Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24 / 95. szám
1999. április 24., szombat Háborús krízis - Világtükör 5. oldal Balkáni béke meditációval? Egy parányi európai párt, a Természetes Törvény Pártja (Natural Law Party) felajánlotta, hogy transzcendentális meditációra képzi ki a Balkánon állomásozó tízezer NATO-katonát. A párt nyolc európai országból származó vezetői a NATO- nak és az Európai Uniónak nyílt levelet küldtek, amelyben kifejtették: meditációval és jógával olyan légkör teremthető a Balkánon, hogy magától megoldódnak a konliktusok, méghozzá tartósan. Naponta végzett gyakorlatok révén a katonák képesek lesznek a térségben harmóniát teremteni. Nincs szükség se tárgyalásra, se bombázásra, elég a transzcendentális békesugárzás - szól a Természetes Törvény pártjának háborús válságot megoldó receptje a Reuters ismertetése szerint. A párt nemcsak a levegőbe beszél, hanem cselekszik is. Jógamestereket küld mihamarabb a horvátországi Dubrovnikba, hogy békés atmoszférát teremtsenek az egész térségben. A szerb tv-igazgató az igazságokról A sajtószabadság, a szabad kijelentés elleni merényletnek minősítette a Szerb Nemzeti Televízió elleni csütörtök éjszakai NATO-támadást Tatjana Lenard, a médium hírigazgatója pénteken, Vujity Tvrtko riporternek nyilatkozva, a tv2 reggeli műsorában. Megítélése szerint a NATO a szerb televíziót azért tartotta legnagyobb ellenségének, mert - mint mondta - a szerb információ, úgy tűnik, győzött a NATO-ha- zugságok fölött.- Csak az a probléma, hogy a NATO nem tudja felfogni, hogy nem Milosevic ellen folytatja ezt a háborút, hanem 11 millió ember ellen, akik ugyanazon a véleményen vannak és nem óhajtják az országukat csak úgy odaadni - fogalmazott. Tatjana Lenard cáfolta és újabb NATO-hazugságnak nevezte, hogy a nemzetközi újságírókat „kidobták” volna Jugoszláviából. Mint hangsúlyozta: - A legnagyobb etnikai tisztogatást Jugoszláviában, főleg Koszovóban a NATO hajtotta végre. Magyarázatképpen elmondta, hogy március 24-ig, a NATO- támadás megindulásáig egyetlen albán sem hagyta el Koszovói. CSÁK ELEMÉR JELENTI WASHINGTONBÓL Ünnep - ünnepélyek nélkül A csúcs résztvevői értekezletet tartottak Koszovóról jg^g. ^ Bevessen-e a NATO szárazföldi alakulatokat és mikor? - ez volt annak a rendkívüli csúcsértekezletnek a fő témája, amelyet a jubileumi megemlékezés előtt tartottak Washingtonban. A kibővített észak-atlanti szövetség vezetői háromnapos tanácskozáson vesznek részt az amerikai fővárosban. A magyar küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Washington a NATO-csúcs jegyében tölti a hét végét. A kormányzati negyed egy részét lezárták, az ott dolgozó állami alkalmazottakat szabadságolták, a tömegközlekedési eszközök helyett szirénázó, villogó limuzinok száguldoznak a Fehér Ház környékén. Az amerikai házigazdák eredetileg az 50. évfordulóhoz méltó, parádés ünnepségre készültek, amelyen a három új tagországot is köszöntik, de a koszovói háború miatt a rendezvénysorozat visszafogottabbá vált. Nem húztak el az égen vadászrepülőgépek, de volt katonai tisztelgés, a fogadásokon elmaradt a szmoking és az estélyi, elég a sötét viselet, csökkentették a bankettek számát, viszont több érdemi munka- megbeszélést tartanak. Itteni megfigyelők úgy látják: a tagországok többsége immár hajlik arra, hogy ne csak a levegőből próbálják térdre kényszeríteni Szlobodan Milo- sevicset. Javier Solana főtitkár ugyan tegnap elismeréssel szólt arról, hogy az elmúlt hónapban a NATO gépei 9000 sikeres felszállást hajtottak végre, de ő is kénytelen volt beismerni, hogy a belgrádi vezetés hajthatatlan maradt. A szövetség eredetileg azt tervezte, hogy a rendezési feltételek kikényszerítése, azaz Milosevics kapitulációja után küld szárazföldi csapatokat Koszovóba, most viszont úgy tetszik, megfordul a sorrend. Bili Clinton amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szárazföldi csapatok bevetése egyelőre csak lehetőség, de bizonyos feltételek mellett megtörténhet.” „Gyorsan kell lépnünk, ha a körülmények megérnek” - fogalmazott George Robertson brit védelmi miniszter. Most az a kérdés, hogy megértek-e ezek a bizonyos körülmények, és ha lép a NATO, használhatja-e felvonulási területnek Macedóniát? A megemlékezés mindazonáltal a napi feladatok mellett sem maradt el. Ott, ahol 50 esztendeje megtartották a NATO alakuló ülését, péntek délben a 19 tagállam egy-egy katonája ünnepélyesen elhelyezte országa lobogóját, és az állam- és kormányfők - köztük Orbán Viktor-méltatták a jubileum jelentőségét. A protokolláris rendezvényekben bővelkedő első nap után ma a NATO-országok vezetői plenáris ülést tartanak, amelynek feladata az új stratégia elfogadása, a szövetség jövőbeni feladatainak meghatározása. Vasárnap az úgynevezett partnerországokkal tanácskoznak a NATO tagjai. Erre az értekezletre Oroszország - a NATO jugoszláviai akciói miatt - nem fogadta el a meghívást, az orosz zászló mindazonáltal ott lobog a 25 partner nemzeti jelképe között. * A N ATO-csúcsértekezleten tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Watergate Hotelban találkozott Gerhard Schröder német kancellárral. Új Marshall-segély előkészületei folynak Brüsszelben a balkáni térség újjáépítésére Milosevicsnek mindenben engednie kell A hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy Jugoszlávia elfogadta a nemzetközi katonai jelenlétet Koszovóban - közölte pénteken újságírókkal Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja. Ezt azonban később cáfolta a jugoszláv külügyminiszter. Egyébként eléggé ellentmondásos hírek érkeztek Viktor Csernomirgyin és a jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics tárgyalásairól, a megbeszélések során a rendezéssel kapcsolatban állítólag elfogadott hat pontról. Ezek között Milosevics egyszer elutasította a katonai ellenőrzést, és kizárólag civileket engedett volna a tartományba, máskor pedig - mint Csernomirgyin állította - beleegyezett. Végülis külügyminisztere cáfolta az orosz állítást. A NATO kitartott álláspontja mellett: Milosevicsnek mindenben engednie kell, nincs helye a 21. század politikai színterén. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök még nem döntött arról, hogy elvállalná-e a balkáni közvetítő szerepét, amennyiben Kofi Annan ENSZ-főtitkár felkérné őt erre a feladatra. Mellette két másik politikus neve is szóba került: Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Flavio Cotti leköszönő svájci külügyminiszter. Tervek a háború után A NATO-tagállamok 22,8 milliárd eurós segélyterven dolgoznak, hogy biztosítsák a Balkán hosszú távú stabilitását, elősegítsék a demokrácia kibontakozását a délkelet-európai térségben. Meg nem nevezett német kormányilletékesek elmondták, hogy a következő öt esztendőben évi átlag 4,6 milliárd euróra lesz szükség a térség - benne Jugoszlávia - újjáépítésére, gazdaságfejlesztési terveire. A segélyalapot egy olyan jellegű intézmény kezelné, mint a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelügynökség, amely a második világháború után a nyugat-európai újjáépítést célzó Marshall-tervet is kezelte. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint Bulgáriának, Romániának, Albániának és Macedóniának legkevesebb 9,2 milliárd euróMilosevics interjúja közben szakadt meg a belgrádi tévé adása FOTÓ: FEB/REUTERS nyi hitelre van szüksége ahhoz, hogy ellentételezze a menekültek ellátásához és a külkereskedelmi hiány pótlásához szükséges költségeket. Az első lépést már megtették a nyugati hatalmak, amikor Macedónia és Albánia számára két évre adósságkönnyítést biztosítottak, ami az Európai Uniónak 92 millió euróba kerül majd. A végösszeg azonban sokkal magasabb lesz - közölték a német források. (Egy euró körülbelül 250 forintnak felel meg.) Sok a katonaszökevény Jugoszláviában egyre nő a koszovói háborút elutasítók száma, amit az is megerősít, hogy a hadsereg példátlan kényszersorozási hullámmal igyekszik feltölteni sorait. A Connection nevű, a katonai szolgálatot megtagadók érdekeit képviselő német egyesület szóvivője, Rudi Friedrich elmondta: a NATO-csapások kezdete óta rendőri és katonai járőrök Jugoszlávia egész területén - utcán, buszokon - igazoltatják a fiatal férfiakat. Aki nem tud igazolványt felmutatni, azt elviszik. Egyes értesülések szerint a „kényszerbehívók” célzottan irányulnak azon személyek ellen, akik korábban fölemelték szavukat Milosevics elnöknek a rendezést hátráltató háborús politikájával szemben. Goran Milanovics, a Béke és Nemzetközi Megértés Kezdeményezés (Ifias) ügyvezetője Bonnban azt állítja, hogy az utóbbi hetekben ötvenezer fiatal tagadta meg a bevonulást, illetve szökött meg a hadseregből. Elsősorban montenegrói, valamint vajdasági román és magyar fiatalokról van szó, akik nem látják be, miért kellene a szerbek érdekeiért harcolniuk. Az újvidéki katonai börtön rrtár zsúfolásig megtelt olyan személyekkel, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot. Támadás a tévé ellen A jugoszláv hatóságok szerint kilenc halálos áldozata van az RTS szerb televízió egyik belgrádi székháza elleni péntek hajnali bombatámadásnak. Az adás újrakezdése után nam sokkal az RTS felvételeket mutatott lerombolt székházáról és a tűz oltásáról. A NATO gépei most éjszaka hajtották végre az egyik legnagyobb pusztítást végző támadássorozatot, s ennek keretében más televíziós átjátszóadókat is támadtak a fővárosban. Nyilatkozattervezet Koszovóról A spanyol El País a magyar helytállásról A NATO washingtoni csúcstalálkozóján részt vevő tagországok készek felajánlani Belg- rádnak, hogy a szövetség véget vet a légi csapásoknak, ha a szerb vezetés elfogadja a vele szemben támasztott öt feltételt, és megkezdi erőinek visszavonását Koszovóból. Európai diplomáciai forrásokból közölték, hogy a csúcs- találkozó Koszovó-értekezle- tére beterjesztett nyilatkozat- tervezet felkarolja a korábban vázolt német kezdeményezést, leszögezve, hogy a szövetség felfüggeszti a légi csapásokat, ha Belgrád egyértelműen elfogadja a vele szemben támasztott feltételeket. A tervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy nem lehetséges semmiféle alku a szerb erők teljes visszavonását és az albán menekültek biztonságos visszatérését illetően. Hangsúlyozza azt is, hogy az utóbbit egy olyan nemzetközi katonai erőnek kell szavatolnia, amelynek gerincét a NATO- csapatok adják. A diplomáciai források szerint a szövegtervezet leszögezi, hogy a NATO eltökélt a szerb „terrorhadjárat megállítására” és a demokratikus, többnemzetiségű koszovói társadalom felépítésére. A nyilatkozatjavaslat szorgalmazza a NATO légitámadásainak az erősítését és szigorúbb gazdasági szankciók - köztük olajembargó - bevezetését Jugoszlávia ellen. Ugyanakkor nem tesz említést szárazföldi csapatok Koszovóba vezényléséről a tartomány helyzetét szabályozó békemegállapodást megelőzően. A tervezetben a NATO figyelmezteti Belgrádot arra, hogy a montenegrói kormány megbukatatására irányuló bármely kísérletnek súlyos következményei lesznek. „Most már bent vannak, de mielőtt hozzászokhatnának a katonai szervezetben meglévő tagságuk előnyeihez, el kell kezdeniük kötelességeik teljesítését” - olvasható az País című spanyol szocialista napilap pénteki számának cikkében. A koszovói konfliktusban Magyarország helyzete a legkényesebb, és mégis a magyarok azok, akik nagy százalékos arányban helyeslik a Milosevic elleni fegyveres akciót. Magyarország továbbá az egyetlen olyan NATO- tagország, amely területileg el van szigetelve társaitól - állapítja meg az újság. Milosevics pénze orosz „mosodában?” A Die Presse című osztrák lap moszkvai tudósítója orosz sajtó- értesülésekre hivatkozva azt írta pénteki beszámolójában, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök megbízottai a kilencvenes évek eleje óta több moszkvai bankban különböző számlákon több százmillió dollárt helyeztek el, illetve pénzmosásra használták fel a számlákat. A tranzakciók állítólag a Serbia Incorporated nevű, bonyolult felépítésű, az államhoz közel álló jugoszláv pénzügyi impériumon keresztül zajlottak. Ennek nemcsak Oroszországban voltak érdekeltségei, hanem Kínában, Görögországban, Cipruson, Ausztriában és az Amerikai Egyesült Államokban is. A cég felügyelőbizottságában magas rangú jugoszláv politikusok ülnek, akik az ország nagy állami vállalatai fölött gyakorolnak ellenőrzést. A tagok között megtalálható Borislav Milosevic, a jugoszláv elnök fivére is, aki 1998 októbere óta Jugoszlávia moszkvai nagykövete. Tvr-hét .. a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Lepipálta Madonnát Cameront könnyű táncba vinni Elsősegélyt a békának A hét sztárja: Leticia Calderon Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! Jll'dPJ M ____________Lé
