Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-19 / 90. szám

4. oldal Háborús Krízis 1999. április 19., hétfő Kárbecslések Jugoszláv tisztségviselők ösz- szesen mintegy százmilliárd dollárra becsülik a NATO légi csapásai által okozott kárt - írta a Reuters vasárnapi áttekinté­sében. A hivatalos tömegtájékozta­tás pedig listát tett közzé a ká­rokról, megemlítve: a légitá­madások 31 nagyvállalatot pusztítottak el, vagy rongáltak meg. Romba dőlt 8 híd, kilenc másikban, illetve 9 vasútállo­máson és 7 repülőtéren pedig károk keletkeztek. Több fontos közutat, köztük a Belgrád-Nis autópályát, illetve a Belgrádot a horvát határral összekötő utat is NATO-csapások érték. Jugo­szláv adatok szerint 150 iskola- épület és óvoda, illetve 14 kór­ház és egészségügyi intézmény szintén megrongálódott. A NATO-szóvivő Magyarországról Magyarország NATO-n belüli lojalitása kifogástalan, ezt mu­tatja az orosz konvojügy és a szövetségi akció folyamatos támogatása - jelentette ki va­sárnap Jamie Shea, a szövet­ség szóvivője egy kérdés kap­csán. A kérdés azt feszegette, le- hetséges-e, hogy Magyaror­szágról vezetéken keresztül olaj jut Jugoszláviába, miköz­ben a NATO az ottani olajtar­talékok megsemmisítésén fá­radozik. Shea azt válaszolta, hogy semmi ilyenről nincs tu­domása. Magyarország tökéle­tesen hűséges NATO-tag, fo­lyamatosan és töretlenül tá­mogatja a szövetség hadműve­letét. Nemrégiben éppen az olajembargó szellemében állí­tott meg egy Jugoszláviába tartó orosz segélykonvojt. Milosevic arra kérte Kadhafit, hogy vesse latba „tekintélyét” Elképzelhető a szárazföldi akdó A NATO gépei vasárnapra virradóan több hullámban is tá­madták az újvidéki kőolaj-finomítót. Az éjszaka folyamán kilenc robbanás dörejét hallották a szerbiai Cacakban. Légi­riadó volt Belgrádban és Batajnicában is, itt egy háromesz­tendős kislány az életét vesztette. Szombat este tíz óra után tüzet nyitottak a jugoszláv fővárost oltalmazó légvédelmi ütegek, miközben a Belgrád fölött el­húzó repülőgépek hajtómű­veinek dübörgése jelezte az új támadási hullámot - jelentet­ték a helyszínről. Javier Solana NATO-főtit- kár nem zárta ki, hogy meg­változhat a NATO stratégiája a Jugoszlávia elleni hadműve­leteket illetően, és sor kerülhet szárazföldi beavatkozásra Ko­szovóban. A politikus hangsú­lyozta: „A Jugoszlávia elleni NATO-műveletben részt vevő országok elkötelezettek amel­lett, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a válság meg­oldására. Jelenleg úgy gondol­juk, és a katonai vezetés is úgy véli, hogy a légi csapások elégségesek ehhez. Egyelőre nem áll szándékunkban vál­toztatni ezen a politikán és stratégián. De ha eljön a pilla­nat, és szükségessé válik, biz­tos vagyok abban, hogy a NATO-országok készek a stratégia megváltoztatására.” Igor Ivanov orosz külügy­miniszter szerint a NATO már tervezi a szárazföldi erők tele­pítését Koszovóban. Erről egyelőre azért nem esik szó nyilvánosan, mert nem akarják felizgatni a közvéleményt - je­lentette ki. Moszkva kész a megfelelő válaszra, beleértve a katonai lépéseket is, ameny- nyiben Oroszország bizton­sága veszélybe kerül. Robin Cook brit külügymi­niszter vasárnap cáfolta, hogy a NATO-tervezők már a szá­razföldi hadműveletek tervein dolgoznak. Ugyanakkor a brit hadvezetés a nyílt vizekre ve­zényelte a haditengerészet második atommeghajtású ten­geralattjáróját, amikor Moszkvában tíz nappal ezelőtt bejelentették, hogy Oroszor­szág a NATO-országokra irá­nyította atomrakétáit. Moszkvában az elnöki hiva­tal cáfolta a hírt, és Robin Cook éppen egy hete megvi­tatta a kérdést telefonon orosz kollégájával, Igor Ivanovval. A brit atom-tengeralattjáró ki­vezénylése mégis jelzi, hogy a NATO-országokat sokkal jobban aggasztják az ilyen orosz lépések, s ezért a nukle­áris készültség magasabb fo­kát rendelték el. A belgrádi vezetésre kifej­tett nyomás érdekében az NATO esetleges jugoszláviai szárazföldi akciójával szem­ben egyelőre inkább a légi csapásokat részesíti előnyben a cseh, a magyar és a lengyel hadsereg vezérkari főnöke. Ezt Jin' Sedivy, a cseh hadse­reg vezérkari főnöke jelentette a Karlovy Varyban megtartott tanácskozás után. Hazánkat a tanácskozáson Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka, vezérkari főnök képviselte. Slobodan Milosevic jugo­szláv elnök telefonon arra kérte Moamer el-Kadhafi lí­biai vezetőt: használja fel „a személyét övező általános tiszteletet és Líbiának a világ­ban játszott jelentős szerepét” a jugoszláviai, illetve a koszo­vói válság megoldásában. Ausztria közvetíteni akar Az éhező koszovói menekültek érdekében Wolfgang Schüssel osztrák al- kancellár és Flavio Cotti svájci külügyminiszter felvette a Nemzetközi Vöröskereszttel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a Koszovóban lakóhelyé­ről elüldözött, a tartományban bolyongó, fázó és éhező körül­belül 200 ezer albán menekül­tön valamilyen módon segítse­nek. Viktor Kiima osztrák kan­cellár felkérésére Franz Vra­nitzky volt osztrák kormányfő is bekapcsolódott a közvetí­tésbe. A Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap vasárnapi számában megjelent cikkből az is kiderül, hogy Albert Rohan, az osztrák külügy államtitkár­helyettesi rangú főtitkára tele­fonon felvette a kapcsolatot Slobodan Milosevic jugoszláv elnök biztonsági ügyekért fele­lős tanácsadójával, de egyelőre kitérő választ kapott. Eszerint Belgrád a menekültek helyze­ténekjavítása érdekében csak a Vöröskereszttel hajlandó eset­leg tárgyalni. Erre a hírre rea­gálva vette fel a kapcsolatot Schüssel a Vöröskereszt főtit­kárával. Wolfgang Petritsch, Ausztria belgrádi naygkövete, az Európai Unió koszovói megbízottja pedig vasárnap Macedóniába utazott, hogy közreműködhessen egy esetle­ges humanitárius folyosó elő­készítésében. Az osztrák dip­lomata szerint nem várható, hogy Milosevic hamar enged. Manapság nem jó Milosevicnek lenni Slobodan Milosevic a héten pa­naszt emelt a brit sajtó ellen a megfelelő felügyeleti szervnél, a sajtópanaszok bizottságnál. A levelet azonban nem Belgrádból címezték a testülethez, és tar­talma nem a NATO Jugoszlávia elleni légi csapásairól igen ma­gas színvonalon és részletesen beszámoló brit lapok publiká­cióit kifogásolta. A London ke­leti részén lévő Ilfordból érkezett a posta, és a brit újságírók tola­kodó magatartását panaszolta be Slobodan Milosevic, akit barátai és hozzátartozói csak Dannak hívnak. A NATO-akciók több mint három héttel ezelőtti kez­dete óta a szigetországban élő névrokonnak, családjának sőt szomszédainak szinte pokollá változott az élete a kívácsiskodó újságírók miatt. Milosevic úr. aki immár 19 éve él Nagy-Britanni- ában, 12 napi- és hetilapot pana­szolt be név szerint, amelyek munkatársai éjt nappalá téve ott­hona környékén ólálkodnak, csak bármit is megtudjanak a fel­tételezett Milosevic-rokonról. A sajtópanaszok bizottságán ke­resztül tudatja most a világgal és leginkább a firkászokkal, hogy „semmi köze nincs a jugoszláv elnökhöz, semmilyen kapcsola­tot nem tart egyetlen volt jugo­szláv tagköztársasággal sem, és senkivel nem akaija megosztani nézeteit a balkáni válságról”. „Csupán magam és családom magánéletét szeretném megvé­deni” - mondta. .............. « te# WB.. ■: Ma gyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Fiók 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Telefon: (76) 487-365 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) MAGYAR ÁLLAMPAPÍR EZ ITT A KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibo­csátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjai­ban teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: • Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újra befektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Több pénzt kellene juttatni a határőröknek és a rendőröknek Bács-Kiskun és Csongrád me­gyében a határhoz közel élő emberek számára sokkal kéz­zel foghatóbbá, sokkal valósá­gosabbá vált a háború, ami a déli határaink mentén zajlik. A rendőrség és a határőrség a megnövekedett feladatok mel­lett is megfelelően látja el a feladatát. A szakmai és a személyi feltételek rendelke­zésre állnak - mondta Molnár Gyula, a parlament külügyi bizottságának alelnöke vasár­nap, Kiskunhalason tett látoga­tása során. Szólt arról is, hogy ez a fo­kozott készültség olyan jelen­tős pluszkiadásokat jelent mind a rendőrség, mind a ha­tárőrség számára, amely ha a konfliktus tartósan fennmarad, a működésképtelenséget vet­heti fel. Ezért a kormánynak felül kell vizsgálnia azt a ko­rábbi döntését, miszerint az egységes költségvetés-vissza­tartás ne legyen érvényes az érintett megyei rendőrkapi­tányságokra és az érintett ha­tárőrizeti szervekre. A politikus szerint a vál­ságban érintett megyékben a védelmi bizottságok költségve­Molnár Gyula, a külügyi bizottság alelnöke. tését a duplájára kellene emelni az önkormányzatokon keresztül. A válságggal kap­csolatos pluszkiadásokat a központi költségvetésnek át kell vállalnia. Molnár Gyula hangsúlyozta azt a magyar álláspontot, hogy fiatal NATO-tagként Magyar- ország hozzájárult a légtér használatához, de hazánk nem vesz részt a katonai akcióban.- A NATO jelenleg nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését a térségben - kö­zölte az újságírókkal a külügyi bizottság alelnöke. Magyaror­szág bízik abban, hogy ez a NATO-álláspont nem is válto­zik. Ha hazánk mégis felkérést kapna bármilyen módon való részvételre egy ilyen akcióban, azt a képviselők többsége nem szavazná meg. A külügyi bi­zottságban és a többi parla­menti pártfrakcióban is rend­kívül megosztottak ebben a kérdésben a magyar parla­menti képviselők. Molnár Gyula szerint to­vábbra sem kell attól tartani, hogy Magyarország felé jelen­tős menekültáradat indulna el a térségből. Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy a hábo­rús konfliktus Szerbia északi részén, a Vajdaság területén is folytatódjon. Menekülthullám akkor indulhatna el, ha esetleg a konfliktus valamilyen mó­don kiterjedne, szárazföldi csapatok kerülnének bevetésre és teljes mozgósítás lenne a Vajdaságban. A magyar poli­tikusok reményei szerint azonban ilyenre nem kerülhet sor. P. Á. Kevés esély van a fogolycserére Az amerikai védelmi miniszté­rium egyik helyettes szóvivője, Mike Doubleday haditengeré­szeti kapitány szombaton azt mondta, hogy „nem derűlátó” az esetleges amerikai-szerb fo­golycsere eshetőségét illetően. A szerbek a macedón határ kö­zelében korábban három ame­rikai katonát, a koszovói albán fegyveresek pedig a minap egy szerb hadnagyot ejtettek fog­ságba, akit Albániában átadtak az amerikaiaknak. Miközben a három amerikai nem találkozhatott a Vöröske­reszt képviselőivel, és nem is tarthat kapcsolatot a családjá­val, a szerb hadnagyot szomba­ton Tiranában meglátogathatták a vöröskeresztesek, és levelet is írhatott a családjának. Orvosi vizsgálaton esett át, és megál­lapítást nyert, hogy egészséges. A reprezentatív felmérésben megkérdezett amerikaiak 57 százaléka szerint a szárazföldi erőket is be kellene vetni Milo­sevic jobb belátásra kényszerí­tése érdekében. A jobb oldali képen friss tömegsírok. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
Thumbnails
Contents