Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-15 / 87. szám
4. OLDAL HÁBORÚS KRÍZIS 1999. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK fi Újabb és újabb béketervek Népirtással vádolt szerb háborús bűnös a Koszovóban harcolók között Szerb tüzérségi lövedékek csapódtak be észak-albániai területre szerda délután, egy nappal azután, hogy Albániába rövid időre behatolt jugoszláv katonák megtámadtak egy rendőrőrsöt és egy tanyát - értesült albán katonai forrásból az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. A szerb fegyveres erők tegnap 80 milliméteres aknavetőkkel lőtték az észak-albániai Has körzetét, és mintegy 40 aknagránát csapódott be egy iskola mellett Vlahen faluban - közölte Andrea Agneli, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tiranai szóvivője. A támadásban személyi sérülés nem történt, de a falu idősebb lakosai a közeli városba, Kruméba menekültek. Az aknagránátokat közvetlenül a jugoszláv határ mellől, Vlahen- től mintegy 3 kilométerre lőtték ki, valószínűleg a Koszovói Felszabadltási Hadsereg (UCK) fegyvereseinek feltételezett tartózkodási helyeit vették célba. A brit kormány értesülése szerint Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője jugoszláv félkatonai erők élén Koszovóban van - közölte szerdán George Robertson. A brit védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a hágai nemzetközi törvényszék előtt népirtásban való közreműködés vádjával elfogatóparancs van érvényben Ratko Mladic ellen 10 ezer férfi le- gyilkolása miatt Srebrenicá- ban 1995 nyarán. A jugoszláv légvédelem a legutóbbi támadás során lelőtt egy pilóta nélküli repülőgépet Koszovóban. A gép roncsai, amelyeken jól látszik a német légierő jelzése, Kosovo Polje lakott részére hullottak. Bonnban megerősítették, hogy egy személyzet nélkül működő felderítő repülőgép nem tért visz- sza koszovói bevetéséről. A NATO légicsapásai egyre nehezebbé teszik a polgári lakosság és a Boszniából, valamint Krajinából Belgrádba menekült szerb családok életkörülményeit is - hívta fel a figyelmet szerdán a Fides, a Vatikán hittérítő szervezete. A Fides szerint a NATO-bombá- zások következtében Belgrád Rakoviza negyedében megrongálódott egy ortodox kolostor is. A légicsapás okozta károk miatt a rendház nem képes többé ellátni élelemmel és szállással a kolostorban elhelyezett 16 boszniai és krajinai menekült szerb családot. Németország tervet készít a koszovói harcok beszüntetésére - közölte Lndger Vollmer külügyminiszter-helyettes. A tervezet tartalmazza a jugoszláv katonák távozását Koszo- vóból, a menekültek hazatérését és nemzetközi békefenntartó erő odaküldését. A német terv szerint - amelynek kidolgozásában Joschka Fischer külügyminiszter is részt vesz - a NATO azonnal felfüggesztené a bombázásokat, amint a jugoszláv erők elkezdenek kivonulni, és a kivonulás befejeztével hivatalosan is beszüntetné azokat. A békefenntartó erő ENSZ- megbízatással, de ftXTO-irányítás alatt végezné munkáját - fűzte hozzá a külügyminiszter-helyettes. Brüsszelben a NATO támogatásáról biztosították a bonni elképzeléseket. Több, a jugoszláviai háborúval kapcsolatos téveszmére hívta fel a figyelmet egy spanyol lap, az ABC szerdai számában megjelent írásában Habsburg Ottó. Először is arra, hogy Jevgenyij Primakov belgrádi közbenjárása kétélű fegyver, hiszen az orosz miniszterelnök az Öböl-háború idején Szaddám Húszéin iraki elnök „stratégiai tanácsadója” volt, és egyáltalán nem a béke helyreállításán munkálkodott. „Primakov most pontosan ugyanezt teszi, a tudatlan nyugatiak