Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-22 / 93. szám
4. oldal Háborús Krízis 1999. április 22., csütörtök Újvidék utolsó hídja is megsemmisült Gyengített urániumot tartalmazó lőszereket alkalmaz a NATO A szerda hajnalban végrehajtott NATO-támadások következtében Újvidék utolsó Duna-hídja is használhatatlanná vált a forgalom számára. Belgrádban találat érte az Usce irodaházat, amelyben Slobodan Milosevics elnök pártjának, a Szerbiai Szocialista Pártnak az irodái is működtek. Kiégett Milosevics pártjának székháza fotó: feb/reuters A jugoszláv fővárosban szerda délután két robbanás volt, még mielőtt a légiriadót jelző szirénák megszólaltak volna. Rövidesen egy harmadik dörrenés is hallatszott. A hang Banovo Brdo, egy délnyugati külváros felől jött. Koszovóban szerb menekültek vesztették életüket a NATO légitámadásában. Dja- kovica közelében a támadó gépek nyolc rakétát lőttek ki hajnali háromkor egy táborra, ahol Horvátországból elmenekült szerbek éltek. Az egész települést lerombolták, sok ember halálát okozták. A koszovói szerb médiaközpont szerint a tábor környékén nincsenek katonai létesítmények. Gyengített urániumot tartalmazó lőszereket alkalmaz a NATO a Jugoszlávia elleni légicsapásai során - közölte szerdán a Mainicsi Simbun japán napilap. A NATO egyik szóvivője, Giuseppe Marani megerősítette a lap értesülését. A cikk szerint ez az első eset az öbölháború óta, hogy elismerik ilyen lövedékek használatát. A lőszer köpenyének urániumtartalma megnöveli a páncéltörő képességet. A szóvivő hozzátette, hogy a felhasznált uránium mennyisége nem jelent radioaktív sugárveszélyt sem az emberekre, sem a környezetre. Hatpontos tervezetet hozott nyilvánosságra szerdán Igor Ivanov orosz külügyminiszter a koszovói válság rendezésére. A pontok között szerepel a katonai lépések azonnali beszüntetése, valamint a menekültek „teljes biztonságban” való visszatérése is. Ivanov elismeri, hogy ezeknek az alapelveknek a végrehajtásához természetesen szükség lesz nemzetközi jelenlétre. Ugyanakkor megismétli azt az ismert moszkvai álláspontot, miszerint az erre vonatkozó megállapodást mindenkinek el kell fogadnia. Bármiféle nemzetközi katonai erőt csakis Belgrad beleegyezése után lehet Koszovóba telepíteni. Viktor Csemomirgyin balkáni orosz különmegbízott ma várhatóan Belgrádba utazik tárgyalni. A szükséges légifolyosók használatára már megkapta az engedélyt az orosz különgép. Görög tartályhajók továbbra is szállítanak olajtermékeket Jugoszláviának, s a montenegrói Bar kikötőjébe még szombaton is érkezett egy szállítmányírta az egyik fuvarozó céget idézte szerdán a Reuters. A magyar parlamenti pártok között egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarország az Országgyűlés által meghatározott keretek között - vagyis a légtér és a repülőterek rendelkezésre bocsátásával - járuljon hozzá a NATO koszovói akciójához - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a NATO hét végi washingtoni csúcstalálkozója előtti hatpárti egyeztetés után. A tanácskozás résztvevői újságíróknak nyilat- koztva leszögezték: a NATO nem tervezi szárazföldi hadművelet indítását, így ezzel kapcsolatos felkérés nem érkezett Magyarország felé. Aggódnak a határszélen Az országgyűlési képviselő választókörzete érintkezik a déli államhatárral, érthető tehát, ha Tabajdi Csaba feszült figyelemmel követi a balkáni háború fejleményeit. A politikus gyakran megfordul Bácsalmáson, s mint lapunk tudósítójának kifejtette: a helybeliek attól tartanak, hogy a katonai akciók esetleg nem állnak meg a határnál. Félnek a menekülthullámtól is, hiszen ehhez hasonlót átéltek már a boszniai válság idején.- Magyarország nem tekinti magát hadviselőnek. De mi van akkor, ha Jugoszlávia viszont hadviselő félnek tart bennünket? - fejtegette Tabajdi. - A szerbek közelebb vannak hozzánk, mint az albánok, nem ártana tehát az ő szempontjaikat is figyelembe venni. Szerbia ugyanis nem fogja megbocsátani nekünk, hogy támogattuk a bombázást. Görögország is tagja a NATO-nak, helyeselte a jugoszláviai beavatkozást, de amikor cselekedni kellett volna, óvatosan visszakozott. Nekünk is hasonlóan kellett volna viselkednünk. Ebben a térségben csak egyetlen ország nem vehetne részt a NATO- akcióban, az pedig Magyarország. z. L Olajembargó Szerbia ellen Az Európai Unió tagországai tegnap elfogadták azt a tervet, hogy leállítják az olajipari termékek szállítását Jugoszláviába. Az EU külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban hagyják jóvá tervezetet, és a szállítási tilalom néhány nappal később már életbe is lép. A Franciaország által kezdeményezett embargó értelmében megtiltják, hogy az EU-or- szágokból vagy rajtuk keresztül olajipari termékeket szállítsanak Jugoszláviába. Humanitárius célokra - különösen a koszovói albán menekültek javára - azonban továbbra is beengedhető olaj a balkáni országba. Az EU-tagországok kedden még nem tudtak megállapodni az embargóban, mert Görögország és Olaszország nem fogadta azt el. A hivatalos szankciókra ázért lenne szükség, mert a Belgrád ellen Koszovóban kezdett NATO-hadművelet egyik célja a jugoszláv olajtartalékok megsemmisítése," és ezzel a hadsereg mozgásának megnehezítése. Gondot okoz viszont, hogy miközben a szövetség bombázza az olajtartályokat, Jugoszláviába rendszeresen áramlik az olaj a határokon kívülről. Belgrád ellen kimondott olajembargó jelenleg nincs érvényben, ugyanakkor számos NATO- és EU-tagország szerint az ENSZ hatályos fegyverembargója a kőolajtermékekre is kiterjed. NATO tv- és rádióadás A NATO megkezdte saját televízió- és rádióműsorainak sugárzását Szerbia területére. Belgrádban tegnap már vehető volt a „NATO Egyesített Hangja” elnevezésű televízió- és rádióadás, amely szerb nyelven sugárzott műsorokat. Tegnapra virradóra NATO-bombák megsemmisítettek egy szerb átjátszó adót Újvidék környékén. Ennek következtében a Vajdaságban és egyes más szerbiai területeken nem lehetett fogni a belgrádi adók műsorait. Szintén a szerda hajnali NATO-légitámadások következtében megrongálódtak három helyi belgrádi adó antennái és stúdiói. Szerb behatolás Prevlakára Horvátország éberen figyeli a Prevlaka-félszigeti szerb katonai behatolást, és felkészült arra, hogy megvédje határait - közölte szerdán Mate Granic horvát külügyminiszter. A Montenegró és Horvátország határán fekvő, stratégiai fontosságú Prevlaka-félszigetet 1992 októbere óta ENSZ-megfigyelők ellenőrzik. A szűkén 100 hektáros lakatlan terület Jugoszlávia felbomlásáig Horvátországhoz tartozott, és a jugoszláv hadsereg jelentős támaszpontja volt. Nebojsa Vujovic jugoszláv külügyi szóvivő Belgrádban kereken tagadta és kitalálásnak minősítette a szerb behatolás hírét. ' '"«"Básárga, kvarcsZÜrWa*° Tonic-ot most ^so.ooo»í e \viheted törleszti részlet csak 37.200,'^ *3 ajtós Saxo Tonic 1.1 i esetén, 25% befizetése mellett 60 havi részletre és kezelési költség nélkül. Az ár nem tartalmazza a forgalomba helyezés költségét. Az Ón Citroen márkakereskedője: Király Autó Kft. 6400 Kiskunhalas, Szabadkai u. 35. Tel./fax: (77) 427-015 CITROEN Itthoni szerbek, vajdasági magyarok Az APA osztrák hírügynökség budapesti tudósítója szerdán beszámol a magyarországi szerbek, valamint a vajdasági magyarok hangulatáról, és a magyar kormány magatartásáról. A cikkíró Pomázon azt tapasztalta, hogy a falu közel 200 szerb nemzetiségű lakója a jugoszláviai háború elleni tiltakozásul fekete zászlót tűzött ki a házára. Petar Lastic, a szerb kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a magyarországi szerb kisebbség így tiltakozik az anyaországban folyó háború ellen, és így gyászolja az áldozatokat. A nyilatkozó közölte: ő minden áldozatot meggyászol, mert az, aki európainak vallja magát, nem gyászolhatja csak az egyik fél halottait. A tudósító megállapítja, hogy Magyarország új NATO-tagként a szövetséghez való hűségét demonstrálja. Ugyanakkor a magyar-szerb határ másik oldalán a közel 400 ezres magyar kisebbséget háború fenyegeti a Vajdaságban. Az APA-nak nyilatkozó Józsa László, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének alelnöke szerint igen nehéz meggyőzni a kisebbséget arról, hogy ne meneküljön el, ne hagyja el a hazáját, amikor bombák hullanak a Vajdaságra is, és véletlenül lakóházakat is eltalálnak. Megítélése szerint még nem tört ki igazi pánik, a magyarok egyelőre főleg a kisgyerekeket helyezték el magyarországi rokonoknál. Reszeg jugoszláv tartalékosok Részeg jugoszláv tartalékosok támadtak rá koszovói menekültekre és helybeliekre Montenegróban, Rozaje közelében - közölte szerdán az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Genfben. A még vasárnap történt támadásban hat ember vesztette életét. Az UNHCR verziója gyökeresen eltér a jugoszláv haderő közlésétől: ez utóbbi ugyanis arról szólt, hogy katonái a menekültek sorai között megbújó koszovói gerillák támadására válaszoltak, s négy támadót öltek meg. Dragisa Burzan montenegrói miniszterelnök-helyettes kedden vizsgálat indítását követelte az ügyben, s maga is a jugoszláv hadsereg tartalékosait, valamint a térségben lévő félkatonai szervezeteket tette felelőssé. szági repülőtereken állomásoznak. így Magyarország még közvetve sem vesz részt az ország ellen intézett légitámadásokban” - idézte a Magyar Szó a levelet. „A vajdasági és ezen belül a szabadkai katonai objektumok elleni támadások nem a városok és polgári célpontok ellen irányulnak. A NATO álláspontja szerint nem engedhető meg egy, a magyar határ közeli „védett zóna” kialakítása” - írta Martonyi, és egyebek között hozzátette: a jugoszláv hadvezetés ezen övezetekbe vonhatná össze erőit, „ami leginkább az ott élő lakosságot veszélyeztetné”. lében - a magyar kormány nevében - sajnálatát és együttérzését fejezte ki amiatt, hogy „egy célt tévesztett lövedék szabadkai lakóházakat rongált meg, és ennek következtében több személy könnyebb sérüléseket szenvedett”. A külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a NATO vajdasági és koszovói célpontokat bombázó harci gépei nem Magyarországról szállnak fel, sőt a magyar légteret biztosító NATO-gépek is olaszországi támaszpontról indulnak és oda is térnek vissza. „Ebből következik, hogy a Jugoszláviát bombázó szövetséges gépek nem magyarorMagyarország még közvetve sem vesz részt a Jugoszlávia elleni légitámadásokban - hangsúlyozta egyebek között Martonyi János magyar külügyminiszter Kasza József szabadkai polgármesterhez írott, és a Magyar Szó című újvidéki napilapban tegnap ismertetett válaszlevelében. Mint a lap emlékeztetett rá, Kasza József a magyar állami vezetőkhöz múlt pénteken, a Szabadkát előző este ért NATO-csapás nyomán levelet küldött, amelyben többek között úgy vélte: városa „semmiképpen sem érdemelte meg” ezt a sorsot. Martonyi János válaszleveMartonyi válaszlevele Kaszának
