Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27 / 72. szám

Leleplezett hamisítványok Szembesítés Herenden Mindent, ami drága, hamisítanak. A ne­mes italokat, a régi festményeket, az ara­nyat. A porcelánt is, amelyet nemcsak fénykorában - a 18-19. században - te­kintettek az arannyal azonos értékűnek, napjainkban is a legdrágább díszne­­műek közé tartozik. A herendi porcelán­­gyár saját múzeumában kiállítást rende­zett, ahol tucatnyi hamisítványt mutat­tak be. Igaz, párjával, a valódi herendivel Kehely: A valódi herendi elegáns. Következésképp arányos a díszí­tés a fehér felületen. A hamisít­vány ellenben a perem alatti fe­hér csík befestésével valósággal kelleti magát (jobbra). együtt, azaz mintegy szembesítve. Ezek­ből adunk alább válogatást. Tanácsunk, hogy megbízható helyen - jó nevű keres­kedőnél, illetve a cég márkaboltjaiban - vásároljunk. S ha netán másutt kínálnak nekünk valamit, akkor bízzuk magunkat - jobb híján - az ösztöneinkre. Az össz­benyomás alapján döntsünk. A túl dí­szes, agyonzsúfolt, erőszakolt festések­től mindenesetre óvakodjunk. Kiscica: Mindenki tudja, hogy a kiscica nem labdázik, hanem gombolyaggal játszik. Úgyhogy a „nagy ötlet” - a labdázó cica - első pillantásra lelepleződik (jobbra). Matyó madonna: A kisplasztika alkotója nem olyan prűd, mint a hami­sítványé, ahol a melleket holmi forgódísz takarja el (jobbra). Ez utób­bi ráadásul teljesen idegen, rátett elemként hat a valósághű figurán. TAVASZI AKCIÓ a Szentesi és a Makói Téglagyárakban! Termékeink:- Poroton 36-os és Poroton 30-as hőszigetelő blokk- HB 38-as falazóblokk- Uniform és Kurca 30-as blokk- 10/40-es válaszfallap, födém­­béléstest- kisméretű és kettősméretű tégla- B 30-as falazóblokk Az áprilisban megrendelt téglákat 10% árengedménnyel adjuk! Telepeinken egyéb építőanyagok is kedvező áron kaphatók. ÉPÍTSEN VELÜNK! ÉPÍTHET RÁNK! 6600 Szentes, Téglagyári út 6. 6900 Makó, Járandó 124/4. Telefon: 63/311-944 Telefon: 62/213-350 Telefax: 63/311-193 Tel./fax: 62/213-192 A mi kertünk zöldebb a másénál A Kertszerviz-Kertépítő és Parkfenntartó Kertészeti Kft. 1995 óta tevékenykedik Kecskeméten és a város kör­zetében. A cég fő profilja a kertépítés: füvesítés, nö­vénytelepítés, automa­ta öntözőrendszer-te­lepítés, valamint kertitó-, szikla­kért- és térbur­kolat-készítés. A magánsze­mélyek kí­vánságain kívül a kft. vállalja be­vásárlóköz­pontokban (például a Pólus Rónában) a zöldfelület kialakítását. A munka során a felhasznált növényanyagot az Alföldön termesztették, a Juniperus parkerdészetnél. Ezekre a termékekre egyébként garan­ciát is vállal a cég. Kertszerznz A kft. most azonban egy olyan füvesítési technológia meghonosításával kíván fog­lalkozni, amely a világ számos országában elismert minősé­get jelent. Az ehhez szük­séges gépcsoport előre­láthatólag április ele­jétől áll majd a cég rendelkezésére. Ez jól használha­tó új pázsitfelü­let létesítésé­nél és gyep­felújításnál is. Egyébként a világ leg­jobb futball­­stadionjai­­nak és golfpályáinak legalább 90 százalékát ezzel a masiná­val telepítik. Cím: 6000 Kecskemét, Kül­ső-Szegedi út 135. Telefon: 30/9457-041. Fax: 76/483- 160. 8 Szépítészet Kékfestő múzeum Pápán Magyarország kékfestő iparának egyik jelentős központja volt a pápai műhely. Virágzása idején a több mint százötven évig működő cég Győrtől egészen Sümegig szállította a végben és darabban nyomott, festett anyagokat: a különböző minőségű és mintázatú vásznakat, szöveteket, abroszokat, kendőket, a váro­si és népi viseletek, háztartások nélkülözhetetlen kellékeit. Keletről származik ez a több évezredes mesterség, ám Euró­pában csupán a 16. században terjedt el. Magyarországon az 1700-as évek közepére már szinte minden városban mű­ködtek festőmesterek, és a di­vatos, nyomott kelmék hamar meghódították a közönséget. A technológiában ugyanakkor gyors változások zajlottak le: a csüllenget, ezt a hagyományos kék színezőnövényt kiszorítot­ta az indigó, amely ugyan jóval drágább, de jobb minőségű volt. A pápai műhely alapítója, a Kluge család Szászországból költözött Magyarországra és 1783-ban Carl Friedrich Kluge megnyitotta műhelyét. A törö­kök után újjáéledő vidékekre szervezetten is folyt az idegen mesterek áttelepítése, így nem véletlen, hogy a mesterség szak­nyelve a mai napig a német. Szépítészet 25

Next

/
Thumbnails
Contents