Petőfi Népe, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám

A bornak fele se versenyképes Az ágazat nincs felkészülve az Európai Unióhoz való csatlakozásra Meglehetősen sötét képet festett a bajai székhelyű Bácskai és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség székházában tartott elő­adásában a magyar szőlő- és borágazat helyzetéről dr. Urbán András, a Hegy­községek Nemzeti Taná­csának főtitkára, amikor az EU-csatlakozásra való felkészülést vizsgálta. Ami a szőlőt illeti, sem a kor-, sem a fajtaösszetétel nem felel meg a követelményeknek. Az ültetvények elöregedtek, na­gyon sok a korszerűtlen fajta. A 72 ezer hektáros szőlőkultúrá­­nak legfeljebb a feléről mondha­tó el, hogy megfelelő állapotban van. Rendkívül kevés, mindösz­­sze 2 ezer hektárra tehető az utóbbi években állami segítség­gel történt szőlőtelepítés. Van borvidék, például a móri, mely­nek a puszta léte is megkérdője­leződött a 9 esztendeje folyó kárpótlási huzavona kapcsán. A Dr. Urbán András fehér fajták leértékelődtek az utóbbi években, de a felvásárlási árak általában sem követték a költségek növekedését. A kis­gazdaságok nem képesek telepí­teni, mivel egy hektár több mint 1 millió forintba kerül, a megté­rülés pedig bizonytalan, vagy akár évtizedekig is eltarthat. Idén erőteljes lépéseket kell ten­ni a mezőgazdasági kormány­zatnak, hogy visszaszorítsa a fekete- és szürkegazdaságot. Mindkettő veszélyezteti a ma­gyar bor külföldi értékesíthető­ségét. A bortermelésben a tech­nológiai-műszaki helyzetet kell javítani, hiszen tudvalevő, hogy az évi 4 millió hektoliternek ke­vesebb mint a fele versenyké­pes. Az államnak nagyobb részt kell vállalni az innovációban és a fejlesztésben. Urbán András véleménye szerint ugyanis arra aligha lehet számítani, hogy 50 ezer kisgazdaság váltja meg a borágazatot. Erőltetni kell pin-ceszövetkezetek alakítását vagy a nagyobb üzemek szőlőre alapozott együttműködését. A Hegyközségek Nemzetí Tanácsa azon dolgozik, hogy alacsony le­gyen a bor jövedéki adója. No­vemberben a parlament elé ke­rül a hatályos bortörvények mó­dosítása, mely szabályozni fogja a bornyilvántartási kötelezett­séget. Gál Zoltán Megszüntetik a kötelező tagságot? A megyei kamarai vezetők nem értenek egyet a kormánnyal A kormány szándéka az, hogy megszüntesse a kötelező tagságot a gazdasági kamarák esetében. Tudni kell: ed­dig a köztestületek a tagdíjakból, nem állami pénzből gazdálkodtak, s most ezek kötelező Jellege Is megszűn­ne. Amennyiben az Országgyűlés a készítendő módosí­tási javaslatot elfogadja. Véleményt kértünk a megyei kamarák vezetőitől. Csitári Tibor, az agrárkamara elnöke: - Egyelőre érvényben van a kamarai törvény. Amíg nem nyúlnak hozzá, aszerint dolgozunk, és ez érvényes a tagságra is. Ismereteim szerint az első félévben nem kerül a parlament elé a készülő módo­sítási javaslat. Egyébként az eredeti kormányhatározat-ter­vezet még leszögezi: A gazda­sági kamaráknál köztestületi jellegük miatt indokolt a kötele­ző kamarai tagság fenntartása. Egyébként kimondhatja majd a módosított kamarai tör­vény, hogy nem kötelező a tag­ság, a tagdíj fizetése, s hozzáte­heti: de aki nem tag és nem fi­zet tagdíjat nem kaphat se ezt, se azt, illetőleg, hogy csak ko­moly térítés ellenében szolgál­tat neki a kamara. így is meg­közelíthető a kérdés. De kér­dem én, ez jobb lesz a vállal­kozóknak, gazdálkodóknak, a nemzetgazdaságnak? Ami az állítólagos kamarael­lenes hangulatot illeti, mi az év eleji előadás-sorozatunkon egyetlen ellenséges hozzászó­lást sem hallottunk s nagy volt az érdeklődés a dolgaink iránt. A kormánynak el kell dönte­nie, kellenek a kamarák vagy nem. Ha a döntést politikai széljárás befolyásolja, azt fáj­lalni tudom, mert a célszerű­séget lenne érdemes érvényesí­teni. Csongovai Tamás, a kereske­delmi és iparkamara elnöke: - Gazdaságilag hibás elképzelés­nek tartom a kötelező kamarai tagság megszüntetését. A ka­marák vállalkozói érdekek kép­viseletére jöttek létre, s szerin­tem a kötelező tagság meg­szüntetése mögött a köztestü­letek gyengítésének szándéka áll. A kormányzati beavatko­zásnak, hatalomkoncentráció­nak egy újabb lépcsőfokával ál­lunk szemben. Egyébként min­denben a törvények szerint fo­gunk működni, mint ahogyan eddig is tettük. Abonyi Géza, a kézműves­kamara elnöke: - Mi nem ér­tünk egyet a kőtelező kamarai tagság és tagdíj megszünteté­sével. Az Igazságügyi Minisz­tériumnak nem lesz könnyű megtalálni a kötelező tagság eltörlésének jogi lehetőségét. Ugyanis a kötelező tagság a köztestülethez kötődik és a kamara köztestület. Ezt a fo­galmat a polgári törvénykönyv határozza meg s ahhoz, hogy a tagság önkéntessé változhas­son, meg kellene változtatni a Ptk.-t, amihez az országgyű­lésben a képviselők kétharma­dának igen szavazatára van szükség. Közfeladatot csak köztestület láthat el. Ha a kamara átváltoz­na valamiféle más, érdekképvi­seleti szervezetté, nem tehetné ezt. Például nem adhatna ki vagy vonhatna vissza vállalko­zói igazolványokat. Ha a ható­sági feladatokat visszaviszik az önkormányzatokhoz, akkor az sok pénzbe kerül. A kamarák számítógépes hálózatot építet­tek ki drága pénzen a gyors, egyszerű ügymenet érdekében. Kapcsolódtak az APEH-hez és a tb-hez is. Az önkormányzatok egy kockás füzetben elintézték a vállalkozók ügyeit, de most nekik is meg kellene teremteni a korszerű feltételeket. Miből tehetnék? Nálunk a tagság hetven szá­zaléka évi 3 ezer forint tagdíjat fizet. Fele levonható az adóból, a másik fele költségként elszá­molható. Két gombóc fagylalt havonta a tagdíj. Ha ez meg­szűnik, csakis magas szolgálta­tási díjak mellett lesz képes működni a kamara, vagy pedig az államnak kell a költséget magára vállalni. Ami a kötelező tagságot ille­ti, egyszer már az Alkotmány­­bíróság állásfoglalását kérték ez ügyben. A testület nem tar­totta alkotmányellenesnek a kötelező tagságot és tagdíjat. Pályázat a minőség támogatására Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások versenyké­pességüket növeljék, beszállítói kapcsolataik bővüljenek, termé­keikkel nemcsak el kell érniük az igényeknek megfelelő minő­séget, hanem azt folyamatosan tartaniuk is kell. A Gazdasági Minisztérium az idén is pályáza­tot hirdetett a minőségbiztosítási rendszerek támogatására. Esze­rint hozzájárulás igényelhető az EU konform ISO 9000 és az ISO 14 000 szabványok előírásai sze­rinti minőségbiztosítási rend­szer kidolgozásához, bevezeté­séhez és tanúsíttatásához. A jár­műipar beszállítói a QS 9000 szabvány bevezetésére kérhet­nek támogatást. A pályázat kere­tében vissza nem térítendő tá­mogatás nyújtható az elszámol­ható költségek összegének ma­ximum 50 százalékáig. Az ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszerek támogatásának ösz­­szeghatára - a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak létszámá­tól függően - változó. A legfel­jebb 10 dolgozót foglalkoztató vállalkozások maximum 800 ezer, a 11-50 személynek mun­kát adók 1 millió, az 50-100 al­kalmazottal rendelkezők 1,2 millió, a 101-250 munkatárssal dolgozók 1,4 milliót kaphatnak. A részvétel feltételeit a pályá­zat elkészítéséhez kiadott Pályá­zati útmutató tartalmazza. Ez díjmentesen szerezhető be a Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Kht. ügyfélszol­gálati irodájában (Budapest, Do­rottya u. 4. Telefon: 266-7034, 318-0051) és a regionális képvi­seleteinél. A pályázatokat no­vember 30-áig folyamatosan le­het benyújtani. Szőlő- és borkonferencia az Aranyhomok Expón A bor és a gasztronómia éve je­gyében március 26-án az Arany­homok Expo keretében szőlő- és borkonferenciát rendeznek Kecskeméten a Kertészeti Főis­kolán. Az egész napos, tartal­masnak ígérkező szakmai prog­ramban külföldi előadókat is meghallgathatnak az érdeklő­dők. Ausztria Európai Unióhoz való csatlakozásának tapaszta­latairól, az EU-borjog változásai­ról Otto Prieler, a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara elnöke, illetve Ernst Unger borászati igazgató tart előadást. A francia La Vienne megyei minőségi bor­termelést Marc Challeau, egy pinceszövetkezet elnöke ismer­teti a konferencián. Az alföldi borok helyzete és kilátásai az uniós csatlakozás tükrében címmel dr. Gerendás Károly, az FVM osztályvezetője, az EU borharmonizációs bizott­ság vezetője tart előadást. Dr. Botos Ernőnek, az FVM Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézete főigazgatójának a termőhelyi minősítés lesz a témája. A fajta­kérdésekről Kerényi Zoltán, az FVM Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézetének tudományos osztályvezetője tart előadást. Az ökológiai termesztés lehetősé­gei az alföldi szőlő- és borterme­lésben téma előadója dr. Szőke Lajos egyetemi docens, tanszék­­vezető lesz. A hegyközségek uniós csatlakozással kapcsola­tos feladatait dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának főtitkára ismerteti a kecskeméti szőlő- és borkonfe­rencián, amelynek egyik fő ren­dezője a megyei agrárkamara. HÍREK Ausztria keleti kereskedelme Az utóbbi tíz évben rendkí­vül dinamikusan fejlődött Ausztria és a kelet-, valamint közép-európai országok kö­zötti kereskedelem, s 2010-ig évente további 7,1 százalé­kos növekedés várható - de­rül ki az IHS osztrák gazda­ságkutató intézet és az oszt­rák gazdasági minisztérium hétfőn Bécsben bemutatott, 1998/99-es külkereskedelmi évkönyvéből. 1989 és 1998 között a kelet- és közép-eu­rópai export aránya az osztrák külkereskedelem­ben 10 százalékról 17 száza­lékra nőtt. A Magyarország­ra, Csehországba, Szlovákiá­ba és Lengyelországba irá­nyuló osztrák kivitel az emlí­tett időszakban összesen 332 százalékkal emelkedett. Az elmúlt tíz évben összesen 189 milliárd schillinggel ha­ladta meg az osztrák export értéke az importét. Amerikai ellenlépés Az Európai Uniónak a hor­monkezelt amerikai marha­hús importjára kimondott ti­lalmára, melyre - idestova egy éve - nem sikerült alter­natív megoldást elfogadni, az Egyesült Államok hétfőn közzétette azon európai áruk listáját, amelyre olyan magas büntetővámokat vetne ki, hogy az felér ezek exportjá­nak ellehetetlenülésével. Rö­vid időn belül ez a második súlyos kereskedelmi hábo­rúskodás az USA és az EU között, nemrég az amerikai­ak a banánvita kapcsán hoz­tak korlátozó intézkedéseket európai árucikkek ellen. Tiltakozás a benzinár ellen Teljes közlekedési káoszt okozott hétfőn London köz­pontjában több mint 800 te­herautó felvonulása. A fuva­rozók menete a költségvetés­ben meghirdetett benzinár­emelés ellen tiltakozott. Eladó szállodák Horvátország Magyarorszá­gon is ismerteti az Adria-par­­ti szállodák privatizálásában való részvétel lehetőségeit - adta hírül hétfőn a Vjesnik. Az újság szerint március 29- én horvát küldöttség utazik Budapestre. Uj tavasz, új remény a méhészetekben Az idei kemény tél próbára tet­te a méheket és gazdáikat, a mindig reménykedő méhésze­ket. Az enyhébb napokon már a vizet és virágport hordó méhcsaládok tavaszi fejlődésé­nek elősegítése a méhes­gazdák legfontosabb feladata.- A kemény hidegek nem tettek jelentős kárt az állomá­nyomban - mondja Ádám Ist­ván kurjantói méhész. - A be­telelt 49 méhcsalád mindegyi­ke megérte a tavaszt, és a hó­nap eleji futó vizsgálatnál már három keretben is találtam ve­gyes korú fiasítást. Most a leg­fontosabb feladat a megfelelő szűkítés és a fészek meleg ta­karása, hogy már a repcevirág­zásra megfelelő népességű, termelőképes családok fejlőd­jenek. Kedvező, hogy egyre több repcetábla található a környéken, bár a kártevők elle­ni védekezés sok veszélyfor­rást tartogat a virágzó növény­re vándorló méhészetek szá­mára. Bízunk benne, hogy a több éve tartó katasztrofális akácméztermések időszaka is megszűnik egyszer, és az idén megtelnek a kaptárak a világ­szerte keresett, kitűnő zamatú magyar akácmézzel.- Az ágazat irányítói az idén már kézzel fogható támogatási rendszert dolgoztak ki a méhé­szek számára, bár a hozzáju­tás kissé körülményes, de a jó szándék halvány sugara már látszik. Bár nehezen fogható föl, hogy egyik oldalról fejlesz­teni akarják a magyar méhállo­­mányt, a másik oldalról rásza­badítják a „hetedik csapást”, a komplett méhészeteket kiirtó méhgyilkos gyurgyalagot. Egy­re több kollégám panaszolja a madarak féktelen elszaporodá­sát és óriási kártékonyságát. Ennek ellenére a természetvé­delmi hivatal 100 ezer forint bírsággal sújtja a madarak vagy tojásaik pusztítóit, de az általuk okozott kárért felelős­séget nem vállal. Napjainkra a méhészetek legrettegettebb pusztítójává a méhatkán kívül ez a vándormadár vált - pana­szolja Ádám István. Farkas Pál Uj telephely a Tiszántúlon A Tiszántúlon vásárolt új telep­helyet a pétfürdői székhelyű Nitrogénművek Rt. A négy hek­táros nádudvari agrokémiai köz­pontjuk része a negyvenezer tonna kapacitású műtrágya-tár­ház és az évi százezer tonna szuszpenziós műtrágya előállí­tására alkalmas üzem - közöl­te Kruppa Ignác vezérigazgató hétfőn. A Nitrogénművek Rt. Nádudvari Agrokémiai Köz­pontja korábban a HAGE Rt. tu­lajdona volt. 2 099 000 forinttól OPEL AUTÓARÉNA 6400 KISKUNHALAS Bácskai út 1-3. Tel.: 77/423-480 Fax: 77/423-488 OPEL CSERNI 6500 BAJA Keleti Ipartelepi út 61. Tel./Fax: 79/323-811 OPEL START 6301 KALOCSA Bem apó u. 21. TeL/Fax: 78/462-949 OPEL TORMÁSI 6000 KECSKEMÉT Jász u. 24. Tel.: 76/500-240 Fax: 76/482-201 Hódító úton az Astra Classic! Kedvező hitellehetőség 60 hónapos futamidőre az alábbi feltételekkel:* Kezdő részlet: 20% 419 800 Ft 30% 629 700 Ft 40% 839 600 Ft 50% 1 049 500 Ft 60% 1 259 400 Ft 70% 1 469 300 Ft ‘Plusz egyszeri 5% kezelési költség a hitel összegére vetítve Havi részlet: 51 778 Ft 40 581 Ft 34 783 Ft 27 514 Ft 22 011 Ft 16 500 Ft OPEL'©-

Next

/
Thumbnails
Contents