Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-06 / 79. szám
4. oldal Háborús krízis 1999. április 6., kedd Moszkvában cáfolják, hogy orosz önkénteseket toboroznának - Találatok értek fontos létesítményeket Egyre kiterjedtebb légi csapások Jugoszlávia ellen A NATO brit harci gépei hétfőre virradóan első ízben indultak Németországból jugoszláviai bevetésre. A szövetség légierődéi újabb támadásokat indítottak belgrádi, nisi, kragujevaci, lu- cani, pristinai, gracanicai, ajvalijai, újvidéki és zombori célpontok ellen. A légiriadó gyakorlatilag folyamatos. A NATO gépei eltalálták a szerb és a jugoszláv belügyminisztérium, valamint a jugoszláv légvédelmet irányító parancsnokság épületét Belgrád- ban. Újvidéken és Palánkán újabb Duna-hidakat bombáztak le. Az Újvidék ellen intézett légitámadás után a Belgrádtól nyugatra és északra fekvő területekkel megszűnt a nemzetközi telefonkapcsolat. Jugoszlávia vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását sürgette, hogy így próbálja elérni a NATO légicsapásainak beszüntetését. Százezrek menekülnek A NATO-támadások kezdete, március 24. óta hétfő reggelig mintegy 390 ezer ember menekült el Koszovóból vagy gyűlt össze a határon - közölte Judith Kumin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője, aki szerint a menekültáradat folytatódik. Humanitárius folyosó megnyitására szólította fel Jugoszláviát a koszovói menekültek megsegítése érdekében II. János Pál pápa. A katolikus egyház feje hús vét vasárnapján, a hagyományos Urbi et orbi - Róma városának és a világnak szóló - áldásában ugyanakkor a bosszú ördögi köréről beszélve elítélte a pusztító bombázásokat is. Az első magyar segélyek Miközben a koszovói menekültek száma egyre nő, Európa- szerte folynak a diplomáciai erőfeszítések a helyzet megoldására. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország hétfőn közölte, hogy a nemzetközi közösség elsődleges célja továbbra is a helyszínen létrehozott táborokba érkező koszovói menekültekről való gondoskodás és mielőbbi biztonságos hazatérésük biztosítása. A NATO-országok vasárnap jelentették be, hány menekültet hajlandók ideiglenesen befogadni: Németország negyvenezer, az Egyesült Államok és Törökország húszezer-húszezer, Norvégia hatezer, Kanada és Görögország ötezer-ötezer menekült befogadására vállalkozott. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vasárnap megkezdte a koszovói menekültek légihídon történő gyorssegélyezését. Koszovói albán II. János Pál humanitárius folyosó megnyitását sürgette. Hová parancsolja? Kényelmes és megbízható szolgáltatás, folyamatos és biztonságos gázellátás bármely vállalkozás, üzem vagy háztartás számára. Ezek jellemzik a BP Gas tevékenységét, immár több évtizede a nemzetközi, három éve a hazai piacon. A BP Gas a tartályos pébé-gáz telepítését az ország egész területén biztosítja. Ahová Ön parancsolja. Vevőszolgálati telefonszám: 06 1 455 6673 Jugoszláv tűzoltók próbálják megfékezni a tüzet egy belgrádi objektumnál. feb-reuterí menekültek részére magyar segélyszállítmányt indítanak útnak Taszárról 48 órán belül - közölte Isaszegi János ezredes, a Magyar Honvédség Műveleti Irányítóközpontjának megbízott igazgatója. Tudatta továbbá: a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat által felajánlott adomány a Külügyminisztérium koordinálásával, egy nemzetközi segélyakcióhoz kapcsolódik. Video a gyilkosságokról A brit BBC televízió szombat éjjel egy amatőr videofelvétel részleteit mutatta be, amely a szerb erők újabb koszovói tö- 'meggyilkosságáról tanúskodik. A felvételen - árfíélyét egy Mikiim Bellanica nevű menekült csempészett ki Koszovóból - számos kivégzett ember holtteste látszik, erre utalnak a tarkón és a nyakon, az állkapocs alatt található golyó ütötte sebek. Milaim Bellanica elmondta, hogy a felvételeket falujában, a koszovói Krusa Mahde településen készítette. A videón április elsejei dátum látható. Robin Cook brit külügyminiszter a BBC adása nyomán kijelentette, hogy a bemutatott képek „pontosan azt a fajta atrocitást mutatják, amely miatt szükség van a katonai fellépésre. Megerősítik azt az elhatározásunkat, hogy keresztülvigyük az akciót, ameddig Koszovó meg nem szabadul az ilyen atrocitásoktól és az elnyomástól.” A szerb fogságba esett három amerikai katonát nem állítják bíróság elé, és a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások megszűnése után visszanyerik szabadságukat - mondta vasárnap Milan Bozics, a jugoszláv kormány tárca nélküli minisztere. A politikus úgy vélte: a katonák haditörvényszék elé állításáról szóló beszámolók koholmányok, amelyeket „néhány nyugati hfédiá rosszindulatú tájékoztatásának” tulajdonított. A jugoszláv miniszter megnyugtatta az amerikai közvéleményt, hogy a katonákkal jól bánnak fogva tartóik. A három amerikai - Chistopher Stone, Steven Gonzales és Andrew Ramirez - a NATO szerint egy rutin őrjáraton esett fogságba a macedón-koszovói határ macedón oldalán. A szerbek szerint a katonák behatoltak Koszovóba. Egyelőre egyetlen orosz önkéntes sem utazott Jugoszláviába - állították hétfőn azok a szervezetek, köztük Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges nacionalista Liberális Demokrata Pártja, amelyek önkénteseket toboroznak. A moszkvai védelmi minisztérium elhatárolta magát Viktor Csecsevatov tábornoktól, aki felajánlkozott az esetleg Jugoszláviába induló orosz önkéntesek parancsnokául. Gerhard Schröder német kancellár telefonon beszélt Borisz Jelcin orosz elnökkel, aki biztosította, hogy Oroszország válasza a NATO-csapásokra kizárólag diplomáciai eszközökre szorítkozik. Rugóvá távozni szeretne Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője hétfőn pristinai otthonában találkozott Jurij Ko- tovval, Oroszország belgrádi nagykövetével. A megbeszélést követően Rugóvá kijelentette: kérte az albán hatóságokat, hogy engedélyezzék számára a külföldre utazást. Nikola Sai- novics jugoszláv miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy „Rugóvá úr mozgásában teljesen szabad”, de a jugoszláv kormány „aggódik biztonságáért.” Azzal kapcsolatban, hogy Nyugaton kételkednek, valóban megtörtént-e csütörtökön a találkozó Miloseviccsel, Rugóvá annyit mondott: „Ez spekuláció, én Belgrádban voltam.” Ferenczy Europress A háború gazdasági hatásai A március 24-én Jugoszlávia ellen megindított légi csapások az első becslések szerint eddig körülbelül 2 milliárd fontba (3,2 milliárd dollárba) kerültek a NATO-szövetségeseknek. A több százezer koszovói albán menekült egy évig tartó elhelyezése, élelmezésének teljes költsége legalább 10 milliárd fontot fog felemészteni - vélekednek londoni elemzők, akiknek becsléseit a hétvégi brit sajtó összegezte. Az idézett katonai szakértők szerint egyetlen Tomahawk manőverező robortrepülőgép ára több mint félmillió fontra rúg. Eddig a NATO-erők körülbelül 120-at használtak fel. Csak a rakéták értéke több mint 60 millió font, de bevetésük összköltsége 348 millió fontra rúg. A NATO harci gépeinek bevetése óránként 25 ezer fontba kerül, a brit légierő Harrier gépeiről ledobott lézervezérlésű bombák értéke darabonként 22 ezer font. A kiszolgáló repülőgépek, köztük az AWACS felderítő gépek levegőben tartása óránként 23 ezer fontba kerül. Ez utóbbi gépek több mint hatezer órát repültek eddig, 146 millió font összköltséggel. Az amerikai F-117 (Stealth) bombázó elvesztése 26,5 millió font kárt jelent: a Macedóniában állomásozó NATO-erők fenntartásának költségei egy hónapban 9 millió fontot tesznek ki. Londoni gazdasági elemzők rámutatnak: a háború ellenére a New York-i és a londoni tőzsdék úgy szárnyalnak, mintha semmi sem történt volna. Különösen a hadiipari cégek részvényei kelendők. Közép-Euró- pában azonban a háború kezdi éreztetni hatását. Magyarország a tőkepiacok bizonytalansága miatt elhalasztotta tervezett globálkötvény-kibocsátását. Horvátországban a turizmus érzi meg leginkább a háborút. Románia és Bulgária számára a jugoszláviai közlekedési útvonalak szétzilálása a gond. NATO-főtitkárhelyettes Bukarestben Románia hatezer koszovói menekültet tud befogadni, de ellátásukhoz a nemzetközi közösség pénzügyi támogatására van szükség - közölte hétfőn Victor Babiuc román védelmi miniszter, aki a beteg miniszterelnököt helyettesítve megbeszéléseket folytatott Sergio Balanzinóval, a NATO főtitkárának helyettesével. Balanzino hétfőn körutat kezdett a térségben. Bukarestben Emil Constanti- nescu államfővel, a miniszter- elnököt helyettesítő védelmi miniszterrel, valamint Andrei Plesu külügyminiszterrel találkozott. Bukarestből Szófiába utazott tovább, s a tervek szerint felkeresi Macedóniát és Albániát is. A román fővárosban a NATO légi támadásairól, a harcok színhelyén kialakult helyzetről, a koszovói menekültáradatról és a humanitárius krízis térségbeli következményeiről adott tájékoztatást.
