Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
Mt ünnepel a világ húsvétikor? A kereszténységnek a húsvét a legnagyobb ünnepe Jeruzsálemben. Már az első század hatvanas éveiben megünnepelték Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a feltámadását, annak ellenére, hogy ebben csak évszázaddal később állapodtak meg, míg a karácsonyra utaló jelekre csak a harmadik, az ádventi liturgiáéra pedig az ötödik századtól bukkan a kutató. A húsvét előtti ünnepkört a negyvennapos nagyböjt vezeti be. A 40-es számot jól ismerhetjük a Bibliából: Izrael népe negyven esztendeig bolyongott a sivatagban, Mózes negyven napig tartózkodott a Sinai-hegyen, Isten közelében, majd negyven napig prédikált a bűnös Ninivében, és Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában. Őt követik a hívők, amikor csaknem hat héten keresztül vezekelnek és felebaráti jótéteményekkel készülnek a nagy húsvéti titok, a feltámadás megünneplésére. Korunkban különösen fontosnak tekintik a feltámadásba vetett hitet. Ebben az évszázadban már legalább 175 millió ember vált az erőszak, a gyűlölet, a vallási-lelkiismereti meggyőződés, a politikai hitvallás, az ideológiák, rablóháborúk áldozatává. Az emberiségnek nagyon nagy szüksége van tehát a hitre, hogy az élet legyőz minKeresztre feszíték, meghala és eltemették... Harmadnapon halottaiból föltámada, fölméne a mennyekbe, onnan leszen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat. denféle gyűlölködést, legyőz az erőszakot, a gonoszt, a rosszat és a halált. Ezt szolgálja a Megváltó húsvéti üzenete is: a békesség, az egymás iránti megértés, a türelem, valamint a felebaráti szeretet csodákat művelhet az emberrel. Húsvéti nyuszi: ha hiszel henne, létezik Ranschburg Jenő pszichológus szerint az esetek túlnyomó részében semmiféle traumát nem okoz, ha a gyerekek szembesülnek azzal az igazsággal, hogy a húsvéti nyuszi valójában nem is létezik. Sőt, ezt a „titkot” általában már sokkal hamarabb ismerik, mint amikor a szülő elkezdi felvilágosítani őket. A gyerekek hosszú éveken keresztül egyszerre hisznek az ajándékozó mesefigurák létezésében, miközben már azt is sejtik, hogy az egészet csak a felnőttek találták ki. A gondolkodásnak ez a kétsíkúsága többnyire hat-hét éves korra szűnik meg. A szakértők szerint a szülők akkor járnak el helyesen, ha a gyerekek kérdéseire így válaszolnak: ha hiszel a húsvéti nyuszi létezésében, akkor van. Ebben az esetben ugyanis nem követjük el azt a hibát, hogy csak a nyers igazsághoz ragaszkodunk, de nem megyünk bele egy hamis mesébe sem. Engedni kell, hogy a gyerekek megteremthessék maguk fantáziavilágát. A gyerekek sokáig hisznek az ajándékozó mesefigurák létezésében. Patkolják, gyöngyözik, batikolják, festik, azsúrozzák A tojás a feltámadás jelképe. A tojás ősi egyetemes szimbóluma az emberiségnek. Jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek. A hímes tojások díszítéseiben ma is fellelhetek a mágikus - óvó, védő, rontás- és bajelhárító - motívumok. A tojás a keresztény vallásban vált a feltámadás jelképévé, különösen a római és a görögkatolikus, illetve a görögkeleti egyház hívői körében. Ezzel magyarázható, hogy a húsvéti tojás, illetve a díszítési szokások leginkább Közép- és Kelet-Európábán terjedtek el. Számos hagyomány, népszokás fűződik a húsvéti tojáshoz. A krónikák szerint például az ünnepet megelőző negyven napos böjt alatt nemcsak húst, de tojást sem volt szabad enni. A böjt után legközelebb csak hús- vétvasárnap reggelén lehetett enni a pap által a templomban megszentelt tojásból. A néphagyomány szerint a családnak közösen kellett elfogyasztania egy szentelt tojást, azért, hogy ha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást és hazataláljanak. A korabeli krónikák szerint a húsvéti tojást festették, legtöbbször azonban - karcolással, viaszírással, savas feliratozással - „hímezték” is. Állítólag a halott Krisztus sírjába is tettek hímes tojást. Nálunk az elmúlt évszázadban készült