Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-31 / 75. szám
8. OLDAL TISZTELT SZERKESZTŐSED 1999. MÁRCIUS 31., SZERDA Akinek a híreink szólnak A kiskunfélegyházi özv. Papp Jánosné közel harminc esztendeje előfizetője a Petőfi Népének. Mint mondta, összességében elégedett a lappal, mivel sok érdekes olvasnivalót talál benne nap mint nap. Mi történt a betörés után? CIKKÜNK NYOMÁN Olvasószolgálat Volkswagen Polo a fődíj A Petőfi Népe előfizetői közül a legszerencsésebb egy ötajtós, fehér Volkswagen Polo Trend személygépkocsit nyerhet. A játékban részt vehetnek azok, akik áprilisban, májusban vagy júniusban előfizetői a Petőfi Népének. Kétféle módon is pályázhatnak: az újságban megjelenő nyereményszelvényre ráírják a nevüket, címüket és az előfizetői kódszámúkat (új előfizetők az első számlaszámot), valamint az ott feltett kérdésre a választ, és a kitöltött szelvényt eljuttatják címünkre. Telefonon, áprilisban a 06-90/430-400-as számon is bediktálhatják ugyanezeket az adatokat. Növelhető a nyerési esély A Petőfi Népe előfizetői természetesen korlátlan számú játékszelvényt küldhetnek be, vagy akár többször is felhívhatják a játék telefonszámát. Áprilisban sorsolunk A nyereményszelvények beküldői és a telefonálók között először április 21- én sorsolunk. Ekkor 33 Petőfi Négé-s póló talál gazdára. Újabb 33-33 játékost sorsolunk majd ki május 21-én és június 21- én is. A Volkswagen Polo sorsolására meghívjuk a 99 kisorsolt előfizetőnket, s közülük valaki a vadonatúj VW Pólóval távozhat a nem éppen hétköznapi helyszínű sorsolásról. Maga a helyszín is meglepetés lesz 99 vendégünk számára. Az oldalt szerkeszti: Miklós Magda Március idusán borzasztó betöréssorozat kavarta fel az egyébként nyugalmas kecskeméti Kőhíd utca nyugalmát. Betörtek számos irodába és üzletbe. Sajnos többek között a mi irodánkat is feltörték. Ami számunkra még kellemetlenebbé teszi a helyzetet, az, hogy két napra az első betörések után másodszorra is betörtek hozzánk és az ott maradt dolgainkat elvitték. Teljesen kifosztottak minket. A dolgok a szerencsétlenségek ellenére normálisan intéződtek. A rendőrség nyomozói kivonultak hozzánk és a lehető legnagyobb szakértelemmel végezték a munkájukat, mindkét esetben. Sőt! Valamennyire bele is élték magukat a mi helyzetünkbe. Említést érdemel az, hogy rendőreink nagyon szerény irodai eszközökkel vannak felszerelve, mely egy rozoga írógépet, kopott elemlámpát takar. Az illetékeseknek a figyelmébe ajánlom azt, hogy a minőségi munkához jobb technika kellene. Ezek az emberek pedig ember feletti munkát végeznek. Jó lenne, ha könnyítenénk rajtuk. Az igazi ok, amiért tollat ragadtam az, hogy miután első döbbenetemből felébredtem, természetesen bejelentéssel éltem a Garancia Biztosító felé. A biztosító emberei eljöttek a helyszínre is, itt ért a hideg zuhany. A kárszakértő elővett egy olyan papírt, melyen minősítette a biztosító az irodám védelmi fokozatát. A legnagyobb csodálkozásomra került ilyen papír elő. Amikor megkötöttem a biztosítást, a lehető legkörültekintőbben jártam el. Kibéreltük a helyiséget, bebútoroztuk, feltöltöttük mindennel. Mindezek után elhívtam a biztosító üzletkötőjét, hogy erre a helységre és ezekkel a feltételekkel kössön biztosítást. Az üzletkötő mindent feljegyzetelt, mivel azonban neki vagyonbiztosításból nem volt vizsgája, elvitte az anyagot azért, hogy majd valaki elkészíti az ajánlatot. Röviddel ezután visszatért az ajánlattal. Mivel véleményem szerint mindenki alapvetően megbízik az üzletkötőben, aláírtam a papírokat, és azokat, melyeket átadott, lefűztem a hivatalos levelezések közé. A lényeg azonban most következik. Azon dokumentumok alapján, amiket a Garancia Biztosító embere átadott, valamint a biztosítási kötvény alapján, 2 millió a felső kártérítési határ. Viszont, amikor gyalázatos módon előhúznak egy olyan lapot, melyből az ügyfél nem kap, és ott minősítik a védelmi fokozatot, már csak 1 millió a kártérítés felső határa. Az a papír tele van üres rovatokkal, javításokkal. Mivel az ügyfél nem kap belőle, akkor töltik ki, amikor akarják, úgy ahogy akarják. A mi esetünkben ez abból áll, hogy a lapon azt keretezték be, hogy az ajtónkon egy darab zár van, pedig ezen az ajtón hat éve kettő darab biztonsági zár van. Nem értem, hogy miért teszi ezt az a biztosító. A velünk szemben lévő bemutatóterembe is átkísértem a Garancia Biztosító emberét. A helyzet itt is hasonló volt a mienkhez. Csodák csodája, ők sem kaptak ilyen nyomtatványt. Állítólag érdeke fűződik ehhez a biztosítónak. Persze, hogy érdeke eltitkolni ezeket a Áldatlan állapotok és gyermekáldás Kárpátalján Beregszászon kibuggyan a víz a kutakból, olyan magas a talajvíz szintje. Nem tanácsos a kútból inni. Teát, cukrot veszek, s meglátogatom a nyolcadik gyermekét váró B. családot. Nem kapták meg a pulyapénzt (a családi pótlékot), pedig már egy hete esedékes lett volna. így el kell szalasztanom az egyik gyereket két kenyérért s margarinért, hogy tudjanak mire teázni. Közben szappannal kezet mosok. Lavor nincs, egy bögréből önt vizet a kezemre az anyuka. Aztán törülköző híján az egyik gyerek száradó trikójában kell megtörülni a kezem. Elkészül a tea. Leülünk a díványra, egy hokedlira kerülnek a teás ibrikek. Már iszogatnánk, mikor elszalad előttünk a kétéves Henrietta. Derékig érő trikóban, meztelen fenékkel, s potyogtat bőszen. Kérdezem az anyukát, miért nem szoktatja bilire. Nincs nekik, csak vödör. B. Éváéknál a 12 éve Robi éppen a kútról hozza a vizet. Két húga kint áll a lakásajtóban. Kopaszok. Feljárnak az árvaházba, s ez a leghatásosabb védekezés a tetű ellen. Éva kávét főz. Füzetlapot terít a padlóra, rá két nagyobb likőrös poharat, azokba tölti a kávét. Isszuk. Később SZŐNYEG * PARKETTA * PVC-PADLO PADLÓSZÓNYKO-AKCIÓ! O) 990 Ft/m’-tól dokumentumokat, hiszen úgy manipulálhatnak mindent, ahogy akarnak. Nekünk közel 4,5 millió forintnyi kárunk van. Ez magában már óriási csapás. De az, hogy pont az a cég viselkedik a leggátlástalanabb módon, akinek hivatalból a legnagyobb megértést kellene tanúsítania!? Bólya István, Kecskemét Olvasónk levelével felkerestük a Garancia Biztosító megyei igazgatóságát, ahol a következő választ kaptuk: „Bólya István kárügyéről részleteiben ma még nem kívánunk nyilatkozni, mivel a betöréses lopás kár (ok) nem teljes körűen tisztázottak. Minden kárügyben a biztosítók, így a Garancia Biztosító is a körülmények és biztosítási feltételek vizsgálata után térítheti meg a keletkezett kárt. Ügyfelünk a Kecskemét, Kőhíd utcai üzletére 2 millió Ft vagyonértéket határozott meg betöréses lopás kockázatra a levelében jelzett 4,5 millió Ft-tal szemben. A fenti kockázatért 3000 Ft negyedéves biztosítási díjat számoltunk fel. A kártérítések fedezetét a befolyt biztosítási díjak képezik, jelen esetben a 2 millió Ft-os kárösszeget 666 db 3000 Ft díjú kármentes biztosítás tudja fedezni. A biztosítási feltételekről az üzletkötőnk előzetesen is tájékoztatta ügyfelünket és a kötés napján, 1999. január 25-én azokat át is adta. Bólya István ügyfelünk kárügyeinek lezárása után mind ügyfelünket, mind a Petőfi Népe tisztelt olvasóit korrekt módon tájékoztatni fogjuk. Vidéki István megyei igazgató Hol van a nagy emberség? 1999. március 24-i számukban olvastam „A kóborló állatok védelmében" című cikket. Még soha nem fogtam tollat, pedig hosszú évek óta olvasóik közé tartozom. Szinte a szavam is elakadt örömömben, bár már biztosan sok cikk jelent meg, én mégis most éreztem úgy, hogy végre tömören-komoran kimondták az igazságot. A hölgy, illetve az úr azt írja (hála a jó Istennek): „van állatvédelmi törvény. Hát tessék érvényre juttatni.” Több mondat is szerepelt (igaz, kicsi cikkben), de az állatok, illetve a kóbor állatok védelmében, érdekében. Felfogok én, megértek én sok mindent, az emberek szomorú sorsát, a nélkülözést, a munkanélküliséget, a háborút, amiről talán az emberek tehetnek, talán nem. Szegénysorban nevelkedő, apró gyerekek, nevelőintézetben tobzódó picik és nagyok sorsát. Akikért felelősséggel tartozunk, és akikért nem, csak a szívünk szakad meg. De egy állat, egy kutya, egy cica miről tehet?! Miért az lesz a sorsa, amit a tisztelt levélíró leírt?! Nem az én fontosságom eldönteni, mivel elég kicsiny pont vagyok, de ha már hagyták világra jönni, játszottak vele pár órát, napot, hetet, hát akkor hol van az emberség (amit nagy betűkkel hirdetünk) sok „emberből”? Amikor az utcára csapja, konténerbe dobja, és elevenen megnyúzza?! Tisztelem ismeretlenül a levélírót, és jó lenne, ha az emberséget nem csak embertársainkkal, hanem nap mint nap az állatokkal is gyakorolnánk. Jó lenne, ha a városunk ebben is, mint sok másban az elsők között járna, és erről is „hírős” lehetne a mi „hírős városunk”. Juhász Mária, Kecskemét A fájdalom felnőtté avatta az ártatlan gyermekeket Nincs elszomorítóbb látvány, mint egy anya, ki zokogva eteti csecsemőjét az útszélen s mögötte szülőfaluja romjainak füstje gomolyog. Nem Afrikában vagy Ázsiában, Európában készültek ezek a képsorok. Korosztályom eddig csak tankönyvekből ismerhette a két nagy világégés borzalmait: koncentrációs tábor, tömegsír, fajgyűlölet, ám a mindent behálózó médiabirodalom előtt nincsenek többé titkok: a történelem megismétli önmagát. Párás gyermekszemek riadtan feszülnek a busz ablakához, az érthetetlen fájdalom felnőtté avatja őket. Markáns férfiarcon könnycsepp gurul, ökölbe szoruló lelkek vándorolnak hontalanul... Miért?! Fekete Attila, Kecskemét ^ KECSKEMÉT, Március 15. u. 5. Túl.: 75/491-774 9- 19-ig, Szó: 9-14-ig, Vas.: 9-12-ig. kisül a kifli, s egy fedőn tálalja be. Mentegetőzik, hogy csak egy támyérjuk van, a gyerekeknek mély fedőkön tálal. Ő már régebben kiolvasta a csillagokból, hogy rövid életű lesz. Most kimutatta a vizsgálat: mellrákja van. Azt mondja, ha meghal, rám hagyja a gyerekeit. Helyezzem el őket szerető nevelőszülőknél Magyarországon. A Feri gyerek 15 éves, nem látszik 12-nek se. Hatan vannak testvérek. A jövedelmük a semmivel egyenlő. Feri bejön Ardóról Beregszászra, vigyáz az autókra, így keres némi kopijkát. Délután három óra van. Még nem evett ma. Meghívom őt egy adag húsos derelyére, a Namény étterembe. Veszek neki két kenyeret is. Egy üveg zsírt kér hozzá. Másnap Feri tűvé teszi értem a várost. Bevitték anyukáját a kórházba. Kér tőlem gyógyszerre öt grivnyát. (Ezer forint 16 grivnya.) Boldogan fut el a pénzzel. Megállít G. Sanyi is az utcán. Évek óta ismerem. Teljesen árva. Vettem neki útlevelet. Legutóbb a nagylózsi csoporttal hoztam el két hétre Magyarországra. Mutatja a kezét, tele van kiütéssel. Receptet lobogtat, 3,80-ba kerül a kenőcs. Odaadom neki. De kenyere sincs. Beviszem a boltba, veszek neki egy kenyeret. Ekkor hozzám lép egy idősebb asszony:- Laci bácsi - mondja, soha nem láttam még -, szülésznő voltam, meghalt a férjem is. Hónapok óta nem kaptam nyugdíjat. Tessék nekem venni egy kenyeret, meg egy kis valamit hozzá. Adok neki két grivnyát. S egy kicsit én röstellem magam. Átányi László, Budapest Szenzációs 100 millió! Név:......................................................................... Cím:......................................................................... Telefon szám: Kérjük a vonalkódot ide ragasztani! Április 1-től a vonalkódokat a postákon található Szenzációs 100 millió borítékokban küldheti be.
