Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-17 / 89. szám
4. oldal Háborús Krízis 1999. április 17., szombat Bombázás a magyar határ közelében Ibrahim Rugóvá albán vezető ismét Belgrádban tárgyalt Nem követelt halálos áldozatokat, a környéken fekvő lakóházakban viszont károkat okozott a NATO által csütörtök este a vajdasági Szabadka körzetében végrehajtott légicsapás. Ezt Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke közölte péntek hajnalban. Beszámolója szerint az atlanti szövetség a Szabadka északkeleti részén fekvő Kisrada- novac városrészre (Mali Ra- danovac), illetve a szomszédos Teszlatelepre (Teslino Naselje) mért csapásokat. A két városrészben egy légvédelmi egység és két laktanya található, ám ezeket a jugoszláv fegyyeres erők a NATO-csapások veszélye miatt - sok más kaszárnyához hasonlóan - feltehetően korábban kiürítették. A robbanások döreje a határ menti Horgoson is hallatszott. A Szabadka központjában lévő házakban a padlók és ablaküvegek megremegtek, ám ez utóbbiakat a légnyomás itt már nem törte ki. Belgrád kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, és a koszovói menekültek gépjárműve ellen (tévedésből) végrehajtott bombázás elítélését. A jugoszláv hatóságok péntekre gyásznapot hirdettek azon áldozatok emlékére, akik a hét közepén egy gépkocsioszlop elleni NATO-csapás során vesztették életüket. Jugoszlávia csak olyan országok által kidolgozott koszovói béketervek tanulmányozására hajlandó, amelyek nem vesznek részt a NATO- támadásokban - jelentette be a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője. Nebojsza Vujovics ezzel gyakorlatilag elutasította azt a német béketervet, amelyet a NATO tagországai és Viktor Csemomirgyin koszovói kérdésekkel foglalkozó orosz különmegbízott is üdvözölt lépéseket. Kijev viszont ellenzi a szövetség létrehozását. Bolgár és horvát kormánytagok Szlobodan Milosevic jugoszláv államfő távozását sürgették egy pénteki, londoni gazdasági tanácskozáson mondott beszédükben. Borislav Skegro horvát miniszterelnök-helyettes közölte: a horvát vezetés szerint MiloseviKatonai járművek készenlétben. FOTÓ: FEB/REUTERS már. A belgrádi szóvivő megismételte, hogy országa semmiféle formájú külföldi katonai erő Koszovóba telepítését nem fogadja el. Az orosz törvényhozás pénteken - egyelőre csak keretként - nagy többséggel elfogadott határozatában támogatásáról biztosította az orosz-fehérorosz unióhoz való jugoszláv csatlakozási kérelmet, s felszólította Borisz Jelcin elnököt és a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg e szövetséghez szükséges cet el kell távolítani a hatalomból. Alekszander Bozskov bolgár miniszterelnök-helyettes pedig úgy fogalmazott: ha a jugoszláv államfő hatalmon marad, semmi sem változhat. Ibrahim Rugóvá mérsékelt koszovói albán vezető pénteken Belgrádban találkozott Milan Milutinovic szerb elnökkel és Nikola Sajnovic jugoszláv kormányfőhelyettessel. Rugóvá kimerültnek, de egészségesnek hatott az újságírók szerint. Az orosz külügyminisztérium pénteken üdvözölte a találkozót, a hivatalos jugoszláv vezetés és a koszovói albán közösség képviselője közötti, újabb közvetlen tárgyalásokat. Moszkvában megerősítették, hogy Oroszország változatlanul kész minden eszközzel elősegíteni a koszovói válság politikai rendezését célzó párbeszédet. A koszovói albán kisebbség elűzése teljes erővel folytatódik, ami arra utal, hogy a szerb hatóságok a dél-szerbiai tartomány egész albán lakosságától igyekeznek megszabadulni - mondta pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Az elmúlt 24 órában legkevesebb 12 ezer koszovói érkezett a szomszédos Macedóniába, Albániába és Montenegróba. A következő néhány napban menekültek tízezrei követhetik a legutóbbi csoportokat - közölte Géniben Kris Janowski szóvivő. Az otthonukból elűzöttek befogadására egész Európa felkészült. Közben a NATO egységei folyamatosan készülnek arra, hogy tovább fokozzák a katonai nyomást Belgrádra. Az észak-olaszországi Avianóból naponta százötven bevetésre indulnak el a harci gépek. A légiflottát újabb 60 helikopterrel kívánják megerősíteni, és a Pentagon 33 ezer tartalékos behívását is tervezi. A belgiumi Zeebruggében 350 katonai jármű várakozik, hogy humanitárius segítséget nyújthasson Albániában. Tompán látni lehetett a szabadkai bombázás fényeit Félnek a határ közelében élő emberek Tompa lakosságát - amely sajnos nincs kellőképpen felkészítve a háborús eseményekre - félelemmel töltötte el Szabadka bombázása. A korábbi kormánynyilatkozatok alapján sokan úgy vélték, hogy ezt a határ menti várost nem fogják támadni a szövetségesek repülőgépei. Az éjszakai robbanásoktól megremegtek az épületek, az ébren lévő vagy felriadó emberek kirohantak a házaikból. Kószó Károlyné tanárnő elmondta: a hatalmas durranások hallatán arra gondolt, hogy a községre hullanak a bombák. Gyermekei is kimentek az udvarra, s a felcsapódó fényekből megállapították, hogy Szabadkát bombázzák. Az állatok is nyugtalanná váltak. Savanya Lajos lova to- porzékolt, marhái fájdalmasan bőgtek, kutyái a földre lapultak. Édesapja tehenei kitörtek a karámból. Félelemmel néznek a tom- paiak a következő napok elébe. Féltik magukat és a Vajdaságban lakó rokonaikat, ismerőseiket, az ott élő magyarokat. „A Duna halott folyó lett” A két Duna-híd lebombázása Újvidék magasságában teljesen megbénította a Közép-Európa, a Balkán és a Fekete-tenger közötti legjelentősebb vízi útvonalat, felbecsülhetetlen kárt okozva Ausztriának, Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának és Ukrajnának, olyan országoknak, amelyeknek semmi közük a háborúhoz - írta pénteki számában a La Stampa című, olasz lap. Az újság szerint a hajótársaságok, főleg a magyar és az ukrán vállalatok felháborodást éreznek a NATO iránt, amely Jugoszláviának akart kárt okozni, de valójában csak a folyami szállítás szívére mért csapást. „A Duna halott folyó lett, a bombák megölték, kettévágva Európát” - idézte a lap a Mahart egy meg nem nevezett tisztség- viselőjét. Magyar támogatás a NATO-nak „Magyarország tudatában van a koszovói háborúval kapcsolatos különleges helyzetének, mivel az ország határos Jugoszláviával, és mivel jelentős magyar kisebbség él a Vajdaságban. Mindennek ellenére a kormány, az ellenzék és a lakosság hatalmas többsége teljes mértékben szolidáris az atlanti szövetség közbelépésével, és úgy tekinti, hogy nehezen lehetne meggyőzőbb igazolást találni a fegyveres beavatkozásra, mint azt, hogy megfékezzék az egész nép elleni népirtást” - olvasható az El País című, spanyol lap pénteki számában. A lap ír a vajdasági jragyarok miatti anyaor- szagi'äßgödalomrol is.’ SZALAY AUTOHAZ KFT TAVASZI ÁRZUHANÁS 35.10 Turbodaily 3,5 tonnás furgonok 500.000 Ft + áfa kezdőrészlettel elvihetők! 59.12 Turbodaily 6 tonnás tgk. 500.000 Ft + áfa kezdőrészlettel elvihető! 75E12 EUROCARGO 7,5 tonnás, 1.100.000 Ft + áfa kezdőrészlettel elvihető! 75E14 EUROCARGO 7,5 tonnás, TIR-es teherautók 1.560.000 Ft + áfa kezdőrészlettel elvihetők! 100E18 EUROCARGO 10 tonnás tgk. 1.000.000 Ft + áfa kezdőrészlettel elvihető! 440 E 42 EUROTECH nyerges vontató gazdag felszereltséggel 2.920.000 Ft kezdőrészlettel elvihető! Értesítjük a Ford-tulajdono hogy szakszervizünkben továbbra is várjuk autóikat garancián túli javításokra. Kecskemét-Katonatelep 441-es főút Tel./fax: 76/471-447; 505-600 Bácsalmáson hallották az odaát ledobott bombák robbanásait Bácsalmáson csütörtök éjszaka szinte mindenki hallotta a Szabadkát ért bombázások zaját. Az emberek erről beszélnek, már kora reggel bekapcsolták a rádiót, hátha közelebbi információhoz jutnak - tudtuk meg a járókelőktől. Hűvös Zoltán sertésgondozó az ószőlőki tanyavilágban lakik családjával. Elmondása szerint éjjel háromnegyed 10 és negyed 11 között arra lett figyelmes, hogy a megszokott repülők zaja sokkal erőteljesebb. Az égbolton 1 -2 percig fényes pont volt látható, valószínűleg jelzőrakéta lehetett, mert utána elhalványult. Távoli hangokból következtettek arra, hogy a célpontok alig pár kilométerre lehetnek a határtól. Hozzájuk Szabadka légvonalban durván 15 kilométer. Csikérián is mindenki hallotta a bombázást, pontos idejét is emlegették az emberek. Nem titkolták, hogy félnek, hisz Szabadka nagy része magyarok által lakott, sokuknak rokona van odaát. Kérték, ne írjunk neveket, de a falu népén úrrá lett a félelem. A csikériai lakosság a szerb szabadcsapatok megtorlásaitól tart. Szabadka alig négy és fél kilométer tőlük. Kelebián olyannyira hallatszott és látszott a bombázás, hogy az emberek tisztában voltak vele, mi történik a túloldaA radart vehették célba, de lakóházakat is találat ért Csütörtök éjjel, valamivel 10 óra után négy bombatalálat érte Szabadkát. Pénteken kora délelőtt sikerült telefonon elérni egy ott élő újságíró kollégát, aki elmondta: Az egyik rakéta a Tesla-la- kótelep közelében csapódott be. Nem lehet tudni, mi lehetett a célpont. Még egy robbanás volt onnan nem messze, (Kisradanovácon) a két tüzérségi laktanya közötti városrészen, 12 kilométerre a jugo- szláv-magyar határtól. Valószínű, hogy a kaszárnyából kitelepített radarberendezést vették célba. A detonációtól néhány családi ház súlyosan megrongálódott. Itteni áldozatokról, sérültekről szerencsére nem tudott szabadkai újságíró kollégánk. Két lövedék hullott a várostól délre mintegy 10 kilométerre lévő nitrogénmű üzemrészlegére, ahol állítólag néhány munkás megsebesült. A városban nincs pánik. Kijárási tilalmat ugyan nem rendeltek el, de a bombázás színhelyének közelébe senkit sem engednek a hatóságok. Szabadka polgárai a helyi rádió, a szerbiai központi TV, valamint az újvidéki rádió éjjelnappali magyar nyelvű adásaiból értesülnek az eseményekről. Mindhárom hírközlő szerv félóránként közli azokat az információkat, melyeket a polgárvédelmi parancsnokságoktól kap. Ion. G.-né, 45 éves édesanya így nyilatkozik:- Amikor meghallottuk a férjemmel a bombázók félelmetes dübörgését, felriadtunk. A lányunk is azonnal odajött a szobánkba. A négyszeri bombázás süvítő hangját nem tudom kiverni a fejemből. Megremegtek az ablaküvegek, és félelmünkben nem tudtuk, mit csináljunk. Reggelig együtt maradtunk, de a félelem még mostanra, délutánra sem múlt el. Nem is fog. A sorköteles fiamat féltem a legjobban. Mi innen már nem megyünk sehová, de a gyerekeimet, ha kell, gondolkodás nélkül elengedném a világ végére is, csak baj ne érje őket. Berki Erika Szárazföldi erőkre vonatkozó tervek? Nagy-Britannia pénteken bejelentette, hogy a Jugoszlávia elleni csapásokat tovább erősíti a NATO. Az ezt közlő Tony Lloyd külügyi államminiszter egyben országa „feltétlen sajnálatának” adott hangot, amiért a NATO gépei tévedésből szerdán egy koszovói menekültkonvojt támadtak. „Milosevic harci gépezetét vesszük célba, de inkább felhagynánk a csapásokkal, semminthogy civilek életét kockáztassuk” - mondta. George Robertson brit védelmi miniszter pedig leszögezte: noha a NATO továbbra is abban bízik, hogy a légitámadások meghozzák a várt eredményt, a katonai szövetségnek a mindenkori helyzethez hozzáigazítva napirenden kell tartania a szárazföldi erőkre vonatkozó terveiket is.
