Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

-ym­Jó napot! JL. Szerkeszti: Miklós Miklós Magda Ötletek, tippek, tanácsok a mindennapokra Már vetik a tavasziakat (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalatok szerint nem váltották és nem is váltják be azt a „fogadalmukat” sem, hogy drasztikusan csökken­tik egyes fontos növények ve­tésterületét. Mint a hivatalvezető külön kihangsúlyozta, mindezek mö­gött azonban ott van az a két­ségtelen tény is, hogy ezen a tájon kisebb károkat okozott a belvíz, mint az ország más vi­dékein. Sőt! Kifejezetten a sok csapadéknak köszönhető pél­dául az a kedvező körülmény, hogy hosszú esztendők óta most először nincs tavaszi aszály, azaz nem a porba kell vetni. Ezt az előnyt akár bará­tok, rokoni kölcsönök igény- bevétele árán, de még azok a gazdák is igyekeznek kihasz­nálni, akiknek már minden tartaléka elfogyott. Táblázatunkban a legelterjedtebb zöldségek vetésével kapcsolatos tudnivaló­kat foglaltuk össze. Nyelvvizsgára készülve A nyelvvizsgára készülők vár­hatóan már októbertől több vizsgaközpont közül választ­hatnak, a jövőben ugyanis bár­mely állami és nem állami okta­tási intézmény bekapcsolódhat a nyelvvizsgáztatásba, ha az er­re feljogosító engedélyt meg­kapta. Várhatóan májusban lép életbe a nyelvvizsga reformjáról szóló miniszteri rendelet. Ezt követően a tavaly októberben alakult, független szakértőkből álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület júliusban megkezdi az akkreditációs kérelmek fogadá­sát. A jövőben ez a függet­len szakértőkből álló grémium adja ki a vizsgaközpontok szá­mára a működési engedélyt, és végez mindenfajta nyelvvizsga feletti felügyeletet és ellenőr­zést. A testület szeptembertől fogadja azoknak a nemzetkö­zi központoknak a kérelmeit, amelyek igényt tartanak arra, hogy vizsgáik a magyar álla­milag elismert nyelvvizsgával egyenértékűnek minősüljenek. Az új típusú nyelvvizsgák egy- és kétnyelvűek egyaránt lehetnek. A nyelvtudást mé­rő vizsgarendszerek kidolgo­zására a tárca a vizsgaköz­pontok számára lehetőséget biztosít. Jelenleg a nyelvtudá­sukról számot adni kívánók az Idegen Nyelvi Továbbképző Központban (ismertebb nevén a Rigó utcában) és annak ki­helyezett vidéki központja­iban általános és szakmai alap-, közép- és felsőfokú, A, B és C típusú vizsgát tehetnek. A jövőben az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ is csak akkor folytathatja tevékenysé­gét, ha aláveti magát az akkreditációs eljárásnak. Az Idegen Nyelvi Továbbképző Központban az utóbbi két-há- rom évben mintegy 110 ezer vizsgaalkalmat regisztráltak. Jelenleg egy középfokú „C” típusú nyelvvizsgáért 7900 forintot, a felsőfokú, szintén „C” típusú nyelvvizsgáért 8800 forintot kell fizetni. Állatkertbe a nyuszikkal! A fővárosi állatkert e héttől fo­gadja a gyerekeknek húsvétra vásárolt, de időközben meg­unt vagy megbetegedett nyula- kat. Idén immár ötödik alka­lommal hirdették meg az akci­ót, és egy nyuszit már hétfőn be is adtak az állatkertbe. A ta­pasztalatok szerint húsvét után általában 1-2 hónapig kapja a nyulakat az állatkert. Az el­múlt években húsvét után na­ponta 5-15 nyúl került hozzá­juk, de előfordult, hogy kacsát is bevittek. A leadott nyulak és egyéb állatok két hetet töltenek karanténban az állatkert Hun­gária körúti telepén. Az egész­ségesek kisebb része visszake­rül az állatkertbe, a többit a Fe­hér Kereszt állatmentő szerve­zet juttatja el a vidéki nyúlte- nyésztőkhöz. A nyulak nehe­zen viselik a lakásbeli körül­ményeket, nem táplálják őket megfelelően, ezért a leadott állatok jelentős része beteg, és nem éli túl a karantént. Gyógynövények használata A Magyar Méhészek Egyesüle­te kiadásában jelent meg Sza- lay László és Halmágyi Leven­te Gyógyító mézek és mézelő gyógynövények című könyve. Ebből idézünk. A gyógynövények leggyako­ribb felhasználási módja a tea. Elkészítési formáiról már so­kat írtak. A főbb módszerek: a forrázás, a főzés és az áztatás. Forrázatot levelekből, virágok­ból készítünk. A forró vizet a teakeverékre öntjük, majd ha jelentősebben kihűlni kezd, leszűrjük. A főzet a legáltalá­nosabb. A teakeveréket a forró vízbe dobjuk, és vagy azon­nal, vagy pár perc múlva meg­szüntetjük a melegítést. A le­veleken és virágokon kívül a gyökereket is így kezeljük. Általános szabály, hogy mi­nél vastagabb darabokból áll a keverék, annál több hőt kell közölnünk a teavízzel. Ha egy teakeverékben gyö­kér, kéreg és finom szövetű virágszirom egyaránt szere­pel, megtehetjük, hogy a keve­réket két részben egymást kö­vető percekben juttatjuk a for­ró vízbe. Az áztatáshoz hideg vizet és hőre érzékeny gyü­mölcsöt (pl. csipkebogyó hasz­nálunk. Az áztatás időtarta­ma 6-8 óra, vagy estétől regge­lig tart. Fogyasztás előtt kelle­mes hőfokra melegítjük a vi­zes kivonatot. Frissen szedett gyógynövé­nyekből is lehet teát készíteni, de kétszer annyi kell belőlük, mint a szárítottból. Véradások a megyében A kecskeméti vértranszfú­ziós intézet szervezésében az alábbi helyeken rendez­nek a napokban önkéntes véradást: Április 8-án, déli 12 órától 15 óráig a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskolában. Április 9-én, délelőtt 10-től 14 óráig a kecskeméti Univer Szövetkezetnél, a Mindszen­ti úton. Április 13-án, reggel 9-től déli 12 óráig Kiskunfélegyhá­zán, a József Attila Általános Iskolában. Ezenkívül az önkéntes véradásra jelentkezőket a vértranszfúziós intézetben (Kecskemét, Koháry I. körút 4. szám) is várják. Életjáradék szövetkezeti üzletrészért Alkupozíció és magánokirat a két leglényegesebb eleme A megye agrár tradíciójából eredően az 1992. évi szövetke­zeti vagyonnevesítés kapcsán több mint 100 ezer fő kapott a mezőgazdaság területén vég­zett tevékenysége kapcsán ki­sebb, akár pár ezer, de inkább jellemzően több százezer fo­rintos értékű, nem ritkán milli­ót is elérő szövetkezeti üzlet­résztulajdont. Napjainkban az idősödő és a nyugdíjkorhatárt is betöltő üzletrész-tulajdono­sok igen csekély állami nyug­díj és járadék mellett a nevesí­tett üzletrésszel nem tudnak mit kezdeni. Nincs olyan fó­rum, ahol az idényjellegű me­zőgazdasági támogatások mel­lett ne érdeklődnének az üz­letrészek állapotáról, így arról kérdeztük meg Kissné Kollár Esztert, a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetség tanácso­sát, hogy a mezőgazdasági szövetkezet vagyonnevesített üzletrésztulajdona átváltható-e a tag számára havi életjára­dékra, kiegészítve azokat az alacsony összegű ellátásokat, amelyekből most igen sokan nehezen élnek. A hatályos jogszabályi felté­telek alapján elvi akadálya nincs annak, hogy a vagyonne­vesítés kapcsán szerzett szö­vetkezeti üzletrészt a jogosult javára bármely kötelezett havi életjáradékra váltsa. A bármely kötelezétt egyaránt lehet ma­gán és szövetkezet is. Lénye­ges azonban, hogy a felek kö­zött alkupozíció alakuljon ki, azaz legyen eladó- és vevő­készség is. Célszerű továbbá, tekintettel arra, hogy az üzlet­rész örökölhető, míg az életjá­radék nem, az egész ügyletet ügyvéd által ellenjegyzett ma­gánokiratba foglalni, és ez alapján kérni a szövetkezet igazgatóságát az üzletrésztu­lajdon átvezetésére. A mező- gazdasági érdekképviselet me­gyei érdekkörében még eddig igen csekély számú érdeklődés mutatkozott a konstrukció iránt, ezért a szövetkezeti üz­letrészek életjáradékra való át­váltási alapjának még nem ala­kult ki piaci alapja, kiindulás­ként így a névérték tekinthe­tő tárgyalási alapnak. Az adó- jogszabályok alapján az egyéb indok alapján adómentesnek tekinthető életjáradéki kate­gória az átalakulás befejezése­kor lezárt üzletrésznévérték 1/10-ed, de legfeljebb havonta 10 ezer forintot nem haladhat­ja meg. Egyéb információért az érdekképviseletnél minden nap 8-16 óráig készséggel adunk felvilágosítást a konst­rukció iránt érdeklődőknek. ZALAKERAMIA Szépséghez vezet. Várjuk a Construma Építőipari Kiállításon 1999. április 13-17., a Budapesti Vásárközpont területén. A lapról lapra megújuló Zalakerámia termékpaletta most ismét új, színpompás fejezetet nyit a lakáskivitelezés nagykönyvében. 11 vadonatúj termékcsalád mutatkozik be Önöknek a Construma Építőipari Kiállítás B pavilon 5/D standján, illetve a szaküzletekben, valamint a márka- és mintaboltokban. Az új fal- és padlóburkoló lapok, díszítő­elemek április 30-ig bevezető áron kaphatók! Nos, ha Ön is úgy gondolja, akkor ideje lapozni! Mégpedig Zalakerámia lapokkal. Ideje lapozni! rn~*f^S‘»Íiíirr ; . _________________________ A bizakodó hangulat kiala­kulására, mint Madari Jenő is­mételten rámutatott, nagy ha­tással volt az, hogy vetőmag­hiány semmiből sincs. Az igyekezetei és az ennek nyo­mán kialakult helyzetet jól mutatja az, hogy a megye ha­tárában a tervezett 8 ezer hek­tárnyi tavaszi kalászos - zab, árpa és tavaszi durumbúza - magjának 60-70 százaléka már a földben van. Ugyanakkor elő­rehaladott a háromezer hektár­nyi zöldborsó vetése is. A talaj jelenlegi hőmérséklete miatt még nem vethető napraforgó­ból és kukoricából sincs vető­maghiány, s emellett főleg ku­koricából az idén még a fajta- választék is rendkívül gazdag. A megyében, mint végül Ma­dari Jenő hozzátette, jelenleg mintegy 4-5000 hektárnyi te­rületet borít belvíz. Ennek dön­tő hányada azonban legelő. A Homokhátságon szerencsére még ez is csak ideiglenes gond, sőt néhány hónapon be­lül a legelőknek ez az alapos „megöntözése” már kifejezet­ten hasznot jelent majd.

Next

/
Thumbnails
Contents