Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-04 / 53. szám

1999. március 4., csütörtök Hazai tükör - Világtükör 5. oldal A termőföld védelmében Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter négy törvénytervezetet terjesztett elő tegnap a parlamentben: az általános mezőgazdasági összeírásról, a borgazdálkodásról, a termőföldről, valamint a földrendező- és földkiadó bizottságok­ról szóló jogszabálytervezetet. Jövőre, 2000 áprilisában általá­nos mezőgazdasági összeírás lesz, mert az agrárszféra helyze­tének pontos ismerete elenged­hetetlen az országos irányítás­hoz és az Európai Unió kö­vetelményeinek teljesítéséhez. Az összeírás szükségességével minden párt egyetértett. A műbőrgyártók és borhami­sítók elleni szigorúbb fellépést szolgálja, hogy ezentúl nyilvá­nosságra hozzák a hamisítók ne­vét, és bevezetik az úgynevezett pincekönyvet. A termőföldről szóló törvényt a zsebszerződé­sek láthatóvá tétele és a föld­­használat megbízható nyilván­tartásának létrehozása érdeké­ben akarja módosítani az agrár­tárca. A javaslat szerint aföldhivata­­loknak földhasználati nyilván­tartást kell vezetniük, ami elkü­lönül az ingatlannyilvántartás­tól, és ahová kötelező lesz beje­lenteni minden egy hektáron fe­lüli termőföldet. A törvényjavaslat semmisnek nyilvánítja azokat a szerződése­ket, amelyek termőföldtulajdon megszerzésére irányulnak egy tulajdonszerzési tilalom alatt álló személy részéről, még akkor is, ha a tilalom később megszű­nik. Hétköznapi nyelvre lefor­dítva ez azt jelenti, hogy külföl­diek az illegális szerződésekkel „bérbe vett” földeket még akkor sem kaphatják meg tulajdon­ként, ha elővásárlási jogukat ki­kötötték. Az alapelwel minden felszó­laló egyetértett, a szocialisták csupán azt vitatták, hogy eléri-e a javaslat a célját. A kormány­­pártiak szerint viszont hiteles termőföld-használati nyilván­tartásra az Európai Unió előírá­sai miatt mindenképpen szük­ség van. S. Á. NATO: történelem dióhéjban Gyakorlatozó holland katonák. A'légi szállítás nem jelenthet gondot. (4. rész) A 70-es évekbeli fegyverzetcsökkentési szerző­dések sikere után (1972-es SALT-I, 1975: Európai Biz­tonsági és Együttműködési Ér­tekezlet Záróokmánya) úgy tűnt, hogy egyik pillanatról a másikra megjavulhatnak a nemzetközi kapcsolatok. E remények azonban nem telje­sültek. A Brezsnyev vezette Szovjetunió folytatta fegyver­kezési versenyét, hatalmas összegeket költve a nukleáris, a hagyományos, illetve a ha­ditengerészeti fegyverzetekre. Befolyása alá került Vietnam, Angola, Szomália, Mozambik s Afganisztán is. A NATO- országok vezetői úgy vélték, hogy Moszkva expanzív poli­tikájának csak egyik eszköze­ként kezeli az enyhülési politi­kát. Erre válaszul a szövetség tagállamai elfogadták azt a ter­vet, miszerint 1979-1984 kö­zött évi 3 százalékra emelik katonai kiadásaikat. Az emlí­tett enyhülési folyamat a 70-es évek végére megállt. Ennek részben oka volt egyebek mel­lett a 79-es, afganisztáni szov­jet invázió s az 1981-es len­gyelországi szükségállapot be­vezetése is. A 70-es évek erő­södő szovjet térnyerésére az amerikai politikusok egy sajá­tos válaszrendszert dolgoztak ki 1980-tól. Ronald Reagan elnök és tanácsadói abból in­dultak ki, hogy a szovjet gaz­daság a terhelhetőségének ha­tárán van. Ezért egy erőtelje­sebb fegyverkezési versenyt indítottak, amely célja a szov­jet gazdaság kifullasztása volt. Az 1983. március 23-án meg­hirdetett Stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI) gyakor­latilag fegyverkezési kegye­lemdöfés volt a Varsói Szer­ződés számára. Az elaggott kommunista pártvezérek ha­lála után ezt az új főtitkár, Mi­hail Gorbacsov is belátta. A Szovjetunió rákényszerült a hagyományos és a nukleáris fegyverek egy részének lesze­relésére. Afganisztánból ki­vonta csapatait. 1989 őszén be­lement abba, hogy lebontsák a berlini falat, 1990-ben felbom­lott a Varsói Szerződés, 1991- ben kivonták a szovjet csapa­tokat Magyarországról. He­tekkel később felbomlott a Szovjetunió is. Mivel az ellen­séges katonai tömb megszűnt, a NATO-nak át kellett értékel­nie a szerepét. A megváltozott új szerepkörben a szövetség a korábbi ellenséges államokkal szoros biztonsági kapcsolat­­rendszert alakított ki. Ennek lényege az volt, hogy a NATO kiterjeszti politikai befolyását a térségben, melynek egyik következménye a szövetség bővítése lesz a jövő pénteken. Az új tagok között lesz Ma­gyarország, Csehország és Lengyelország. (Folytatjuk.) Barta Zsolt A céltartalékok befagyasztása szűkíti az önkormányzatok mozgásterét A kisebb városok járnak rosszul Összességében 8,4 milliárd forinttal jut kevesebb az önkor­mányzatoknak a központi költségvetés 40 milliárdos céltar­talékának befagyasztásáról született kormánydöntés nyo­mán. A kabinet abból a pénzből vesz vissza, amire a helyha­tóságok - a területükön befolyó szja részeként, havi bontás­ban - eddig bizton számíthattak, s amit kötelezően előre el kellett különíteniük. A kormány gazdasági szükségszerűsé­get, az ellenzék alkotmánysértést emleget. Mint megtudtuk, a gazdasági mutatók kedvezőtlen alaku­lása miatt hirtelen befagyasz­tott céltartalék a kis- és köze­pes méretű városokat érinti a legsúlyosabban. A nagyobb te­lepülések vastagabb pénztár­cájukból valahogy pótolni tud­ják a kiesett bevételt, az apró­­falvakban pedig oly csekély az szja-befizetés, hogy a saját, 15 százalékos rész központi megkurtítását alig érzékelik. Információink szerint Deb­recennek például 180, Pécsnek 155,5, Kaposvárnak 62, Hód­mezővásárhelynek 35 millió forinttól kell elbúcsúznia (a főváros 2,7 milliárdot veszít). Lamperth Mónika (MSZP), az Országgyűlés önkormány­zati bizottságának alelnöke ja­nuári beadványában a kor­mánydöntés alkotmányelle­nességének kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól, de -mint az a kérdésünkre adott válaszából kiderült - nemcsak a helyhatóságok szabad gaz­dálkodásának korlátozását sé­relmezi, hanem azt is, hogy a megvonás tetézi az egyéb kedvezőtlen intézkedéseket. Szerinte a településüzemelte­tési normatíva felére csökken­tése, valamint az a tény, hogy a kormány „megfeledkezett” a pedagógusbér-emelés fedeze­tének átutalásáról, a céltarta­lék befagyasztását is figye­lembe véve jó néhány önkor­mányzatot „küldhet padlóra”. Lamperth elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a kabinet az önkormányzatokra kívánja há­rítani a rosszul elkészített ál­lami költségvetés következ­ményeit. Takács Mariann Globalizáció és nemzetállam Magyar pártok a liberális kongresszuson A Liberális Internacionálé kétnapos kongresszusára szerdán Brüsszelbe érkezett Orbán Viktor kormányfő. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és kísérete a Magyar Bálint elnök vezette SZDSZ- küldöttséggel együtt részt vesz a világ 50 országának 73 sza­badelvű pártját tömörítő Libe­rális Internacionálé kétnapos kongresszusán. A tanácskozás témája a „Globalizáció és a nemzetállam jövője”. Orbán Viktor, aki az LI egyik alelnöke, megnyitó be­szédében azt szorgalmazta, (Folytatás az 1. oldalról.) Az átfogó, teljes körű szabályo­zásra várhatóan az év második felében kerülhet sor - közölte Torgyán József földművelés­­ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter tegnapi expozéjában. A miniszter elmondta, hogy az Európai Unió és Magyaror­szág között 1993-ban létrejött borkereskedelmi megállapo­dásban a szerződő felek kölcsö­nösen elismerik az egymás terü­letéről származó borok minő­ségtanúsítását. A hatályos bor­törvény viszont előírja, hogy az import borokat is minősítse az Országos Borminősítő Intézet (OBI). Az EU a megállapodás meghosszabításának feltételéül szabta, hogy a magyar parla­ment módosítsa a bortörvényt, és a felek kölcsönösen ismerjék el egymás minőségtanúsítását, kiküszöbölve ezzel a kettős mi­nősítést. Az egységes nyilván­tartás megteremtése érdekében hogy a Liberális Intemacioná­­lé foglaljon állást az Európai Unió minél előbbi kibővítése mellett. Hozzáfűzte: a kelet-eu­rópai rendszerváltások sikeré­hez szükség volt a liberális gondolkodás megújítására. A sikert igazolja, hogy ma a kelet- és közép-európai térségben négy államban vezető, további kettőben pedig meghatározó szerepet töltenek be a szabad­elvű pártok. Magyar Bálint, a szervezet másik magyar alelnöke Az in­formációs társadalom - kicsit a peremen címmel szólal fel a plenáris ülésen. pedig az új törvény létrehozná az úgynevezett pincekönyvet. Ez lehetővé tenné a termelők el­számoltatását és ellenőrzését a különböző hatóságok számára. Szabó Ferenc (Fidesz) fel­hívta a figyelmet arra, hogy a borhamisítók tevékenysége nem csak többmilliárdos állami bevételkiesést okoz, de kocká­zatot jelent az állampolgárok egészségére is. Fontosnak ne­vezte azt, hogy sem külföldön sem belföldön ne kerülhessen hamis bor forgalomba. Kijelen­tette, hogy a Fidesz támogatja a most benyújtott javaslat elfo­gadását. Karakas János (MSZP) hang­súlyozta, hogy a bor bizalmi termék, ezért fontos a hamisítás elleni fellépés hatékonyabbá tétele. A képviselő kifogásolta ugyanakkor, hogy az előterjesz­tés nem határozza meg: hol kel­lene a borhamisítók nevét köz­zétenni. Kettős gyilkosság a Vajdaságban A vajdasági Zombor városában kedden agyonlőttek két magyar­­országi üzletembert. A zombori rendőrség hivatalos közleményt erről még nem adott ki, ám a Tan­­jug hírügynökség szerint a gyil­kosság a helyi Vesakoop ma­gánvállalat helyiségeiben tör­tént, s a cég tulajdonosa is meg­sebesült. A jelek arra vallanak, hogy a két budapesti illetőségű áldozatot maga a cégtulajdonos, Velimir - Vesa Govedaric lőtte agyon pisztolyával. Az áldoza­tokat - akik „bankárok” voltak - feltehetően a cégtulajdonossal bonyolított üzleti ügyeik körül támadt vita nyomán érték a vég­zetes lövések. H. Z. a helyszínen életét vesztette, V.l. pedig akór­­házba szállítás után halt meg. A cégtulajdonos ezt követő­en feltehetően azonnal maga el­len fordította fegyverét, ám a saját fejére leadott lövés csak könnyebb sérülést okozott - tű­nik ki a Tanjug jelentéséből. Korai tavasz A globális felmelegedés egyik európai következménye: a ta­vasz az idén korábban érkezik, az ősz pedig néhány nappal késik. Legalábbis ezt állítják a müncheni egyetem kutatói, akik genetikailag azonos növények viselkedését tanulmányozták Európa különböző pontjain. Megállapították, hogy 1959 és 1993 között az úgynevezett ta­vaszi jelenségek (ezek egyike a levelek kibomlása) nagyjából hat nappal korábban kezdődtek el. Az őszi jelenségek pedig a statisztikai átlag szerint 4,8 nap­pal későbbre csúsztak. Tehát a vegetáció növekedési időszaka ezen időszak alatt átlagosan 10,8 nappal meghosszabbodott. Törvény készül a borról Hatalmas akciós bútorvásár az Anker üzleteiben! memaatafflDD sJäEfiaOtmilE 4 részes szekrénysor Több mint 000 Ft Fanny fekhely Cím: Kecskemét, Bethlen krt. 60. (Budai kapu) Kalocsa, Malatin tér 4. 78/463-028. Tel.: 76/480-698 (A nagy buszmegállóval szemben!) Nyitva: H-P: 9-17; Szó: 8-12 óráig. Nyitva: H-P: 8-17; Szó: 8-12 óráig. Ne hagyja ki! Nézzen be, érdemes! fFWTrmlfcH72& ffHJrí TftuffiYrrreffc, (10721) Szerezze meg a kereskedelmi szakképesítést távoktatással Budapesten! ANYAG- ÉS ÁRUFORGALMI ÜGYINTÉZŐ kereskedelmi szakirány (OKJ szám: 51 3435 01) • Programcsomagok és konzulensek segítségével otthon tanulhat! • Konzultációk, gyakorlatok háromhetente szombaton! Képzési idő: 10 hónap. A középfokú szakképesítés birtokában fél év alatt megszerezheti a KERESKEDELMI MENEDZSER felsőfokú szakképesítést is (OKJ szám: 54 3434 02). Jelentkezési határidő: március 17. Kérjen részletes tájékoztatót! r^Hunqarv European Distance Education 1146 Bp., Thököly út 58-60. Tel./fax: 343-5124; 343-5184 e-mail: edehu@bendeguz.elender.hu honlap: http://www.iridium.hu/ede A HÁROM GYÉMÁNT ÚJ TÍPUSA Bevezető áron: 3.157.000 Ft-tól Gasoline Direct Injectiom KIRÁLY AUTÓSZERVIZ Kiskunhalas, Szabadkai u. 35. Tel./fax: 77/423-215. Tel.: 77/420-215 VALÓBAN ÉLMÉNY VEZETNI. 10666 MITSUBISHI MOTORS

Next

/
Thumbnails
Contents