pedig tapsolnak neki” - írja. Borisz Jelcin orosz elnök volt miniszterelnökét, Viktor Csernomirgyint nevezte ki szerdán külön megbízottjának a jugoszláv ügyekben - jelentette be Dmitríj Jakuskin, a Kreml szóvivője. „Oroszországnak most még, amíg nincsenek győztesek és legyőzöt- tek, van esélye arra, hogy megállítsa a vérontást Jugoszláviában” - nyilatkozta Csernomirgyin. Véleménye szerint Moszkvának sokrétű diplomáciai munkával kell elérnie, hogy a NATO véget vessen légicsapásainak; s erről az amerikaiakat kell meggyőzni, nagyobb figyelmet fordítva a közelgő amerikai elnökválasztásokra tekintő Demokrata Párt vezetésére. Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő szerdán Belgrádba érkezett, és a nap folyamán találkozik jugoszláv kollégájával, Szlobodan Milosevic- csel. Lukasenko az egyetlen államfő, aki a NjATO-bombázá- sok kezdete óta a jugoszláv fővárosba utazott. HONVÉDSÉGI INFORMÁCIÓK A meghirdetett időpontban szerelnek le a sorkatonák A Magyar Honvédség jelenleg azt tervezi, hogy május 6-án, az előre meghirdetett időpontban szerelnek le a sorkatonák - mondta Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tegnap. A szóvivő mindezt annak kapcsán közölte, hogy a sorkatonák családi és baráti körében egyfajta félelem tapasztalható a Jugoszláviában kialakult konfliktus miatt. Ezért sok helyen úgy gondolják, hogy a kiskatonák az említett időpontnál esetleg tovább maradnak majd a laktanyákban. Erdélyi Lajos hangsúlyozta: a Honvéd Vezérkar értékelése szerint nincs olyan ok, amiért a sorkatonáknak tovább kellene a különböző alakulatoknál szolgálniuk. Hozzátette: május 6-án mintegy hétezer katona szerel le, és ugyanennyien vonulnak majd be a hónap utolsó hetében. Szerb kegyetlenkedések A szerb fegyveres erők több mint 3200 polgári személyt gyilkoltak meg március vége óta Koszovóban, és részben vagy teljesen mintegy 200 falut égettek föl - jelentette az El País spanyol napilap egy „bizalmas amerikai jelentést” idézve. Az albán menekültek szerint a szerb katonák, rendőrök, szabadcsapatok tagjai még mindig tömegével végzik ki a tartományban a polgári lakosokat. Bombák a menekültekre? Koszovói szerb közlés szerint a NATO rakétái Koszovóban megöltek hetven albán menekülőt, harmincegy másik személyt pedig megsebesítettek. A pristinai szerb média- központ egyik illetékese közölte, hogy két albán menekültkonvojt is légitámadás ért. Zrze faluban hat albán halt meg, tizenegy pedig megsebesült. A másik támadás Meja faluban történt. Három rakéta megölt hatvannégy embert, közöttük három szerb rendőrt, akik a menekülőket kísérték. A sebesültek száma itt húsz volt. A menetoszlopban több ezer ember haladt traktoron, gépkocsin. A NATO brüsszeli központjában megerősítették, hogy a Koszovóban végrehajtott szerdai légitámadások során a szövetség gépei a Prizren és Djakovica közti országúton mozgó gépjárműveket is támadtak. A pilótafülkéből felvett videoszalag elemzése előtt azonban még nem tudnak állást foglalni azzal a szerb állítással kapcsolatban, hogy a légitámadásnak mintegy 70 albán 1 esett áldozatul. V Mit nyit a\ a kulcs? 1 ^ Próbálja ki! ^ T \Erőteljes, és mégis párat- l I lanul elegáns, három éve vezeti az európai eladási J I listát, a középkategória 00ß^ M bajnoka, felszereltsége a ^00^ legkényesebb igényeket is kielégíti, ECOTEC motorkínálata az üzemanyag mennyiségét tekintve hihetedenül igénytelen, technikailag viszont lenyűgözően igényes. Mi lehet ez? AZ ÚJ OPEL VECTRA! I ÁPRILIS 17-18-án az Opel márkakereskedőknél ki is próbálhatja új modellünket gJ a bemutató hétvégén! Légibázisok Magyarországon? Ahhoz, hogy a NATO légitámaszpontként használhassa Magyarország bármelyik katonai repülőterét, komoly infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, ami akár egy hónapig is eltartana. Mindezt Deák Péter katonai szakértő jelentette be tegnap. A szakértő a New York Times- ban kedden megjelent cikk kapcsán nyilatkozott a távirati irodának. Az amerikai napilap szerint, ha a Jugoszlávia elleni légitámadásokhoz további repülőgépeket irányítanának a térségbe, akkor a túlterhelt olaszországi légitámaszpontok már nem lennének képesek befogadni azokat. A New York Times szerint ebben az esetben más országokban lévő bázisokat is számításba kellene venni. A cikk Csehországot, Franciaországot, Németországot és Magyarországot említi ezzel összefüggésben. Deák Péter hangsúlyozta: az amerikai lapban egy egyszerű feltevésről lehet szó, hiszen nyilvánvaló, hogy a NATO politikai szempontból komolyan átgondolná, ha Jugoszláviával szomszédos vagy közeli országba akarna légibázist telepíteni. A katonai szakértő elmondta: az olaszországi támaszpontok valóban túlzsúfoltak, de az új gépek bevonása egyszerűen azt is jelentheti, hogy az eddig alkalmazottak egy részét visszavonják. Tehát nem feltétlenül arról van szó, hogy több repülőgépet használnak majd, hanem lehet, hogy másfajta típusokat vetnek be az eddigiek helyett, azaz egyfajta rotáció történik. Nem kell Belgrád beleegyezése Slobodan Milosevic jugoszláv elnök kész elfogadni, hogy az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet színeiben fegyvertelen, polgári megfigyelők állomásozzanak Koszovóban. A megfigyelők kizárólag olyan országokból érkezhetnek, amelyek nem vesznek részt a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásaiban - jelentette be tegnap Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök, miután Belgrádban tárgyalt a jugoszláv államfővel. Lukasenko egyúttal közölte azt is, hogy Milosevic szerdán hivatalosan kérte országa felvételét az orosz-belorusz unióba. Lukasenko az első államfő, aki a NATO légicsapásainak kezdete óta Belgrádba látogat. Belgrád egyetértése nélkül is küldhet a NATO katonákat Koszovóba - jelentette ki Robin Cook brit külügyminiszter. A brit parlament külügyi bizottságának meghallgatásán Cook közölte: a tervezett nemzetközi békefenntartó erő bevetése megkezdődhet, ha a szerb ellenállás ténylegesen megszűnik a tartományban. Cook megerősítette, hogy a NATO nem tervez szárazföldi beavatkozást Koszovóban a szerb ellenállás közepette. Hogyan látják a Vajdaságban? A vajdasági magyarok szerb megtorlásoktól tartanak (abban az esetben), ha a szerb belbiztonsági erők vereséget szenvednének Koszovóban - emelte ki a Reuters Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökével készített, szerdán ismertetett telefoninterjújából. A brit hírügynökség szerint a vajdasági magyarság az utolsó olyan, jelentős lélekszámú nemzeti kisebbség Jugoszláviában, amely békésen él együtt a szerbekkel. Józsa László pedig hangsúlyozta, hogy a rendőrséget ellenőrző, vezető politikai szervezetek (egyelőre) jóindulatot tanúsítanak a vajdasági magyarok iránt. A vajdasági magyar vezető ugyanakkor arra figyelmeztetett: ha Szerbia elveszíti Koszovót, a szerbek esetleg elveszíthetik fejüket, és az események kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. A vajdasági magyarokkal szembeni, esetleges etnikai tisztogatásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig úgy vélte, hogy „ez'egy lehetőség”. A fehérorosz elnök Belgrádban. FOTÓ: FEB/REUTERS