Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

6. OLDAL 1999. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Nem a gyermekekre szabják a munkaállomásokat Mennyit nyom 1 kilogramm? Egyre nagyobb az etalonok tömege Az iskolában generációk óta fáradhatatlanul elhangzó „tartsd magad egyenesen” fi­gyelmeztetés ma már nem sokat ér, ha a gyermekeknél meg kívánjuk előzni a tartós anatómiai károsodást. A tanu­lók már az általános iskolában egyre több időt töltenek el a komputer mellett. Ezek a ké­szülékek azonban ideális eset­ben is csak a felnőttek mére­teihez szabottak, és egyáltalán nem veszik figyelembe a gyer­mekek anatómiai és ergonó­miai szükségleteit. A billen­tyűzet a gyermekek rövid kar­jához képest legtöbbször túl magasan helyezkedik el, s még rosszabb a helyzet a képernyő esetében, amelyet gyakran úgy állítanak be, hogy a gyer­mekeket fejük hátravetésére kényszeríti, ha egyáltalán lát­ni akarnak valamit. A billen­tyűzet szélessége miatt a kom­puter kezeléséhez szükséges egér annyira távol esik a gyer­mektől, hogy csak nehézségek árán, nyúlva, szinte kifica­modva képes elérni. Ennek a természetellenes tartásnak be- láthatatlanok a következmé­nyei: a vizsgált gyermekek 40 százalékánál tapasztaltak fel­ismerhető testtartási hiányos­ságokat, a maradék 60 szá­zaléknál pedig már az első fi­gyelmeztető jeleket lehetett észlelni. Minél fiatalabb a komputer előtt ülő gyermek, annál na­gyobb a kockázat. A vizsgá­lat megállapította, hogy az ál­talános iskolásoknál az ergo­nómiai ismereteket gyakran nem veszik figyelembe, s eb­ből egészségi problémák szár­maznak. A csuklóízületi ká­rosodások és az ínhüvelygyul­ladások elkerülése céljából a komputer billentyűzetét el kell látni egy párnázott kézalátét­tel, amit minden komputer- kellék-szaküzletben olcsón meg lehet vásárolni. Hogy pontosan mennyi is 1 kilogramm, azt 200 éve a franciaországi Sevres- ben letétbe helyezett fémetalonhoz viszonyít­ják, amelynek másolata a világon sok helyütt megtalálható. Csakhogy: az „őskilogramm” és a másolatok között - leg­alábbis elvileg - lehet eltérés, méréshiba. Más mértékegysé­gek esetében nincsenek ilyen veszélyek. Itt van mindjárt a méter, mely a fénysebesség­hez viszonyított hosszúság. A másodpercet mint időegy­séget egy atom rezgésszáma alapján sikerült meghatározni. Ezek a természeti jelenségek állandóak, nem úgy, mint a ki­logramm etalonja. A műszerek ma már olyan hihetetlen pon­tosságra képesek, hogy bizo­nyítani lehet: a kilogramm-eta- lonmásolatok idővel egyre ne­hezebbek lesznek. A németor­szági kilogramm-etalon példá­ul az elmúlt tíz évben 40 mil­liomod grammal hízott. Már a nagy francia forradalom idején megpróbálták a kilogrammot is valamilyen természetes ál­landóhoz kötni, nevezetesen egy köbdeciméter meghatáro­zott sűrűségű vízéhez, ám könnyen belátható, hogy ez még a fémkockánál is sokkal bizonytalanabb etalon lett vol­na. Michael Gaelser német szaktekintély azt javasolja, hogy a kilogrammot kössék valamely anyag, például az arany egyetlen atomjának sú­lyához. A baj csak az, hogy ato­monként összerakni egy kilo­gramm aranyat végtelen hosz- szú ideig tartana. Amerikai tudósok ezért azt javasolják, hogy a kilogrammot kössék az elektromossághoz. Az elv egyszerű. Vegyünk egy mérleget. Egyik serpenyő­jébe helyezzük el a kilogramm etalont, másik serpenyője alá helyezzünk elektromágnes-te­kercset, és mérjük meg, mek­kora teljesítményű elektromos áram tartja egyensúlyban a mérleget. Ezzel a módszerrel a feszültség és az áramerősség kombinációja megadná a kilo­gramm etalonját. A kísérlet, pontosabban a kísérleti eszköz neve találó: wattmérleg. A mérés pontos­ságát befolyásolja a légellen­állás, ezért az egész berende­zést légüres térbe - vákuum­ba - kell helyezni. A wattmér­leg jelenlegi mérési pontat­lansága egy a tízmillióhoz. Azaz a születőben lévő ameri­kai kilogrammetalonnak igen jó esélyei vannak arra, hogy hamarosan elfoglalja a sevres-i irídium-platina kocka helyét. Nem fog olyan jól mutatni, de mindenesetre pontosabb lesz. Persze, hogy a zöldséges mér­lege mennyit mutat, az tovább­ra is kérdéses. / Uj processzorok a láthatáron Az Intel által rendezett leg­utóbbi Fejlesztési Fórumon bejelentették: a világ vezető processzorgyártója már egy 1002 megahertz frekvencián működő processzor kifejlesz­tésén munkálkodik. Ez két­szer gyorsabb az eddigi leg­korszerűbbeknél. A vállalko­zás vezetője mérföldkőnek nevezte az új terméket, amely átlépi a gigahertzes küszöböt. Az ennyire gyors járású processzorok alkalmazásakor a legnagyobb gondot a meg­felelő hűtés biztosítása jelen­ti. Az Intel egyelőre mélyen hallgat arról, milyen új meg­oldást talált erre. Egyes adatok szerint idő­közben az IBM fejlesztői is átlépték már a gigahertzes akadályt a processzorfejlesz­tésben. Az új processzornak még csak a prototípusa ké­szült el. Beletelik némi időbe, amíg a vevők vásárolhatnak 1002 megahertzes procesz- szorral ellátott - elég gyors - komputert. POSTABANK-LAKÁSHITELEK Hogy legyen otthon! Tamási Aron: Abel ,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne’ A Postabank-lakáshitelekkel otthon terem! Legyen szó építkezésről, lakásvásárlásról vagy lakásfelüjításról — otthon vagyunk a finanszírozásban. A kölcsön törlesztéséhez az állami támogatás valamennyi formája - köztük az adókedvezmény is - igénybe vehető. További információért érdeklődjön a Hitelinfo ingyen hívható telefonszámán, illetve a Postabank fiókjaiban! Mi is valójában a Plútó? Van, aki bolygónak gondolja a távoli bolygót A Plútónak soha sem volt könnyű dolga. Naprendsze­rünk kilencedik, legtávolabb keringő bolygója valójában egy mínusz 230 fokos gázgo­lyó. Csak hosszas keresés után fedezte fel 1930-ban egy ame­rikai csillagász, akinek számí­tásai szerint léteznie kellett az égitestnek. A Plútó akkor mindjárt kiérdemelte a különc címet. Nap körüli pályája ugyanis annyira görbe, hogy néha beljebb kerül a Neptu- nusznál. Átmérője alig 2.200 kilométer - a Földé cirka 5.600 kilométer -, és ezzel abszolút törpének számít testvérei so­rában. Még a mi Holdunk is másfélszer nagyobb nála. Ez­zel szemben van egy hozzá képest óriásira nőtt kísérője, holdja, a Charon, amelyet nem egészen hét nap alatt kerül meg. Mindeme különcségek arra a meggyőződésre juttat­ták a Nemzetközi Csillagászati Társaságot, hogy a Plútót ne tekintsék, sőt ne is nevezzék igazi bolygónak. A Társaság egyik jeles képviselője azt ja­vasolta, hogy Plútó helyett legyen a neve csupán Neptu­nuszon Túli Objektum (NTO). Ez azt jelentené, hogy a Plútó nem lenne többé Kilencedik Bolygó, hanem csak egyszerű, legfeljebb első számú NTO. Akad tekintélyes csillagász, aki a Plútót saját kutatási szak­területére, a planetoidák és aszteroidák táborába kívánná átminősíteni. Ebben a társa­ságban azonban a Plútó már korántsem viselhetné az egyes sorszámot, hanem mondjuk a tízezrest. Végül a legtöbb asztronómus esztelen vitának tartja az egészet, mivel mind­máig nincs elfogadott, pontos meghatározás arra, mi is a bolygó, az viszont elfogadott, hogy a nagyság nem perdön­tő. A Föld például nagyobb bolygónak számít, de nevez­hetnénk a Vénuszon Túli Sár­golyónak is. Mitől olvad a sarki jég? Veszélyes ütemű-e a jég olva­dása Grönlandon és az An- tarktiszon? Vajon a globális felmelegedés számlájára íran­dó-e a jelenség? A látszólag egyszerű kérdé­sekre nincs egyértelmű vá­lasz. Márpedig a szárazföldi gleccserek tárolják az egész Föld édesvízkészletének 77 százalékát. Az Amerikai Űr­hajózási Hivatal ICESAT név­re keresztelt műholdján elhe­lyezett lézeres mérőműszer öt éven át 700 kilométer ma­gasságból folyamatosan méri a sarki gleccserjég vastagsá­gának változásait. A lézerberendezés a visz- szaverődő sugarakból számít­ja ki a jég tömegét. A vizsgá­latok jelezték, hogy hatalmas jéghegyek szakadnak le a szárazföldi partfalról mind Grönlandon, mind az An- tarktiszon, s a levált jéghe­gyek délre, illetve északra sodródva felolvadnak. Ez azonban önmagában még nem lenne baj. Csak akkor van veszély, ha a sarkvidéki havazások nem adnak elegendő utánpótlást a gleccsereknek. Ha ugyanis elegendő hó esik, ez pótol­hatja a leszakadó jégtöme­get. Bármilyen tendencia fel­ismeréséhez legalább ötéves megfigyelés szükséges. Még ez is csak pillanatfelvétel, és önmagában legfeljebb arra elég, hogy eldöntse: felbom- lott-e az olvadás-fagyás egyensúlya. Ha ugyanis ez beigazolódik, akkor emelked­het a világóceán vízszintje, aminek következményei be- láthatatlanok. IVECO MÓRA GT. KFT. mint az IVECO hivatalos dél-magyarországi márkaképviselője rendkívüli, kedvező akiiét hirdet egyes tehergépkocsi-típusaira, különös tekintettel az Avia és az IFA tgk.-k kiváltására OLCSÓBB, mint 1998-ban! 16627 Bővebb felvilágosítás: Szeged, Brüsszeli krt. 12. Tel.: 62/425-017, 62/420-097 Alkatré sz- és szervizszolgálat ugyanitt! Postabank és Takarékpénztár Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents