Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-04 / 102. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. május 4., kedd Langyosvíz-reform? Nagyító alatt a választást módosító tervek A választási rendszer re­formja során nem biztos, hogy az egyszerűbb és gyor­sabb változatot a legcélsze­rűbb választani. Az olcsóság hátrányokkal is járhat, s ezt a döntési helyzetben lévő poli­tikusoknak is mérlegelniük kell - mondta Takács Albert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola tanára a Ferenczy Europress kérdései nyomán felvázolta a választási rendszer módosítá­sának lehetséges irányait, s eközben nem rejtette véka alá véleményét a parlamenti pártok eddig napvilágot látott elképze­léseivel kapcsolatban sem. Az alkotmányjogász szerint a parlament választási reform- bizottságának eddigi munkájá­ból az derül ki, hogy a választói akaratot a jelenleginél hangsú­lyosabban megjelenítő, arányo­sabb és költségmegtakarító vá­lasztási rendszer létrejöttét tá­mogatják a pártfrakciók, ame­lyek egyetértenek az Ország­gyűlés létszámának csökkenté­sében is. A magyar parlamentben va­lóban több képviselő ül, mint például a dán vagy a holland országgyűlésben. Ám csupán azért megváltoztatni egy kifor­rott, jól működő rendszert, hogy néhány képviselővel ke­vesebb üljön a parlamentben, és ezt a költségek csökkentésével indokolni, nos, ez tulajdonkép­pen badarság - fogalmazott az alkotmányjogász, s „langyos- víz-reformnak” - minősítette az eddig napvilágra került elkép­zeléseket. Takács Albert véleménye szerint a radikális változtatás­nak egyik párt sem híve. Nem hiszi, hogy van elég merészség és komolyság a politikai erők­ben arra, hogy létrehozzák a második kamarát, ami valóban lényeges változást hozna. Ä kormánykoalíció politi­kája, néhány intézkedése arra enged következtetni, hogy az érdekvédelem eddig kialakult rendszerét is soknak tartják. A második kamara pedig éppen a vidék-főváros, kisebbség-több­ség, szakszervezetek-kormány ellentétet, a kormányétól eltérő vélemények hangsúlyosabbá válását eredményezné. Az alkotmánybíró vélemé­nye szerint a Magyarországon bevált vegyes választási rend­szer kiegyensúlyozott népkép­viseletet teremt. Igaz ugyan, hogy a nagy pártoknak ked­vező, tisztán listás választás arányosabb lenne a vegyes rendszernél, de kizárná a par­lamentből a lokálpatriótákat és a pártoktól távolabb álló nép­szerű, nagy formátumú politi­kusokat - mondta az alkot­mányjogász. (horváth) Veszélybe kerülhet a működésük is Civil szervezetek petíciója A Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalmának elnöke több társadalmi szerveződés nevében nyilatkozatot adott át tegnap Budapesten, a Fidesz frakcióvezetőjének, Szájer Jó­zsefnek címezve. Ismertetve a civil szerveze­tek költségvetési támogatásával kapcsolatos nyilatkozatot Hanti Vilmos elnök elmondta:-Egy, nemzetközi mércével mérve kirívóan hátrányos tá­mogatási módra akaijuk fi­gyelmeztetni akciónkkal a kép­viselőket. A parlament által tervezett támogatási mérték el­fogadásával ugyanis országos társadalmi egyesülések műkö­dése, e „polgárt segítő szerve­ződések” léte kerül veszélybe. A fekete zászlóra tűzött nyi­latkozat átadásakor Hanti rá­mutatott: az Országgyűlés ma dönt az országos társadalmi szervezetek támogatásáról. Fekete zászlóra tűzték a követeléseket. fotó: feb/körmendi Orbán szerint a Xénia-láz egyik vezetője akart politikusokat kompromittálni Repedések a külpolitikai egységen A parlamentben lefolyt politikai viták a Jugoszlávia elleni NATO-csapások és az egyes politikusok megfigyelése, illetve ennek bizonyítékai körül csúcsosodtak ki. Túri Kovács Béla (FKgP) ki­fogásolta, hogy egyes politi­kusok május 1-jei szónoklata­iban Koszovó kapcsán a párt- politika a nemzeti politika elé került. Kovács László (MSZP) elismerte, hogy a háborús helyzetben politikai egyetér­tésre, közös felelősségválla­lásra van szükség a kormány és az ellenzék részéről. Ennek azonban - mondta - ára van: az ellenzék folyamatos tájé­koztatása és a parlamenti dön­tések közös előkészítése. A kormánynak kötelessége lenne a lehető legkisebbre csökken­teni Magyarország részvételét a NATO-akciókban. Az MSZP-nek kételyei vannak, hogy a kormány ura-e a helyzetnek a szükséges mér­tékben. Pártja kezdeményezi a korlátlan repülőtér-használatra vonatkozó korábbi parlamenti határozat módosítását, hogy Magyarországról felszállva ne lehessen bombázni, és hogy magyar területről szárazföldi hadművelet ne indulhasson Jugoszlávia ellen. Orbán Viktor miniszterel­nök szerint szocialista körök­ből egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket a koszo­vói válsággal kapcsolatban, amelyek mintha nem akar­nának különbséget tenni a NATO és Milosevics között. Pedig amit a szerb elnök tesz, az egy jól körvonalazott terv szerint végrehajtott népirtás, hitleri genocídium. A legnagyobb ellenzéki párt a tűzzel játszik, amikor kihát­rál a parlament többségi dön­tése, illetve saját korábbi ál­láspontja mögül - fogalmazott rendkívüli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A Ferenczy Europressnek arra a kérdésére, hogy a par­lament módosíthatja, szűkít- heti-e korábbi határozatát, a kormányfő így válaszolt: mindannyian a képviselők ke­zében vagyunk.- A szocialista pártnak jo­gában áll visszalépni a Kovács László által említett, október­ben közösen megszavazott határozattól - mondta Orbán. Szerinte ugyanis nem a helyzet, hanem az ellenzék NATO-hoz való viszonya vál­tozott meg. A miniszterelnök azt kérte, hogy ne használják ki a helyzetet pártpolitikai cé­lokra, a kormány támadására és gyengítésére, mert az az or­szág biztonságát veszélyezteti. Magyar Bálint (SZDSZ) arra keresett magyarázatot, hogy az úgynevezett megfi­gyelési ügy vizsgálatát miért lassítja a Fidesz. Az SZDSZ szerint a kormányfőnek nin­csenek bizonyítékai, mert ha lennének, akkor nem titkosí- tották volna 2013-ig a doku­mentumokat. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a Xénia-láz mozgalom egyik közismert vezetője megkereste az egyik állami szolgálatban álló tisz­tet. Arra kérte, hogy folytas­son kompromittáló célzatú, magánéletre, családi kapcsola­tokra és esetleges üzleti érde­keltségekre kiterjedő megfi­gyelést. Mind a megfigyelés ténye, mind annak kompromit­táló célzata bizonyított. A megfigyelt személy a Fidesz akkori frakcióvezetője volt, aki több parlamenti indítványt is tett a Xénia-láz ügyében. A kormányfő, látva egyes ellenzéki politikusok ideges­ségét, indokoltabbnak látja a parlamenti vizsgálatot, mint bármikor. S. Á. Akadémia: elnökválasztás ma Az Akadémiai Aranyérmet Stefanovits Pál vehette át az elnöktől, fotó: feb/kallus György A tudományos stratégia meg­ismerése épp olyan fontossá vált a társadalom számára, mint a tudósoknak az, hogy hozzászólhassanak a nemzet előtt álló kérdésekhez - mondta Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA kétnapos ren­des közgyűlésének nyitónap­ján. Glatz leszögezte: az in­tézmény három funkciót - a tudomány műhelye, a nemzet tanácsadója és a hazai tudo­mányosság érdekképviselője - kívánt betölteni. Az elnök sze­rint az Akadémiának sikerült megújulnia. Példaként emlí­tette a kutatóintézetek fejlesz­tését, amelyhez 1996-ban 250 millió forintot kaptak, majd három év alatt további 1800 millió forintot szereztek. Hétfőn Akadémiai Arany­éremmel tüntették ki Stefa­novits Pált, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanárát. Átvonulás. Kedden dönt az Országgyűlés a lengyel huma­nitárius segély magyarországi áthaladását lehetővé tevő elő­terjesztésről - nyilatkozta a házbizottság hétfői ülése után Áder János házelnök. Embargó. Magyarország hét­főn csatlakozott az Európai Unió által Jugoszlávia ellen el­rendelt kereskedelmi olajem­bargóhoz - közölte Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára. Az em­bargó érinti a nyersolaj, a fel­dolgozott olaj- és gáztermékek kereskedelmi forgalmát, de nem vonatkozik a személygép­kocsik gyári tankjában kiszállí­tott üzemanyagtermékekre. Vádemelés. A győri ügyészség vádat emelt Lukácsi István, a Független Kisgazdapárt Győr- Moson-Sopron megyei elnöke ellen folytatólagosan elköve­tett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsér­tése miatt - jelentette be Takács Péter, a városi ügyészség veze­tője hétfőn. Lukácsi a megyei önkormányzat tagja és a Va­gyonkezelői Bizottság elnöke. Altiszt 2000. A jövő rugalmas, hatékony, a kor követelmé­nyeihez igazodó hadseregének megteremtése érdekében át kell értékelni a tiszthelyettesek sze­repét is az új feladatok szerint - mondta az Altiszt 2000 című konferencián Végh Ferenc ve­zérezredes, a Magyar Honvéd­ség parancsnoka hétfőn. A polgármester verziója. Rapcsák András hétfőn Hód­mezővásárhelyen tartott sajtótá­jékoztatóján cáfolta mindazo­kat a vádakat, amelyek alapján büntetőfeljelentést tett ellene az őt helyettesítő alpolgármester, Novák Imre. A két hónapja fel­függesztett polgármester kije­lentette: ellenfeleinek nem si­került őt megtörniük, s a hata­lom és a pénz megszerzésére irányuló puccs kezdete óta ta­pasztalja a városlakók bizalmát. Lojalitás. A Belügyi Dolgo­zók Szakszervezetének bér- és demonstrációs bizottsága - a korábbi bejelentéssel ellentét­ben - a háborús helyzet miatt nem alakult át május 1-jén sztrájkbizottsággá, tudatta a tömörülés hétfőn. A közlemény szerint „az ország határát köz­vetlenül érintő háborús hely­zetben nem vállalható fel, hogy egyes rendvédelmi szervek működésképtelenné váljanak”. Mintabolt. A Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. Keszthelyen nyitotta meg első balatoni min­taboltját. Magyar és idegen nyelvű sajtótermékekből, úti­könyvekből ez az üzlet nyújtja a legnagyobb kínálatot a tér­ségben. A Szonda Ipsos áprilisi közvélemény-kutatása a keleti országrészben A pártok őrzik pozícióikat Aranyág-siker Több mint 24 millió forintot ajánlottak fel a nézők vasár­nap a Magyar Televízióban ötödik alkalommal megren­dezett, Aranyág című mű­sor ideje alatt. Az alapítvány célja, hogy támogassa a gyermekgyógyászati intéz­ményeket, valamint a gyer­mekek egészség-megőrzését célzó programokat. Az idei műsor alatt 1.492 vidéki fel­ajánlás érkezett, 11 millió 877 ezer forint értékben. A 2.724 budapesti adakozó összesen 12 millió 380 ezer forintot ajánlott fel. A mű­sorban több alkalommal el­hangzott Balázs Fecó és Horváth Attila Ártatlan világ című klipje. A Sony Music a CD eladásából származó 5 millió forintot az Aranyág Alapítványnak adja. Kelet-Magyarországon a közvélemény-kutatók által megkérdezett állampolgárok körében alig tapasztalhatók változások a parlamenti pár­tok megítélésében. A Fidesz- Magyar Polgári Párt 29 szá­zalékkal áll az élen, s 22 szá­zalékkal követi a Magyar Szocialista Párt. A Független Kisgazdapárt 6 százalékos, a Szabad Demokra­ták Szövetsége 3 százalékos, a Magyar Igazság és Elet Pártja 2 százalékos és a Magyar De­mokrata Fórum 1 százalékos indexe is e pártok megítélésé­nek lényegi változatlanságát érzékelteti. Csökkent viszont a Fidesz népszerűsége a biztos szavazók körében. A részvételét bizo­nyosra ígérő, s valamilyen pár­tot is választani tudó kelet­magyarországiak 41 százaléka adná szavazatát a Fideszre (ez 7 százalékkal kevesebb a múlt havi értéknél), s 37 százalékuk szavazna a Magyar Szocialista Pártra. E körben sem változott jelen­tősen a Független Kisgazdapárt (10 százalékos) és az SZDSZ (4 százalékos) népszerűsége. A kelet-magyarországi fel­nőtt lakosság továbbra is a MIÉP-et tekinti a legellenszen­vesebb parlamenti pártnak. Minden hatodik megkérdezett ezt a szervezetet jelölte meg mint olyat, amelyre egy mos­tani választáson semmiképpen nem szavazna. A válaszadók 10 százaléka vélekedik így a Fi- deszről, illetve 9 az MSZP-ről. A megkérdezettek 34 száza­léka szerint most is a Fidesz- MPP nyerné meg a választást, 25 százalékuk szerint az MSZP lenne a győztes. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1999. április 7-19. A kérdezés módja: szemé­lyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyar­országi lakóhellyel rendelke­ző magyar állampolgár. A minta: 495 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakó­hely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnan lennének a választások, ön melvik pártra szavazna? MPP párt tálán, nem szavazna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents