esetben a betegek természetesen azonnal a III. számú belgyógyászati osz­Dr. Radeczky Ágota tályra kerülnek. A szakrende­lő hétköznap reggel fél nyolctól 13 óráig, keddenként 14 óráig fogadja a betegeket. A cukorbaj népbetegség A kecskeméti megyei kórház III. számú belgyógyászati osz­tályának vezetője, megyei bel­gyógyász szakfőorvos. 1958- ban mint medikus került a me­gyei kórházba, ahol 1970 óta foglalkozik cukorbetegekkel. Belgyógyász és gasztroente­rológus szakvizsgája van. Az osztályon 15 ágy áll a cukorbe­tegek rendelkezésére, s márci­us elsejétől 8 ágyas nefrológiai (dializált vesebetegek kezelé­sére létrehozott) részleg is mű­ködik a III. számú belgyógyá­szati osztályon. Dr. Bruncsák András országosan elismert di- abéteszes szakember, fő érdek­lődési területe és specialitása a cukorbetegség, illetve a cukor­betegek kezelése, gyógyítása. A cukorbetegeket, illetve azokat,‘akiknél a betegség tü­netei jelentkeznek, először az osztályhoz tartozó cukorgon­dozóba küldi (beutalóval) a háziorvos. Onnan a betegek egy része az inzulin beállítá­sára az osztályra kerülnek, a betegek jelentős része pedig visszakerül a háziorvoshoz cu­korgondozásra. A diabéteszes gondozó a hét minden napján várja a betegeket, ahol a szak­Dr. Bruncsák András orvosok, dietetikusok adnak szakszerű tanácsot. Az osztály minden cukorbetegséggel ösz- szefüggő kérdésben rendszere­sen ad konzíliumot a házior­vosoknak. Dr. Bruncsák And­rás munkájában az egyik leg­fontosabb tényezőnek tartja a betegek tájékoztatását. A cu­korbaj szövődményeinek kia­lakulása a korai felismeréssel, a helyes kezeléssel elkerülhető, csökkenthető. Ábránkon az emésztésben szerepet játszó szerveket mutatjuk be. 1. nyelv alatti mirigy, 2. állkapocs alatti mirigy, 3. fültőmirigy, 4. nyelőcső, 5. légcső, 6. máj, 7. epehólyag, 8. cseplesz, 9. patkóbél, 10. felszálló vastagbél, 11. vég­bél (a vékonybél mögött), 12. vékonybél, 13. haránt vastagbél, 14. gyomor, 15. hasnyálmirigy, 16. lép. A felnőttkori cukorbetegség A kecskeméti megyei kórház III. számú belgyógyászatának belgyógyász és diabetológus szakorvosa. 1980 óta dolgozik a kórházban, 1998-ban elnyer­te a Magyar Diabétes Társaság Diabetológus Orvosa kitüntető címet. Évek óta segítője, lelke, szakmai vezetője a Bács-Kiskun megyei diabétesz-egyesületnek. Fő érdeklődési területe a fel­nőttkori cukorbetegség és társ­betegségeinek (elhízás, vérzsír- szint-eltérések, magas vérnyo­más stb.) kezelése és gondo­zása. Osztályos munkája mel­lett a rendelőintézeti cukorgon­dozóban találkozhatnak vele a betegek. Dr. Borda Ferenc Sorozatunk jövő heti számában a bajai és a kiskunfélegyházi kór­ház gasztroenterológus és diabetológus szakor­vosait mutatjuk be. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter A negyedik rész fotóit készítette: Banczik Róbert. A beteget kell gyógyítani- Nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani - vallja dr. Gurzó Mihály, a kecskeméti megyei kórház II. számú bel­gyógyászati osztályának vezető főorvosa. Belgyógyász és he­matológus szakvizsgával, szá­mítástechnikai végzettséggel rendelkezik. A II. számú bel­gyógyászat (a Nyíri úti épület 7. emeletén) általános belgyó­gyászati tevékenysége mellett (melynek keretében magas vér­nyomásos betegeket is gondoz­nak) hematológiai és endokri­nológiai profillal rendelkezik. A hematológián a megye határa­in kívülről is fogadnak betege­ket, mert országos hematoló­giai decentrum. Itt kezelik, gon­dozzák többek között a vérsze­génységben, leukémiákban, nyiroksejtes daganatokban, va­lamint többszörös trombózi­sokban szenvedő betegeket. Az osztály regionális hematológiai AFEREZIS-centrum is. A cent­rumban immunológiai eredetű betegségben szenvedő betege­Dr. Gurzó Mihály két kezelnek. Sok betegség (pl. egyes idegrendszeri beteg­ségek, vesebetegségek, izom- és ízületi betegségek, hemato­lógiai és bőrbetegségek) kóro­ka ugyanis a vérben oldottan található. Ilyen esetben kicseré­lik a beteg vérének egyes alko­tórészeit. A kezeléssel az ese­tek jelentős részében látványos eredmények érhetők el. A pajzsmirigy működése A kecskeméti megyei kórház II. számú belgyógyászati osztá­lyán dolgozik. Belgyógyász és endokrinológus szakvizsgával rendelkezik. Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek (többek között a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, nemi miri­gyek) működésével foglalkozik. A betegek a rendelőintézetben lévő szakrendelést előjegyzés­sel és háziorvosi beutalóval kedd, szerda és péntek délelőtt kereshetik fel. A szakrendelé­sen befekvés nélkül végzik a szükséges vizsgálatokat. Dr. Tóth János Terhesség és cukorbaj A kecskeméti megyei kórház III. belgyógyászatának adjunk­tusa 20 éve dolgozik az osztá­lyon, belgyógyász szakorvos. Diabetológus orvosként szű- kebb szakterülete a cukorbe­tegség. Az utóbbi évtizedben a cukorbetegséggel küzdők szá­ma jelentősen megnőtt. Ennek oka, hogy a stressz, a mozgás­hiány, az egészségtelen életmód és táplálkozás következtében többen betegszenek meg, más­részt a fokozott szűrővizsgála­tok nyomán arányaiban is töb­ben kerülnek orvoshoz. Külö­nösen a felnőttkori megbete­gedés lett gyakoribb, de külön­leges figyelmet kell fordítani más csoportokra is. Fiatal, ser­dülőkorú cukorbetegekkel is foglalkozik, és van tapasztala­ta iskoláskorú gyermekek ke­zelésében is. Több mint tíz éve részt vesz a terhes cukorbetegek gondozásában. Tagja a Magyar Dr. Juhász Márta Diabétesz Társaság terhes cu­korbetegekkel foglalkozó mun­kacsoportjának, amely szakmai továbbképzést is jelent. A kór­házban működő cukorgondo­zóban háromezer nyilvántartott beteg van, számuk évente kö­zel 300-zal növekszik. Egészséges táplálkozás A kecskeméti megyei kórház III. számú belgyógyászati osz­tályának osztályvezető-he­lyettes főorvosa. 1968 óta dol­gozik a kórházban, indulása (1977) óta a III. számú bel­gyógyászat szakorvosa. Évti­zedeken át megyei dietetikus szakfőorvosként dolgozott. Általános belgyógyászati te­vékenységén belül szűkebb szakterülete a dietetika, a táp­lálkozástudomány. Egyes be­tegségek megelőzésében (pl. magas vérnyomás, cukorbaj, vesebetegségek) a helyes táp­lálkozásnak döntő szerepe van. A megelőzésen túl a dietetika feladata az, hogy meghatározza, mivel táplál­kozhatnak a magas vérnyo­másban, emésztőszervi be­tegségben, illetve cukorbe­tegségben szenvedő betegek. Tagja az MTA Szegedi Aka­Dr. Schmidt Ilona démiai Bizottsága Élelmiszer- tudományi Munkabizottsá­gának. Az osztályon fogadják (háziorvosi beutalóval) azo­kat a betegeket is, akik kó­ros elhízásuk miatt szorulnak kezelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents