Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

10. OLDAL 1999. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA A kutatók borúlátók, a kormányzat viszont kedvezően ítéli meg a gazdaságot Egyre törékenyebb az egyensúly A magyar gazdaság lecsúszóban van az egyensúlyi pályáról, mi­vel a gazdaságpolitika eddig nem alkalmazkodott megfelelően az új helyzethez. A kormány önbizalommal helyettesíti a hiányzó feltételeket - mondta lapunknak Akar László, a GKI Gazdaság- kutató Rt. vezérigazgatója. Kutatóik szerint sokkal nagyobb nyomatékot kellene adni az egyensúlyi követelményeknek, a modernizációt eredményező érdemi reformnak. Hasonló véle­ményt alakított ki a Magyarországon bejegyzett külföldi részvé­telű társaságok képviselete, a Joint Venture Szövetség is. Csökken a kamat. A Ma­gyar Nemzeti Bank fél százalékponttal csökkenti 1999. június 1-jétől a jegy­banki alapkamatot, amely így évi 16 százalékról 15,5 százalékra csökken - kö­zölte szerdán a jegybank. Az intézkedéssel összhang­ban mérséklődne a jegy­banki alapkamathoz kötött kamatozású hitelek rátája is. Rendeletre várva. A Ma­gyar Szállítmányozók Szö­vetsége sürgeti a szállítmá­nyozók tevékenységét sza­bályozó, az uniós csatlako­zás szempontjait is figye­lembe vevő kormányrende­let mielőbbi megszületését - jelentette ki Kautz István, a Masped Rt. elnök-vezér­igazgatója, a szövetség el­nöke az MSZSZ közgyűlé­sén, szerdán Budapesten. Államkötvény. Az állam 10 milliárd forint értékben vásárolt vissza a július 24- én lejáró 1999/G jelű állam- kötvényekből - közölte az Államadósság Kezelő Köz­pont szerdán. Az ajánlatok­ból kialakult átlagos hozam 15,16 százalék lett, az elfo­gadott minimális hozam pe­dig 15,04 százalékon álla­podott meg. Átszervezés. A Gazdasági Minisztériumban megszű­nik a Gazdaságelemző Inté­zet, feladatait a fejlesztéspo­litikai főosztály látja el a to­vábbiakban. Chikán Attila gazdasági miniszter május 18-i hatállyal módosította a minisztérium szervezeti fel­építését. A gazdasági tárcá­nál a hét közepén nem tud­tak felvilágosítást adni ar­ról, hogy az intézkedésnek mi volt az oka. — A magyar gazdaság - mint a piacgazdaságok általában - spontán módon részlegesen al­kalmazkodik az új feltételek­hez. Ezért egyidejűleg lassul a növekedés, és romlik az egyen­súly - mondta Akar László. Romló egyensúly A kutató szerint ez új jelenség a korábbi évtizedekhez képest, amikor ahhoz szokhattunk hoz­zá, hogy a magyar gazdaság növekedésének gyorsulása ese­tén romlik az egyensúly, lassu­lás esetén pedig inkább helyre­áll. Mivel eddig idén minden fontos növekedési jellemző di­namikája erőteljesen lassul, in­dokolatlan a tavalyihoz hason­ló gazdasági fejlődési tempó­val számolni. Míg egy hónap­pal ezelőtt Akar László úgy fo­galmazott, kis kormánymozdu­lat kellene az egyensúly hely­reállításához, most úgy véli: határozott irányváltásra volna szükség. 6 százalék GDP-hiány Hasonlóan foglalt állást teg­nap a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD is. Féléves gazdasági előrejelzésük szerint „mind a kereskedelmi, mind a szolgáltatási mérlegek várha­tóan rosszabbodnak, és a fo­lyómérleg hiánya megközelít­heti a GDP 6 százalékát 1999- ben”. Ezért úgy látják, a kor­mánynak csökkentenie kell ki­adásait, ha teljesíteni akaija költségvetési céljait, és meg akarja tartani a gazdasági nö­vekedés dinamizmusát. „A költségvetési politika szorosabbra fogására van szük­ség lehetőleg a kiadások csök­kentése révén, a megjelenő belső és külső egyensúlyhiá­nyok leküzdése végett” - úja az OECD-elemzés. Az OECD sze­rint nem valószínű, hogy meg­valósítható a kormány célja, a 4 százalékos GDP-arányos ál­lamháztartási deficit, a kiadá­sok további csökkentése nélkül. A kormány nyugodt Mindennek ellentmondani lát­szik Járai Zsigmond pénzügy- miniszter - szintén tegnap tett - kijelentése, amely szerint a kormány kitart amellett, hogy az idei esztendőben az állam- háztartási hiány a törvényben elfogadottnak megfelelően ala­kuljon, vagyis ne haladja meg a bruttó hazai termék 4 százalé­kát. A pénzügyminiszter kie­melte, hogy a költségvetés helyzete az első negyedévben ugyan a várakozásoknál rosz- szabban alakult, de áprilisban már javult. így az év negyedik hónapjában a költségvetési fo­lyamatok közelebb kerültek az eredeti programhoz, habár az eltérés még mindig számottevő. Járai szerint az áprilisi ered­mény szükségtelenné tette. hogy azonnal intézkedéseket hozzanak a kiadások csökken­tésére. Járai Zsigmond egyébként ma felszólal a Joint Venture Szövetség közgyűlésén is. A szövetségben mintegy 400 tag­vállalat vesz részt, jegyzett tő­kéjük meghaladja a 3 milliárd, saját vagyonuk az 5 milliárd dollárt. Helyét keresi a tőke A vállalatok képviselői opti­mista hangulatban várták a pénzügyminiszter beszámoló­ját a gazdasági helyzetről, il­letve a kormányzat jövőbeni elképzeléseiről, ugyanis aho­gyan Sugár András, a Westel 900 GSM Rt. és a JVSZ elnö­ke fogalmazott, a tagvállalatok helyzete mindenképpen javul­hat, amennyiben megvalósul a kormányprogram. Ehhez vi­szont Sugár szerint a változá­sok megfelelő menedzselésére volna szükség. A növekedés ugyanis önmagában kevés. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, profitálni igazából a gazdasági egyensúlyból lehet. Az elnök álláspontja szerint ők akkor tudnak a gazdasági si­kerhez hozzájárulni, ha a kor­mányzat megfelelő körülmé­nyeket teremt a külföldi műkö­dötöké számára, és az így ke­letkező profitot ezután, is Ma­gyarországon tudják befektetni. A tőke ugyanis keresi helyét térségünkben, amelyet szintén menedzselni kell, csak így ma­radhat meg az ország régiós ve­zető szerepe. Megjegyezte: ha a nagyválla­latok a csökkenő bevételek mi­att hajlandóak csökkenteni a kiadásokat, akkor a kotmány- zatnak is el kellene gondol­kodni egy hasonló lépésen, (sts) Közösen segítik az exportot A MEHIB a kis cégekkel is foglalkozik a jövőben A magyar vállalatok külpi­aci eredményességének nö­velése érdekében a napok­ban együttműködési megál­lapodást írt alá a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB) és a Magyar Be­fektetési és Kereskedelem­fejlesztési Kht. (ITDH) Botos Balázs, a MEHIB ve­zérigazgatója lapunk kérdé­sére elmondta: az együttmű­ködéssel azt szeretnék elérni, hogy az általuk nyújtott ex­portbiztosítási ajánlatok mi­nél szélesebb körben ismertté váljanak a vidéki vállalkozá­sok előtt. A MEHIB - amely valójában kis cég - egyedül, önerőből nem képes arra, hogy az ország számos régió­jában népszerűsítse szolgálta­tásait. Az ITDH azonban, amelynek fő célkitűzése a ha­zai vállalkozói szféra export- lehetőségeinek támogatása és koordinálása, hazánkban és külföldön is több regionális képviselettel rendelkezik. A jövőben tehát a MEHIB és az ITDH közösen vállal részt a vállalkozások export­jának segítéséből. A két társa­ság közösen készíti majd fel a cégeket a versenyképes termékek előállítására és kül­földi értékesítésére. A MEHIB vezérigazgatója elmondta azt is, nem csak a mostani együttműködési megállapodás irányította fi­gyelmüket a kisvállalkozá­sokra. A felkészültebb, ex­portképes termékekkel ren­delkező cégek piacra juttatá­sát már amúgy is régóta ter­vezi a MEHIB. (h. gy.) Megújuló együttműködés Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), vala­mint a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) to­vábbra is közösen kíván fel­lépni a tagok szakmai érde­keinek érvényre juttatásá­ban - jelentette ki Szűcs György, az IPOSZ elnöke, miután tegnap megállapo­dást írt alá Michelberger Pállal, a MTESZ elnökével. Michelberger Pál kiemelte, hogy az együttműködési megállapodás egy 1995-ben aláírt egyezmény aktualizá­lása. A MTESZ, a műszaki ér­telmiség legnagyobb szerve­zete, és az IPOSZ mint a kis­iparosok legjelentősebb ér­dekképviselete kölcsönösen segítheti egymást a gazdasági érdekvédelmi munkában. A MTESZ elnöke hangsú­lyozta, hogy a két szervezet legfőbb célkitűzései közel állnak egymáshoz, amelyet nem befolyásol az a körül­mény sem, hogy a szerveze­tek, valamint azok tagsága speciális célokat is maga elé tűz. Szűcs György elmondta, hogy a megállapodás szerint a két szervezet kölcsönös rész­vételt biztosít egymásnak a legfelsőbb döntést hozó szer­veik - gazdasági, műszaki, stratégiai jellegű kérdéseket tárgyaló - testületi ülésein. Uniós előadás-sorozatot indít a Kereskedelmi és Iparkamara A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása óta tanfolyamokkal, különböző szolgálta­tásokkal, tájékoztató anyagokkal segíti a megye vállal­kozásait. Kiss Csabát, a kamara EU-integrációs munka­társát a tervezett uniós előadás-sorozatról, az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokról, valamint a kamara ál­tal benyújtott pályázatokról kérdeztük.- A szolgáltatásokkal kapcso­latban az egyik legfontosabb, hogy az egyéni vállalkozások engedélyezése, illetve a műkö­dő vállalkozások módosításá­val és kérelemre vagy hivatal­ból történő megszüntetésével összefüggő eljárás '98. július 1-jétől a jegyzőktől átkerült a kamara hatáskörébe - mond­ta Kiss Csaba. - Tavaly július­tól a Kereskedelmi és Iparka­mara adja ki az idegenvezetői igazolványokat és sok más egyéb mellett hatáskörünkbe kerültek az utazásszervező és közvetítő tevékenységgel fog­lalkozó vállalkozások ügyei, a vendéglátóipari üzletek kate­góriába sorolása, a gázszere­lők nyilvántartása, a taxizás engedélyezése. A kamara a törvényileg elő­írt szabályoknak megfelelően segíti a vállalkozásokat: egye­bek mellett tanfolyamok szer­vezésével (élelmiszerhigiéniai tanfolyam, üzletvezetői tanfo­lyam stb.), valamint kiadvá­nyok, szakkönyvek biztosításá­val, tanácsadással, szakmai konferenciák szervezésével.- Milyen előadásokat szer­veznek?- Oktatási programjainkkal kapcsolatban mindenképpen meg kell említenem uniós elő­adás-sorozatunkat. Jelenleg közel huszonnégyezer tagunk van. Közülük szinte mindenkit érint valamilyen formában az uniós csatlakozás. Ezért a ka­mara a tagság európai integrá­ciós felkészítésének kereté­ben előadás-sorozatot indít. Az előadásokat erre felkészített kamarai munkatársak tartják majd külső szakértők bevoná­sával. Az elsősorban kis- és kö­zépvállalkozásokat érintő elő­adás-sorozat júniustól októbe­rig tart. Kecskeméten, Kalo­csán és Baján kerülnek meg­rendezésre az előadások, a ka­marai tagdíjat fizető tagok ré­szére ingyenesen. A témák: az Európai Unió működése, szer­vezeti felépítése, a különfé­le támogatási formák, -tőke, -áruk, -személyek, -szolgáltatá­sok szabad áramlása, az adó­harmonizáció, verseny és tár­sasági jog az Unióban.- Úgy tudom, több pályáza­ton is sikerrel szerepeltek, sőt továbbiak is döntés előtt áll­nak.- A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapítása óta kiemelt szerepet és jelentőséget tulajdonít a megyében működő vállalko­zók, cégek EU-integrációs fel­készítésének. A csatlakozást elősegítendő az Európai Unió PHARE programjához kap­csolódva több, számunkra kedvezően elbírált pályázatot is benyújtottunk a közelmúlt­ban. Ilyenek: a piacgazdaság fejlődését elősegítő képzések megvalósítására, a regionális befektetés-ösztönzési akciók és eszközök létrehozására, valamint a régión belüli tu­risztikai együttműködési for­mák létrehozására benyújtott pályázatunk. Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat támogatá­sával az Euro Info Centre (EIC) hálózat közép-európai kibővítésére is pályázunk. Ta­pasztalatunk szerint a gazda­ság szereplői igénylik a napra­kész ismereteket a hazánk euro-atlanti csatlakozását elő­készítő tárgyalássorozatról, az unió támogatási rendszeréről és a csatlakozás után várható gazdasági, jogi és szociális környezet változásairól. Ezen ismeretek megszerzésének egyik lehetséges eszköze egy jellemzően szakmai, gazda­ságfejlesztési célokat szolgá­ló információs központ Kecs­keméten. Ennek létesítésére ad lehetőséget és támogatást az Euro Info Centre pályázat. A Bács-Kiskun Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara megújult környezetben vár­ja ügyfeleit Kecskeméten az Árpád Krt. 4. szám alatt. Telefon: 76/501-500. Az uniós előadás-sorozattal kapcsolatban keressék Kiss Csabát a 76/501-508- as számon. Játékosan a környezetvédelemről Vetélkedőt indít diákoknak a Kecskeméti Városgazdasági Kft. Régi tervet vált valóra a Kecskeméti Városgazda- sági Kft.: ezen a héten in­dítja útjára környezetvé­delmi vetélkedőjét, melyet a Bácsvíz Rt.-vel együtt rendez a város felső tago­zatos általános iskolás di­ákjai számára. A vetélke­dő első öt kérdését a gye­rekek a Petőfi Népe Va­sárnap Reggel e heti szá­mában olvashatják. A környezetvédelmi vetélkedő célja az - mondta kérdésünkre dr. Mayer Antal, a Városgazda- sági Kft. ügyvezető igazgatója -, hogy a gyerekekkel megis­mertessük és megértessük, mennyire fontos a környezetvé­delem, a víz, a levegő védelme, s ezen belül a szelektív hulla­dékgyűjtés. A kérdések arra vo­natkoznak majd, hogy mit ér­tünk veszélyes hulladékon, újra­hasznosítható-e a háztartási hulladék, és hogyan, illetve azt a témakört járják körül, hogy mit tehetünk ivóvizünk tisztasá­ga érdekében. Miért fontos a szennyvíztisztítás, milyen össze­függés van a környezetszennye­zés és a víztisztítás között. Part­nerünk a játékban a Bácsvíz Rt. s személy szerint Szekeres Ist­ván ügyvezető igazgató úr, aki a VG Kft. szakembereihez ha­sonlóan úgy véli: a gyermekek tudatformálásán keresztül talán a felnőttek olykor helytelen szemléletén is tudunk a vetélke­dő segítségével változtatni. A já­tékba minden kecskeméti álta­lános iskola három, egyenként háromfős csapattal nevezhet az 5-8. osztályosok korosztályá­ból. A gyerekek hetente öt kér­désre kell hogy válaszoljanak. A játék első része öt héten át tart, tehát június végén ér véget. Majd lesz még egy forduló, amely a következő tanévben, te­hát szeptemberben indul, és októberig tart. A két forduló után, novemberben a Kecske­méti Televízióban rendezzük meg a döntőt, melyben a leg­több helyes választ beküldő négy csapat, tehát 12 gyermek vehet részt. Értékes nyeremé­nyek találnak gazdára: minden induló csapat részesül tárgyju­talomban, a négy legjobb pedig 30-40, illetve 40-50 ezer forin­tos nyereményben részesül. Reméljük, hogy a játék során mind a gyerekek, mind a felnőt­tek figyelmét rá tudjuk irányítani arra is, hogy április elsejétől új szabály lépett életbe a VG Kft.- nél. A szemétdíjat pontosan fi­zető ügyfeleink érdeke védel­mében április elsejétől csak és kizárólag a szabványedény- zetbe kihelyezett háztartási hul­ladékot szállítjuk el. A szatyrok­ba, nejlonzsákokba kitett sze­metet nem. Akinek edényzetre van szüksége, a VG Kft. telep­helyén bérelheti, illetve megvá­sárolhatja, s természetesen ér­tékesítünk szemeteszsákot is. A 240 literes edényzet bruttó 8750 forintba, a 110 literes edényzet 3125 forintba, a 120 literes edényzet 3750 forintba kerül. A VG Kft. emblémájával ellátott szemeteszsák darabja - amely a rendszertelenül, alkal­milag keletkező plusz hulladék elszállítására szolgál - mind­össze 130 forint. Reméljük, hogy új környezet- védelmi játékunk felkelti a kecs­keméti diákok figyelmét, és so­kan akarnak majd a VG Kft.-vel és a Bácsvíz Rt.-vel együtt ját­szani - mondta végezetül dr. Mayer Antal, a Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents