Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-06 / 55. szám

1999. március 6., szombat Hazai tükör - Világtükör 5. oldal Kölcsönös előnyökkel jár Az európai multinacionális vállalatok támogatják az Eu­rópai Unió bővítését, és ezzel együtt Magyarország mi­előbbi felvételét - olvasható egy tanulmányban, amelyet a Gyáriparosok Európai Ke­rékasztala (ÉRT) készített. A 45 vállalat vezetőit tömörítő szervezet tanulmánya kilenc közép- és kelet-európai ország­ban szerzett befektetési tapasz­talok fő tanulságait összegzi. Percy Barnevik, az ÉRT Bőví­tési Munkacsoportjának elnö­ke tegnapi tájékoztatóján el­mondta: az integráció összetett, de visszafordíthatatlan politikai folyamat, amelyet nem szabad késleltetni, hiszen a csatlakozás tényleges és kölcsönös „nye­rési” esélyeket kínál mind az unió, mind a térség vállalatai és gazdaságai számára. Az ÉRT a tanulmány elkészí­tése után öt pontban foglalta össze javaslatait. Az unió poli­tikai döntéshozói részére meg­fogalmazott üzenetben szere­pel, hogy ne késleltessék to­vább a bővítési tárgyalásokat az első hullámban csatlakozni kívánó országokkal. Az intéz­ményi reformnak, valamint az Agenda 2000 szükséges átala­kításának halogatása szintén megengedhetetlen - áll az ösz­­szegzésben. Magyarország európai uniós csatlakozása mindkét fél ré­szére előnyökkel járhat, és így közös érdek, hogy ez mi­nél hamarabb megtörténjék - mondta Martonyi János kül­ügyminiszter a tájékoztatón. A politikus hangot adott azon álláspontjának is, hogy hazánk gazdasága már gyakorlatilag szerves része az uniónak, (sts) Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel teg­nap Pécsett a Dunántúli Napló új székházát, amely a lap­nyomda szomszédságában készült el. Az avatáson részt vett dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügy­vezető igazgatója is. fotó: laüfer László Városi polgármesterek randevúja Átalakítás előtt az önkormányzatok támogatási rendszere Tegnap Szekszárd adott otthont a Városi Polgármesterek Randevúja elnevezésű, évente megrendezésre kerülő társadalmi­szakmai találkozónak. Az esemény szerve­zője a Szféra Kft., fővédnöke Pintér Sán­dor belügyminiszter volt. A találkozón több tárca is képviseltette magát. Többek között jelen volt Dávid Ibolya igazságügy-, vala­mint Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. A találkozót Pintér Sándor belügyminisz­ter nyitotta meg, majd a jelenlévő kor­mánytagok és a többi minisz­térium képvi­selői pódium­beszélgetésen vettek részt. Megjegyzen­dő, hogy pénzügymi­nisztérium képviselői többszöri egyeztetés el­lenére sem vet­tek részt a ta­lálkozón. A pódium­beszélgetés csakúgy, mint a találkozó egésze, az önkormányzatok gazdálkodásának és regionális szerepének jegyében zajlott le. Pintér Sándor rámutatott arra, hogy az idén feltehetően több önkormányzat sem lesz képes „végiggazdálkodni” az évet a központi költség­­vetésből juttatott forrásokból. Ennek legfőbb okát a rendkívüli időjárás okozta károkban és bevétel-kiesésekben látja. Feltette ugyanakkor a kérdést: vajon jó-e az az önkormányzati tá­mogatási rendszer, amely megengedi, hogy a települések egy része ne tudjon kijönni az éves bevételeiből? Rögtön nemmel válaszolva a kérdésre felvetette: a jelenlegi rendszeren - megfelelő egyeztetés után - változtatni kellene. A pódiumbeszélgetés után került sor az Év Polgármestere, az Év Alpolgármestere, vala­mint az Év Jegyzője díj átadására. A kitüntetés Melocco Miklós szobrászművész A városépí­tés allegóriája című szobrában testesült meg. A díjat a belügyminiszter adta át az idei év ki­tüntetettjeinek: Szita Károlynak, Kaposvár pol­gármesterének, dr. Ványai Évának, Szeged alpolgármesterének és Dr. Peredi Katalinnak, Kecskemét város jegy­zőjének. Szita Károly lapunk­nak elmondta: a kitünte­tés valójában Kaposvár polgárait illeti meg, mert az ő munkájuk, közéleti aktivitásuk nél­kül ő maga sem érhetett volna el sikereket. A legfontosabb eredmé­nyek között az eddig megvalósult több milli­árd forintnyi zöldmezős beruházást említette, amelyek következtében a városban a felére csökkent a munkanélkü­liség. A somogyi me­gyeszékhely elöljárója ezt a folyamatot a jövő­ben is szeretné tovább­vinni. A polgármesterek ötödik országos találkozójára borversenyt is hirdettek, amelyre 43 város nevezett be. A Magyar Borkollégium szakértői minősí­tése alapján a vörösborok nagydíja Egerbe ke­rült, Vincze Béla 1995. évi cabemet sauvignon­­ja nyerte el. A fehérborok nagydíját a bada­csonytomaji Szeremley Huba nyerte el 1997. évjáratú badacsonyi rizlingjével. A találkozó a sportdélutánt követően a késő éjszakába nyúlt jótékonysági esttel ért véget. Antal János Az év jegyzője dr. Peredi Katalin lett Kecske­métről, az év alpolgármestere a szegedi dr. Vá­nyai Éva, az év polgármestere pedig Szita Ká­roly Kaposvárról. Elismerésként Melocco Miklós plasztikáját kapták. fotó: gottvald károly Jön a rá. A belvízzel elöntött területek nagysága a földműve­lési tárca felmérései szerint pénteken meghaladta a 440 ezer hektárt. A közlemény sze­rint az elöntött területek 30 szá­zaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol 127 ezer hektárt ural a belvíz. A Ti­­vizig tájékoztatása szerint a Hortobágy-Berettyón az eddig mért legmagasabb vízszintet meghaladó vízállás alakult ki. Új Nemzeti Színház. A Ma­gyar Építész Kamara a nemzet elvárását is figyelembe véve, a törvényben előírt és miniszteri rendeletben szabályozott terv­­pályázati formát illetően, egye­dül a nyilvános versenypályá­zatot tartja megfelelőnek - áll a szervezet által kiadott közle­ményben. Az építészek képvi­selői várhatóan a jövő hét első napjaiban tárgyalnak Schwajda György miniszteri biztossal. Uniós minta. A rendőrség célja idén a bűnözés növekedé­sének megállítása úgy, hogy a tavalyi eredményesség ne ro­moljon - mondta Orbán Péter vezérőrnagy, az ORFK veze­tője pénteken, a Magyar Krimi­nológiai Társaság ülésén. Kifej­tette: az EU országaiban a bűn­üldözésre átlagosan a költség­­vetés 4,1 százalékát fordítják, míg Magyarországon ez 3 szá­zalék alá csökkent. Részleges igen. Az SZDSZ álláspontja szerint a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag alkotmányellenességének kikü­szöbölésekor ketté kell válasz­tani az egyszerű, illetve a minő­sített többséggel elfogadandó törvényi rendelkezéseket. Hack Péter és Világosi Gábor or­szággyűlési képviselő pénteken hangsúlyozta: pártjuk támo­gatni tudná az egyszerű többsé­get igénylő részek zömét. NATO: Nagy-Britannia haderejéről Egy letűnt világhatalom örököse Brit anyahajó. Egy középhatalom presztízsfegyvere. (6. rész) Nagy-Britanniát egykor a tengerek királynőjé­nek nevezték. A világ legerő­sebb flottájával rendelkezett a XVIII. századtól az első vi­lágháborúig. Nagyhatalmi szerepe a má­sodik világháború után fo­lyamatosan csökken. Elveszti a szigetország gyarmatait, gazdasági ereje nem nő olyan gyorsasággal, mint a konti­nens nagy államaié (lásd Németország vagy Franciaor­szág). A 80-as évekre közép­­hatalommá lép vissza az egykori világbirodalmi sze­repkörből. Az egykori nagy­ságnak mára csak az emléke maradt. A brit királyságnak ma 58 millió 644 ezer lakosa van, katonáinak száma 211 ezer. A britek egy évben 1300 mil­liárd dollár értékű bruttó nemzeti összterméket állíta­nak elő. Védelmi kiadásokra csaknem 37 millárd dollárt fordítanak. Ez annyi, mintha minden egyes állampolgár, a csecsemőtől a nyugdíjasokig 611 dollárral támogatná a se­reget. Egy profi katonára csaknem 170 ezer dollárt (közel 40 millió forintot) költ a brit állam. A fentebb említett hatal­mas összegekből bőven jut jó minőségű fegyverek had­rendbe állítására. A brit hadsereg jelenleg 880 harckocsival, 524 tüzér­ségi eszközzel, 530 harci re­pülőgéppel, 400 harci heli­kopterrel, 38 hadihajóval, 12 hagyományos tengeralattjáró­val, 4 repülőgép-anyahajóval, 5 atomtengeralattjáróval és több ballisztikus rakétával rendelkezik. Nagy-Britanniá­­ban 1958 óta nincs sorozás. Profi, szerződéses katonák alkotják a véderőt. Ők 12-25 évre kötnek szerződést. Cse­rébe elég jó ellátást biztosít számukra a hadügyminiszté­rium. Egy újonc, amikor hivatá­sos katona akar lenni, eldönt­heti, hogy melyik fegyver­nemnél kíván szolgálni. Nem könnyű választania. A brit ha­ditengerészet évszázados ha­gyományokkal rendelkezik. E haderőnemnél 51 ezren szol­gálnak. Egy kezdő matróznak kiképzés után évi 4,493-6,664 font között lehet a zsoldja. De például egy első osztályú ten­gerész éves szinten akár 14 ezer 297 fontot is megkeres­het. Egy altiszt fizetése a 20 ezret, míg egy első osztályú tengerésztiszt illetménye a 25 ezer fontot ( 5 millió 500 ezer forint) is elérheti. A szárazföldi erőknél 112 ezren szolgálnak, míg a fil­mekből jól ismert RAF-nál - Királyi Légierő - 63 ezren tel­­jesesítenek naponta feladato­kat. A RAF kötelékéhez kor­szerű vadász-, bombázó és csatarepülő feladatokat ellátó gépek tartoznak. Ilyenek egyebek mellett a tavalyi kecskeméti légibemutatóról ismert Harrier, Jaguár, Fan­tom és Tornádó típusok. Barta Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents