Petőfi Népe, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-12 / 109. szám

4. oldal Háborús krízis - Világtükör 1999. május 12., szerda Világméretű diplomáciai egyeztetések Koszovó ügyében A NATO nem hisz Milosevicnek Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn zárt ülést tartott, amelyen Kínának nem sikerült elérnie, hogy a testület súlyos szavakkal ítélje el a belgrádi nagykövetsége elleni, péntek éjjeli NATO- támadást. A kínai fővárosban közben átmenetileg megszűntek a tüntetések az amerikai nagykövetség épülete előtt. William Cohen amerikai vé­delmi miniszter nem sokkal a BT-ülés előtt hivatalos nyilat­kozatban is elismerte, hogy az amerikai hírszerzés elavult, 1992. évi Belgrád-térképről vá­lasztotta ki a csapás célpontját, így történt a tragikus tévedés. Valójában a jugoszláv hadsereg fegyverbeszerzési főhivatalára akartak csapást mérni. A kínai kormány a Jugoszlá­via elleni NATO-légitámadá- sok leállítását követeli, mielőtt fontolóra veszi a Nyolcak ko­szovói rendezési alapelveinek támogatását - jelentette ki ked­den Pekingben Viktor Cserno- mirgyin, az orosz elnök balká­ni különmegbízottja. Hangsú­lyozta, hogy a válság nem old­ható meg Jugoszlávia elnöke, Szlobodan Milosevic nélkül, mert nincsenek más személyek, akikkel tárgyalni lehetne. A volt orosz kormányfő rögtön­zött sajtótájékoztatóján állást foglalt a „nemzetközi polgári és biztonsági jelenlét” mellett a koszovói albán menekültek vé­delmében. A balkáni válságról, a G8 bonni külügyminiszteri érte­kezletén elfogadott rendezési elvek gyakorlati megvalósításá­ról konzultál az orosz vezetés­sel Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes, aki kedden érkezett Moszkvába. A politikus a nap folyamán Geor- gij Mamedov orosz külügymi­niszter-helyettessel tárgyalt zárt ajtók mögött. Igor Ivanov orosz külügyminiszter eközffcri'ltt'fl­den Hubert Védrine francia külügyminiszterrel konzultált a jugoszláviai helyzetről. Véd­rine rövid munkalátogatásával Jacques Chirac elnök szerdán kezdődő moszkvai tárgyalásait készíti elő. A NATO fenntartja a maxi­mális katonai, diplomáciai és gazdasági nyomást Szlobodan Milosevic jugoszláv államfőre, amíg Belgrád el nem fogadja, és teljesíti a nemzetközi követe­léseket - jelentette ki kedden a szövetség szóvivője. Jamie Shea megerősítette, hogy Ko­szovóban - egy előző napi ju­goszláv bejelentéssel ellentét­ben - nyoma sem látszik szerb kivonulásnak. Márpedig a NATO mind a negyvenezer ka­tona és háromszáz tank távozá­sához ragaszkodik, illetve a másik négy feltétel teljesítésé­hez is. A NATO nem látja nyomát szerb visszavonulásnak Koszo­vóban - jelentette kedden a szövetség monsi főhadiszállása is. Az időjárás javulásával a NATO ismét fokozta harci te­vékenységét Jugoszláviában. Összesen 623 repülést hajtottak végre hétfőn, ennek jelentős ré­sze csapásmérő volt. A célok között ezúttal is fontos helyet foglaltak el a koszovói szerb erők, amelyek közül tankokat, páncélozott járműveket, álcá­zott felszereléseket, tüzérségi állásokat, rajokat és összesze­relő egységeket sújtottak. A stratégiai célok közül a kfttttfűté a sjenicai és ponikvei légi bázist, a pancse- vói és a belgrádi katonai barak­kokat, a valjevói rendőrségi fő­hadiszállást, hét rádiós átját­szóállomást, hét közúti és egy vasúti hidat, két lőszerraktárt, a baricsi robbanóanyaggyárat, három olajtárolót - köztük a zomborit - és a csacsaki össze­szerelő üzemet. A NATO légi­ereje hétfőn késő este súlyos károkat okozott a jugoszláv fő­várost Nissel