Petőfi Népe, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
Próbálja ki! HÍREK Elfogadták az Agendát Az Európai Unió állam- és kormányfőinek berlini csúcstalálkozóján jóváhagyott reformcsomag legfontosabb pontjai a következők: A mezőgazdasági költségvetés összege a 2000-06 közötti hétéves időszakban nem lehet több évi 40,5 milliárd eurónál, plusz évi két százalék az inflációra való tekintettel. Az Unió bővítésével összefüggő pénzalapokból a leginkább rászorulónak tekintett 10 tagjelölt (köztük Magyarország) összesen 21,8 milliárd euróra számíthat hét év leforgása alatt. Vállalkozói szalon A magyar élelmiszer-gazdaság uniós csatlakozási stratégiája lesz a témája a Kiskunfélegyházi Vállalkozói Szalon soron következő ösz- szejövetelének. Az április 19-én 18 órakor a Móra Ferenc Művelődési Központban tartandó rendezvény vendége Raskó György lesz. Nyílt nap Rendkívüli eseményre invitálja az érdeklődőket a KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. kecskeméti üzemének vezetősége. Április 17-én, szombaton ugyanis nyílt napot rendeznek. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a vállalat múltjába, terveibe. Pinceszövetkezet franciául Az Alföldön asztali bort szabad termelni - véli a szakember A nemrégiben megtartott kecskeméti Aranyhomok Expo keretében megrendezett borkonferenciának - mint arról egy hete beszámoltunk - francia vendége is volt: Marc Challeau, egy pinceszövetkezet elnöke. A megyei agrárkamara meghívására jött el La Vienne megyéből. Remek előadásában elmondta: 181 tagja van szövetkezetüknek, amely exportál is. A sauvignon, a chardonnay, a pinot noire és a Cabernet az uralkodó fajták náluk. Annak idején minden belépő 7500 frankot adott be alapító tőkeként. Kitűnő pincét hoztak létre. Mindenki maga műveli a saját szőlőjét, de közös szakmai irányítás mellett. A szövetkezet szakembere állítja be metszés idején mindegyik parcella terhelését. Szüret előtt ugyancsak ő ellenőrzi a várható minőséget. A parcellákról behozott terméseket a minőségük alapján elkülönítve fogadja be a pince. A minőséget előszürettel állapítják meg. Egyébként a szüret náluk csaknem száz százalékban gépi munka. A talajművelést és a metszést egységes technológiával végzik, a növényvédelmet pedig az előrejelző állomás jelzései szerint. A támrendszer kialakítása, a vessző futtatása is egységes szakmai irányítás a- lapján történik. Természetesen a termést együtt értékesítik, a pinceszövetkezetet a bornagykereskedők ellen, a termelők érdekeinek védelmére alakították meg annak idején. A kecskeméti borkonferencián Az alföldi borok helyzete és kilátásai az uniós csatlakozás tükrében címmel dr. Gerendás Károly, az FVM kertészeti osztályvezetője, az EU borharmonizációs bizottság vezetője tartott előadást. Fájlalta, hogy a minőségi borok piacán még nem látott alföldi bort. Az alföldi bortermelőknek az asztali bor kategóriában kell gondolkodniuk, amely azonban az alsó árfekvésű italok közé tartozik. Hogy a franciákat, olaszokat meg tudjuk-e verni a piacon, erről fölösleges az Alföldön ábrándozni. A hazai piacot és az asztali kategóriát kell megcélozni ennek a bortermő tájnak - vélekedett dr. Gerendás. Ehhez jól meg kell őrizni az alföldi karaktert. Nagyon alkalmasnak tartja erre például a kadarkát. A mennyiségi szemlélet helyébe a minőségit kell állítani az alföldi borvidékeken. Ehhez olykor az önkorlátozás vezet. Lepárlásra nem érdemes játszani, vagyis eladhatatlan mennyiségű borokat termelni. Az előadó a 25-35 forintos szőlőárak ellen szövetkezésre buzdította a hazai gazdákat. A. T. S. ték, hogy a hazai húspiac ösz- szeomlá* előtt áll. A sertések szinte eladhatatlanok a Dél- Alföldön. Ahol még felvásárolnak, ott maximum csak 120- 130 forintos kilónkénti árat ígérnek. Gond van a nagyüzemekben előállított sertésekkel is, a nagyobb feldolgozók már megkezdték a szerződések felbontását. Azok a gazdák, akiknek már nem éri meg tovább tartani az állományt, levágják és megpróbálják értékesíteni a húst, hátha valamennyi megtérül a befektetésükből. Nagyon sokan vásárolnak most a háztáji gazdaságokból olcsó sertéshúst, de az otthoni hűtőládák tároló- kapacitása is véges. A gazdák és a felvásárlók is teljesen kilátástalannak ítélik az ágazat helyzetét. Sertésfronton teljes a káosz (Folytatás az 1. oldalról) A televíziós műsort követően több sertéstartó olvasónk felháborodottan telefonált be szerkesztőségünkbe. Mint mondták: a valóságban egészen másképpen működnek a dolgok. Nem értik, miért tesznek különbséget sertés és sertés közt, amikor a vágóhídi fel- vásárlási árak hónapok óta kilogrammonként átlagosan ötven forinttal alacsonyabbak a jelzett 193 forintnál. Sőt! Állataikért legfeljebb 125-130, nem egy esetben csak 120 forintot ígérnek a felvásárlók. Ezt az összeget nevetségesen, mi több felháborítóan kevésnek tartják. Sok választási lehetőségük azonban nincs. Ha nem adják ennyiért, nagy súlyú lesz és nyakukon marad a jószág. Hiába jelölte ki a tárca a vágóhidakat is. Azoknak a felgyülemlett hatalmas mennyiségű hús miatt nincs szabad hűtőkapacitásuk. A kialakult helyzettel kapcsolatosan egy önmagát megnevezni nem kívánó felvásárló elmondta, a tárca 193 forintos ajánlata kizárólag a bel- és árvíz sújtotta területeken élő sertéstartókra vonatkozik. Rájuk is csak olyan feltétellel, ha előzetesen adatlapot kértek, melyet kitöltve visszajuttattak a A vágóhidak sok helyen 8-12 hetes késéssel fizetnek a sertésekért. területileg illetékes falugazdászhoz. Azonban a többi sertéstartó felháborodása is indokolt. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis az év első három hónapjában kilogrammonként 30 forintos támogatást ígért az O és P minőségű sertésekre. Ehhez viszont a hús terméktanácsi tagsági viszony mellett a termelőnek külön regisztráltatnia kellett magát, minősíttetnie állatait. Csakhogy a Magyar Közlönyben megjelentekkel ellentétben a gyakorlatban a minősítéshez legkevesebb 25 állat leadása szükséges. (Ez alatt nem adnak ki minősítést.) így történhetett, hogy a meghirdetett támogatáshoz á termelők alig egy százaléka jutott hozzá. A helyzetet tovább rontja, hogy a vágóhidak csak 8-12 hétre fizetnek. Vagy soha. (mint Kiskunfélegyházán). Ezért csak azok a felvásárlók működnek még, akik fel merik vállalni ezt a fizetési távot és a velejáró teljes bizonytalanságot. Megoldást egyelőre senki nem lát. A magyar sertéshús - a konkurencia alacsony árai miatt - külföldre eladhatatlan, az országon belül a nagy hús- feldolgozó cégek csatározása bénítja meg a piacot. Ilyen feltételek mellett hiábavaló és értelmetlen a sertéstartók támogatása - vélik a termelők. Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Jánoshalma környékén sokan komolytalannak tartják Torgyán József múlt heti kijelentését. A 193 forintos ár jelenleg teljesíthetetlen. A miniszter a bejelentésével csak a kedélyeket szította, amely az ágazat gondjaira nem jelentett megoldást. A sertéságazatban dolgozók már hónapokkal ezelőtt jelezMit nyit v a kulcs? * T I Erőteljes, és mégis párat- i I lanul elegáns, három éve I vezeti az európai eladási / 1 listát, a középkategória f00^ M bajnoka, felszereltsége a legkényesebb igényeket is kielégíti, ECOTEC motorkínálata az üzemanyag mennyiségét tekintve hihetetlenül igénytelen, technikailag viszont lenyűgözően igényes. Mi lehet ez? AZ ÚJ OPEL VECTRA! i ÁPRILIS 17-18-án az Opel márkakereskedőknél ki is próbálhatja új modellünket g|l a bemutató hétvégén! Árzuhanás a Bácskában A Bácskában is újabb árcsökkenés tapasztalható a sertésfelvásárlás áraiban. Az egy hónappal korábbi árakhoz képest 12 forinttal csökkent az élő sertés felvásárlási ára. A minőségtől függően 140-190 forintot fizetnek a felvásárlók az élő sertésért. Kalmár Sándor, a Bácska és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség munkatársa a jelenlegi helyzetet katasztrofálisnak értékelte. A szakember szerint az eladhatónál 1 millióval több sertés van az országban. Az értékesítés lehetőségét rontja a bejövő importáru is. Azoknak a termelőknek van esélyük az értékesítésre, akik 55 százalékos színhúskihozatalt tudnak elérni. A témában egyébként csütörtökön a fővárosban tárgyalnak a MOSZ alapszervezetei, keresik a kiutat a krízishelyzetből. Húsvét után különösen nagy árzuhanás volt észlelhető Kalocsa térségében, ahol a múlt héten élő súlyban 130- 150 forintot fizettek a felvásárlók a hízókért. Ezt Fejes László, a körzet falugazdásza is megerősítette. Az intervenciós felvásárlást az FVM március végén 193 forintban határozta meg áfa és kompenzációs felár nélkül. A piaci árak és az intervenciós árak közti 40-50 forint különbség, úgy tűnik, nem lesz tartós. Ugyanis Miske és Dusnok térségében a minap 160 forintot is ígértek a gazdáknak a kisebb súlyú húsdisznókért. A nagytermelők helyzete jobb Jánoshalmán sok tenyésztő szeretne megszabadulni hízott sertésétől, de nem tud. Nem szállítanak a vágóhidak. A felvásárlók ugyan kiírják a 100 és 130, valamint nagy súlyú sertésért a 120 forintos kilónkénti árat, de még így sem tudják átvenni a termelőktől az állatokat, mert nem kell senkinek sem a hízó. A tenyésztésből kivont, úgynevezett selejtkocákért ugyan 145 forintot adnak kilónként, de itt már 21 napos határidővel fizetnek. A nagytermelők helyzete valamivel jobb. A Mezőgazdasági Szakképző Intézet a tangazdaságából a kisszállási maszek vágóhídra szállított és nettó 177 forintot kapott kilónként. Miután a számlát a vágóhíd kiegyenlítette, az intézmény az államtól további kilónkénti 30 forintot igényelhet és kap a piacra jutási támogatásként. A két összeg durván a leadott sertések előállítási önköltségét adja.