csokoládéból, mézeskalácsból, marcipánból, cukorból, porcelánból, fából, drágakőből. A tyúk-, a lúd- és kacsatojásokra értő kezek pin- gálják rá az ország egy-egy tájának - palóci, erdélyi, kalocsai - motívumait. Apró szögekkel patkolják, batikolják (méhviasszal fedik be), gyöngyözik és azsúrozzák a locsolkodók népszerű ajándékát. HÚSVÉT JELES NAPJAI A húsvét a VIRÁGVASÁRNAPPAL kezdődik. Ez a nap a 8. századtól ünnep, amelyen szentelt pálma-, illetve olajfaágakkal, barkával tartanak körmenetet. A Biblia szerint a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus az őt pálmaágakkal és örömujjongással fogadó galileai zarándokok között a templomba ment, és kiűzte onnan a kufárokat, majd visszatért Bethániába. NAGYCSÜTÖRTÖKÖN került sor a Bibliában megörökített utolsó vacsorára. Jézus eközben mosta meg tanítványainak lábát. Júdás csókjával akkor árulta el a Gecsemáné-kertben imádkozó mesterét. Az utolsó vacsorán kovásztalan kenyeret (ma böjti pászka) és kesernyés ízű növényeket fogyasztottak, emlékezvén az egyiptomi rabság keserűségeire. Négy kupa bort is ittak, mindegyiknek megvolt a maga vallási jelentősége. A jeruzsálemi Bibliothecal Resources Study Center igazgatója kiderítette, hogy nem a Leonardo da Vinci képén látható sorrendben ültek Jézus és a tanítványok az asztalnál. A Mester nem középütt, hanem balról a második széken foglalt helyet. NAGYPÉNTEK az elfogott Jézus szenvedéseinek, megaláztatásának, keresztre feszítésének és halálának a napja. A mai Via Dolorosán, a mintegy 600 méter hosszú Fájdalmak útján cipelte Jézus keresztjének fél mázsás mellfáját; a legalább másfél mázsás hosszanti gerendát külön szállították a megfeszítés helyszínére, a Golgotára. A nagy T- alakú keresztre feszítetteknek nem a tenyerébe, hanem a könyökük és az orsócsontjuk között, az alsókarjukba verték a szögeket a zsoldosok. A kutatók kiderítették, hogy Jézus sírja a kivégzés helyétől néhány méternyire, az Arimathi- ából való József kertjében volt. A sírkamrát egy nagy kővel zárták le, hét római katona őrizte. A holttestet abba a gyolcskendőbe csavarták, amelyet ma a torinói lepel néven őriznek az olasz város dómjában. Tudományos vizsgálatok kimutatták: anyaga a 2000 esztendővel ezelőtti Jeruzsálem körül termett növények rostjait tartalmazza. A test lenyomata valóban egy megfeszített férfié, és a Pilátus által veretett rézpénzek nyomait is fölfedezték rajta. NAGYSZOMBAT a húsvét előtti szombat. A három szent nap egyike, amelyet a vigíliának (virrasztásnak) szentelnek, emlékezve arra az éjszakára, amelyen Jéuzs Krisztus feltámadt. Az esti szertartás elején, illetve végén ezt az emlékezést szolgálja a húsvéti gyertya, a húsvéti örömének és a feltámadási körmenet. HÚSVÉTVASÁRNAP reggel Mária Magdaléna és János anyja, Mária a sírhoz mentek, ám a követ elgördítve, a kamrát üresen találták. A kutatók feltételezése szerint a sír őrzésére kirendelt légiósok nem vették komolyan a parancsot, és lerészegedtek, majd mély álomba merültek. A két asszony nem sokkal éjfél után ért a sírhoz, akkor, amikor egy első földrengés utórengése dübörgött át Jeruzsálemen. A felriadt katonák babonás félelmükben elmenekültek. A holttest eközben tűnhetett el a sírból. HÚSVÉTHÉTFŐN- írják az evangélisták - Jézus megjelent az Emmattsba tartó tanítványai, majd még két alkalommal a tizenegy apostol előtt, hogy végül a hitetlenkedő Tamás is meggyőződhessen: a megfeszített Mester valóban feltámadott halottaiból. Ugyanezen a napon sok ezer zarándok elhagyta Jeruzsálemet- derítették ki a kutatók. Közülük csak kevesen hittek a Názáreti feltámadásában. A tanítványok a szamarai úton indultak Galileába. Lukács, Márk, Mátyás, János és Péter is másmás módon beszéli el találkozását a Mesterrel, aki végül felszállt a mennyek országába, hogy helyet foglaljon az Űr jobbján. A legendákkal gazdagított történet, vagy történetekkel fűszerezett legenda egyszerre szép, megható és élő. Immár csaknem két évezred óta. Feltámadasi körmenet