összekötő autópá­lyában is. A közép-európai tagjelölt ál­lamok felzárkóztatására szol­gáló PHARE-programból is át kíván csoportosítani az Európai Unió a koszovói pénzügyi szükségletekre - áll az Európai Bizottság kedden kiadott ösz- szegzésében. A bizottság azt tekintette át, milyen feladatok várnak az unióra a válság ren­dezését követően. A béke hely­reállítása utáni legsürgetőbb te­endőnek a testület a menekül­tek visszatérésének finanszíro­zását,'a szomszédos államok iránti szolidaritás kimutatását minősítette, hosszabb távon pe­dig a délkelet-európai stabilitás megteremtésének támogatását. Brüsszel azzal számol, hogy a már felszabadított 182 millió euró elegendő lehet a humani­tárius feladatokra szeptembe­rig. Az ezt követő időszakra, il­letve váratlan szükségletekre további 196 millió euró áll szükség esetén rendelkezésre. A szomszédos országok gazda­sági stabilitásának támogatá­sára a közösség jelenleg 100 millió eurót szán. „A végső cél Koszovó teljes függetlensége” - közölte Ibra­him Rugóvá mérsékelt koszovói albán vezető, aki eddig elfo­gadta a tartomány önigazgatá­sát a megmaradt jugoszláv fö­deráción belül. Olasz újság­íróknak nyilatkozva kijelen­tette: a rambouillet-i egyezmé­nyek által előirányzott autonó­mia immár nem elegendő a tér­ség végleges stabilizálásához - ■ indokolta Üj álláspontját. Csernomirgyin Pekingben tárgyalt. fotó: feb/reutere Orosz kémhajók őrségváltása A már több mint egy hónapja az Adrián tevékenykedő Liman orosz felderítő hajót a fekete­tengeri flotta egy másik kémha­jója, a Kildin váltja fel a napok­ban. Ezt Igor Digalo, az orosz haditengerészet főparancsnoká­nak segédtisztje közölte kedden Moszkvában. A fegyvertelen, de a legkor­szerűbb rádióelektronikával és hidroakusztikai berendezések­kel felszerelt Liman - amely kü­lönben Lengyelországban épült még 1972-ben - 17 csomós se­bességre képes hajó. Legény­sége 60 fő, s 25 napi autonóm ha­józásra képes. így több mint egy hónap után leváltása időszerűvé vált. A Liman tevékenységét fo­kozott figyelemmel kíséri a NATO légiereje, s török, majd görög hadihajók adtak „díszkí­séretet” a hajónak, amikor a szo­rosokon átkelve a Földközi-ten­gerre ért. A fekete-tengeri orosz flotta hajóraja is készült az Ad­riára, de Borisz Jelcin orosz el­nök Bili Clinton elnöknek április végén megígérte, hogy az egy felderítő hajón kívül nem vezé­nyel orosz haditengerészeti egy­ségeket a NATO-hadműveletek körzetébe. Mihail Barszkov ellentenger­nagy, az orosz haditengerészet főparancsnokának helyettese az 1TAR-TASZSZ hírügynökség­nek nyilatkozva azt hangsú­lyozta, hogy az orosz felderítő hajó adriai jelenlétében nincs semmi fenyegető vagy rendkí­vüli, hi szén bármely ország tehet ilyen lépéseket. A NATO-fegy- verek hatósugara eléri Oroszor­szágot, éppen ezért az „ellenőr­zés” az orosz nemzetbiztonsági érdekek miatt szükséges. Újabb polgári áldozatok Három polgári személy, köztük egy négyéves kislány vesztette életét kedd kora reggel, amikor NATO-gépek Staro Gradsko fa­lut is meg- és eltalálták a koszo­vói tartományi fővárostól, Pris- tinától délre - tudta meg az AFP a helyszínen a falu lakosaitól. A kislányon kívül egy idős há­zaspár vesztette életét a Pristiná- tól 20 kilométerre délnyugatra lévő településen. A kislány holt­testét az idős házaspár házának szomszédságában lévő lakóház romjai közül ásták ki. Ötéves testvére és szülei megsérültek a bombázásban, őket egy pristinai kórházban ápolják. A Tanjug spekulációja A Tanjug jugoszláv hírügynök­ség szerint elképzelhető, hogy a Kína belgrádi nagykövetsége el­leni NATO-támadás is részét képezi Bili Clinton amerikai el­nök „politikai eltávolítása” elő­készítésének. A belgrádi Poli­tika című lap is ismertette a hi­vatalos jugoszláv hírügynökség kommentárját, amely szerint nem zárható ki annak lehető­sége, hogy a CIA „szándékosan hibázott”, amikor Kína belgrá­di nagykövetségét is a NATO bombatámadásainak célpontjai közé sorolta. A belgrádi speku­láció szerint a CIA-t az motivál­hatta, hogy az amerikai elnök a Lewinsky-üggyel hatalmas ká­rokat okozott országának. A diktatúra terrorizálja a jugoszláviai ellenzéket (Folytatás az 1. oldalról.) A szerb ellenzékiek elmond­ták, hogy a hasonlóan gon­dolkodó honfitársaik vagy elmenekültek Jugoszláviából, vagy otthon maradtak, és hallgatnak, mert a diktatúra a NATO-csapások megkezdő­dése óta terrorizálja az ellen­zékieket. A nyilatkozók sze­rint erre vezethető vissza, hogy Nyugaton úgy vélik: Milosevicnek Jugoszláviában nincs ellenfele. A jugoszláv elnöknek ismét sikerült el­hallgattatnia minden ellenzéki véleményt és az egész népet képviselő, népi hősként beál­lítania magát - mondták. A két ellenzéki szerint ez is azt mutatja, hogy a NATO el­számította magát. Megje­gyezték, hogy az észak-atlan­ti szervezet Koszovóban is rosszul mérte fel a helyzetet, és még a montenegrói válasz­tott elnök életét is megnehe­zíti. Továbbá azzal sem szá­míthat a szerb nép megérté­sére, ha azt hangoztatja, hogy az ő érdekében bombázza Ju­goszláviát. A szerb lakosság ugyanis úgy érzi: a csapások ellene és a gazdasági túlélése ellen irányulnak, mialatt Mi­losevic nem katonai célpont, hanem a NATO-hatalmak tárgyalópartnere marad. A nyugati értékeket ma Szerbiában a bombákkal azo­nosítják, és a városokban be­csapódó rakéták a szemükben azt bizonyítják, hogy a szerbek ellen összeesküdött a világ - mondták. A nyilatkozók sze­rint a Jugoszláviában élők egyre inkább felteszik azt a kérdést is: megéri-e Szerbiát elveszíteni Koszovóért. Sokan attól tartanak, hogy akár Szer­biát is elveszíthetik. A Ma­gyarországra menekült ellen­zékiek szerint csak a diktátor bukása után lehetséges Jugo­szláviában demokratikus fej­lődés. Véleményük szerint nem helytálló Milosevic ösz- szehasonlítása Hitlerrel, de annyiban a Nyugat valóban visszanyúlhatna a II. világhá-, ború utáni elgondolásokhoz, hogy segíti felépíteni a szét­rombolt országot, megterem­teni az új, demokratikus in­tézményrendszert, és bíróság elé állítja a háborús bűnösöket. Két új frontot nyit a NATO A The New York Times szerint: bekerítés A NATO azt tervezi, hogy két új frontot nyit a Jugoszlávia elleni légi hadműveletekben: nem csupán nyugat felől, ha­nem északról (Magyarország irányából), valamint kelet fe­lől (Törökországból) is gépe­ket akar indítani, a beke- rítettség érzését erősítendő Belgrádban - írta kedden a The New York Times. A lap beszámolt arról, hogy Nyugat-Törökországba F- 15-ös és F-16-os gépeket, Magyaror­szágra pedig F-18-asokat kíván telepíteni a szövetség, eleget téve Wesley Clark tábornok újabb gépekre vonatkozó kéré­sének. A NATO európai erőinek főparancsnoka olyan arányú növelést tart szükségesnek a Jugoszlávia elleni légi hadjá-. ratban részt vevő gépek számát illetően, hogy ez a most hasz­náltnál több repülőteret igényel. Mint a The New York Times írta, a magyarok már igent mondtak a gépek telepítési ter­vére - annak ellenére, hogy ag­gódnak a vajadasági magyarok sorsa miatt -, a törökök belee­gyezése pedig hamarosan vár­ható. A lap megállapítása szerint a NATO-gépek elhelyezésével, a bázisok rendelkezésre bocsátá­sával kapcsolatos magyar kész­ség éles ellentétben áll azzal a vehemenciával, amellyel Bu­dapest ellenzi azt, hogy területe Jugoszlávia elleni szárazföldi invázó felvonulási területévé váljon, illetve hogy magyar ka­tonák vegyenek részt Jugoszlá­via -elleni- (esetleges száraz­földi) támadásban - amivel ve­szélynek tennék ki a jugoszlá­viai magyar lakosságot. A támaszpontok kérdése azonban csak az egyik kérdés - folytatta a New York-i lap. A Törökország felől érkező gé­peknek át is kell repülniük Bul­gária, illetve Románia fölött. Egyik ország sem NATO-tag, de mindkettő beleegyezett az: átrepülésbe. Ennek ellenére vannak meg­oldandó feladatok. így például vagy át kell alakítani a bolgár radarrendszert, vagy rá kell venni a bolgárokat arra, hogy kapcsolják ki radarjaikat, ami­kor a NATO-gépek átrepülnek felettük. Előfordult ugyanis, hogy a koszovói jugoszláv légvédelem radarjait a NATO-gépek köze­ledtével hirtelen kikapcsolták, és így a gépek a bekapcsolva maradt, a térséghez közel talál­ható bolgár radarokat észlelték a levegőből potenciális ve­szélyforrásként. Most matasd meg! Változatlanul ez a jelszó a divatban. Nicole Zimmermann divatter­vező (középen) Sydneyben mutatta be elsőként idei tavaszi-nyári kollekcióját, amellyel ha­marosan turnéra indul Ausztráliába, Űj-Zélandra és Hongkongba. fotó: feb/reuters A román szenátus döntésé a kisebbségek anyanyelvéről A román szenátus kedden nagy szavazattöbbséggel elfogadta a helyi közigazgatásról szóló tör­vény tervezetének azon cikke­lyét, amely a nemzeti kisebbsé­gek anyanyelvének közéleti használatát szabályozza. A törvénytervezet 90. cikke­lye kimondja, hogy azokban a helységekben, ahol az összla­kosság több mint 20 százalékát valamely nemzeti kisebbség te­szi ki, nemcsak a hivatalos ál­lamnyelven, vagyis románul, hanem az adott nemzeti kisebb­ség anyanyelvén is lehet érint­kezni, mind írásban, mind szó­ban, a helyi hatóságokkal. A 90. cikkely arról is rendel­kezik, hogy ezekben a helysé­geken a helységnévtáblákat és a hivatalok névtábláit a nemze­ti kisebbség anyanyelvén is fel­iratozni lehet. Ugyancsak elő­írja, hogy a közönségkapcsola­tot tartó hivatalnokok között olyan személyeket is kell alkal­mazni, akik ismerik az ottani ki­sebbségi anyanyelvet. A cikkelyt az ellenzék rendkí­vül hevesen támadta, és vala­mennyi bekezdéséhez módosító indítványokat terjesztett elő. Miután a szenátus ezeket rendre leszavazta, a cikkely egészéről tartott szavazáson az ellenzéki képviselők jelentős része nem vett részt, így azt 71 igen szava­zattal fogadták el 12 ellenszava­zattal szemben, 6 tartózkodás mellett. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy a kormányko­alíció pártjainak szenátorai a megállapodás szerint szavaztak. Lelőttek a szerbek egy NATO-gépet A közép-szerbiai Grúza kö­zelében lelőttek egy NATO- gépet - közölte a szerb rádió meg nem erősített értesülé­sekre hivatkozva. A jelentés szerint szem­tanúk látták, ahogy a gép pi­lótája katapultált, és ahogy a lelőtt gép helyi idő szerint 12 óra 40 perckor becsapó­dott a Glediske hegybe, Ces- tin, Bajtenica és Sibnica tér­ségében. Megindult a kutatás a gép pilótája és a repülő marad­ványai után. Nem hivatalos értesülések szerint a harci­gép lakatlan területre zu­hant. Brüsszelben az észak­atlanti szövetségben közöl­ték: nincs tudomásuk arról, hogy bármelyik gépük lezu­hant volna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents