Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-23 / 94. szám
8. OLDAL 1999. ÁPRILIS 23., PÉNTEK GAZDASÁGI TÜKÖR Revizorok a fodrásznál (is) Sikeres évet zárt az Integrál Vidéken kevesebben mulasztják el a számlaadást A fővárosban a számlaadásra kötelezettek 80 százaléka, vidéken „mindössze” 70 százaléka mulasztja el a nyugtaadást. Az adóhatóság által leleplezettek többsége egyéni vállalkozó, de a cégeknél sem ritka a szabályok megsértése. Gyakran az üzletvezető tudta nélkül az alkalmazottak ily módon a „saját zsebükre” dolgoznak. Hajdú Miklósné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen romlott a számlaadási fegyelem. Tavaly a kereskedők, a vendéglátók és a szolgáltatók körében végzett ellenőrzések során „csak” az üzletek 60 százalékában nem kaptak a revizorok nyugtát. Különösen a nagyobb piacokra jellemző, hogy az ellenőrök elől - portékájukat hátrahagyva - elmenekülnek az árusok. Ilyenkor a revizorok kíséretében lévő rendőrök, illetve a vám- és pénzügyőrség munkatársai derítik fel a bujkálót. Az újabban igénybe vett, védelmező kíséretnek köszönhetően egyre kevesebb atrocitás éri az adóhivatal munkatársait, ám - mint Hajdú Miklósné elmondta - a fodrászatok ellenőrzését a női revizorok egyre kevesebb lelkesedéssel végzik, mivel később „megnézhetnék” magukat, ha ugyanabban az üzletben vendégként szeretnének megfordulni. Az APEH idei bevételeiről szólva Varga Árpád elnökhelyettes elmondta, hogy a tavalyinál 86 milliárd forinttal több pénzt szedtek be az államkasszába. Az első negyedévi bevétel így meghaladta a 770 milliárd forintot, amelyből 310 milliárd a tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás. A bevételből több mint 200 mil- liárdot a személyi jövedelem- adó, 185 milliárdot az általános forgalmi adó, 42 milliárdot a társasági adó, 23 milliárdot a munkaadói járulék tesz ki, és a munkavállalói-járulék- befizetések is meghaladják a 9,4 milliárdot. A határidőre vagy azután beérkezett 2,1 millió személyi- jövedelemadó-bevallás feldolgozása még jelenleg is tart. Németh Zsuzsa Turizmuspártoló pályázatok A kormány turizmuspolitikájának fő célja az idegenforgalom minőségi fejlesztése és az ehhez kapcsolódó devizamérleg javítása, illetve új munkahelyek teremtése. Ennek megvalósítását 'szolgája a Turisztikai Cél- előirányzat, amelynek az idei évre tervezett összege valamivel több, mint 6 milliárd forint. Ennek az összegnek a felét marketingfeladatokra - prospektusokra, kiadványokra, vásárokra, külképviseletek működésére - szánják, s a maradék egyebek mellett elsősorban a turisztikai területfejlesztést és a program- kínálat bővítését szolgálná. A Gazdasági Minisztérium e célok elérése érdekében több pályázatot is kiírt. így például külön keret áll rendelkezésre a lovas turizmushoz szükséges kiegészítő infrastruktúrák fejlesztésére, de az idegenforgalmi kínálatot javító beruházásokhoz kapcsolódó kamattámogatás elnyerésére is pályázni lehet. E pénzekből új szolgáltatásokat, a vendéglátás minőségének javítását kívánják támogatni. A gasztronómia- és borturizmus-pályázat a műsoros vendéglátóhelyek, szállodák kulturális programjait és a magyar konyhát bemutató rendezvényeit hívatott felkarolni. Az előző évekhez hasonlóan a Gazdasági Minisztérium más minisztériumokkal közösen is kiír pályázatokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával közösen például színvonalas kiállításokat, koncerteket finanszíroznak majd. A falusi turizmus fejlesztésének elősegítésére a Földművelési és Vidék- fejlesztési Minisztériummal, a turisztikai szempontból is vonzerővel rendelkező sportesemények támogatására pedig az Ifjúsági és Sportminisztériummal írtak ki közös pályázatot. Valamennyi lehetőségről, a részvétel feltételeiről részletes információ kapható a Magyar Turizmus Rt. pályázatkezelő igazgatóságán. Koós Tamás Az álmok valóra válnak... g A:- . ■ Ti ISBű . v» Az ország legnagyobb áfésze, a kecskeméti UNIVER már korábban, a legelsők közt döntött úgy, hogy tulajdonának jelentős részét részvénytársasági formába viszi be. Aztán követték a többiek is. A megyében Kalocsán, Tompán, Bácsalmáson, Csátalján és Félegyházán alakított részvénytársaságot a helyi áfész. Kecelen, Baján, Bácsbokodon, Halason most van folyamatban. Törekvésüket országos szövetségük, az ÁFEOSZ irányelvek kidolgozásával segítette.- Mi indokolja a szövetkezeti tőke más formában való működtetését? - kérdeztem Martus Gyulától, a félegyházi Integrál Áfész elnökétől, akiknek a részvénytársaságát már szintén bejegyezte a cégbíróság.- Tudni kell, hogy Magyarországon ugyanaz a szövetkezeti törvény vonatkozik valameny- nyi szövetkezeti formára - magyarázta Martus Gyula. - így az áfészekre is ugyanaz, mint a mezőgazdasági szövetkezetekre. Jó ideje hallani már, a sajtó is foglalkozott vele több ízben, hogy a parlament a törvény módosítására készül. Ennek egyik pontja az lenne, hogy a szövetkezeti tag alanyi jogon kiléphessen a vagyonrészével vagy annak ellenértékével. Hogyan lehetne egy ilyen törvényt az áfészeknél végrehajtani? Csakis úgy, ha eladnának mindent, és szétosztanák a pénzt. Az évtizedek alatt fölhalmozott vagyon ebek harmincadjára jutna.- Miért jutna?- Nem akarok megbántani senkit, de a helyzet a következő: ha mondjuk, egy szövetkezetnél fölmérnék a vagyont, és megállapítanák, hogy egy tízezer forintos részjegyre vagy üzletrészre százötvenezer forint vagyonrész jár, akkor a többség azonnal kikérné a járandóságát. Nem érdekelné, hogy azután többé nem számíthat osztalékra. És akkor mi maradna a vagyonból? Jönnének a pénzmosók, a külföldi befektetők, akik ilyen szorult helyzetben mélyen áron alul fölvásárolnának mindent. Ezek a kilátások sarkallják az áfészeket országszerte, hogy a vagyont részvénytársaságba vigyék be, mert arra nem a szövetkezeti, hanem a társasági törvény vonatkozik.- Mindenki egyetértett ezzel a lépéssel önöknél?- Nem mindenki, de a döntő többség igen. Bár nem mindig vita nélkül, de mindegyik szövetkezeti fórum elfogadta a megtett lépéseket. Annak ellenére, hogy néhányan aknamunkát folytattak ez ellen.- Mit kifogásoltak az ellenzők?- Minden nagyobb munkahelyen van az irányító stábnak ki- sebb-nagyobb „rejtőzködő” ellenzéke. A sértettségnek különböző okai lehetnek. Nálunk pélMartus Gyula dául a változások egyik fő ellenzője azért van megsértődve, mert ki akart vásárolni a szövetkezettől egy kereskedelmi egységet, de nem adtuk el neki. Az ilyen változások jó alkalmak arra, hogy az ilyen személyek a visszavágás reményében informális módon félretájékoztassák az embereket. Hogy megpróbáljanak bizalmatlanságot kelteni.- Önöknél mi történt?- Néhány ember megrágalmazta a menedzsmentet, a vezetőgárdát, hogy meg akarja kaparintani magának a szövetkezet vagyonát, azáltal, hogy részvénytársaságot alapítottunk.- Hogyan alakult meg ez a részvénytársaság?- A jelenleg hatályos jogszabályok szerint két út állt előttünk. Az egyik: ha már az első lépésben részvénytársaságot hozunk létre. Ennek a megoldásnak igen nagy a készpénz- igénye. A másik út: az áfész és a menedzsment közösen létrehoz egy kft.-t, majd pedig ez a kft. és az áfész mint többségi tulajdonos megalakítja a részvénytársaságot. Ennek kész- pénzigénye csak töredéke az első variációénak, ezért döntöttünk emellett, ahogy mások is.- És akkor most hogyan oszlik meg a tulajdon? Mekkora a menedzsment része?- A kft. és a részvénytársaság együttes tulajdonának 98,5 százaléka az áfészé. Másfél százalék a menedzsmenté. Erről a másfél százalékról állapították meg a jóakaróink, hogy elloptuk az áfész vagyonát. Holott ezt a menedzsment mint saját forrást hozzátette a vagyonhoz, nem pedig elvette belőle. Akik ebben a rágalmazásban részt vettek, bíróság előtt felelnek majd. Egy újság ellen indított perünket első fokon már megnyertük. Az anyagi kártérítés iránti perünk majd ezután következik, és nem két fillér lesz a tétje. Egyébként ezeket a számokat, tényeket minden szövetkezeti fórumon elmondtuk, minden tag, dolgozó megtekinthette a dokumentumokat a szövetkezetnél. Minden a szövetkezeti szabályok, a törvények betartása mellett történt, amit a cégbírósági bejegyzés is igazolt.- Mi jut az alkalmazottaknak, szövetkezeti tagoknak?- Senkinek sincs oka aggodalomra, mindenki részvényessé válhat, aki akar. Erről is rendelkeznek a jogszabályok, mi pedig keressük a végrehajtás legjobb módját. Egyébként az áfésznél háromféle ember van. Először is a szövetkezeti tag, aki valamikor a belépésekor befizetett egy kis összeget, és kapott egy részjegyet. Ebből egy tagnak csak egy lehet, jelenleg tízezer forint az értéke, minden évben magas osztalékot fizettünk utána. Vannak az üzletrész-tulajdonosok, akik 1991- ben, a szövetkezeti törvény módosításakor kaptak üzletrészt. Az akkori tagság javára kellett a vagyon hetven százalékát nevesíteni. Tehát a szövetkezeti tag egyben üzletrész-tulajdonos is lehet. A harmadik kategória azoké a dolgozóké, akik nem léptek be az áfészbe, és üzletrészük sincs. Az ide vonatkozó jogszabályban meghatározott normatíva szerint ők is kapnak részvényt, az áfésznél ledolgozott évek és egyéb érdemek alapján. A részjeggyel vagy üzletrésszel rendelkezők pedig részvényre válthatják át ezeket, de ez nem kötelező. Hiszen az áfész nem szűnik meg, csupán majdnem százszázalékos tulajdonrészű tagja lett egy részvénytársaságnak, amelyet maga alapított az említett okokból. A tagok, az üzletrész-tulajdonosok és az alkalmazottak részvényhez juttatásának feltételein már dolgozunk.- Külföldi tőke be tud-e jutni a részvénytársaságba?- Nem, mert az Integrál Foods Rt. zártkörű részvénytársaság. Az áfész mint többségi tulajdonos elvben befogadhatna külső befektetőt, de részben azért is alapítottuk a részvénytársaságot, hogy a szövetkezet tulajdonát megőrizhessük tisztán magyar tulajdonként. Egyébként tettek már ajánlatot tőkés csoportok - hiszen a baromfivágónk egész Európa egyik legkorszerűbb üzeme -, de ezt. mi mindig udvariasan elhárítottuk, és ezt tesszük ezután is. Megállunk a magunk lábán.- Mennyire erősen állnak?- A holnapi küldöttgyűlésünkön arról számolhatok be, hogy a nyereségünk 60 millió forintnál több lett, a nettó árbevételünk pedig 4,2 milliárd forint volt 1998-ban. Ezekkel az eredményekkel az ország legnagyobb áfészeinek egyike vagyunk. Ismét növekedésnek indult a célrészjegyállomány, az a pénz, amelyet a tagság bank helyett az áfésznél helyez el, s mi banki hitel helyett ebből finanszírozzuk a működésünket. A célrészjegyállomány növekedése a töretlen bizalom jele - mondta Martus Gyula, a kiskunfélegyházi Integrál Áfész elnöke. Fontos a belső stabilitás A magyar gazdaságnak ma már fejlődőképes struktúrája van, amely tartalmazza a növekedés feltételeit - mondta tegnap Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Mostani állás- foglalásuk szerint a gazdasági növekedés lelassulása, az egyensúlyi mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása alapvetően a gazdaság külső feltételeinek rosszabbodására vezethető vissza. A mikrogazdasági viszonyok - eltekintve a feketegazdaság mértékétől - alapvetően kiegyensúlyozottak, a reálgazdaság képes a fejlődésre. Úgy vélik: a külső körülmények rosz- szabbodása szükségessé teszi a belső feltételek stabilizálását, ezért az adórendszeren nem kellene most változtatni. A kormány számára az infláció óvatos kezelését javasolja az MGYOSZ. Az infláció gyors csökkenésének a pozitívumok mellett erős egyensúlyrontó hatása is van. A forint erősödése nem csak az exportáló vállalatokat sújtja, hanem kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a belföldön termelő vállalatokat is az importtal szemben. VÁSÁROLJON KAMATMENTES HITELRE! TV CSEREAKCIÓ! ALFÖLD Áruház PROCONTROL MŰSZAKI OSZTÁLY TEL.: 76/483-711/121
