Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

1999. április 20., kedd Háborús krízis - Világtükör 5. oldal Kísérlet a védelmi fal áttörésére MiG-29-es szerb vadászgépek öt alkalommal megpróbáltak áthatolni a szövetséges légtér olaszok által is ellenőrzött falán és egyszer kis híján légi ütkö­zetbe keveredtek olasz felség­jelű Tornádókkal - vált ismere­tessé hétfőn Rómában. A szerb légierő egy alka­lommal az SFOR keretében Boszniában állomásozó ameri­kai kontingenst próbálta meg célba venni, a másik négy alka­lommal pedig az Adriai-tenger fölött kísérelte meg a behatolást a szövetséges légtérbe. Az Ad­riai-tenger átrepülésére tett áp­rilis 9-ei kísérlet során egy szerb és egy olasz repülőraj majdnem észrevétlenül elhaladt egymás mellett. A szerb MiG­ek már megkezdték a tenger fö­lötti átkelést, amikor a NATO- parancsnokság által a dél­olaszországi Amendolából ri­asztott két F-104-es vadászgép megfutamította őket. Az összes többi támadási kísérlet során le­lőtték az ellenséges MiG-eket: az első kettőt mindjárt a légi csapás első napján, március 24- én, az egyiket bosnyák légtér­ben, a másikat pedig a boszniai szerb zóna határán - közölték szövetséges katonai források, amelyek úgy tudják, hogy az utóbbi gép roncsait egy orosz mentőalakulat szedte össze. Egy más alkalommal a lelőtt szerb vadászgépek közül leg­alább az egyik az Adriai-ten­gerbe zuhant, fegyverrakomá­nyával együtt. Olaszország 42 katonai repülőgépet bocsátott a Belgrád elleni nemzetközi ka­tonai akció rendelkezésére. Az olasz gépek eddig 200 küldetést hajtottak végre, beleértve a szerb légelhárítás bombázásá­ban részt vevő AMX-eket is, amelyek számára ez volt az első harci bevetés élesben. Katonai illetékesek szüntele­nül próbálják megnyugtatni az olasz lakosságot, hogy nincs veszélyben, a szövetséges (o- lasz) légtér gyakorlatilag átha­tolhatatlan. Brüsszelben a NATO szóvivője kijelentette, hogy Szerbia nem rendelkezik olyan rakétákkal, amelyekkel csapást mérhetne Olaszor­szágra. Használnák a román légtért Clinton-Jelcin telefoncsúcs Borisz Jelcin orosz államfő biztosította Bili Clinton amerikai elnököt kettőjük hétfői telefonbeszélgetésé­ben: nem engedi meg, hogy Oroszország belesodródjék a koszovói válságba - kö­zölte a Fehér Ház szóvi­vője. Joe Lockhart azt is elmondta újságíróknak, hogy Jelcin megerősítette a korábban már ismertetett döntését, amely szerint Moszkva nem küld újabb hajókat a konfliktus térsé­gébe. A szóvivő szavai szerint a két elnök „építőjellegű” be­szélgetést folytatott, de to­vábbra sincs köztük össz­hang a NATO jugoszláviai hadműveletének megítélé­sében, és nem értenek egyet a1’ Koszovóba küldendő nemzetközi erők felhatal­mazásának, szervezetének és vezényletének kérdései­ben. A NATO azt kérte Romániá­tól, hogy korlátozások nélkül igénybe vehessék gépei az or­szág légterét a Jugoszlávia el­leni légi csapásokhoz - közölte tegnap esti krónikájában a ro­mán rádió. A rádió szerint meg nem ne­vezett illetékesek megerősítet­ték, hogy ilyen értelmű szóbeli jegyzéket küldött a NATO Bu­karestbe. A kérés megvitatására Emil Constantinescu államfő A múlt hetivel egybecsengő tegnapi amerikai közlések sze­rint Bili Clinton mintegy 6 mil­liárd dollárt szándékozik kérni a kongresszustól a Jugoszlávia elleni katonai fellépés, valamint a koszovói menekültek megse­gítése céljára. Az elnök maga csak arról beszélt egy rendez­vényen, hogy sürgető amerikai nemzeti érdek a szükséges for­rások előteremtése, de összeget keddre összehívta a román Leg­felső Védelmi Tanácsot. A román törvényhozás ta­valy október végén rendkívül heves vita után olyan döntést hozott, hogy a NATO repülő­gépei „előre nem látható rend­kívüli esetekben” léphetnek be a román légtérbe. Az illetéke­sek magyarázatai szerint ez azt jelenti, hogy csak a bajba ju­tott gépek repülhetnek Romá­nia fölé. nem említett. Joe Lockhart fe­hér házi szóvivő ellenben meg­erősítette azt, amit a múlt héten a védelmi minisztérium már jelzett, nevezetesen, hogy mintegy 6 milliárd dollár lehet a szükséges pénzmennyiség. Ebből - mondta akkor a Penta­gon illetékese - a védelmi tárca mintegy 5 és fél milliárdot kapna, a többi jutna a menekül­tek ellátására. Hatmilliárd dolláros kérés Jogszerű az autótartályos olajseft Teljesen jogszerű az autó gyári­lag beépített tartályában Jugo­szláviába kivinni üzemanyagot, ezt sem ENSZ-határozat, sem a magyar vámtörvény nem tiltja - nyilatkozta tegnap Kaisinger Tibor, a vám- és pénzügyőrség határfelügyeleti főosztályának vezetője. Arról, hogy hány magyar ál­lampolgár fordul meg naponta a magyar-jugoszláv határon ilyen céllal, semmilyen statisz­tika nem készül - hangsúlyozta a főosztályvezető. Utalt arra, hogy e gazdasági tevékenység elsősorban Mercedes és Audi személygépkocsi-tulajdono­sokra jellemző, ugyanis ezek az autók 100-135 literes gyárilag beépített tankkal rendelkeznek. Főként a gázolaj exportja a jel­lemző. Kaisinger Tibor ismertette, hogy jelenleg Jugoszláviában két márkát - mintegy 270 forin­tot - kell fizetni egy liter gáz­olajért. Magyarországon vi­szont 159 forintba kerül, s így egy fordulóval akár 12-13 ezer forintos haszonra lehet szert tenni. A főosztályvezető szerint e tevékenységgel Magyarorszá­got kár nem éri, mivel a gázolaj megvásárlásakor a vevő a vé­telárral együtt kifizeti annak jövedéki adóját is, ami a zárt rendszerű ellenőrzés következ­tében biztos, hogy a költségve­tést gazdagítja. Kaisinger Tibor azt is el­mondta: aki Jugoszláviából au­tóval egy napon belül többször is belép Magyarországra, an­nak már a második alkalom után az üzemanyag-tartályában lévő benzin vagy gázolaj után vámot kell fizetnie. Mivel a már említettek szerint a jugo­szláviai háború miatt Magyar- országon jóval olcsóbb az üzemanyag, ilyen esetre nem­igen kerülhet sor. Minden eddiginél hevesebb akciók A szövetségesek ismét bombázták Szabadka városát Nem követelt áldozatokat és nem okozott jelentős anyagi ká­rokat a NATO által hétfő hajnalban a vajdasági Szabadka körzetére mért légi csapás. Újvidéken a tartományi kormány műemlék épületét rongálta meg egy rakéta. A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmisí­tett három hidat, amely a ko­szovói tartományt Szerbiával kötötte össze. A szövetség a Jugoszlávia elleni légi csapá­sainak során vasárnap éjjel támadta a leghevesebben az országot. A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláviát 27 nap óta légi csapásokkal sújtó NATO leg­újabb támadásaiban nem kí­mélt sem polgári lakosságot, sem gazdasági létesítménye­ket. Belgrádon kívül más vá­rosokban is légiriadót jeleztek a légoltalmi szirénák. Felkészülés a békére Az etnikai tisztogatásoktól ter­rorizált koszovóiak tízezrei számára vált lehetetlenné szü­lőföldjük elhagyása, miután a szerbek hirtelen lezárták a ha­tárokat - közölte hétfőn Géni­ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). „A jelek szerint a határok átjárha- tatlanok, az okokat nem ismer­jük” -jelentette be a svájci vá­rosban Kris Janowski, az ENSZ humanitárius szerveze­tének szóvivője. Tájékoztatása szerint az Al­bániával közös határon hajnali három órakor szűnt meg a for­galom, s hasonló a helyzet a macedóniai és montenegrói átkelőknél is. „Nagyon aggó­dunk, mert a menekülők ret­tegnek” - fűzte hozzá Ja­nowski. Javier Solana NATO-főtit- kár hétfőn közölte, hogy a jövő hét elején vetik be az amerikai Apache-helikoptere- ket. A szövetség huszonnégy gépet készít fel a harcra. Az alacsonyan repülő helikopte­rek bevetésével a NATO fo­kozni kívánja a jugoszláv had­sereg elleni légi csapásait: közvetlenül a szárazföldi csa­patok páncélozott járműveit fogják támadni. Solana szerint ha véget ér­nek a légitámadások, és tető alá hozzák a tűzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és német lesz, azzal a feladattal, hogy „szavatolják a biztonságot és a menekültek visszatérését ha­zájukba”. Solana ismételten cáfolta, hogy a NATO-erők szárazföldi bevetésére készül­nének. Hangsúlyozta, hogy a szervezet folytatja légi csapá­sait, és „állhatatosan törekszik a győzelemre”. Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára ­jelentette ki hétfőn Moszkvá­ban Borisz Jelcin orosz elnök, aki azt szorgalmazza, hogy Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erők koszovói telepítéséhez. A NATO-ak- ciók körzetében csak az orosz Liman felderítő hajó tartózko­dik, de korábban szó volt ar­ról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jel­cin ezt most teljesen kizárta. A Szíriái orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszó­dokkot küldenek, mint azt ko­rábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte. „Arra van szükség, hogy Milosevics elnök hozzájárul­jon a békefenntartó akcióhoz. Különben ha a NATO száraz­földi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz” - fi­gyelmeztetett az orosz elnök. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jel­cin most meglehetősen kendő­zetlenül bírálta Milosevics makacsságát a nemzetközi erők vezénylésével kapcsola­tosan. Az orosz elnök remé­nyét fejezte ki, hogy külön- megbízottja, Viktor Cserno- mirgyin meggyőzi a jugoszláv elnököt, akit már régen szemé­lyesen is ismer. Cáfolta, hogy Csemomirgyin megbízatása miatt vitába keverednének a kormánnyal, s kizárta a párhu­zamosságokat az orosz külpo­litikában. Hazánk „rendületlen” Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyar- ország, Románia és Bulgária - vezetőivel, közölte David heavy, a Fehér Ház nemzetbiz­tonsági tanácsának szóvivője. Leavy bejelentése szerint az említett országok vezetői egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsola­tos fellépésével, és arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy Szlobodan Milosevicset el kell szigetelni, az általa megvalósí­tott brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolat­lanul. Clinton elnök - tette hozzá a szóvivő - köszönetét mondott együttműködésükért ezeknek az országoknak, és megerősítette: az atlanti szö­vetség folytatni kívánja a légi­támadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt célokat. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt is elmondta, hogy az elnök a katonai terü­letre is kiterjedő együttműkö­dés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Madeleine Albright vasár­nap tévényilatkozatban cá­folta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter „rendíthetetlen” NATO-szö- vetségesként írta le hazánkat. Az MSZP-frakció ülése „Nincs napirenden szárazföldi hadművelet, még kevésbé egy Magyarország területéről in­duló, északi beavatkozás Ko­szovóba - mondta Martonyi János külügyminiszter azt kö­vetően, hogy hétfőn beszámolt az Országgyűlés szocialista frakciójának a jugoszláviai konfliktusról. Szabó János honvédelmi miniszter a frak­cióülésről távozóban el­mondta: tájékoztatta az MSZP képviselőcsoportját a Magyar Honvédség felkészüléséről és a védelemmel kapcsolatos in­tézkedéssorozatról, amelyről minden országgyűlési képvi­selőnek tudnia kell. Mindennapos kép Belgrádból fotó? feb/reuters Szerdán tartják Európa-szerte a zajártalom-ellenes napot / Április 21.: egy kis csöndet kérünk! Csak egy perc csöndet! A fülünket érő megannyi zaj köze­pette gyakran nincs is más kívánságunk: csupán hatvan má­sodperc csend, legfeljebb némi erdőzúgással fűszerezve. Szerdán, április 21-én tartják meg hagyományosan a föld­rész nyugati felében a csönd napját. Az emberek igyekez­nek - amennyire csak lehet - minél kevesebb zajjal megter­helni társaikat. Orvosilag bi­zonyított, mennyire megkáro­sította már eddig is hallószer­veinket az autódübörgés, a vonatzakatolás, az üvöltés, a bömbölő rádióból és tévéből áradó, dobhártyarepesztő technozene. A multiplex mo­zikban hangorkán tombol, mindenfelé felharsan a mobil- telefon csengetése, sokan munkahelyen és otthon egy­aránt csapkodják az ajtót. S akkor még nem szóltunk arról, amiből mindannyiunknak elege van: a bombák robbaná­sából, fegyverkattogásból, a detonáció messze hangzó dü­börgéséből, jajkiáltásokból, omló otthonok gyászt idéző gerendaroppanásából, a szi­réna jaj ongásából... Legyen fülünk a neszek ér­zékelésére, figyeljünk anyák altatódalára, a delfin füttyére, a levél zizzenésére, a szellő­fuvolára, a távoli harangszóra, amely nem temetni, hanem esküvőre, imára hív. Legyen fülünk? De hisz a közép-európaiak hatoda na­gyothalló, a nagyvárosi fiata­lok negyede halláskárosult! Némely játékfegyver katto­gása hangosabb a koszovói gépfegyvereknél! Minden öt­venedik szívinfarktust a zaj okozza, és aki rosszul alszik emiatt, annak az immunrend­szere is károsodik. Művészet viszont csönde­sebben élni. Nem csupán azért, mert az ember által mes­terségesen keltett zaj csillapí­tása drága, hanem mert világ­méretű egyetértés kellene a zajártalom megszüntetéséhez. Ha csupán egy percre szű­nik a csatazaj, megtapasztal­hatjuk, milyen érzés hallgatni a madárdalt, gyermekünk sut­togását. (kulcsár) A benesi dekrétumok eltörléséért Az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatá­ban, mely a Cseh Köztársa­ságnak az EU-tagságra való felkészüléséről szóló európai bizottsági jelentéssel foglal­kozott, felhívta Prágát a be­nesi dekrétumok hatálytala­nítására. Az Európai Parlament stras- bourgi plenáris ülésén elfoga­dott határozat végleges teljes szövege felhívja a cseh kor­mányt, hogy Václav Havel el­nök békülékeny nyilatkozatai­nak szellemében törölje az 1945-46-ban kiadott, a volt Csehszlovákia „különböző et­nikai kisebbségeinek deportá­lására vonatkozó idejétmúlt törvényeket és dekrétumokat”. (A CTK által idézett szöveg nem nevez meg konkrét nép­csoportokat, de ismeretes, hogy az ominózus dekrétumok a csehszlovákiai magyarokat és németeket sújtották.) A határozatnak ezt a részét állítólag az Európai Néppárt kezdeményezésére foglalták bele a dokumentumba. E párt kereszténydemokrata szárnya a második legerősebb frakció a szocialistáké után az Európai Parlamentben. A határozat arra is felszólítja a Cseh Köz­társaságot, hogy módosítsa az állampolgársági törvényt, fel­hívja a figyelmet a roma ki­sebbség nem elégséges vé­delmére, és aggodalmának ad hangot a növekvő munkanél­küliség miatt, amit főként a csehországi gazdasági válság következményének tekint. Szó van a dokumentumban egyebek között arról is, hogy átláthatóvá kell tenni a cseh pénzügyi rendszert, mélyre­ható adópolitikai reformot kell végrehajtani, és 2000-re be kell fejezni a bankszektor pri­vatizálását. Az Európai Parlament hatá­rozata felszólítja az EU taná­csát és az Európai Bizottságot, hogy idén év végéig dolgoz­zon ki menetrendet a Csehor­szággal folytatandó felvételi tárgyalásokra, beleértve azok várható befejezésének idő­pontját is. Az Európai Parlament ha­sonló határozatainak nincs kö­telező jogi ereje, és az EU ta­nácsa, illetve az Európai Bi­zottság általában nem veszi tekintetbe azokat. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents