Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-31 / 75. szám

4. OLDAL HÁBORÚS KRÍZIS 1999. MÁRCIUS 31., SZERDA Szerb „látogatók” Kecskeméten A bombázások első napjai­ban sok szerb érkezett Bács- Kiskun déli településeire. Nem menekültként, pusztán „láto­gatóba”. Hétvégén lépten-nyo­­mon szerb szó ütötte meg az ember fülét Kecskeméten is. A határ mentén élők megerősí­tették, hogy nem elsősorban a vajdasági magyarok érkeztek a biztonságos Bács-Kiskunba, hanem inkább szerbek, köztük is sok belgrádi. Ivica Stanko­­vic Palicsról jött át egy héttel ezelőtt.- Attól tartottam, hogy ké­sőbb már nem engednek át a határon - mondta lapunk kér­désére Kecskeméten. - Az öcsé­met, aki csak a hét végén tu­dott volna jönni, már át sem engedték a határon, mert had­köteles korú. Telefonáltam ha­za, és azt mondták, hogy ne­kem is hozták a behívómat. Most Pestre tartok, szétnézek egy kicsit.- Nem akar katonáskodni? Ivica kitért a válasz elől, bár többször hangoztatta, hogy a szerbek akár az életük árán is megvédik hazájukat a NATO- támadástól. Ő most éppen Kecskeméten korzózik, de ha otthon lenne, ő is biztosan fegyvert fogna. A háborús helyzet néha hu­moros szituációkat is teremt. Hétfőn este egy ismeretlen te­lefonált a megyei rendőr-főka­pitányságra, hogy a kecske­méti katonai repülőtér keríté­sénél szerb kémek távcsövez­nek befelé. Még azt is tudni vélte, hogy belgrádi rendszá­mú kocsijuk ott parkol a be­tonkerítés tövében. A rendőrök meglepődtek ugyan, mert - valljuk meg őszintén - ez meglehetősen primitív formája lenne a kato­nai kémkedésnek, de biztos, ami biztos, kimentek a hely­színre. S lássanak csudát, valóban ott kukkerolt a kerítésnél két fiatalember, azt várva, mikor emelkednek fel végre a MiG-29-esek. Igaz, nem belg­rádiak voltak, mégcsak nem is jugoszlávok. Szolnokról jöt­tek, a repülés megszállottjai, és szerették volna megnézni az éjszakai égboltra fénycsíkot szántó vadászgépeket. Hétfő óta egyébként egész Kecskeméten hallható, hogy kevesebbet repülnek a MiG- ek. A dél felé tartó NATO-gé­­pek nappali gépzúgása is rit­kább. Sokan ezt azzal magya­rázzák, hogy a bombázások, hadműveletek egyértelműen délre húzódnak, Koszovó tar­tományba. AZ ÁLLAMHATÁR A határon nyugalom van A magyar-jugoszláv határsza­kaszt a Határőrség továbbra is megerősített szolgálattal őrzi. Az államhatár térségében nyu­galom van - jelentette ki teg­nap Krisán Attila, ezredes. A Határőrség Országos Pa­rancsnokságától kapott közle­mény szerint tegnap 29 sze­mélyt fogtak el tiltott határát­lépés miatt. Közöttük volt egy tizenegy férfiból, egy nőből és két gyermekből álló csoport is, akik elmondásuk szerint Ko­­szovóból menekültek. A háború nem zavarja az au­tócsempészeket, akik a zűrza­varos időben is megpróbálnak átjutni a zöldhatáron. Egy ma­gyar állampolgárságú autó­­csempész félsikert ért el, ami­kor a zöldhatáron a műszaki árkon pallót fektetett át, és egy Audi személygépkocsival jugo­szláv területre hajtott. A túlol­dalon azonban - a korábbi ese­tekhez képest - éberebbek vol­tak a jugoszláv határőrizeti szervek, mert elfogták az autó­csempészt.- A röszkei határátkelőhe­lyen egy Jugoszlávia felé kilé­pő szerb férfinél egy pisztolyt találtak. A Zastava típusú, 9 mm-es maroklőfegyver mellett 230 darab lőszert is felfede­zett az útlevélkezelő. A jugo­szláv állampolgárt fegyver­­csempészet alapos gyanúja miatt átadták a szegedi rend­őrkapitányságnak - közölte a Határőrség szóvivője. Krisán ezredes elmondta, hogy a határátkelőhelyek nyit­va vannak, de gyenge forgalom a jellemző. Az utasok zöme ju­goszláv állampolgár. A kiuta­zók és beutazók aránya közel azonos volt. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal tájékozta­tása szerint március 26-30-án reggelig 126 jugoszláv állam­polgár fordult a hatósághoz védelemért. A déli határ közelében szol­gáló határőröknek a hét végén egy rendkívüli feladatuk is akadt Bácsborsódon - mondta el lapunknak Németh Zoltán őrnagy, a halasi határőr-igaz­gatóság szóvivője. Megyei II. osztályú focimeccsen a hazai­ak a Dunapatajt látták vendé­gül. A mérkőzés hevében két játékos összefejelt, de nem volt orvos a pályán. A közelben tartózkodott vi­szont a Határőrség mentőautó­ja, s a mentősök a hívásra a helyszínre siettek. A játékoso­kat a határőrorvos részesítet­te elsősegélyben, majd a súlyo­sabban megsérült focistát a bajai kórházba szállították. T. K. A Vajdaságban csak katonai támaszpontokat bombáznak Immár négy esztendeje él Ba­ján az a horvát állampolgár, aki monogrammal vállalta, hogy nyilatkozik a jelenlegi háborús helyzetről. Család­tagjai közül most is sokan laknak Jugoszlávia területén. P. I. horvát állampolgár, Ba­ján vállalkozó: - Ez a háború nem jó. Az USA nem lehet a világ rendőrsége. Hagyni kel­lene a kis országokat, hogy intézzék el maguk a problé­máikat. Eddig Jugoszlávia la­kossága nem szerette Milo­sevics, sokan akartak kor­mányváltást. Ám most szinte mindenki mellé állt. A nem­zetiségek között széthúzás volt, most összefogtak a kül­ső támadók ellen. Koszovó mindig komoly problémát je­lentett. De Jugoszlávia törté­nelméből ismert: mindig szerb terület volt. így Jugo­szlávia dolga rendezni a belső problémát. Mert ebben a há­borúban nem lesznek nyerte­sek, mindenki csak veszíthet. A magyarok kérése, hogy a nemzetiségi sorköteles férfia­kat ne hívják be a Vajdaság­ból. Véleményem szerint ők is jugoszláv állampolgárok, kö­telességük megvédeni hazáju­kat. Igaz, senki sem megy szí­vesen háborúba. Ám találkoz­tam szerb férfiakkal, akik Né­metországban vagy Ausztriá­ban élnek, és most mennek haza Jugoszláviába, hogy véd­jék a hazájukat. Nekem is ott él a családom, az utóbbi na­pokban sokat beszéltem velük telefonon. Elmondták, hogy a zombori bombázás csak kato­nai támaszpontokra és a rep­térre irányult. Polgári áldozat nincs. Más a helyzet Belgrád­­ban. Ott a vezető politikusok villái is veszélyben vannak. Súlyosbodó NATO-csapások a jugoszláv katonaságra A NATO folytatja és fokozza támadásait a kijelölt célpontok ellen, amelyek most már egy­értelműen kiterjednek a szerb harcoló egységekre is - mon­dotta tegnap esti, brüsszeli saj­tótájékoztatóján David Wilby, a szövetség katonai szóvivő­­jeként szereplő brit légierő­tábornok. Várható, hogy a közeli na­pokban több lesz a nappali csapás is - tette hozzá Wilby. Továbbra is a célpontok élén szerepelnek a légvédelmi és kommunikációs berendezések és létesítmények, ezekben azonban már eddig is jelentős károkat okoztak. A jugoszláv légvédelem részéről tovább gyengül az ellenállás a NATO- csapással szemben. A NATO a következő napok­ban további célpontokra ter­jeszti ki légi akcióját Jugoszlá­viában - hangoztatta David Wilby. Elmondta, hogy az el­múlt huszonnégy órában a NATO ismét számos célpon­tot ért el, repülőgépei sértet­lenül visszatértek bázisaikra. A megrongált célpontok kö­zül kiemelte a koszovói fő­városban, Pristinában találha­tó különleges rendőri egységi komplexumot, amelyet szá­mos találat ért a támadás so­rán. David Wilby tábornok lap­zártánkkor egyelőre nem tudta megerősíteni azt az értesülést, hogy a szerbek támadást indí­tottak volna a Pristinától nem messze lévő Pagarusa-völgy­­ben, ahol 50 ezer albán mene­kült zsúfolódott össze. A riasz­tó hír diplomáciai forrásból röppent fel. Menekülnek az albánok Több tízezer koszovói albán menekül a szerb katonaság elől. Grafikánk azt mutatja, merre vezet az üldözöttek útja. Vük Draskovic jugoszláv miniszterelnök-helyettes kedden első ízben elis­merte, hogy Koszovóban történhettek szerb ke­gyetlenkedések. Pristina egy része lángokban áll, albán lakosságát minden oldalról körülvették és meg­semmisítéssel fenyegetik a szerb katonák és milicisták - állapítja meg a Helsinki Bizott­ságok Nemzetközi Szövetsé­gének kedden Bécsben kiadott közleménye. A szövetség érte­sülései szerint az albánok fél­nek elhagyni a lángokban álló koszovói székvárost a halál­brigádok és más fegyveres cso­portok miatt, amelyek csak pénzért hajlandóak kiengedni őket a városból. A közlemény szerint a szövetséget mélyen aggasztják az ismert koszovói albán személyiségek meggyil­kolásáról érkező hírek, s eze­ket a gyilkosságokat „a náci és a sztálini terror legemberte­lenebb eseteihez” hasonlítja. A NATO tudomása szerint Pristinán kívül Srbicát, Dobri Dót, Orahovacot, Djakovicát és Brestovacot is felgyújtották a szerb alakulatok, hogy lakosa­ikat menekülésre kényszerít­sék. A szervezet székhelyén megtartott keddi sajtótájékoz­tatón erről két légi felvételt is bemutattak. A koszovói albánok exodu­sát vitathatatlan tényként ke­zelik a nemzetközi szerveze­tek, a kormányok és a média, de a menekültek számáról sok­féle, sokszor ellentmondó adat van forgalomban, és a keddi adatközlések sem tették tisz­tábbá a képet. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának (UNHCR) adata szerint a válság előtt kétmil­liós Koszovó lakosságának bő egynegyede van menekülő­ben. 460 ezren már a NATO légitámadásai előtt odahagy­ták a családi tűzhelyt, s az utóbbi napokban kilencven­­ezerrel gyarapodott a szerb et­nikai tisztogatás elől menekü­lő, otthontalanul tébolygó ko­szovói albánok száma - idézte kedden a dpa Kris Janowskit, a szervezet szóvivőjét. 5500 muzulmán vallású ju­goszláv állampolgár átmene­kült a Szerbia déli részén elte­rülő Szandzsákból Boszniába, nehogy besorozzák a jugo­szláv hadseregbe - jelentette be az UNHCR másik szóvivő­je, Wendy Rappeport. A fran­cia külügyminisztérium becs­lése szerint hozzávetőleg száz­­ötvenezer koszovói albán me­nekült a szomszédos államok­ba, és további 160 ezer keresi az alkalmat a határ átlépésére. Tovább részletezve az adatot Anne Gazeau-Secret külügyi szóvivő elmondta: miniszté­riumának értesülése szerint százezren menekültek el Ko­­szovóból szombat és hétfő kö­zött, ötvenezren pedig még az­előtt. Az összetorlódott mene­kültek közül sokan kénysze­rültek szabad ég alatt hálni a két határ közötti senki földjén. Kecskeméten eljátszották a MiG-29-es - F-16-os csatát A harci események egyik érde­kes híre volt, miszerint egy, a szövetséges haderő kötelékébe tartozó, holland F-16-os va­dászgép légi harcban legyőzött egy jugoszláv MiG-29-est. A Petőfi Népe olvasói talán emlékeznek rá, hogy nem is olyan régen, 1996-ban és 97- ben is holland pilóták jártak a Szentgyörgyi Dezső Harcá­szati Repülőezrednél. S ha már itt voltak, ki is próbálták egymás, valamint egymás gé­peinek tudását. így vívtak „lé­gi harcot” a kecskeméti égbol­ton a holland F-16-osok a MiG-29-esekkel. Az ott szer­zett tapasztalatok arra voltak jók, hogy megismerjék az orosz vadászgépek alapvető tulajdonságait. Úgy tűnik, eze­ket most éles körülmények között is kamatoztatni tudják. Újabb bombázók Amerikából Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok növeli a Jugoszlávia elleni légitáma­dásokban részt vevő erőit. Öt B-l-es nehézbombázót, szin­tén öt EA-6B típusú, radarza­varó berendezéssel ellátott gépet, valamint körülbelül tíz, légi üzemanyag-utántöltés végzésére alkalmas repülőgé­pet szintén a térségbe irányí­tanak, hogy részt vegyenek a hadműveletben. Milosevic hajthatatlan Milosevic jugoszláv elnök elfo­gadta Primakov orosz minisz­terelnöknek azt a javaslatát, hogy a NATO bombázásainak leállítása után kivonják a jugo­szláv biztonsági erők egy ré­szét Koszovóból - jelentette be tegnap este a jugoszláv elnök hivatala. A tájékoztatásban ki­emelték, hogy a jugoszláv el­nök a kivonás feltételeként szabta azt is: a NATO szün-Gerhard Schröder német kan­cellár másfél órán keresztül ta­nácskozott a Belgrádból egye­nesen Bonnba repült Jevge­­nyij Primakowal. Mint sietett leszögezni, az orosz kormány­fő által előadott, Belgrád keze nyomát magán viselő javaslat nem képezheti alapját a ko­szovói probléma politikai meg­oldásának, mert Koszovóban népirtás folyik. Bili Clinton amerikai elnök kedden - Slobodan Milosevic feltételeit nem említve, mégis azokra mintegy válaszul - kije­lentette: a NATO légitámadá­sai folytatódnak. A NATO-szö­tesse be a koszovói terroristák támogatását. A jugoszláv érté­kelés szerint az agresszió beszüntetésével beköszönthet a béke minden állampolgár számára nemzeti hovatarto­zástól függetlenül, és a mene­kültek visszatérhetnek házaik­ba, mindenki biztonságát ga­rantálnák Szerbia és a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság keretében. vetségesek egységesek abban a felháborodásban, ami a ko­szovói szerb atrocitásokat öve­zi - állapította meg az elnök a washingtoni külügyminiszté­rium épületében. Bili Clinton aláhúzta, hogy nem változik a Koszovóval kapcsolatban ed­dig követett politika, a NATO katonai műveletei pedig foly­tatódnak, a célpontok koráb­binál szélesebb köre ellen. Az elnök a beszédben lényegében Slobodan Milosevic hatalmi törekvéseire vezette vissza az elmúlt évtizedben a délszláv térségben elkövetett erősza­kos cselekményeket. Az oroszok kívül maradnak Borisz Jelcin orosz elnök az orosz szövetségi gyűléshez in­tézett éves üzenetében ked­den közölte, hogy Oroszor­szág nem hagyja magát bele­rángatni a balkáni háborús konfliktusba. Ennek ellenére az ENSZ-alapokmány megsér­tésével, a Biztonsági Tanács megkerülésével, a józan ész ellenében folytatódnak a Ju­goszlávia elleni NATO-csapá­­sok. Emberek halnak meg, s a nemzetközi jog alappillé­rei kerültek veszélybe - állí­totta tegnap minden oroszok államfője. Újabb bombák Az olaszországi Aviano légitá­maszpontjáról az esti órákban sűrű egymás utánban szálltak fel a NATO harci gépei, hogy folytassák légitámadásaikat Jugoszlávia kijelölt célpontjai ellen. F-15-ös, F-16-os vadá­szok, páncélosok ellen bevet­hető A-10-esek, egy AWACS légifigyelő, valamint szállító- és üzemanyag-utántöltő gé­pek felszállását látták. Nem bocsátkoznak alkuba

Next

/
Thumbnails
Contents