Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-24 / 69. szám
1999. március 24., szerda Hazai tükör - Világtükör 5. oldal A Balkán ismét puskaporos hordón ül A vajdasági magyarok attól félnek, hogy túszként fogják kezelni őket Koszovói helyszíni jelentések szerint kedden - az autonómiaegyezményről folyó belgrádi tárgyalások felújulásával egy időben - ismét összecsapások robbantak ki a szerbiai tartományban, Pristinában pedig érezhetően megnőtt a feszültség. Drenicánál ropognak a fegyverek fotó: feb/reuters Koszovói albán menekültek a malisevói táborban „Elérkezett az ideje annak, hogy Milosevics elnök vállalja a felelősséget” - húzza alá a három védelmi miniszter Rómában nyilvánosságra hozott közös jegyzéke, amely a koszovói katonai offenzíva azonnali beszüntetésére, a nemzetközi közösségnek a NATO január 30-ai figyelmeztetésében megfogalmazott követelései teljesítésére szólítja fel Belgrádot. Borisz Jelcin megkapta Bili Clinton amerikai elnök Koszovóval kapcsolatos üzenetét - közölte kedden Moszkvában az orosz elnök sajtószolgálata, csak annyit fűzve hozzá, hogy az orosz államfő „az üzenet tanulmányozása után válaszol Clintonnak”. Az orosz vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri a koszovói helyzetet, s az események függvényében dönt majd további lépéseiről - jelentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő, hangsúlyozva az orosz kormányfő washingtoni tárgyalásainak fontosságát a balkáni helyzet szempontjából. Moszkvában tegnap egyelőre nem kívánták kommentálni azokat a nyugati értesüléseket, hogy az azerbajdzsáni hatóságok feltartóztattak egy orosz szállítógépet, amely MiG-eket vitt volna Jugoszláviába, megsértve a nemzetközi fegyverembargót. *- Kedd reggel épségben hazaérkezett a belgrádi magyar nagykövetség kisegítő munkatársainak többsége, valamint hazajöttek a személyzet családtagjai is - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: Tóth János nagykövet és nyolc diplomata jelenléte garantálja, hogy a képviselet továbbra is elláthassa alapvető feladatait. Belgrádi független sajtóbeszámolók szerint a szakadár albán fegyveresek egyik fellegvárának tartott, közép-koszovói drenicai körzetben kedd reggel felújultak az öszszecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a szerb belbiztonsági erők között. A térségben automata és nehézfegyverek döreje hallatszik, de áldozatokról nem érkezett jelentés. Egyoldalú diktátumnak minősítette kedden Ratko Markovics szerb kormányfőhelyettes, a belgrádi tárgyalóküldöttség vezetője a koszovói autonómiaegyezményt, illetve az arról folytatott tárgyalásokat a szerb parlament rendkívüli ülésén. A felszólalók között Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a rendezési tárgyalások folytatását szorgalmazta, a többi között aláhúzva: háborúval nem érhető el a válság tartós rendezése, s ezt a nemzetközi közösségnek is tudnia kell. „Amennyiben a törvényhozás a háború mellett dönt, minden szerbiai polgár könnyen e határozat túszává és áldozatává válhat” - mondta egyebek között Kasza József. Richard Holbrooke különmegbízott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel mintegy két és fél órás tárgyalást folytatott kedden, a jelek szerint eredménytelenül. Az olasz, a francia és a brit védelmi miniszter tegnap közös nyilatkozatban hangoztatta, hogy készek „bármilyen” lépésre a Koszovóban fenyegető katasztrófa elhárításáért. Clinton: Európa stabilitására ügyelni kell Primakov visszafordult, rendkívüli állapot Szerbiában A washingtoni külügyminisztérium, majd percekkel később a Fehér Ház is bejelentette: Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki kedden útban volt Washington felé, elhalasztotta egyesült államokbeli látogatását és visszaindult Moszkvába. Erre annak nyomán került sor, hogy A1 Gore amerikai alelnök - az amerikai-orosz vegyes bizottság amerikai társelnöke - Primakov érdeklődésére közölte: nem szavatolható, hogy az orosz kormányfő amerikai látogatása alatt nem kerül sor légi csapásokra Jugoszláviaellen. Ezt Gore azért volt kénytelen megállapítani, mert kudarcot vallottak Richard Holbrooke nagykövet belgrádi tárgyalásai a békés rendezés érdekében. Joe Lockhart fehér házi szóvivő elmondta, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel „kimerült a tárgyalásos rendezési erőfeszítések összes lehetősége”. A közép-szerbiai Sumadija körzetében és legnagyobb városában, Kragujevácon a polgári védelem kedden már megkezdte a felkészülést az esetleges NATO-csapásokra Richard Holbrooke kudarccal végződött belgrádi látogatása után. A körzet polgári védelmi vezetője azt tanácsolta a lakosságnak, hogy készítsék fel a légoltalmi pincéket és bunkereket az esetleges támadásra. „A helyzet aggasztó, de még mindig reménykedünk abban, hogy nem lesznek légitámadások” - mondotta Borivoje Radic polgári védelmi parancsnok a Beta hírügynökség jelentése szerint. Hangsúlyozta, hogy munkatársai azonban minden óvintézkedést meghoznak a polgári lakosság védelmére. Szerbia más részeiből egyelőre nem érkeztek hírek hasonló intézkedésekről. Viszont arról érkeztek hírek, hogy az országban háborús hangulat uralkodik. Az emberek igyekeznek minél nagyobb élelmiszert és egyéb készleteket fölhalmozni. A tartalékos katonák mozgósítását is megkezdték. A NATO csapásmérő erőivel szemben Jugoszlávia a londoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének adatai szerint 79 különböző orosz gyártmányú vadászgéppel rendelkezik: 47 MiG- 21F-fel, 17 MiG-21U-val és 15 MiG-29-cel. Ezt a légierőt kiegészíti a következő légvédelmi kapacitás: nyolc föld-levegő típusú rakétaüteg nyolc helyszínen; legalább száz, különböző típusú - SA-6, SA-3 és SA-2 -, szintén orosz gyártmányú föld-levegő rakéta, amelyek hatótávolsága 16 kilométerig terjed, és tavaly korszerűsítették őket. A szerbek rendelkezésére áll több mint kétezer légvédelmi ágyú is. Bili Clinton amerikai elnök kedden kijelentette: „Ha Milosevic nem hajlandó a békére, akkor mi készek vagyunk arra, hogy korlátozzuk hadviselő képességét.” Ervkészlete az volt, amit Clinton már számos más alkalommal is kifejtett: a koszovói ellenségeskedések átterjedhetnek a környező országokra, megingathatják egész Európa stabilitását, márpedig Amerika megtanulta a második világháborús leckéből, hogy Európa stabilitására ügyelnie kell. Lapzártakor kaptuk a hírt: a szerb televízióban tegnap késő esté bejelentették a rendkívüli állapot bevezetését. NATO: nem kell összekötő híd A NATO főtitkára csütörtökön Magyarországra látogatott volna, ám utazását a koszovói válság kiéleződése meghiúsította. Javier Solana Brüsszelben nyilatkozva elmondta, hogy a jövendő feladatokról szeretett volna tárgyalni. Minimálárát követelnek Minimális hatósági ár megállapítását kéri a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől a Gabonaszövetség és a Sütőipari Egyesülés - jelentette be a két szervezet megbízottja kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. A javaslat szerint a minimálár vonatkozna a leginkább használatos lisztekre, a fehérkenyérre, a vízmentes zsemlére és a tejeskiflire. Emellett a szakmai érdekképviseleti szervezetek átmeneti felmentést kémek a malom- és sütőipar számára a versenyt korlátozó intézkedések tilalma alól, vagyis ők is egységes áron szeretnék termékeiket eladni. Űj energiaárak július 1-jétől Változik a villamos energia és a földgáz lakossági ára július 1-jén és módosul az árak kiszámításának módja is a Gazdasági Minisztérium rendelete szerint, amely a Magyar Közlönyben jelent meg kedden. A villamos energia lakossági díja július 1-jétől egységesen 18 forint 70 fillérbe kerül kilowattonként. Ezt az összeget még 12 százalékos áfa is terheli. A földgáznál bevezetik a teljesítménydíjat. A 20köbméter/órás gázmérők esetében a lakossági alapdíj 1800 forint, az ennél nagyobb mérőkre köbméter/óránként 3182 forint. A gáz hőmenynyi ség-arányos díja ezen felül a kisebb teljesítményű mérőknél 0,819 forint/megajoule, a nagyobb teljesítményűeknél 0,714 forint/megajoule lesz. Jövedéki termék lesz-e a bor? Jövedéki termék lesz-e a bor? - kérdezte Font Sándor (MDF) a pénzügyminisztertől tegnap a parlamenti kérdések idején. Varga Mihály, a tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a minisztérium hatástanulmányt kért egy lehetséges intézkedés kapcsán, ám nincs ilyen irányú határozott szándékuk. Hozzátette: fel kell készülni az uniós csatlakozás miatt szükségessé váló lépésekre, mivel a bor az EU minden tagállamában jövedéki termék. Viszontválaszában a képviselő kifejtette azon véleményét, hogy nem csupán a jövedéki termékké minősítés lehet a borhamisítás letörésének eszköze. Az államtitkár véleménye: az adóraktározás itt is megoldást jelenthet.- Magyarország képes teljes körű szerepet játszani a NATO- ban anélkül, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetése lenne a szövetség bármely másik tagországával -jelentette ki a NATO főtitkára. Javier Solana szerint az atlanti szövetség is biztosítani tudja a teljes védelmi garanciát Magyarországnak, függetlenül a földrajzi kapcsolat hiányától.- Azt várjuk az új tagoktól, hogy folyamatosan javítsák haderejük színvonalát, és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a NATO tevékenységéhez. A csatlakozás folyamata nem állt meg a belépés napján - fejtette ki a spanyol politikus. Hozzátette, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország felvételekor a szövetség lelkes, tenniakarásban kiemelkedő új tagokkal gazdagodott. Solana elmondta, hogy amikor hazája, Spanyolország 1982-ben belépett a NATO-ba, még senki nem gondolta volna, hogy a szövetség következő tagja kelet- vagy közép-európai állam lesz, hiszen akkoriban javában dúlt a hidegháború, és Európa biztonsági helyzete merev volt. Büszkének mondta viszont magát, amiért NATO-főtitkárként irányíthatta a szövetség keleti bővítését. Solana nem tart attól, hogy az április végi washingtoni csúcstalálkozóra nem áll össze a NATO új stratégiai koncepciója. Utóbbiból kiemelte, hogy meg fogja erősíteni az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét az alapértékek iránt, amelyek egybeesnek az ENSZ alapokmányában foglaltakkal. A szövetség a viták békés rendezésének elősegítésén fáradozik. A stratégiai koncepció megerősíti a kollektív védelem kötelezettségét, a transzatlanti kapcsolat szorosságát, rámutat a NATO új békefenntartó és válságkezelő szerepére, a partnerországokkal folytatandó politikai párbeszédre. Kijelentette: ragaszkodik a szövetség ajtajának nyitva tartásához. Törvénytervezet a felsőoktatás integrációjáról Vádaskodás és vita árvízügyben Majd két évtizede napirenden lévő téma végére készül pontot tenni a parlament: tegnap megkezdte a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvénytervezet tárgyalását. A jelenlegi, szétforgácsolt rendszer ésszerűsítésével elvben mindenki egyetértett, hacsak nem saját választási körzetének egyeteméről vagy a főiskolájáról volt szó. Pokorni Zoltán oktatási miniszter rámutatott, hogy a törvény nem csupán az egyetemek és főiskolák új listáját tartalmazza, hanem jogi kereteket teremt az átalakuláshoz is, aminek 1999-ben kell megtörténnie, 2000 pedig az átmenet éve lesz. A miniszter türelmet kért, hiszen évtizedes, sokszor megmerevedett struktúrákat kell lebontani és helyettük újakat felépíteni, s ez a munka óhatatlanul együtt járhat érdeksérelmekkel. A szokásos politikai ütésváltások ezúttal napirend előtt és az interpellációk óráiban is zajlottak. A szocialisták szerint jó volna, ha a kormány nem a propagandára és a futballügyekre fordítaná energiáit, mert a hó, a belvíz és az árvíz okozta bajok elhárításához átfogó intézkedésekre lenne szükség. A kormány magára hagyta Kelet-Magyarországot, nem ad pénzt, Katona Kálmán miniszter, kormánybiztos rosszul látta el feladatát - állították. A pénzügyi és a vízügyi tárca részéről válaszolók tételesen ismertették a védekezés adatait, és az állam által eddig kifizetett összegeket, utalva arra is, hogy az előző kormánytól örököltek elhanyagolt gátakat és csatornákat. Kósáné Kovács Magdának (MSZP) azzal a számadatával, hogy 950 ezer család nem vagy nem teljes összeggel tudja igénybe venni a gyermekek utáni adókedvezményt, Harrach Péter szociális miniszter azt állította szembe, hogy az idén az állam 60 százalékkal többet költ a gyermeknevelés támogatására, mint 1998-ban. (simonffy) A Közép-Tisza-vidék kivételével feloldják a rendkívüli állapotot Pénzinjekció a gyógyszerkasszának Az év első két hónapjában több mint 5 százalékkal túllépte gyógyszer-támogatási keretét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ezért a kormány felhatalmazta az államkincstárt a több mint 3 milliárd forintnyi hiány kifizetésére - jelentette be a szóvivő a keddi kormányülés után. Borókai Gábor szerint a túllépés ellentételezése nem jelenti azt, hogy megnyitották volna az idei gyógyszerkassza szigorúan zárt, 123 milliárd forintos keretét. A kormány az Egészségügyi Minisztériumtól és az OEP-től olyan szakmai program kidolgozását váija, amely garantálja az 1999. évi tb-költségvetés megtartását. Gógl Árpád egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a lakosság gyógyszerfogyasztása ciklikus, ami azt jelenti, hogy az év első két hónapjában mindig átlagon felüli mennyiségben vásárolnak patikaszereket. A miniszter tájékoztatta a kormánytagokat arról, hogy hamarosan elkészül a gyógyszertámogatás új rendjének tervezete, amely csak a bizonyított hatékonyságú készítményeket preferálja. Selmeczi Gabriella, a tbalapokat felügyelő politikai államtitkár szerint az év elején kétmilliárd forintnál is többe került az a felvásárlás, amit a 17,5 százalékos gyógyszeráremelés rémhíre indított el. Borókai Gábor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a felvásárlások „ösztönzése” a forgalom növekedésében érdekelt lobbik számára kedvezett. A kormányülésen elhangzott az is, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni az orvosok gyógyszerrendelési szokásait. Az ország Ukrajnához közeli, keleti részében néhány háziorvosi körzetben az átlagos ötszörösét is meghaladja a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek fogyasztása. A kormányülésen Katona Kálmán szakminiszter bejelentette, hogy a Közép-Tiszavidék kivételével az országban mindenütt megszüntethető a rendkívüli állapot, (németh)
