Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-21 / 92. szám

4. oldal Háborús krízis 1999. április 21., szerda Albán menekültek beszámolói a gyilkosságokról, szenvedésekről Családtagok szeme láttára gyilkolnak a szabadcsapatok A senki földje a jugoszláv-macedón határon. Itt található az 500 lakosú falu, Maiina. Ide 3000 albán menekült Koszovóból. Többségük a helyi iskola osztálytermeiben húzódik meg. A sorsuk kilátástalan.- A koszovói menekültek a la­kóhelyükről való brutális el- űzetésükről, kínzásokról, gyilkosságokról, asszonyok ellen elkövetett nemi erőszak­ról számolnak be - olvasható az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keddi jelentésében. A szervezet munkatársai Macedóniában kérdeztek meg mintegy kétszázötven mene­kültet, akik elmondták, hogy a koszovói térségben állandóak a kivégzések, az albán asszo­nyok megerőszakolása, rablá­sok, megaláztatások, csonkítá­sok, amelyek kivétel nélkül a jugoszláv hadsereg és a szerb katonai rendőrség számlájára írandók. Egyes menekültek azonban beszámoltak arról is, hogy a vérengzésekben szerb civilek és a szélsőséges Árkán szabadcsapat-vezér emberei is részt vettek. Gyakran előfordult az is, hogy családtagok szeme lát­tára gyilkoltak meg embere­ket. A koszovói albánokat gyakran élő pajzsként használ­ják fel. A menekültek elbeszélései megemlítik, hogy a szerbek albán áldozataik mellére vagy homlokára nacionalista jeleket karcolnak. Az EBESZ jelenté­sében utal arra, hogy bár eze­ket az adatokat nem lehet el­lenőrizni, hitelességük meg­kérdőjelezésére nem utal semmi. • : ■■■■•. . Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Telefon: (76) 487-365 (pénztári órák: hétfó'től-péntekig 08-13 óráig) MAGYAR ÁLLAMPAPÍR EZ ITT A KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibo­csátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjai­ban teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: • Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára II. Alekszij Belgrádban imádkozott A NATO nem változtatja meg légi csapásainak célpontjait „Elképesztő képmutatásnak” nevezte II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája, hogy a NATO humanitárius szempontokkal igazolja a Szerbia elleni légi csapást. „Nem szabad embert ölni, főleg nem ártatlan civileket mások megmentése céljából” - mondta a főpap, mielőtt 30 tagú kül­döttség élén útnak indult. II. Alekszij kedden Belgrádba érkezett. Véleménye szerint a szerbek nem fogadhatják el Koszovó elszakítását hazájuk­tól, mert ez a terület „Szerbia szellemi központja”, ugyan­akkor az albánoknak is joguk van a méltó életkörülmé­nyekre, amelyek hiányában csak folytatódik a testvérgyil­kos háború. II. Alekszij felhí­vással fordult a szerbekhez és a koszovói albánokhoz, hogy szüntessék be a viszályt, és kezdjenek párbeszédet. Az orosz főpap találkozott Pavle szerb pátriárkával, és közösen miséztek a belgrádi Szent Száva templomban. A belgrádi katolikus érsek­nek írt levelében II. János Pál sürgette a párbeszédet, amely „elvezethet mindkét fél méltó­ságát megőrző megoldások­hoz”. Az üzenetet kedden hoz­ták nyilvánosságra a Vatikán­ban. A pápa hangoztatja: mély fájdalommal tapasztalja, hogy nap mint nap súlyosbodik az amúgy is tragikus humanitá­rius helyzet Jugoszlávia kü­lönböző részeiben, főleg Ko­szovóban. A Franc Perko ér­seknek címzett üzenetében az egyházfő különös szeretetét fejezte ki a katolikus közösség lelkipásztorai és hívei, vala­mint mindazon jó szándékú személyek iránt, akik a szen­vedőket segítik. A NATO harci repülői keddre virradóra hírközlési lé­tesítményeket, üzemanyagrak­tárát és katonai központot tá­madtak Jugoszláviában. A lé­gitámadás következtében Nis városban meghalt egy ember, és tizenegyen megsérültek. A szövetségesek ismét bombázták a Belgrád és Titog- rád között, Donja Bistrica kö­zelében lévő vasúti acélhidat, amelyet már négy nappal ez­előtt is támadtak, valamint a szintén a közelben lévő vízi erőművet. Az erőműnél négy ember megsebesült, a híd sú­lyosan megrongálódott. Számos erős robbanás hal­latszott kedd hajnalban Pris­tina közelében és a koszovói székhelytől mintegy 20 kilo­méterrel északra fekvő Podu- jevo város közelében is. Több találat érte a Pristinától keletre található Belacevac bányáját. A NATO-gépek ismét támad­ták a kragujevaci Zastava-au- tógyárat is. „A NATO egyre több cél­pontot fog bombázni Jugo­szláviában, a célpontok jellege azonban nem változik. A bombázások kezdik megtenni hatásukat, a NATO-nak csak kitartónak kell lennie” - jelen­tette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter. Az esetleges szárazföldi beavatkozásról szólva a miniszter közölte, hogy ezt a lehetőséget az ösz- szes NATO-tagország kormá­nya elutasította, mert túl sok emberi áldozattal járna mind­két oldalon, és túl hosszú ideig tart megvalósítani. „A nemzetközi közösség­nek egy átmeneti időszakra sokkal közvetlenebb felügye­let alá kell vonnia Koszovói, mint ahogyan az a rambouil- let-i Koszovó-béketervben megfogalmazódott” - közölte Robin Cook brit külügyminisz­ter. A brit parlament alsóházá­nak hétfő esti, késő éjszakába nyúló külpolitikai vitájában kijelentette: amíg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ha­talmon marad, Belgrádnak nem lehet semmilyen felügye­lete Koszovó ügyeiben. Kö­zölte a képviselőkkel, hogy Nagy-Britannia NATO-szö- vetségesei támogatják azt az elképzelést, hogy a nemzet­közi közösség ellenőrzése alá vonják Koszovót. Hétfő éjszaka mindössze 14 koszovói albán menekült lépte át a morinai határátkelőt Al­bánia felé - közölték Kukes- ban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői. Háborús rendeletek Jugoszláviában Milan Milutinovics, Szerbia elnöke pénteken több rendele­tet hozott, melyek szorosan összefüggenek a háborús helyzettel. Ezek közül ismerte­tünk néhányat a vajdasági Magyar Szó közlése alapján. Az a személy, aki zavarja a közrendet és békét, háborús ál­lapot feltételei között spekulá­ciót hajt végre a piacon, visz- szavonja az árut a forgalom­ból, nagy mennyiségű áru vá­sárlásával tartalékot halmoz fel csempészés céljából, felha­talmazás nélkül emeli az ára­kat, egyes alapvető élelmiszer- ipari termékek vásárlását más áru vásárlásától vagy devizá­val való fizetéstől teszi füg­gővé, vagy más módon za­varja a polgárok ellátását alapvető élelmiszerből és áru­ból, vagy pedig egyéb esetek­ben veszélyezteti a polgárok biztonságát vagy a köztársa­ság védelmét és biztonságát, a minisztérium korlátozhatja mozgásszabadságát. Az ilyen személy mozgásszabadságá­nak korlátozása 24 óránál is tovább tarthat. Egy másik rendelet szerint nyilvános összejövetelt csak az illetékes szerv előzetes jó­váhagyása alapján hívhatnak össze és tarthatnak meg, füg­getlenül attól, hogy zárt helyi­ségben vagy a szabad ég alatt tartják-e, és függetlenül az összejövetel jellegétől is - áll a rendeletben, amely a polgá­rok összejöveteleire vonatko­zik háborús állapot idején. A rendelet értelmében 200 ezer dináros pénzbírsággal büntetik azt a jogi személyt, amely nyilvános összejövetelt hív össze vagy tart meg, azaz felszólal az összejövetelen, amelyre előtte nem kapták meg az illetékes szerv jóváha­gyását. Ugyanezért a szabály- sértésért a felelős személyt vagy magánszemélyt 10 ezer dináros pénzbírsággal vagy 60 napig terjedő börtönbüntetés­sel sújtják. A rendelet értelmében, amely előirányozza a polgárok tartózkodását háborús állapot idején, a 14 évnél idősebb személyek kötelesek be- és ki­jelenteni tartózkodási helyü­ket, valamint lakcímük meg­változtatását. A rendelet értelmében az ál­landó tartózkodási hely vagy a lakcímváltoztatás bejelentése kötelező azonnal, de legké­sőbb 24 órán belül az érkezés után, azaz a lakcím változta­tása után. A rendelet értelmében 30 napos börtönbüntetéssel bün­tethetik azt a személyt, aki nem jelenti be vagy ki állandó tartózkodási helyét vagy tar­tózkodási helyét, azaz lakcí­mének megváltozását az elő­irányzott határidőn belül, vagy be- és kijelentkezéskor hamis adatokat használ. (Magyar Szó, 1999. ápr. 10.) Gond van a MiG-ek alkatrészellátásával? Eltér a magyar álláspont az oroszok véleményétől Az orosz fegyverexportőrök először értesülnek arról, hogy a MiG-29-esek alkatrészellátá­sával bármi gond lenne - jelen­tette ki kedden Moszkvában Szergej Szamatov, a MiG VPK (hadiipari komplexum) sajtó- szolgálatának vezetője. A szó­vivő az MTI tudósítójának nyi­latkozva reagált Szabó János magyar honvédelmi miniszter előző napi kijelentésére, hogy „Oroszország megbízhatatlan­nak bizonyult, ugyanis nem tel­jesíti vállalásait, és nem szállít alkatrészeket a MiG-29-esek- hez”. A magyar álláspont egy hét­fői budapesti sajtótájékoztatón hangzott el. Ekkor mondotta Szabó János a MiG-29-es va­dászrepülőgépek esetleges orosz felújítására vonatkozó kérdésre válaszolva, hogy Oroszország nem bizonyult megbízható partnernek, hiszen a kereskedőcégek nem teljesí­tették szállításaikat. „Mi ettől tettük függővé a MiG-29-esek felújításának lehetőségét, de hi­telüket vesztett társaságokkal értelmetlen tovább tárgyalni” - fogalmazott Szabó János mi­niszter. A MiG-komplexum szóvi­vője szerint értetlenül állnak a magyar fél bejelentése előtt, hi­szen eddig sehonnan sem jelez­tek ilyen problémákat. Szergej Szamatov állítása szerint az orosz alkatrészek Magyaror­szágra is a szerződésben meg­határozott ütemezésben érkez­nek, s ez lenne az első eset, hogy a vevők reklamálnak. A magyar miniszter szavait csakis „nyugati érdekeknek és orien­táció” megnyilvánulásaként tudta értelmezni a MiG VPK képviselője. A magyar légierő MiG-29- es vadászrepülőgépeinek alkat­részellátásával kapcsolatban megjelent orosz véleményre nem tudott kedden érdemben reagálni a Honvédelmi Minisz­térium sajtófőosztálya az MTI- nek. A honvédelmi minisztérium sajtófőosztályán közölték: a kérdésről nem volt alkalmuk egyeztetni a tárca vezetőjével, mivel Szabó János kedden Csehországba, a cseh-lengyel- magyar védelmi miniszteri ta­lálkozóra utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents